|
Mookyul - Rokuro
|
|
| szela00 | Dátum: Szerda, 2013.08.14, 15:37 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Mookyul - Rokuro + Lee, a Nagyfőnök 
 
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2021.02.12, 22:36 | Üzenet # 1201 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ezzel próbálkozok, de sok sem szeretnék lenni. *Azzal csak az ellentét érném el Leenél, de azért kicsit elmosolyodom, elvégre mégis csak egy tanács lett be,őle.* - Az felérne egy csodával, ha kivétel lenne. *Még csak nem is túlzás ezt állítani. Csöndben hallgattalak és hirtelen megszólalni se tudtam. Kellett pát pillanat, hogy összeszedjem a gondolataim.* - Lee... azt mondta, hogy kedvel téged és együtt voltatok, de... *Meglepett, hogy veled akart lenni. Persze egy szavam se lehet rá, de azért sokk ként ért. Meg akartam kérdezni Lee-t, hogy ez valóban így van-e, hiszen úgy vagyok vele, hogy csak mondta volna.* - Szóval végülis egyfajta pótlék vagyok. *Mondom hirtelen, majd ismét kicsit csöndben vagyok.* - Nem mintha ez annyit számítana... *Mosolyodom el végül, hiszen akkor is vele szeretnék lenni.* - Szerintem már így is az vagyok. *Valljuk be, nem sok nálam hülyébb ember van.* - Tudom, hogy érte tetted. *Mosolyodom el lágyan.* - Elmagyaráztam neki, hogy ő semmiben sem hibázott. *Más esetben sose szakítottam volna.* - Ő tökéletes. *Teszem hozzá halkan.* - Örülök, hogy már jobban vagy, legalábbis már jobban festesz. *Valóban így éreztem, nem csak mondtam. Kicsit jobban elmosolyodtam, ahogy Naoról beszéltünk.* - Köszönöm... *Picit meg is hatott, amit mondtál.* - Örökbe fogadni? *Kérdezlek kíváncsian.* - Kislányt vagy kisfiút szeretnél? *A gyerek témával engem is teljesen le lehet kötni.* - Igyekszem. *Annyira jól esett, amit mondtál.* - Rendben. *Bólintok én is egy aprót.* - nem akarom, hogy átvegye a rossztulajdonságaim. Igyekszem úgy nevelni, hogy aszerint tudjon élni, ahogy érez és tudja azt, hogy bármi is lesz, én mellette leszek. Nem fogom soha azt tenni vele, mint amit velem tettek. *Mondom halkan.* - Imádom őket. *Rettentő lágyan és szeretetteljesen nézem a képet.* - Az biztos. Rögtön barátok lettek. *Kuncogok kicsit.* - Még el is aludt vele, pedig csak olyan mellett alszik el, akiben bízik és ez nagyon ritka. *Mondom komolyan.* - Kivolt, de már beletörődött. *Nevetek fel veled.* - Igen... Ami azt illeti nagyon jól. Most Lee a kedvenc. Még én is hanyagolva vagyok egy kicsit. *Kuncogok. A folytatásra teljesen ledöbbenek és meg se tudok szólalni jó pár percig.* - Köszönöm... *Mondom piroskás pofival, rettentő hálásan.* - Fogalmatok sincs róla, hogy milyen ezt hallani. *Nézek rád őszintén.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2021.02.13, 12:40 | Üzenet # 1202 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez egy hosszabb történet, majd elmesélem. Bevezetőnek annyi, hogy előttem nem volt férfival, sőt igazából én voltam az egyetlen hímnemű az életébe.*Kuncogok.* - Nem szokványos mondom kezdődött a kapcsolatunk és mire igazából úgy tényleg minden rendben lett volna, addigra vége lett.*Hiszen sokáig küzdöttem érte és sokáig tartott mire elfogadta, hogy egy férfi a szerelme, amivel nem lett volna baj, ha nem hagyj el.* - Én úgy mondanám hogy nagy szerelem volt a többi meg elválik.*Magam részéről ilyeneket még nem tudok kijelenteni.* - Igazad van.*Bólintok.* - Nagyon is boldog voltam, hiszen akkor nem lettem volna vele és nem akartam volna megkérni a kezét.*Minden nehézség ellenére az voltam.* - Az biztos és ez az én életemre ez nagyon is igaz.*Nevetek fel.* - Ebben van igazság, de minden átalakult. Nem mondom hogy nem gondoltam rá és nem jutott eszembe de ez idővel egyre kevesebb lett és amikor mással voltam, akkor az is csak a munka miatt vagy az évfordulónk és utána szakítás.*Ez a két nap mindig előjött.* - Értem amit mondasz Dim, de részemről jelenleg nem értek egyet. Most ha nem találkozunk, akkor inkább ilyen szinten élt volna magányosan, ami szerintem baromság és ennek most is meg vannak a nyomai és ha a fia se lenne, akkor még rosszabb lenne.*Azért az ő jelenléte nagyon sokat számít.* - Majd kiderül.*Hamarosan tisztázzuk.* - Persze hogy el.*Vigyorgok.* - És abban is biztos hogy jó volt.*Nem kellett volna magam visszafogni.* - Rendben.*Bólintok.* - Visszamenjünk?
