2025.07.20, Vasárnap, 05:44
Kezdőlap Regisztráció
Üdvözöllek, Vendég
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
A fórum moderátora: Mio  
Kórház
MioDátum: Péntek, 2013.08.16, 13:30 | Üzenet # 1
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
Dimitri - Akihito

     
 
szela00Dátum: Vasárnap, 2016.07.10, 23:23 | Üzenet # 776
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Kis szemániás lettél. *Vigyorgok, mert persze én ezt egy kicsit se bántam, sőt nagyon is tetszett a dolog.* - Rendben tündérkém, hajrá. *Hagytam, hogy változtass a helyzeten és úgy helyezkedtem, hogy kényelmesen hozzám férj.* - Nem is olyan meglepő azok után, hogy veled vagyok... *Mosolyodom el és felsóhajtok, ahogy szopogatni kezdesz. Nagyon finom érzés volt.* - Ez jó... *Cirógatom pofid.*

 
MioDátum: Hétfő, 2016.07.11, 18:13 | Üzenet # 777
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Igen.*Vigyorgok, ez a legjobb megfogalmazás.*  - Ohh köszönöm.*Kuncogok.* - Még jobbá teszem.*Kezdelek el rendesen szopni és amennyire tudom bekapom a farkadat. Tény azért még van mit fejlődnöm, hiszen te sokkal ügyesebb vagy, de azért béna se vagyok és értem már a dolgom, na meg lelkes is vagyok. biggrin Hevesebb leszek az egyik kezemmel a golyóid a másikkal a combodat markolászom.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2016.07.11, 22:07 | Üzenet # 778
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Igen, ez az... *Nyögök fel, mikor már rendesen a szádban vagyok. Nem volt baj, hogy nem megy annyira még, volt időd gyakorolni és én mindig készen álltam rá. Sose mondanám, hogy ó kicsit most ne szopj le.* - Ügyes vagy... *Lihegem egyre jobban és közben finoman cirógatlak. Annyira kívántalak, de tudtam, hogy nem szabad most veled lennem.* - Csak gyógyulj meg... *Suttogtam és végigsimítok az arcodon.*

 
MioDátum: Hétfő, 2016.07.11, 22:51 | Üzenet # 779
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Akkor jó.*Azért ilyen téren nincs olyan nagy önbizalmam meg amúgy se vagyok annyira beképzelt majom már.* - Még én vagyok a szexmániás mi?*Kuncogok, de csak viccelek legalábbis olyan szempontból, hogy nem csak a szex miatt akarod, hogy meggyógyuljak.* - Hamar meggyógyulok és majd nem fogsz velem bírni se.*Pimaszkodom és még hevesebb leszek.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2016.07.24, 23:14 | Üzenet # 780
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Azt egy szóval nem mondtam, hogy én nem vagyok. *Vigyorgok. Isteni volt, ahogy kényeztettél, mindig is jó volt.* - Majd meglátjuk. *Nem tudhattad, hogy milyen az állóképességem. Lehet már eleged lesz belőlem. Lehet már fel se fog állni a farkad, annyit szexelünk.* - Olyan szép vagy így... *Nézem a szenvedélyes arcod.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2016.07.24, 23:49 | Üzenet # 781
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Jogos na meg nem is tudod mondani, mert még a plafon is leszakadna.*Nevetek fel.* - Igaz, sőt te biztos jobban fogod bírni, de mint mindenben a szexben is igen kitartó vagyok.*Vigyorgok, majd a szövegedre azért felnevetek.* - A farkaddal a számba?*Vonom fel a szemöldököm, de azért el is pirulok.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2016.07.25, 21:40 | Üzenet # 782
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- azt én nem bánom. *Vigyorgok, nekem csak tetszett, ha kitartó vagy.* - A szemeidben a szenvedély... *Simítok az arcodra és végighúzom hüvelyujjam az ajkadon.* - Bááár... igazából az is szexi, ahogy szopsz. *Kuncogok kicsit.* - Túl jól nézel ki. *Engedem el az arcod és hagylak kibontakozni.* - Folytasd tündérkém.

