|
Mookyul - Rokuro
|
|
| szela00 | Dátum: Szerda, 2013.08.14, 15:37 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Mookyul - Rokuro + Lee, a Nagyfőnök 
 
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2017.08.15, 22:46 | Üzenet # 1101 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - A saját készítésű is annak számít?*Kérdezlek vigyorogva.* - Szívesen csinálok neked, ha szeretnéd.*Bár még nem próbáltam, de neked bármit megtanulok.* - Nagyon szép vagy.*Csókollak meg.* - Igen valóban.*Simul az arcom a kezedbe.* - Magam se tudom, hogy milyen napom lesz, de biztos, hogy mozgalmas.*Bár mikor nem az.* - De ott jobban rá tudok nézni, bár nem akarom, hogy lerohanják többiek.*Nem akarom, hogy megijedjen.* - Ezt egy igennek veszem.*Kuncogok.* - Oké, akkor hozom, de be kell csempészni valahogyan.*Elmélkedem és elkezdem összeszedni, ami kell neki.* - Azt hiszem, hogy minden meg van.*Jó pár dolgot beledobáltam egy sporttáskába, mint egy jó anyuka.  * - Te meg vagy?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.08.17, 21:23 | Üzenet # 1102 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az kevésbé, de biztos finom. *Ha te csinálod, tuti jó.* - Köszönöm. *Pirulok bele csókodba. Szerettem neked tetszeni.* - Biztos mindenki körbe fog ugrálni. *Kuncogok, hiszen mindenki imádott téged.* - Mondjuk én is rá tudok nézni, ha épp szünetem lesz. *Vigyáztam rá én is rendesen.* - Megoldjuk. *Kuncogok, annyira édes vagy, ahogy pakolászol neki.* - Annyira szeretlek. *Csókollak meg, mikor készen vagy.* - Akkor visszük a gyereket? *Nevettem el magam.* - Igen, én kész vagyok. *Veszem fel még a cipőm.* - Izgulok. *Nagyon vártam a munkát, olyan rég volt.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.08.20, 22:22 | Üzenet # 1103 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igyekezni fogok.*Mosolygok.* - A kis édesre gondoltam, mellette nincs esélyem.*Nevetek fel.* - Rendben van. Ma még úgyse lesz fotózásod, majd bent átbeszéljük, hogy fognak kinézni a napjaid.*Erről még nem eset szó.* - Én is téged.*Viszonozom a csókodat.* - Igen, igen visszük.*Nevetek fel.* - Én is.*Vallom be.* - Mond csak tudsz nyakkendőt kötni? Akkor megköthetnéd nekem.*Állok eléd.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2017.08.25, 21:51 | Üzenet # 1104 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Abban nem vagyok biztos. Ketten együtt lesztek valami hihetetlen látvány. *Mosolyodom el.* - Igen is, főnök úr. *Kuncogok kicsit. Tudtam, hogy sok munkám lesz, de nem zavart. Meglepődtem, ahogy a nyakkendőt kérdezed. Kicsit elpirulok és csak bólintok egyet. Elkezdem megkötni, de képtelen vagyok a szemedbe nézni, zavarban voltam. Még sosem csináltam ilyet senkinek előtted.* - Kész. *Motyogom édesen és még megigazítom.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2017.08.30, 00:51 | Üzenet # 1105 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Na jó talán van benne valami, de az is biztos, hogy a legnagyobb rajongóm te vagy.*Kuncogok.* - Hmm imádom, amikor így hívsz tehetnéd sűrűbben főleg, amikor szerelmeskedünk.*Igazán izgató. Csöndben figyelek és végig mosolygok.* - Köszönöm szépen.*Csókollak meg.* - Máskor is megköthetnéd, annyira édes voltál, még a szemembe se mertél nézni.*Kuncogok.* - Azt hittem, hogy nem tudsz, mivel nem szoktál hordani, sőt sose láttalak és még olyan fotózásod se volt. Szívesen megnéznélek öltönybe.*Biztos abban is nagyon jól mutatnál.* - Tökéletes lett.*Nézem meg magam a tükörbe. Megigazítom az öltönyöm és a hajamba túrok. Most láthatsz igazán izgulni a munka miatt.