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2021.02.19, 21:48 | Üzenet # 1203 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Azt megértem.*Az biztos, hogy nem könnyű helyzet.* - Végülis csodák még vannak.*Jegyzem meg bár magam se értem, hogy miért is mondok pont neked ilyeneket.* - Tessék?*Akkor esett le hogy mit is mondtam.* - Ohh basszus ezt nem akartam.*Legalábbis nem volt tudatos.* - Ezt vele beszéld le.*Ebbe aztán tényleg nem akarok beleszólni.* - Te aztán tényleg jó hülye vagy.*Sóhajtok fel.* - Rohadtul nem akarok neked tanácsot adni, de azt se akarom, hogy Lee feleslegesen felhúzza magát.*Az biztos hogy ezen nagyon ki lenne.* - Senkivel nem lenne így együtt, azt gondoltam hogy legalább ennyire ismered.*De ezt igen csak lenézően mondom neked.* - De ha még így is lenne akkor is becsülhetnéd sokkal jobban magad.*Morgok, majd rágyújtok egy cigire.* - Nagyon felhúzol.*Meg se kéne hallanom amit mondasz, de még se tudok elmenni mellette.* - Te mondtad.*Legalább ebben egyetértünk.* - Érte mindent megtennénk.*Ennek ellenére úgy gondolom, hogy én amit csinálok semmi, ahhoz képest amit ő megtesz értem.* - Helyes.*Mégis csak jobb, hogy te mondtad el és nem én, ez volt a minimum.* - Köszönöm és tényleg sokkal jobban vagyok mondhatni már teljesen visszatértem.*Leevel leszek, akkor lesz teljes minden.* - Ezt ne köszönd.*Csakis a te érdemed.* - Örökbe fogadni és szeretnék egy saját gyereket is és egy kisfiút és egy kislányt, de ha nem így leszel az se zavarna. Persze ez se most lesz és függ attól hogy Rokuro mit szeretne.*Mondjuk amennyire ismerem elégég rám hagyatkozna.* - De ez még nagyon a jövő zenéje.*Mégis csak most jöttünk össze és a munkában is sok mindent elszeretnénk még érni.* - Elkövettél egy nagyon nagy hibát az életedbe és emiatt meg van rólad a véleményem, de ez szerintem nem függ össze azzal, hogy milyen szülő is vagy.*Legalábbis a te esetedben, mert alapvetően nem vagy egy rossz ember, annak ellenére hogy mit tettél a múltban.* - Az én véleményem az, hogy ne nézd le magad, mert a fiad is egy idővel megfogja érezni.*Jegyzem meg komolyabban, ilyenkor is elválasztom hogy mit is gondolok rólad a múltban elkövetett tetted miatt.* - Azt nem csodálom, őt csak szeretni lehet.*Mosolyodom el lágyabban.* - Jó hatással van mindenkire.*Ez csak megint megmutatkozott.* - Azért elég egoista tud lenni, de van a helyzet amikor beletörődik a sorsába.*Nevetek fel.* - Lee mellett nehéz versenyezni.*Kuncogok, de komolyan gondolom.* - De szerintem ezt a hanyagolást annyira nem bánod.*Hiszen mégis csak róluk van szó.* - Ezt ne köszönd a család az egyik legfontosabb. Valóban nem tudom, mert nekem mindig is az volt a normális, hogy támogatnak, hiszen ez lenne a természetes, ahogyan te is megteszed a fiaddal.*Így hallotokból, jó véleménnyel vagyok rólad.* - Ne enged hogy a múltad határozzon meg téged, te nem vagy olyan mint ők.*Mondom komolyabban, de mégis egészen kedvesen.* - De attól még nem kedvellek.*Teszem azért hozzá, de most annyira nem is bunkón.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.21, 14:42 | Üzenet # 1204 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *A csodára elmosolyodom kicsit.* - Ugyan, nincs gond. *Hiszen tényleg nem számított, hogy miért és kihez jött vissza. Én csak vele akartam lenni.* - Tudom, hogy nem úgy helyettesítenélek. Ne érts félre, de ha te fordítva hallanád nem éreznéd így? Érted jött vissza, veled szeretett volna lenni ezek szerint. Én pedig... *Nem is tudtam, hogy mi voltam. Vígaszdíj főnyeremény helyett?* - De mint mondtam, nem igazán számítanak a körülmények... csak szeretnék vele lenni, amíg lehet. Ha századik választás lennék csak a szemébe, akkor is boldog lennék. *Ezt a részét nem tartottam annyira fontosnak.* - Az önbecsülés olyan luxus, amit most nem engedhetek meg magamnak. *Legalábbis Lee-vel szemben. Teljesen alárendeltem magam most az akaratának. Úgy akartam mindent csinálni, ahogy neki a legjobb.* - Sajnálom, nem akartalak felhúzni. *Tényleg nem akartalak feleslegesen bosszantani.* - Ennek örülök. *Mosolyodom el.* - Jól hangzik. Lee büszke nagybácsi lesz. *Nevettem el magam.* - Nála próbálok nem hibázni. *Legalábbis semmi olyan hibát nem akarok véteni, ami befolyásolja az életét.* - Igen, tudom... szerencsére még kicsi, hogy megértsen mindent. *Mosolyodom el.* - Egyébként nem lenézem magam, egyszerűen csak nem találom a helyem, de azért mindent megteszek, hogy ő minél boldogabb legyen. *Mondom egy lágy mosollyal.* - Az biztos. *Mosolyodom el még jobban.* - Próbálkozott, de a kisfiam elengedte a füle mellett. *Kuncogok halkan.* - Lehetetlenség. *Csóválom meg a fejem, de mosolygok végig.* - Egy kicsit sem. Nagyon boldog vagy, hogy ennyire jól kijönnek. *Ez rám is volt írva.* - Ők úgy gondolják, hogy elárultam őket. *Mondom halkan és le is olvadt az arcomról a mosoly. Még mindig nem tudtam megérteni, hogy miért tették, amit tettek és miért annyira szörnyű tett, ha Lee-t szeretem.* - Talán majd egyszer máshogy fogják gondolni vagy én fogom megérteni, hogy miért. *Jó lett volna legalább megérteni és nem gondolni rá. Szavaidra újra elmosolyodom egy kicsit.* - Nem, én nem... *Én kitartanék Nao mellett, bármi is legyen a jövőben. A folytatásra majdnem elnevettem magam, de magamba fojtottam.* - Értem. *Tudtam, hogy tényleg nem vagyok a szíved csücske, de ahogy mondtad, az olyan volt, mint amikor egy gyerek duzzog.* - Szerintem téged is nagyon fog szeretni Nao. *Mondom mosolyogva.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2021.02.27, 11:50 | Üzenet # 1205 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak felsóhajtok arra amit mondasz.* - Oké azért az előbb elégé másképpen fejtetted ki magad.*Jegyzem meg.* - A kérdésedre válaszolni meg nem igazán tudok, mert nem voltam még ilyen helyzetben.*Rágyújtok egy cigire.* - Értelek de mellette azt mondom, hogy ne a mi múltunkból induljál ki. Szerintem igazából mi se értjük legalábbis én nem tudnék rá magyarázatot adni, hogy mi az a mi köztünk van és egy külső szemlélő főleg nem érti meg. Nekem is volt a párommal nem egy vitám Lee miatt és igaz akkor nem is voltam toppon, de ha nem lett volna baj, akkor is lett volna probléma. Fordított helyzetben elég valószínű, hogy én is féltékeny lennék.