 
MioDátum: Kedd, 2016.07.26, 12:45 | Üzenet # 783
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Sejtettem.*Kuncogok, az lenne a fura, ha bánnád.* - Köszönöm.*Pirulok el jobban, majd elvigyorodom.* - Perverz.*Kuncogok.* - Na ki beszél.*Kacsintok rád és nem kell kétszer folytatnod, addig szoplak amíg el nem mész és persze minden csepped lenyelem, majd hozzád bújok.* - Még mindig nem hiszem el, hogy végre nem a kórházban vagyok.*Túl sokat voltam bent és igazából tényleg az egész életem megváltozott.*

 
szela00Dátum: Szerda, 2016.07.27, 00:49 | Üzenet # 784
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Nagyon élveztem a kényeztetésed. Amint elmentem, szinte felhúztalak és megcsókoltalak.* - Még mindig nem hiszem el, hogy csak az enyém vagy tündérkém. *Suttogom ajkaidra, majd átfordulok veled és én kezdelek csókolgatni, de nagyon ráérősen.* - Olyan finom a bőröd... *Nyalok végig a pocidon és a köldököd környékét csókolgatom, néha megszívva.*

 
MioDátum: Szerda, 2016.07.27, 01:09 | Üzenet # 785
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Pedig így van.*Mosolyodom el. Nem számítok rá, hogy ismét kényeztetni kezdesz, na nem mintha kifogásom lenne ellene.* - Kicsim... így ismét felfogsz izgatni vagy az a szándékod?*Túrok a hajadba és jobban felnyögök.* - Örülök, hogy így gondolod, pedig most nem annyira ápolt és hidratált.*Motyogom édesen.* - De, ha neked tetszik csak az számít.*Nyögök fel ismét.*

 
szela00Dátum: Kedd, 2016.08.02, 23:55 | Üzenet # 786
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem volt még elég belőled. *Mosolyodom el.* - Szerintem szép... szinte áttetsző és puha. *Szívom meg jobban, hogy folt maradjon.* - És a foltokat is imádom. *Csókolgatlak tovább.* - Később nem hagyhatok majd foltokat, igaz? *Kérdezlek.* - Szóval most kell kiélnem magam. *Haraplak meg. Szinte minden porcikádon lesz egy apró folt és persze újra le is szoplak.* - Az enyém vagy... *Simítok végig egy-két nyomon.*