* - Kissé félek is visszamenni.*Vallom be.* - Butaság?*Pillantok rád.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2017.09.02, 21:29 | Üzenet # 1106 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Valószínű. *Motyogom édesen és eléggé el is pirultam, ahogy eszembe jut, miként reagáltál a szobámra.* - Adandó alkalommal megbeszéljük. *Vigyorgok kicsit perverzen. A csönd csak még jobban zavara hozott közöttünk.* - Máskor is. *Viszonozom is a csókod.* - Mert, mert ez olyan... nem is tudom milyen... *Motyogom, nem is tudom miért nem tudtam a szemedbe nézni közben.* - Anyukám megtanított. Azt mondta, hogy nem lesz ott mindig, mikor meg kell kötni. Órákon át gyakoroltatta velünk. *Kuncogok.* - Neked bármikor felveszem. *Mosolyodom el.* - Akkor jó. *Csak nézem, ahogy rendbe teszed magad még egyszer, amire amúgy semmi szükség, és csak olvadozok.* - Nem butaság. Szerintem normális, de nincs okod félni. Melletted lesz a két cicád és biztos vár mindenki. *Adok még egy csókot, majd elindulok veled az ügynökségre.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.09.03, 22:29 | Üzenet # 1107 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Amit egyáltalán nem bánok.*Mosolyodom el.* - Mi jutott eszedbe? Vagy csak simán a rajongóra pirultál el?*Érdeklődöm.* -Mindenképpen.*Vigyorgok.* - Mint amikor a feleség köti meg a férje nyakkendőjét? Mert nálunk legtöbbször így volt, pedig apa is tudott, de azt szerette, amikor anya csinálta.*Mondom lágyabb hangon.* - Ez így van, én anyukám azt is mondta, hogy minden férfinak tudnia kell nyakkendőt kötni, még ha csak egyszer is lesz rá szüksége.*Nekem meg főleg jó, hogy tudok.* - Anyukád jó munkát végzett.*Kuncogok.* - Nekem már szerintem csukott szemmel is menni, olyan sokszor csináltam.*Szeretem is.* - Megbeszéltük, de ne csak miattam.*Nem akarom, hogy kellemetlenül érezd magad.* - Igazad van.*Csókodat viszonozom, majd elindulunk. Te viszed a cicám és te a hátsó bejáraton mész be, én pedig elől. Igazad volt tényleg megrohamoztok, ami nagyon jól esik. Betelik 20 percbe mire bejutok az irodámban, de ez is nehéz hadművelet volt. Meg is mondtam, hogy egy óra múlva tartok egy kis beszédet és persze alapból mindenkire szakítok, majd több időt.* - Itt vagyok.*Lépek be mosolyogva.* - Nehéz menet volt.*Kuncogok és cicám már fel is kapom.* - Most már a félelmet és az idegességet is letudtam vagyis úgy érzem.*Kuncogok.* - Köszönöm, hogy behoztad. Meglátta valaki? Nem akarom eltitkolni, de azt se, hogy lerohamozzák. Nyugodtan menj te is köszöni.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.09.07, 21:09 | Üzenet # 1108 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Hát... *Habozok kicsit, majd megrázom a fejem.* - Mikor megláttad a szobám... az jutott eszembe. *Motyogom édesen és közben mindenhova néztem csak a szemedbe nem. Még mindig zavarba voltam miatta.* - Igen. *Mosolyodom el.* - Örülök neki, majd megmondom. *Kuncogok halkan.* - Abban biztos vagyok. *Nem sokszor láttalak nyakkendő nélkül a cégnél.* - Engem nem zavar, szeretek neked tetszeni. *Puszillak meg. Vigyázok is a cicádra, hiszen én is nagyon szerettem. Ügyesen becsempésztem, szerencsére senkivel se találkoztam addig. Én könnyen bejutottam az irodádba és mire odaérsz, én már játszok az aprósággal.* - Azt hittem nehezebben jutsz be. *Nevettem el magam.* - Egész gyors itt voltál. *Felálltam én is és adtam egy csókot.* - Nem látott meg senki és mindjárt megyek. *Kicsit még odabújtam.* - Olyan jó, hogy megint itt vagy. *Nagyon megnyugtatott, hogy újra dolgozni akarsz.