*Azért ezt nem könnyű megemészteni.* - Arról nem is beszélve, hogy lehet régóta ismerem Leet, de a mai napig még én se tudom, hogy éppen mi jár a fejében, ami egyébként egy kissé bosszantó tud lenni.*Sóhajtok fel, ami azért mosolyba megy át.* - Mint mondtam nem kételkedem abban hogy szereted Leet és nagyon is megértelek.*Még ha a fogalmazással nem is értek teljesen egyet, de a lényegben egyetértünk.* - Hidd el ez hülyeség és ezt a saját bőrömön tapasztaltam meg. Nem mondom hogy könnyű de el kell kezdened magad megbecsülni, akkor sok minden meg fog változni.*Ez is olyan téma ami érzékenyebben érint és nem tudom félvállról venni.* - Nézd ha nekem ment akkor neked is menni fog.*Igaz más személyiségek vagyunk és neked is meg van a magad múltja, de az enyémmel össze se lehet hasonlítani.* - Arról nem is beszélve hogy Lee is ezt fogja mondani.*Vagy már mondta.* - Tudom.*Tisztában vagyok vele, hogy nem szándékosan csinálod, de attól még sikerül.* - Köszi.*Bicentek.* - Az biztos és a legjobb, ahogyan apukának is az.*Mosolyodom el lágyabban.* - Ez lenne a természetes.*Értek egyet.* - Kicsi, viszont attól még ha másként is de látják a dolgokat. Most is biztos látja rajtad, hogy másként viselkedsz.*Jegyzem meg.* - Abban biztos vagyok és a többi meg kifog alakulni.*Utóbbi időben én se találtam a helyemet.* - Helyes.*Nevetek fel.* - Lee ellen csak a gyerekeknek van esélye.*Ott azért ő is alul marad.* - Elhiszem.*Mosolyodom el.* - Inkább erre nem mondok semmit még így se akarok sértőt mondani rájuk.*Családot se tudok rájuk mondani, mert nem azok.* - Sose lehet tudni mit hozz a jövő, de szerintem nem fogod megérteni, mert ezt lehet.*Legalábbis én így gondolom és az hogy ők változni fognak arra nem látok sok esélyt de ugye nem is ismerem őket. Biccentek arra, hogy megerősíted legalább ebben nincsenek hülye gondotalid.* - Miért vágsz ilyen furcsa arcot?*Vonom fel a szemöldököm.* - Köszi, ez kedves.*Mosolyodom el.* - Visszatérve a munkához, adj még nekem pár napot. Ugye ma jöttem vissza és igaz Lee mindent kézben tartott de még vissza kell zökkenem és mindenkivel szeretnék személyesen beszélni. Mondjuk legyen az hogy találkozunk 3 nap múlva, persze addig is bejárhatsz. Addigra mindent megálmodok és utána egyeztettünk. Viszont egyet kérek ha valami nem felel meg akkor nyugodtan mond, én is szoktam tévedni, rendben? Gondolatolvasó nem vagyok de viszont igen jó problémamegoldó vagyok.*Kuncogok.* - A lényeg hogy nekem fontos hogy mindenki jól érezze magát, rendben?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.10.31, 19:13 | Üzenet # 1206 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igazából nem is próbálom megérteni. *Mosolyodom el.* - Féltékeny vagyok egy kicsit, de abban biztos lehetsz, hogy miattad nincs vita. *Mosolyodom el.* - Ebben egyet értek. *Nevetek fel kicsit.* - Ezzel engem is mindig kikészített. *Csóválom meg a fejem, de mosolyogva. Csak bólintottam, hogy nem kételkedsz az érzéseimben. Bólintottam egy aprót arra, amit az önbecsülésre mondasz. Nem igazán értettem egyet, de elfogadtam a véleményed.* - Már ezt mondta. *Mosolyodom el.* - Nagyon várom, hogy lássam a lányával. *Ahogy arra gondolok, milyen tündérien fog vele viselkedni, teljesen ellágyul az arcom.* - Igen... Lee-t kérdezgette is az édesanyjáról. *Sóhajtok egy nagyot gondterhelten.* - Remélem. *Jól esett, hogy ezt mondod.* - Kenyérre keni Nao. *Nevetek fel.* - Kedves vagy. *Gondolok itt arra, hogy nem kezded szidni őket.* - Őszintén szólva, szerintem sem fogom, de azért jó lenne. *Könnyebb lenne. Kérdésedre nem bírtam ki és elkuncogtam magam.* - Ahogy mondtad, hogy nem kedvelsz... Édes volt és meglepett. *Mosolyodom el.* - Mintha egy nagy gyerek mondta volna. *Kuncogok ismét. Csöndesen hallgatlak és tény volt, hogy tényleg jó ember és főnök vagy.* - Megbeszéltük. *Bólintok.* - Rendben és köszönöm. Nagyon hálás vagyok. *Mondom lágyan és látszódott rajtam, hogy mennyire meghat a helyzet.* - Nincsenek nagy igényeim. *Hiszen igazán csak annyi volt, hogy Naot tudjam hozni és vinni. Felállok és visszaadom a cicád.* - Remélem, hogy a munkában tudjuk egymást segíteni. *Mosolyodom el.* - Köszönöm az időd. *Hiszen volt dolgotok. Miután elköszöntünk, én Lee keresésére indultam. Hallottam a hangját, ahogy Dimmel beszélget. Nem akartam megzavarni, ezért nem mentem oda, hanem megálltam takarásban, mivel a beszélgetés részben rólam, rólunk szólt. Ahogy azt mondod, hogy meg akartad kérni a kezem, csak pislogni tudtam. Nem akartam elhinni. Teljesen elvörösödtem. Annyira hihetetlen volt.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.10.31, 19:44 | Üzenet # 1207 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez sokat elmond. *Mosolyodom el.* - Sajnálom. *Láttam rajtad, hogy nem volt egyszerű a kapcsolatotok.* - Értem. *Attól, hogy nem vagytok együtt, látszik és mondtad is, hogy mennyire szereted. Ha nincs is kapcsolat, attól még nagy szerelem.* - Meg akartad kérni a kezét? *Döbbenek le.* - Egy év után? *Csak pislogni tudtam.* - Te tényleg nagyon szeretted. *Mosolyodom el kicsit szomorkásan, mert nagyon sajnáltam, hogy így bánt veled.* - Értem és megértem. *Nálam is ez volt sokáig, a szakításunk napján mindig eszembe jutott.* - Óh, nem is így értettem. Csak... tudod remélem, hogy valahogy úgy alakulunk majd Akihitoval is, mint ti. Kihagyva persze a rossz részét, de szeretnék egy év múlva annyira biztos lenni a kapcsolatunkban, hogy tudjam: vele akarom leélni az életem. *Mosolyodom el.* - Az biztos. *Bólintok.* - Hazudnék, ha azt mondanám, hogy én nem. *Vigyorgok én is.* - Sejtettem. *Nevettem el magam.* - Menjünk. Kíváncsi vagyok, hogy van Akihito.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2021.11.01, 01:23 | Üzenet # 1208 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| -Ez egy bölcs hozzáállás.*Értek egyet.* - Az lenne a furcsa, ha nem lennél.*Jegyzem meg.* - Helyes.*Bólintok bár Lee se hagyná.* -Élvezni fogod, öröm őket nézni.