 
MioDátum: Szerda, 2016.08.03, 12:17 | Üzenet # 787
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Belőlem sosem elég.*Vigyorodom el.* - Miket beszélsz, de örülök neki.*Pirulgatok, de tényleg nagyon jól esik.* - Igen én is.*Nyögök fel.* - Majd megtudom, hogy mikor milyen fotózásom lesz, amúgy meg az ágyékom körül simán hagyhatsz meg a combomon, mert azért ritkább az a fotózás, ahol csak egy kicsi naciba vagyok, na meg az alapozó csodákra képes.*Nevetek fel.* - De azért nyugodtan éld ki magad.*Hiszen én is élvezem igen csak, hogy ismét kényeztetsz, de azért a végére elzsibbadok, még kevesebb energiám van.* - Igen csak is a tiéd.*Csókollak meg hosszasan.* - Olyan jó veled.*Bújok hozzád szorosan.* - Nem hittem, hogy leszek valaha még boldog, de melletted az vagyok.*Mosolyodom el lágyan. Melletted napra napra egyre jobban lettem és szívem is lassan elfogod rabolni.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2016.08.14, 13:38 | Üzenet # 788
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Rendben, ez jó tudni. *Nekem ez fontos info volt. Tetszett, hogy egyet értettél velem és a csókod is élvezem.* - Sose gondold azt, hogy nem leszel boldog. *Mosolyodom el.* - Na de aludj egy kicsit, nagyon fáradtnak tűnsz és nekem is jól esne egy kis pihenés. *Cirógatom meg az arcod. Szépen elhelyezkedünk az ágyon és betakartalak, majd magam is.* - Kérsz valamit? Inni? Enni? *Kérdezem, miközben magamhoz ölellek.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2016.08.14, 14:42 | Üzenet # 789
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Most már nem gondolom.*Mosolyodom el.* - Szóval igazából te akarsz aludni.*Nevetek fel.* - Nem kérek most semmit így most minden tökéletes.*Csókollak meg, majd elalszom. A nap további része pihenéssel telik és nagyon jól elvagyunk. Másnap te mész az új munkahelyedre és mivel ez sokáig tart megbeszéljük, hogy majd délután jössz haza. El is vagyok egy darabig, majd fogom magam és elkészülök, majd taxit hívok és bemegyek a céghez. Mivel Lee száma nincs meg, gondoltam majd bent találkozunk és csak reméltem, hogy Rokuro nincs bent és Saturo meg miért is lenne ugyebár, bár lehet később feltűnik, ha majd dolgozom, de erre most nem gondolok. Neked meg gondoltam, majd délután mondom, hogy bejöttem, mert már azért nagyon hiányzik. Beérve örülnek nekem, ami jól esik, bár Lee sincs bent, de a számát elkérem azért. Találkozom az egyik fotóssommal is, aki szintén biztat, hogy minden rendben lesz és már vár vissza, így egyre több erőt érzek én is, hogy menni fog.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2016.08.14, 19:23 | Üzenet # 790
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Miután elváltunk azon a napon, valóban nem kerestelek többet, legalábbis személyesen. Természetesen pontosan tudtam, hogy vagy és mi van veled, hogyan alakul az állapotod. Nem engedtem ki a felügyeletet a kezeim közül. A nővérem egy-két szép szónak könnyen megeredtek, meg volt hozzá a sármom. Soraval éltük a kis életünk, én dolgoztam és ő is. Megvoltunk, mint régen. Teltek a hetek és valami feltűnt mindkettőnk részéről. Együnk se volt már őrülten szerelmes. A viszontlátás öröme, az ahogy elváltunk... ezt mind összetévesztettük a szerelemmel. Szerettük egymást és volt vonzalom is, de nem az a perszelő szenvedély volt, mint régen vele vagy veled. Egyre többet jártál a gondolataimban. Hiányoztál nagyon. Egyik szeretkezésünk alkalmával a te neved nyögtem és akkor tudtuk: vége. Elköltöztem tőle és egyetlen dologra tudtam csak gondolni, hogy veled akarok lenni és óriási hibát követtem el. Tudtam, hogymár otthon vagy és alig vártam, hogy betévedj az ügynökségbe. Úgy vártalak, mint egy kisfiú karácsonykor. Azzal tisztában voltam, hogy Dimmel vagy, de küzdeni akartam éred és megmutatni, hogy ezúttal minden más lesz. Éppen lent beszélgetek, amikor meglátlak. El se hiszem, még a kávét is elejtem.* - Akihio... *Odamegyek rögtön és megállok veled szemben, egy kartávolságra.* - Szia... *Szinte csodálattal bámultam rád.* - Tudnánk beszélni? *Kérlek meg kedvesen.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2016.08.14, 19:30 | Üzenet # 791
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Amikor meghallom a hangodat megremegek.* - Komolyan, miért van nekem ekkora szerencsém?*Morgok, majd felsóhajtok.* - Szia.*Köszönök végül, nem fogom hagyni, hogy felzaklassál.* - Miért is kéne?*Kérdezlek kíváncsian.* - Miért vagy itt? Mi van a kis szerelmeddel?*Kérdezlek, majd kapcsolok.* - Mindegy nem érdekel.*Fordulnék vissza a fotóshoz, aki viszont kettesbe hagyott minket.* - Remek.*Sóhajtok fel ismét.* - Mit akarsz?*Kérdezem végül és leülök, már elzsibbadtam.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2016.08.14, 19:47 | Üzenet # 792
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Hát... mert fontos, amit szeretnék *Mondom halkan.* - Itt dolgozom... *Azért mi másért, meg miattad.* - Menjünk az irodámba. *Csöndben megyek veled, bent pedig hagylak, hogy kényelembe helyezd magad.* - Kérsz egy teát? *Kávét ugye nem adnék, mert árt a szépségednek.* - Vagy egy cappucinot? *Azért az alkunk nem felejtettem. Ha kértél valamit adtam, majd leültem melléd, de normális távolságban.* - Először is, a legfontosabb, hogy vagy? *Kérdezem komolyan.* - Nagyon ügyes vagy már. *Büszke voltam rád.* - Figyelj... huuu... szóval szakítottunk Sorával, ha már kérdezted. *Pillantok rád.* - Szeretnélek visszakapni és ezért küzdeni fogok minden erőmmel. *Kinyújtom a kezem, majd megfogom a tiéd és az ajkaimhoz emelve adtam rá egy csókot.* - Tudom, hogy őrült nagy hibát követtem el... de szeretlek téged kicsim. Kellesz nekem.