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.09.11, 23:57 | Üzenet # 1109 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ja igen.*Nevetek fel.* - Meglepődtem, de igazából édes volt.*Emlékszem vissza.* - Ahogyan én neked.*Nincs nehéz dolgom, ahogyan neked se.* - Ügyes voltam, meg egy óra múlva tartok egy kis beszédet és úgyis foglalkozok mindenkivel még külön is, így megkíméltek.*Kuncogok.* - Nagyon ügyes vagy te is.*Mosolygok és most én csókollak meg.* - Mi van kicsim, ennyire hiányoztam?*Ölellek magamhoz.* - Olyan jó, hogy megint itt vagyunk.*Javítalak ki.* - Legjobb benne, hogy már egy pár vagyunk.*Csókollak meg.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2017.09.12, 00:11 | Üzenet # 1110 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor jó.*Nyugodok meg.* - Igazi perverz vagy.*Nevetek fel.* - Most akkor meg kell vagy sem?*Kérdezlek a csók után, amit igen csak kiélvezek.* - Én kissé rendetlen vagyok és szintén makacs, de ezt tapasztaltad, ahogyan én is nálad, de jól áll.*Mosolygok.* - Nem találtam még benned semmi kritizálni valót és kétlem, hogy fogok.*Kuncogok.* - Na de akkor még se vagy annyira tökéletes csak 98%-ban.*Nevetek fel.* - Kis rendmánia mit jelent? Annyira nem vagyok rendetlen, bár lehet neked az leszek akkor.*Majd kiderül, de ez legyen a legkisebb gondunk.* - Oké és köszönöm.*Simul az arcom a tenyeredbe.* - Köszönöm.*Puszillak meg, végül bemegyünk.* - Ohh ez tetszik.*Vigyorgok és be is megyünk célirányosan az irodába. Bekopogok, majd bemegyünk.* - Szia főnök.*Köszönök mosolyogva.* - Hello.*Rokuronak már ridegen köszönök.* - Ő itt Dimitri a párom.*Mutatlak be, mert ekkora bunkó azért nem vagyok, bár biztos hallott rólad.* - Akkor te is visszatértél?*Kérdezem ismét mosolyogva.* - Jöttünk megbeszélni a részleteket a visszatérésemmel kapcsolatban.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.09.24, 16:37 | Üzenet # 1111 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Értem. Biztos mindenki aggódott érted. *Mosolyodom el kicsit. Tudtam, hogy mennyire szeret téged mindenki a cégnél.* - Mindig hiányzol, ha nem veled vagyok. *Kuncogok édesen és még bújok is mellé.* - Igaz. *Szavaidra elpirultam halványan és rendesen kiélvezem a csókunkat. Egy kopogás zavar meg minket. Mindenkire számítottam, csak Akihitora nem.* - Szia! *Én a ridegség ellenére is nagyon lelkes voltam. Dimitrinek csak intettem, most jobban lefoglalt, hogy itt van Akihito. Mielőtt nagyon belemerülnétek, odalépek hozzá.* - Beszélhetnénk valamikor? *Kérdezem félénken.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.09.24, 16:47 | Üzenet # 1112 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Te romlasz magadtól. *Vigyorgok.* - Neked is. Majd összeszokunk. *Mosolygok én is.* - Kis bolondom. *Nevetek veled és adok egy puszit az arcodra.* - Hát... majd látod, nem tudom elmagyarázni. *Lehet nem is kicsit vagyok az, de ezen nem aggódok annyira.* - Ne mintha egyébként nem lennél főnök. *Nevettem el magam. hiszen igencsak hagyom magam neked.* - Sziasztok. *Mookyulnak kezet nyújtok rögtön, Rokuronak csak bólintottam, mivel tudtam, hogy nem vagy vele jóba most.* - Szeretném tudni, hogy mire kell számítani és elmondani, hogy Akihito jelenleg mit tud és nem tud elvállalni.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.09.25, 21:43 | Üzenet # 1113 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Valóban.*Ami jól esik, hogy így tőrödnek velem.* - Ahogyan te nekem.*Annyira imádni való vagy.* - Tessék.*Szólok ki és meglep, hogy Akihito az, de annál jobban örülök neki.* - Sziasztok.