*Azért közös bennünk, hogy mindkettőnk számára Lee tökéletes.* - Ohh értem és az is biztos, hogy ez még előfog fordulni.*Nem irigyeltelek az már biztos.* - Abban biztos vagyok, a gyerekek ellen még Leenek sincs esélye.*Nevetek fel picit.* - Ugyan semmi olyat nem mondtam.*Legalábbis én így gondolom.* - Hogy mi vagyok?*Döbbenek le és igen csak vicces fejet vágok.* - Na jó most már fejezd be.*Morgok, de ez is most édes morgás. Nem hittem volna, hogy pont te fogsz ilyet mondani nekem.* - Nem kell hálásnak lenned.*Tényleg nem vártam el.* - Valóban, de akkor is szóljál.*Mondom komolyabban.* - Biztos vagyok benne.*Sok lehetőséget látok benned.* - Nincs mit.*Biccentek.* - Akkor majd még beszélünk, szia.*Cicám lerakom és dolgozni kezdtek, amíg nem jöttök.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2021.11.01, 14:56 | Üzenet # 1209 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Kedves vagy de neked nem kell, hiszen semmiről nem tehetsz.*Jól esik attól még.* - Igen mert nagyon szerettem és eltudtam vele képzelni az egész életemet. Családot akartam vele alapítani, megöregedni vele, de ugye nem így alakult.*Mosolyodom el fájdalmasan.* - Meg volt már a gyűrű csak azt nem tudtam még, hogy hogyan fogom megkérni a kezét. Tudod nagyon különlegessé akartam tenni, de ugye minden másképpen alakult.*Én egy életet terveztem vele ő helyette elhagyott engem.* - Meg van még a gyűrű, de ez jelenleg nem jelent semmit.*Nem tudnám most elképzelni, hogy megkérjem a kezét.* - Igen.*Bólintok.* - Ohh értem, szurkolok, hogy így történjen.*Megérdemelnétek.* - Ezt örömmel hallom.*Vigyorgok, majd visszamegyünk az irodába, ahol elkezdünk Mookyullal beszélgetni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.06.12, 21:46 | Üzenet # 1210 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csöndesen hallgatlak, nagyon érdekelt, hogy mit mondasz. Szavaidra szomorúan elmosolyodom. Biztos voltam benne, hogy sosem felejtettem volna el azt a napot és azt is, hogyha én nem cseszem el, valóban boldogok lettünk volna. Egy valamit viszont nagyon furcsa volt kihallani a hangodból. Már máskor is észrevettem, de most még inkább olyan volt, mintha te azt hinnéd, én nem vettem annyira komolyan a kapcsolatunkat, nem terveztem előre semmit veled. A karkötőmre néztem, majd felemeltem a kezem és a másikkal kicsit magamhoz szorítottam. Tudtam, hogy azt a gyűrűt valószínűleg sosem fogom látni. Nem mentem utánatok, inkább lementem az előtérbe és a gondolataimba merülve vártalak. Nem akartam semmit, csak éreztetni veled, hogy mindig is veled akartam lenni, a tiéd lenni és nagyon is komolyan álltam és állok hozzánk.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.06.12, 21:56 | Üzenet # 1211 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Édes, hogy próbálsz felelősséget vállani. *Mosolyodom el kicsit.* - Akkor sem haragudtam, illetve rád nem. Csak magamra, hogy nem tudok neked segíteni. *A tehetetlenségem majd' megölt. Éppen válaszolnék a szakításra, de mivel nem akartál róla beszélni, így csendben maradtam. Tiszteletben tartottam a kérésed.* - Valóban nem. *Szándékosan sosem bántottalak. Csak intettem, hogy vettem a lapot, de nem akartam megszólalni, mert elcsuklott volna a hangom. Kimentem az épület elé és rágyújtottam. Egy jó negyed órát (lazán több, mint 2 évet  ) kint álldogáltam és végül abból az egyből, 3 szál lett, de lenyugodtam. Visszamentem hozzád, de már kicsit jobb színbe.* - Jól teszed egyébként. *Mondom kedvesen.* - Akkor menjünk. *Szép nyugodtan sétálunk, nem siettetlek és már inkább csak a munkáról beszélek veled addig is. Mookyul irodájához érve bekopogtam, majd mikor kiszólnak, kinyitom és előre engedlek, majd bemegyek utánad én is.* - Sziasztok. *Látom, hogy mindenki jelent, már éreztem, hogy ez egy szép kis beszélgetés lesz. Mookyulra azért elmosolyodtam szélesen, jó volt látni, hogy milyen jó színben van.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2022.07.23, 17:32 | Üzenet # 1212 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Kezdek felnőni.*Mosolyodom el én is.* - Segítettél, de részben ez a saját harcom volt és még mindig az.*Ugye valamin nem tud senki se segíteni, csak én magam. Már azon vagyok, hogy megkereslek, de addigra megjelensz.* - Jobban nézel ki, mindjárt kiderül, hogy igazából cigizni, nem is káros.*Nevetek fel.* - Figyelj előbb megkeresem Rokurot és utána megyek vagyis megyünk mi is.*Gondolom velem fog jönni.* - Kérlek mond meg a többieknek.*Igazából leginkább Dim miatt, hiszen biztos aggódik már.* - Sietek.*Mondom, majd felnevetek.* - Ez most viccesen hangzott.*Célzok az állapotomra, de semmi szomorúság nincs most a hangomba. Intek és el is megyek, hamar megtalálom Rokurot.* - Szia.*Ülök le melléd.* - Kapsz egy esélyt, de ez még nem jelent semmit. Nem bízom benned és puszipajtások se vagyunk.*Mondom komolyabban, majd nagyon picit elmosolyodom.* - De szeretném, ha ismét jóban lennénk.*Hiszen szeretlek és fontos vagy számomra.* - De még egy hiba és végeztünk egymással.*Figyelmeztetlek.* - Mit mondasz?*Nyújtok neked kezet.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2022.07.23, 17:52 | Üzenet # 1213 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Amikor megjelensz alig akarok hinni a szememnek.* - Szia Saturo.*Mosolyodom el és olyat teszek, amit eddig még nem. Odamegyek és megölellek. Nem érdekel, hogy itt vannak a többiek és az se, hogy még csak nem is kerestél.* - Jó újra látni, hiányoztál.*De ezeket már a füledbe suttogom.* - Valamikor ehetnék együtt.*Mondom, amikor elengedlek. Igazából kicsit el is feledkeztem a többiekről, annyira örülök neked. A szívem kis része azért mindig is oda lesz érted, a barátságod meg nagyon is fontos számomra.*