*Mosolyodom el, az meg se lep, hogy neked így köszön.* - De jó látni.*Meg is puszilom és Dimitrivel kezet fogok.* - Igen vissza és remélem hamarosan te is.*Jó jel, hogy már a részleteket fogjuk megbeszélni. Nem hittem volna, hogy rögtön odamersz lépni Akihitohoz, azt meg főleg nem, hogy igent mond, bár sok jóra nem számíthatsz, ami érhető.* - Utána beszélünk.*Mondom Akihitonak, rád meg biztatóan küldök egy mosolyt.* - Kérsz valamit?*Kérdezem Dimet, amikor már ketten vagyunk.* - A kölyök egyre jobban fest.*Látszik, hogy mennyire örülök neki.* - Hallgatom részleteket.*Én egy kávét iszok Dimnek meg adok, amit kért.*
- De te is ráteszel.*Nevetek fel.* - Igen igen.*Bólintok mindenre.* - Te se panaszkodhatsz.*Hiszen egyenrangúak vagyunk a kapcsolatban.* - Én is.*Mosolyodom el. Amikor odajön Rokuro elsőre nemet akarok mondani, de meggondolom magam. Saturonak is meghallgattam és neki több a sara.* - Beszélhetünk.*Bólintok.* - Rendben van.*Neked adok még egy puszit, majd Rokuval kint félrevonulunk, ahol nyugalom van.* - Hallgatlak.*Ennyire ridegen még sose viselkedtem veled.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.10.08, 23:26 | Üzenet # 1114 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nagyon megörültem és egyben megijedtem, hogy igent mondtál. Igazából arra készültem, hogy elküldesz rögtön a fenébe, nem gondoltam, hogy ennyire "könnyű" dolgom lesz. Szépen leülünk egy félreeső kanapéra. A viselkedésedre lesütöttem a szemem és persze teljesen megértettem.* - Akihito... nem is tudom hol kezdjem. *Kezdem el piszkálni a hajam végét.* - Én... nagyon, de nagyon sajnálom ezt az egészet. Nem akartalak cserben hagyni. Tudom hogy szörnyű barát vagyok és... és... nem vagyok semmire se jó, de kérlek... bocsáss meg. *Nézek a szemeidbe őszintén.* - Nem lettem volna segítség, sőt... *Hajtom le a fejem.* - Jóvá tudom tenni valahogy? Egyébként jól áll a rövid haj. *Mosolyodom el picit, de nagyon bátortalanul.* - Nem akarlak elveszíteni...
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.10.16, 18:16 | Üzenet # 1115 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Némán végighallgatlak, de a tekintetem semmit se változik.* - A sajnálatoddal nem tudok mit kezdeni, mert semmit nem old meg. Nem akartál, de cserben hagytál és valóban szörnyű barát vagy, sőt ez még enyhe kifejezés. Miért bocsájtanék meg? Mi jogon mersz te ilyet kérni tőlem? Most már ismét jó vagyok?*Kérdezlek.* - Ezzel nyugtattad és nyugtatod magad, hogy nem lettél volna nagy segítség? Tudod bár Saturoval nem jöttök ki, pedig nagyon hasonlóak vagytok és igen csak össze is illettek.*Jegyzem meg.* - Sehogy se tudod jóvátenni.*Mondom komolyan, a hajamra pedig nem reagálok.* - Már elveszítettél, abban a percben. Fogalmad sincs róla, hogy mekkora fájdalmat okoztál. Nem lett volna Dimitri, akkor most nem lennék itt.*Persze ott volt anyukám is, de ő más.* - Nem akarok tőled semmit. Köszönök egymásnak és ennyi nem több, csak akkor ha lesz közös fotózásunk.*Biztos, hogy lesz még közös képünk.* - Kívánom tényleg, hogy legyetek boldogak, de engem elveszítettél.*Kicsit kihallatszik a fájdalom is a hangomból, de korántsem annyira, mint amennyire fáj.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2017.10.23, 17:29 | Üzenet # 1116 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akihito... szörnyű dolgok történtek. *Egy pillanatra a tenyerembe néztem, hiszen annak maradt egy kis nyoma, hogy a tenyerembe állt az üvegszilánk.* - Én féltem, hogy Mookyul... *Harapom el a végét. Nem tudtam kimondani, hogy kárt tesz magában.