*Ahogyan megjelenik Saturo oda köszönök, bár nem a legkedvesebben. Elégé döbbentek nézek Mookyul tettére. Egyrészről örülök, hogy nyit de maga Saturo személyének kevésbé. Bennem van amit tett na meg azért egy kis féltékenység is bejátszik.* - Mi szél fújt erre?*Zavarom meg a kis meghitt légkört köztetek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.08.28, 21:26 | Üzenet # 1214 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Rendben, átadom. *Mosolyodom el. Örültem, hogy beszélsz Rokuroval. Én is köszöntem Leenek és Dimnek is, de igazából te fontosabb voltál.* - Szia... *Nem tudtam, hogy mit mondjak hirtelen, de ahogy átölelsz, én is így teszek.* - Te is... nagyon. *Suttogom és szinte szorítalak magamhoz.* - Átjössz és főzök neked? *Ajánlom föl mosolyogva. Én is teljesen más világban voltam veled. Lee kérdése zökkent ki.* - Hallottam, hogy ma jön vissza egy szép fiú. *Mondom lágyan rád célozva.* - Illetve Akihito is nemsokára itt lesz. Megbeszéltünk mindent, de azt majd ha már ő is visszajött. Beszél Rokuroval. *Magyarázom és csak mosolyogni tudtam. Annyira örültem, hogy láthatlak.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.08.28, 21:29 | Üzenet # 1215 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nagyon jót beszélgetünk és nagyon meglepődők, ahogy megjelenik Saturo. Nem vagyok bunkó, így köszöntem neki, de nem voltam boldog. Azért egy picit elmosolyodtam Mookyulon, látszott, hogy mennyire szereti ezt a faszt. Tetszett, hogy megzavart őket, de én inkább meg se szólaltam.* - Igen? *Nem számítottam rá, hogy beszéltél Akihitoval, kicsit aggódni is kezdtem.* - Ennek örülök. *Mondom Rokurot, örülök, hogy békülnek. Téged azért szúrós szemmel méregettelek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.08.28, 21:37 | Üzenet # 1216 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Az öltözőben sírtam még mindig. Nagyon bántott az egész helyzet és annyira ki akartam veled békülni. Nagyon gondolkoztam, hogy mit tehetnék az ügy érdekében. Ahogy leülsz mellém, nagyon vicces döbbent arcot vágok.* - Szia... *Szipogok egy nagyot. Szavaidra megindultak a könnyeim még jobban.* - Tényleg? Tényleg-tényleg? *Látszott, hogy boldog vagyok és megkönnyebül.* - Értettem... *Törölgetem a szemeim. Először a kezedre pillantok, majd rád, majd ismét a kezedre, majd ismét az arcodra. Kérdés nélkül csak eltoltam picit a kezed és átöleltelek és magamhoz szorítalak.* - Te vagy a legjobb barátom. Nem akarlak elveszíteni. *Meg persze a plátói szerelmem is. Egy kis részem mindig is beléd lesz bolondulva. Lassan elengedlek és megfogva a kezed adok rá egy puszit.* - Köszönöm. *Motyogom még. Nagyon rondán festettem. Kisírt szemek, taknyos orr, mégis boldogan mosolyogtam és alig akartam elengedni a kezed.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2023.01.08, 17:15 | Üzenet # 1217 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tényleg.*Bólintok és egy nagyon picit elmosolyodom. Nem értem, hogy miért tolod el a kezemet, de aztán mindent megértek.* - Akkor ne tegyél több ilyet.*Suttogom a füledbe. Igaz én nem ölellek meg de nem is löklek el.* - Nem kell megköszönnöd csak mint mondtam ne játszd el az esélyed.*Azért még elég bizonytalan vagyok veled kapcsolatban.* - Gyere át valamikor hozzám, én azért jobban ráérek, mint te.*Hiszen a tornán kívül még nincsen dolgom.*
- Megbeszéltük és utána meg én főzök neked, van bőven miről beszélgettünk na meg alapból jó lesz veled lenni.*Puszillak meg.* - Vissza bizony.*Túrok a hajamba egy szexi mozdulattal.* - Talán csak nem féltékeny vagy?*Pillantok rá vigyorogva.* - Valóban? Ennek örülök, Rokuro biztos nagyon fog örülni. Én is csak nem rég tudtam meg, hogy mi is történt.*Látszik hogy nem vagyok rá büszke.* - De szerintem minden rendben lesz.*Bizakodó vagyok.* - Ohh szia, na felfedeztél mindent?*Kérdezem a cicámat és felemelem.* - Ti még nem ismeritek egymást, ő az új szerelmem.*Adom a kezedbe és bemutatlak titeket egymásnak.*
*Én csak tovább vágom a fejeket rájuk.* - És ha az vagyok, akkor mi van?*Vonom fel a szemöldököm. Annyira nem tetszik ez a felállás.* - A munkáról valóban beszélni kell, legalább legyen haszna hogy itt vagy.*Jegyzem meg Saturonak igen csak rideg hangon.* - Na és hogy tetszik eddig Dim itt? Majd elviszlek pár helyre én is.*Kacsintok rá. Szándékosan most mondom, hogy ezzel idegesítsem Saturot, hiszen tudom hogy mennyire nem örül Dimnek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2023.03.06, 00:20 | Üzenet # 1218 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem fogok és minden elmagyarázok, amit csak tudok. *Persze olyat nem mondanék el, amivel bajba sodorhatlak, de szerettem volna, ha tisztán látsz. Tudtam, hogy bizonytalan vagy, de reméltem, hogy ha csak egy picit, megértesz majd.* - Nagyon fogok igyekezni. *Szipogok még aranyosan.* - Rá fogok érni bármikor, amikor csak jó neked. *Úgy szervezek mindent, hogy ráérjek. Picit elhallgattam és finoman megfogtam a kezeid és csak cirógattam őket, miközben újra könnybe lábadt a szemem egy kicsit.* - Annyira féltem.. *Suttogom halkan és megremegtek a kezeim. Az elmúlt időszak azért engem is megviselt. Lee valamennyit tudott róla nyilván és Mookyul is, bár ő még kevesebbet. Nem nagyon beszéltem ezekről senkinek, hiszen nem akartam gyengének tűnni, téged pedig terhelni még jobban. Rettegtem, hogy végleg elveszítelek, legalább annyira, mint mikor Mookyul volt rosszul. Le is folytak a könnyeim, de nem mondtam többet.* - Bocsánat, mindjárt összeszedem magam. *Szinte automatikusan bocsánatot kértem azért, mert sírok.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2023.03.16, 19:31 | Üzenet # 1219 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Még jobb. *Mosolyodom el.* - Igen, gondolom sok mesélni valód van és nekem is akad egy-kettő. *Jelenik meg egy szomorkás mosoly az arcomon, de puszidra azért már nem lesz az. Ahogy a hajadba túrsz, elnevettem magam.* - Nagyobb haszna van, mint hiszed. *Szólok be Leenek.* - Igen, remélem kibékülnek tényleg. *Csóválom meg kicsit a fejem.* - Szerintem is. *Mosolyodom el.* - Nem mondtam semmit Akihitonak. *Mondom Dimnek.* - Majd szeretnék veled beszélni négyszemközt. *Teszem hozzá. Igazából csak a kezelésekről és a kajáról. Tudtam, hogy Lee csak idegesíteni akart, és azért se adtam meg neki az örömet.* - Akkor legalább könnyebb lesz elrabolnom Mookyult. *Vigyorgok én is kicsit. A cicát el is veszem.* - De édes vagy. *Simogatom meg.* - Szóval apuka lettél? *Nevettem el magam.* - Baromi cuki. *Játszok vele és persze rettentő jól festek.*
*Meglepett, hogy mit mondott Saturo.* - Remélem is... *Teszem hozzá, tényleg aggódtam érte.* - Velem? *Lepődök meg.* - Rendben. *Megígértem Akihtonak, hogy viselkedni fogok és most úgy láttam, hogy Saturo is normális talán. Már amennyire ő az tud lenni. Tudtam, hogy Saturot akarod bosszantani, így beszálltam a játékba.* - Egyébként tetszik a város és a legjobb, hogy Akihitoval lakok. *Mosolyodom el.* - Semmi jónak nem vagyok elrontója, úgy sem ismerek túl sok helyet. Mookyullal is beszéltük, akár hárman is mehetünk. *Mi kijöttük, Saturo meg pukkadjon meg.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2023.03.29, 21:13 | Üzenet # 1220 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Chhh.*Ennyi volt csak a véleményem Saturonak. Nagyon remélem, hogy csak a melóról akar Dimmel beszélni és amúgy békén hagyja, bár nagyobb esélyt látok arra hogy kavarni fog.* - Az biztos, hogy az benne a legjobb.*Értek egyet. Tetszik, hogy benne vagy a játékban.* - Akkor ezt meg is beszéltük.*Vigyorgok de ez el is tűnik, mert az nagyon nem tetszik amit Saturo pofázik. Hiába akarom tartani magam, egyszerűen nem megy.* - Te pedig baromi idegesítő vagy.*Közlöm Saturoval.* - Mégis mit képzelsz magadról? Azt hiszed hogy csak úgy besétálhatsz ide mintha mi sem történt volna? Mi az hogy elrabolod? Hol voltál amikor a padlón volt? Hol?*Indulok el felé.* - Lee...*Próbál közbe szólni Mookyul de nem hagyom.* - Mióta itt vagyok alig voltam vele és biztosan nem fogom hagyni hogy te folyton rajta lógjál.*Ebbe közrejátszik, hogy mennyire hiányzik, hogy legalább egy kicsit kettesben legyek Mookyul és az ellenszenvem na meg féltékenységem is sokat számított.* - Arról nem is beszélve hogy meddig fog tartani ez most nálad? Mert a vége úgyis csak az, hogy ismét tönkre teszel mindent és mindenkit.*Már szemtől szembe állok vele.* - Viszont már itt vagyok én is és biztos lehetsz benne, ha még egyszer bántani mered akár Mookyult vagy Akihitot, akkor azt nagyon meg fogod bánni. Bár tény az egyik legjobb vagy a szakmában de ellenem nincs esélyed és nem kell magam ahhoz megerőltetni, hogy új szakmát keres magadnak.*Azért a te szavad az enyém ellen semmit se ér.* - Rajtad tartom a szemem.*Őt se hagyom szóhoz jutni csak kiviharzom.* - A büdös picsába.*Morgok kint és rágyújtok egy cigire.* - Na tessék most nem tartottam magamba az érzéseim.*Fordulok Dim felé, amikor meghallom a hangját.* - Pont előtte nem kellett volna így kiborulnom, de ő feltette az i-re a pontot.*Hiszen alapból nem vagyok toppon.* - Gyűlölöm az ilyen embereket, nem is értem hogy mit esznek rajta.*Azért ritka hogy én valakit ennyire ki ne álljak.* - Vagy most önző vagyok? Nem akarom megfosztani a kölyköt a barátoktól, de az a pöcs megbízhatatlan.*Cigit is alig tudom szívni, úgy remeg a kezem az idegtől.*
- Én csak élvezem.*Az ilyen fajta féltékenységet, ki ne élvezné.* - Valóban sok.*Neked el akarok mindent mondani. Amikor mondod a beszélgetést úgy vagyok vele, hogy a legjobb lenne, ha én is ott lennék azon a beszélgetésen. Nem lep meg Lee, ahogyan cukkol és szerintem vicces, ahogyan Dim is kontrázik.* - Igen igen.*Bólogatok, hogy elmegyünk majd Dimmel.* - Megbeszéltük.*Nevetek fel az elrablásra, én még mulatságosnak tartom a helyzetet.* - Bizony az.*Nevetek fel.* - Valóban nagyon cuki vagyis most cukik vagytok.*Nem tudom kihagyni. Én tökre jól elvagyok, amíg ki nem borul Lee. Tisztában voltam vele, hogy nem kedveli Saturot, de nagyon meglepődők , főleg hogy ez nem jellemző rá.* - Lee...*Szólnék közbe, de esélyem sincsen, na meg azért sokkolódom rendesen. Amikor kimegy Lee és Dim utána megy, odabiccentek köszönetképen. Én majd otthon fogok vele beszélni, na meg alapból már vele akarok lenni.* - Ez most engem is váratlanul ért.*Neki dőlök az asztalomnak és rágyújtok.* - Nem is tudom mit mondjak.*Nyilván jól esik, hogy ennyire véd, na meg velem akar lenni, de ugye te is fontos vagy nekem.* .- Valóban alig voltunk együtt na meg mióta jól vagyok még nem, szóval az elkövetkező pár napot biztosan vele fogom tölteni.*Bár gondolom ezt megérted.* - A többibe igazából nem akarok belefolyni és gondolom mondanom se kell, hogy nem akarok itt balhét.*Azért ismerlek téged is nagyon jól.* - Pedig amúgy más körülmények között, jóban lennétek.*Talán idővel így is lesz, főleg ha nem lesz több húzásod, amiben sajnos még én se vagyok teljesen biztos, hogy nem fog megtörténni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2023.03.30, 18:43 | Üzenet # 1221 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Beszélgettem a főnökkel és a lényeget tudom.*Majd ha szeretné, akkor több mindent elmond, de azt is megértem, ha nem fog így tenni.* - Persze az más ha elmondod, hogy te hogy élted meg.*Bár azon semmi se változtat, hogy cserben hagytál, amikor nekem is a legnagyobb szükségem lett volna rád. Az igyekezetre csak bólintok, nem igen tudok rá mit mondani.* - Azért a munkát ne hanyagold, szegény főnök még csak most jött vissza, nem kéne rögtön kiidegelni, főleg hogy lassan én is visszatérek.*Nevetek fel. Nem húzom el a kezeimet, de én nem cirógatom a tiédet.* - Mégis mitől?*Kérdezlek. Azt inkább nem mondom, hogy nekem aztán nem kell bemutatni a félelmet még ha mindketten más miatt is tettük. Arról nem is beszélve, hogy bennem még mindig van egy félsz, hogy mi van ha mégse fog menni már a modellkedés* - Semmi baj.*Mondom, majd elvéve a kezemet, adok neked egy zsebkendőt.. Más esetben addig ölelgetnélek és puszilgatnálak, amíg meg nem nyugszol, de ezt most még nem ment.* - Sajnálom, de én most csak annyit tudok tenni, hogy meghallgatlak, de több még nem fog menni.*Fejtem ki hangosan a véleményem.* - És a sok lelkizés se.*De szerintem ez érthető részemről.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2023.04.10, 21:29 | Üzenet # 1222 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Kicsit csöndben maradtam.* - Sok minden történt... *Csak ennyit mondtam, de látszódott, hogy komoly dolgok.* - Kedves vagy. *Mosolyodom el halványan.