* - Nem vagyok olyan, mint ő... *Suttogom és kicsit könnyes lesz a szemem. Nagyon szégyelltem magam. Tudtam jól, hogy jogos minden szavad, de attól még nagyon fájt.* - Kérlek Akihito, legalább egy esélyt adj. Én nem vagyok olyan erős, mint te. A vége csak az lett volna, hogy te vigasztalsz engem, azt pedig nem akartam. *Lehajtom a fejem.* - 24 órában Mookyul mellett kellett lenni. Gyenge vagyok, hogy nem tudtam mindenkire figyelni. *Nem Mookyult vagy téged hibáztattalak, csakis magamat.* - Utálsz? Nem szeretsz már egy kicsit sem? *Kérdezem remegő hangon.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2017.10.23, 17:34 | Üzenet # 1117 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nagyon meglepett még engem is, hogy így belementél a beszélgetésbe, hiszen nem rég még teljesen ellene voltál. Hagytalak kimenni, majd Mookyulra figyeltem.* - Egy kávét elfogadok, köszönöm. *Azt mindig.* - Igen, már egész ügyes mankó nélkül is, de még könnyen fárad és folytatnia kell a tornát. *Látszott, hogy mennyire törődök veled. A kávét elfogadtam és iszogatni kezdtem.* - Nos, feltehetőleg 1-2 hónapon belül már mankó nélkül is fog tudni járni stabilan. Addig is dolgozhat, de semmi megterhelőt. Nem tudom, hogy milyen képeken szokott szerepelni, de fontos, hogy a sérült lába ne legyen túlterhelve. Olyanokon nyugodtan részt vehet már, amin ülnie kell vagy ilyesmi. Azokat bírni fogja, bár úgy is az első ilyen alkalommal fog kiderülni, hogy egészen pontosan mennyi időt fog bírni. *Magyarázom türelmesen.* - Őszintén szólva a lelki állapotba miatt több aggódni való van, mint a fizikai miatt. *Gondolkozom el kicsit.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.10.23, 23:01 | Üzenet # 1118 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Megcsinálom neked is kávét, ahogyan kéred. Figyelmesen hallgatlak.* - Ezek remek hírek. Mindenféle képen szerepel, de amíg nem jön rendbe teljesen, addig csak olyanon fog, amire te is rábólintasz. Szeretném kikérni a segítséged és a véleményed végig, hiszen mégis csak te értesz ehhez. Akihito meg makacs és képes túlhajtani magát, de rajta tartom a szemem.*Minden fotózáson ott leszek, amíg nincs kimondva, hogy felépült.* - Én is.*Sóhajtok fel kissé gondterhelten.* - Lesznek, akik megfogják szólni és mint te is tapasztaltad Akihito elég forrófejű és most ha a lábára szólnak be, akkor a lelkére fogja venni. Lesznek kitörései, de rendben lesz. Aggódom miatta, de mellette tudom, hogy a lehető legjobb kezekben van. Látszik, hogy boldog veled és ennek örülök.*Saturo a barátom, de elcseszte ugyebár.* - Különben, úgyis mondhatnám, hogy most még te vagy a főnök doki bácsi.*Vigyorgok, azért teljesen másképpen festek, mint amikor először találkoztunk.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2017.10.28, 13:20 | Üzenet # 1119 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Velem nem?*Még ha más is, mint a főnökkel, akkor is megjártam a poklot. Ránézzek a tenyeredre, de nem törődök vele.* - Elhiszem és eszembe se jutott, hogy ne legyél vele, de az se fordult meg a fejembe, hogy engem hagysz cserbe.*Emelem már fel a hangomat.* - Pedig de.*Csak te és ő se veszitek észre.* - Most is, mintha csak őt hallanám. Ugyan ezeket a dumákat szokta mondani, mint te. Téged ez vigasztalt, hogy én erősebb vagyok?*Kérdezem, amit Saturotól is megkérdeztem.* - Minek adjak egy esélyt? Hogy bízzak meg benned ezek után?*Mi van, a ha ismét történik valami és te ismét ellöksz magadtól.* - Annyi is elég lett volna, ha felhívsz telefonon és olykor meglátogatsz, de ezt se tetted meg.*Ezek csak kifogások.* - Mit számít ez? Komolyan barátkozzál Saturoval, akár a legjobb barátok is lehetek.*Mondom gúnyosan.* - Nem utállak, ha tudnálak, akkor nem fájna ennyire.*Minden sokkal egyszerűbb lenne.* - Szeretlek, de akkor se akarok tőled semmit. Elveszítettél Rokuro és ez csakis magadnak köszönheted. Van még mondanivalód?*Egy légtérben se akarok lenni veled, ennyi pont elég volt.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.11.26, 00:11 | Üzenet # 1120 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - De igen. *Ismerem be.* - Ha itt lettél volna, nem hagylak cserbe. *Mondom halkan.* - Nem vigasztal. *Ettől függetlenül ugyanúgy rosszul éreztem magam.* - Ha annyira hasonlítok arra a baromra, akkor egyszer nekem is megbocsáthatsz. *Suttogom könnyes szemekkel.* - Nem tudtalak volna meglátogatni, nem utazhattam el. *Annál azért messzebb volt a kórház, legalább két napos program lett volna, hiszen kocsim, jogsim nincs, és annyira nem tudtam elmenni.* - Akartalak hívni, de... annyira kiborultál, hogy azt hittem, beszélni se akarsz velem. *Suttogom halkan.* - Akkor ne küldj el. *Kérlellek. Tudtam, hogy nehéz lesz, de azt nem, hogy ennyire. Akartam még mondani valamit, de láttam rajtad, hogy nagyon nem akarsz velem beszélni.* - Szeretnék, de látom, hogy te nem akarsz. *Fordítom el a tekintetem és leszaladt pár könnycsepp az arcomon.* - Még foglak keresni. *Állok fel, majd odahajolva adok egy puszit a buksidra és eljöttem. Gondoltam majd később beszélek Mookyullal.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.11.26, 00:18 | Üzenet # 1121 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Rendben, szívesen segítek. *Mosolyodom el.* - Igen, elég makacs, ez részben jó. *Kuncogok.* - Saturo fogja felügyelni? *Kérdezek rá egyenesen.* - Meg valahogy össze kéne békíteni a pároddal. Az sokat segítene. *Tudtam jól, hogy nagyon maracangolja magát Akihito és hiányzik neki Rokuro.* - Azt még tudom kezelni. Ezzel nem lesz gond. Szerencsére a szerettei szavai többet jelentenek neki. *Ami fontos volt nagyon.* - Kitörései mindig lesznek. *Nevettem kicsit el magam.* - Ennek örülök. Nagyon szeretem őt. Talán még sosem szerettem ennyire senkit. *Látszott rajtam, hogy fülig szerelmes vagyok.* - Ez tetszik. *Vigyorgok.* - Te is jobban festesz már. Ennek örülök.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.12.17, 19:34 | Üzenet # 1122 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Részben valóban jó, de olykor borzalmas is.*Sóhajtok fel.* - Néha csodálkozom, hogy nem kezdtem el még miatta őszülni.*Nevetek fel.* - Őszintén fogalmam sincs. Nem beszéltem vele még és ugye csak ma jöttem vissza. Mindenképpen vele leszek én is, a többi most az ő döntése. Nem akar vele dolgozni, azt is megfogom érteni. Igaz, hogy mellette volt a legjobb kezekben és csak ő bírt vele, de túl sok dolog történt köztük és nem akarok a kölyöknek rosszat.*Bármennyire szeretem Saturot, amit Akihitoval tett az nagyon aljas húzás volt.* - Egyetértek, bár nem lesz könnyű menet, de segíteni fogok neki, amennyire csak tudok. Hidd el tényleg szereti és fontos neki Akihito, de tény, hogy nem kellett volna ezt tennie. Haragszom is rá és Saturora is.*Jegyzem meg.* - Akkor jó, tényleg nagyon nagy segítség vagy.*Mondom, majd felnevetek.* - Anélkül nem is lenne ő.*Nevetek.* - Látszik rajtad, bár nem ismerlek, de így ismeretlenül is meg lehet állapítani, hogy fülig szerelmes vagy.*Kuncogok.* - Megértem.*Vigyorodom el.* - Kedves vagy, köszönöm. Úgy érzem, hogy végre sínen van ismét az életem.*Mintha kicseréltek volna.