* - Bár az fontosabb, hogy majd te mesélj... már ha szeretnél. *Teszem hozzá.* - Nem akarok sebeket felszakítani. *Nagyon próbálkoztam.* - Majd ma fogjuk átnézni, hogy mit hova tegyünk. Sok mindent már pótoltam, de van még mit. Viszont ha van olyan nap, ami jobb neked, kérlek mond. *Megpróbáltam volna úgy szervezni, hogy akkor kevesebb legyen és ráérjek.* - Azt már várja, hogy te idegeld. *Kuncogok halkan.* - Az utóbbi időben nagyon sok mindentől. *Mondom egy szomorú mosollyal.* - Köztük minden este úgy feküdtem le aludni, hogy soha többé nem fogsz velem beszélni és örökre elveszítettelek. *Potyogtak a könnyeim.* - Hogy nem szeretsz már és nincs szükséged rám többé. *Szipogok halkan.* - Attól is féltem, hogy te is rosszul vagy és én csak rontottam mindenen és miattam még rosszabbul leszel. *Sok rossz álmom volt amiatt, amit tettem. A semmi bajra csak halványan elmosolyodtam.* - De van baj... velem van baj, de igyekszem nem sírni többé és elfojtani. Erősebbnek kell legyek, hogy ilyen többé ne történhessen és bármi is történjen, ott tudjak lenni mindenhol. *Elfogadom a zsebkendőt és kifújom az orrom.* - Köszönöm. *Mondom rá és megtörlöm a szemeim.* - Bármikor mond, ha eleged van belőlem, oké? *Pillantok a szemeidbe.* - Meg fogom érteni... tudom, hogy idegesítő vagyok és sokszor gyenge, na meg nagyon önző. *Nem beszéltünk erről Mookyullal vagy Leevel és nem is akartam bolygatni a történteket, de az nem jelentette azt, hogy nem volt rám hatással a sok bántás.* - Nem kell meghallgatnod sem, ha nincs kedved. *Teszem hozzá.* - Nekem elég, ha veled lehetek néha kicsit. *Nem akartam sok lenni.* - Az a fontos, hogy rendben legyél. *Simogatom meg finoman az arcod.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2023.04.14, 22:10 | Üzenet # 1223 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak megcsóválom a fejem arra, hogy élvezed, persze ezt ki ne élvezné. Csak bólintok arra, hogy megbeszéltük.* - Óh, köszönjük. *Mondom a cukira és halkan kuncogok egyet. Nagyon meglepett, ahogy Lee nekem esik úgy, hogy fogalma sincs semmiről. Nem is gondoltam komolyan, hiszen számomra egyértelmű volt, hogy akkor találkozunk, mikor te azt mondod és tudtam, hogy Lee mennyire fontos neked.* - Egy szóval nem mondtam ezt. *Jegyzem meg Lee-nek. A többire képtelen voltam megszólalni. Csöndben maradok egészen addig, amíg meg nem szólalsz.* - Nem kell semmit mondanod. *Mondom halkan.* - Végülis... igaza van, tényleg mindig tönkreteszek mindent. *Cirógatom a cicád, aki azért egy picit megijedt.* - Odamész apuhoz? *Kérdezem tőle és odaadom, mert gondoltam nálad nyugodtabb lenne.* - Megbeszéltünk Akihitoval mindent most. *Túrok zavartan a hajamba és nem tudtam mit mondhatnék.* - "Hol voltam"... *Ha már rágyújtottál, rágyújtottam én is.* - Kezelésről jártam ki és be. *Szívok egy mélyet a cigimből.* - Volt, amikor látogatót se fogadhattam. *Kicsit elrévedt a tekintetem és nem mondtam most többet.* - A többit majd elmondom. *Teszem hozzá, nem tudtam, hogy már tudsz Soráról. Kicsit ismét csöndben voltam.* - Egyáltalán nem gondoltam, hogy minden rendben van. Sőt, tudom, hogy nincs rendben... de kicsit reméltem, hogy legalább nálad nem én leszek a rosszfiú az egyenletben. *Mosolyodom el szomorúan.* - A találkozót is természetesen úgy gondoltam, hogy amikor neked jó. Tudom, hogy itt van Lee és Rokuro is, na meg ha jól vettem ki, akkor Dimmel is jól kijössz. *Láthatóan én ezeknek örültem.* - Tényleg csak jó lenne együtt vacsorázni, amikor alkalmas és átbeszélni a dolgokat. *Köztünk is lógott pár dolog a levegőben.* - Bocsi amúgy... *Fújok ki egy jó adag füstöt.* - Csak nem voltam felkészülve egy ilyen mélyütésre, főleg, hogy éppen csak most beszéltem Akihitoval. *Láthattad te is a gyűrűt a kezemen.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2023.04.14, 22:51 | Üzenet # 1224 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor már csak az időpont kérdés. *Mosolyodom el. Szíven mentem volna el veletek valamerre, na meg így Akihito át tudná hívni Rokurot átbeszélni minden rendesen, ami nem utolsó. Nagyon meglepett, hogy így kikeltél magadból. Nem mintha nem lenne igazad, csak tudva, hogy mennyire tartod magad, megdöbbentem.* - Utána megyek. *Mondom a fiúknak, mivel láthatóan ott még akad pár szó, amit át kell beszéljenek.* - Lee? *Megyek oda hozzád.* - Nem is baj. *Mondom kedvesen.* - Szerintem semmi gond nincs belőle, ha kiakadsz néha. *Teszem hozzá.* - Figyelj, rohadt nehéz helyzetben vagy minden felöl. *Finoman megsimogatom a vállad is.* - Ott van Masato, aki kikészít, az egész ügy Mookyullal, költözni se egyszerű egyik országból a másikba és erre az egészre jött Saturo. Szerintem az a normális, ha betelik a pohár. *Vigasztallak kicsit.* - Nem ismerem annyira, csak azt tudom, hogy mit tett Akihitoval... én sem kedvelem. *Teszem hozzá.* - Az Mookyul döntése, hogy barátok maradnak-e vagy sem. Lesz rá alkalmad, hogy meghallgasd Mookyult, nem? *Mondom kedvesen. Meglepett, hogy megjelent Masato a semmiből.* - Megkeresem Akihitot, hogy minél előbb szabadulhasson mindenki és te is együtt tudj lenni Mookyullal. *Teszem hozzá és elindulok előkeríteni Akihitot.*
*Miközben várakoztam elgondolkozva, eszembe jutott, hogy neked nem szóltam, hogy itt leszek, sőt Mookyulnak se. Nem akartam siettetni senkit, csak kár lett volna kergetni egymást és azért ez egy nagy ügynökség. Mikor meglátlak, odasiettem, már amennyire most tudtam sietni.* - Lee... *Látom, hogy mennyire remeg a kezed és milyen ideges vagy. Nem értettem mi történik, de nem is számított igazán. Dimnek csak bólintottam.* - Tudok segíteni? *Kérdezem rögtön és aggódva figyellek.* - Hozzak valamit vagy nem tudom. *Tudom, hogy nem borulsz ki sűrűn és ez nagyon ritka. Régen mindig tudtam, hogy mit tegyek ilyenkor érted, de most fogalmam se volt róla. Nem tudtam, hogy megöleljek vagy se. Finoman megfogtam a szabad kezed és nyugtatólag cirógatni kezdtem. Éreztem mennyire remeg. Nem voltam valami magabiztos, hiszen most sokat vitatkoztunk.* - Tudom, hogy Mookyullal szeretnél lenni. *Teszem hozzá.* - De addig is, ha bármit tehetek...