* - Akihito is itt van, így még jobb. Szívesen megismernélek téged is, ha nem bánod.*Mondom kissé félszegen, a barátkozással még vannak gondjaim.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.12.17, 22:17 | Üzenet # 1123 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ohh én kérek elnézést, hogy nem itt voltam kórházban.*Mondom igen csak gúnyosan. A következő kijelentésedre, azért igen csak kikerekednek a szemeim.* - Szóval így állunk értem.*Mosolyodom el igen csak fájdalmasan.* - Bocsátottam már meg neked nem egyszer, ha nem emlékeznél, bár tény magam se hittem volna, hogy erre is képes vagy. Saturo igaz többször átvert és súlyosabb dolgokat tett, mint te és mégis mindent megbocsátottam, de azt hittem, hogy te más vagy.*Álmaimban se hittem, hogy egyszer ilyet teszel velem.* - Bocsássak meg, hogy utána ismét a földbe tiporjál?*Fordítom meg a kérdést, hiszen Saturo is újra és újra megtette.* - Nem érdekelnek a kifogásaid, ha igazán fontos lennék és szeretnél, akkor megoldatod volna.*Ezzel a dumával, csak rontasz a helyzeten.* - Én kérek elnézést.*Kezdesz igen csak felhúzni.* - Nem küldtél volna el, akkor nem itt tartanák.*Te tehetsz mindenről.* - Ebben legalább egyetértünk.*Ez is sok volt. Nem érdekelt, hogy könnyezel, csak magadnak köszönheted. A keresésre nem tudok mit mondani, ezt nem tudom elkerülni. A puszid igen csak váratlanul ér, még csak reagálni se tudok rá.* - Idióta...*Tettem az arcom a kezembe, érzem hogy a könnyek az én szemeim is égetik, pedig nem akarok sírni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2018.08.12, 13:51 | Üzenet # 1124 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ami késik, nem múlik. *Nevettem el magam.* - Rendben, csak szeretném tudni, hogy mire készüljek. Nem bánom, ha Saturoval dolgozik, amíg ő sem. Bízom benne. *Nem akartam, hogy miattam esetleg baj legyen a karriereddel.* - Szóval, ha miattam gondolkozna, akkor nem kell. *Mosolyodom el egy kicsit.* - Mi történt, amiért így cserben hagyta? *Kérdezek rá, hiszen sokat én nem tudtam, csak ami az újságban volt.* - Szerintem előbb-utóbb meg fog békélni Akihito, de minél tovább tart, annál jobban fog fájni mindkettőjüknek. *Sóhajtok egyet gondterhelten.* - Az csak jó, ha látszik, mert akkor ő is tudja. *Mosolyodom el.* - Ez jól hangzik. *Tényleg örültem, hogy jól vagy.* - Annyit leszek itt, hogy tuti megismerjük egymást jobban. *Nevettem el magam. Nagyon kedves volt, ahogy mondtad és próbáltam a helyzetet oldani.* - Esetleg megadod a számod? Akkor ki tudjuk beszélni a kicsikéket, hogy hamarabb béküljenek. Esetleg elmehetnénk négyen is valahova.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2018.08.12, 14:12 | Üzenet # 1125 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Attól függetlenül, hogy te nem dolgoztál még, nekem azért akadt dolgom dögivel és hallottam, hogy Mookyul is végre itt van. Éppen hozzá tartok, hogy megkérdezzem hogy van és persze bocsánatot kérjek a történekért. Eléggé mart miatta a bűntudat, de csak remélni tudtam, hogy megbocsájt nekem és esetleg együtt vacsorázunk valamikor, mert nagyon hiányzott a társasága. Meglepetten látlak meg, ahogy az arcod a kezedbe temeted.* - Szia. *Megyek oda, de nem tolakodok. Leülök melléd és zsebkendőt nyújtok feléd.* - Minden rendben? *Kérdezlek és kicsit elhallgattam. Azóta nem találkoztunk, hogy megmutattam a lakást és a gyűrűt oda akartam adni. Az enyém rajta volt az ujjamon, mint ahogy mondtam is.* - Ugye nem rosszabbodott az állapotod? *Aggódtam miattad nagyon.* - Hozzak esetleg valamit? *Próbáltam úgy kedves lenni veled, hogy ne érezz tehernek.*
|
| |
| |