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2023.06.30, 21:23 | Üzenet # 1225 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen tudom Rokuro, ahogyan velem is. *Mondom én is komolyan.* - Ugyan.*Mosolyodom el kicsit.* - Sok mindent tudnék mesélni, majd sort kerítünk rá.*De nem itt szeretnék belemélyedni. Igazából Saturot szívesen megosztanám veled, hiszen másnak nem tudom elmondani.* - Rendben van.*Bólintok.* - Ezt nekem is mondta, de majd megbánja ezt a kijelentést, de előtte fel kéne venni.*Nevetek fel.* - Őszintén nem is akartam veled beszélni és én már ott abban a helyzetben úgy voltam, hogy elveszítettelek. Mindig is szeretni foglak, ezen semmi se fog változtatni.*A sok fájdalom ellenére se.* - Én hittem, hogy nincs rám szükséged.*Suttogom fájdalmasan.* - Ez mind így is volt, de ezen nem tudunk változtatni és mint mondtam, most ne menjünk bele jobban.*Nem olyan téma, amit itt kéne megbeszélni.* - Viszont azt is hozzárakom, hogy sokkal jobban vagyok és boldog is vagyok.*Mind Dimnek köszönhető.* - Dim elégé elcsavarta a fejemet.*Mondom édesen és ennyire ismersz, hogy azért ezt nem sokan tudják elérni.* - Nála viszont én érzem úgy, hogy nem érdemlem meg, amire persze lemorog. Annyira fantasztikus pasas, de majd megismered. Ő minden értelemben visszahozott az életbe, ő az én megmentőm.*Mosolyodom el édesen.* - Kérlek ne fojtsad magadba, már én is megtanultam, hogy az nem vezet jóra. Te voltál az első, aki erre megtanított.*Ugye Saturonál.* - Tudod Rokuro én még a helyzet ellenére is azt mondom, hogy sokkal erősebb vagyok, mint gondolnád.*Jegyzem meg.* - Ennyire már ismersz, hogy vagyok ennyire őszinte.*Kacsintok rád, még magamat is meglepem, hogy így viselkedek veled, ahhoz képest hogy szóba se akartam állni veled.* - Ugyan kérlek, én szerintem sokkal idegesítőbb tudok lenni.*Vigyorodom el.* - Mint mondtam szerintem nem vagy gyenge, de viszont azzal hogy nagyon önző vagy, nos igen csak egyetértek.*Elég durván megtapasztaltam.* - De nem vagyok álszent, hiszen én is igen csak önző tudok lenni.*Ezzel is tisztában vagyok.* - Te is tudod, hogy ez nem ilyen egyszerű.*Sóhajtok fel.* - Viszont most se akartam itt lenni veled, szóval az is meg lehet, hogy tök hamar lelkizni fogunk.*Dim ebben is segíteni fog.* - Jó úton haladok, hogy egyre jobban legyek.*Simítok egy pillanatra a kezedre.* - Én már annak is örülök, hogy kint vagyok végre. Már csak mankót kell használnom, sőt már anélkül is tudok kicsit menni, ami azért elég nagy dolog. Dim azt mondta, hogy nagyon jól haladok, sőt már rám kell parancsolni, hogy kicsit pihenjek.*Kuncogok, majd picit elhallgatok.* - Bár azért félek a visszatéréstől, de a biztató szavak nagyon jól esnek. Tökre zavarban voltam, ahogyan Lee dicsért.*Emlékszem vissza.* - Sőt most is zavarban vagyok.*Nevetek fel.* - Az ő szavai is nagyon sok erőt adtak. Van még fejlődnöm, de egyre erősebb vagyok és az önbizalmam is kezd visszatérni. Mégis csak szembe néztem a halállal, de mégis itt vagyok, akkor ezek után főleg meg kell mutatnom, hogy engem nem lehet megállítani és az egyik legjobb leszek.*Mondom elszántan, majd picit elmosolyodom.* - Bár hozzárakom ezek még csak szavak és van bennem bizonytalanság, de ha eddig eljutottam, akkor minden más is fog menni.*Azért te ismersz és hallhatod, hogy még a hangom azért bizonytalan.* - Tudod leginkább a beszólásoktól félek és nem cégen belül, bár inkább szóljanak be, minthogy sajnáljanak.*Azt nagyon nem akarom.* - Erre azt mondta a főnök, hogy inkább pattogjak, csak jöjjek már vissza.*Kuncogok.* - Vicces fordulat.*Már jó hogy tudok nevetni a helyzetemen.* - Azt mondták, hogy a helyzetemből még előnyt is tudok csinálni kreálni, bár ezt még én se érzem.*Simítok a hegemre.* - Fel akartam adni nem egyszer az egészet és ez nem is olyan régen történt, de már nincsen így. Meg akarom mutatni, hogy így is az élre fogok törni és ebben egy heg se tántoríthat el.*Mondom elszántabban.* - Látod, most is mennyit beszélek.*Nekem is most esik le. Ebből látszik, hogy mennyire hiányoztál és szeretlek téged.*
|
| |
| |