 
MioDátum: Vasárnap, 2016.08.14, 20:20 | Üzenet # 793
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Arra, hogy itt dolgozol, csak legyintek egyet.* - Jól van.*Követlek, majd ott ülök le. Már éppen mondanám a kávét, de amint meghallom a cappucinot icipicit elmosolyodom egy röpke pillanatra.* - Jó lesz az, kösz.*Amikor megkapom még lerakom azért.* - Már sokkal jobban. Kijöttem a kórházból és mint láthatod, már nem kell szék és kicsit mankó nélkül is tudok picit menni.*Magam se tudom, hogy miért mondok ennyit, lehet csak az öröm miatt, hogy itt tartok és ezt mindenkivel megosztom, aki kérdezi.* - Hmm ennyit a nagy szerelemről.*Mondom, igen csak gúnyosan, a folytatásra pedig felnevetek, de nem lepsz meg.* - Először is ne nyúlj hozzám és ne csókolgass.*Rántom el a kezemet.* - Másodjára nem vagyok a kicsid és ami legfontosabb, hogy köztünk mindennek vége. Te tényleg ennyire hülyének nézel? Többé nem fogok neked bedőlni. Nem akarok tőled semmit és már Dim a párom. Amikor kiléptél az ajtón és elhagytál, akkor mindent elvágtál közöttünk és ezt csak köszönd magadnak.*Közlöm veled komolyan és bár felzaklattál kissé, de korántsem annyira, mint anno.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2016.08.14, 20:33 | Üzenet # 794
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Akkor nemsokára visszajöhetsz dolgozni? *Érdeklődöm.* - Bár nem kell sietni. *Hiszen fontos, hogy rendesen rendbe gyere.* - Ez nem ilyen egyszerű. *Mondjuk megértettem a gúnyod.* - Nem nézlek hülyének Akihito. *Felállok mellőled és kicsit járkáltam.* - Sok minden történt... nem volt normális az, ahogyan elváltunk Sorával régen. Nem tudtam magam túltenni azon, hogy nem védtem meg a szeretteim. *Beletúrok a hajamba.* - De most lezártuk. Tisztán. Fájdalom, megbánás nélkül. Nincs "mi lett volna, ha..." az orvos is azt mondta, hogy most már gyógyultnak lehet mondani. Nem lesz több kiakadásom vagy összeomlásom. *Magyarázom neked.* - Szerintem nem is volt szerelem már akkor sem,mikor összejöttünk. *Sóhajtok egy nagyot.* - De veled ez más. Teljesen. Veled minden más... *Mosolyodom el lágyan.* - Tudom, hogy nehéz hinni nekem, nem is gondoltam, hogy most rögtön megbocsátasz nekem, de tudnod kell, hogy nem adom fel. *Nagyon komolyan nézek rád.* - Szerelmes vagyok beléd Akihito... jobban szeretlek mint bárkit vagy bármit valaha.

 
MioDátum: Vasárnap, 2016.08.14, 20:55 | Üzenet # 795
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Már közelebb vagyok hozzá, de tény többször befogok járni, csak még hamar elfáradok azért.*De így is nagyon sokat fejlődtem.* - Pedig szerintem de, ahogyan eddig is tetted.*Mondom, majd csak végighallgatlak, bár nem kértem, hogy meséljél.* - Annak örülök, hogy meggyógyultál.*Bármit is csináltál, azért rosszat sose kívántam neked és jó, hogy rendbe jöttél, de attól még egy szemét vagy.* - De velem már nincsen semmi. Elhagytál, sőt nem, mert magamra hagytál a legrosszabb pillanatba, mert csak magadra gondoltál, de legalább minden tiszta lett köztetek.*Így még úgymond haszna se volt, hogy elhagytál.* - Valóban nagyon nehéz és soha nem fogok neked megbocsátani*Ezt pedig én mondom nagyon komolyan.* - Ezzel ismét elkéstél.*Suttogom.* - Ha tényleg szeretsz, ahogyan mondod, akkor békén hagysz. Most az egyszer nem lehetne az, amit én akarok?

 
szela00Dátum: Csütörtök, 2016.08.18, 21:08 | Üzenet # 796
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Értem, azért nagyon örülök. *Tudtam, hogy képes leszel rá.* - Eddig sem tettem. *Nem akartam, hogy ezt hidd. Csak a legeslegelején akartam veled szórakozni, de hát úgy elloptad a szívem, hogy én is alig vettem észre.* - Nem csak magamra gondoltam. *Neked se tett volna jót, ha ott vagyok melletted, de közben Során kattogok.* - A többivel sajnos nem tudok vitatkozni. *Igaz, hogy a legrosszabbkor történt minden.* - Szokásom... *Suttogom halkan, majd visszaültem melléd.* - Nem vagyok az a típus, aki hagyja veszni a dolgokat. *Ebből vehetted, hogy nem adlak fel.* - Kellesz nekem... *Simítok az arcodra.* - Egyébként jól áll a rövid haj. *Mosolyodom el és megborzolom a buksid. Elveszem a kezem és kicsit nézek magam elé.* - Soha többé nem foglak átengedni senkinek.

 
MioDátum: Vasárnap, 2016.08.21, 15:42 | Üzenet # 797
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Nem mondok semmit, hiszen én nem így gondolom egyik állításod se.* - Pedig jobban teszed és ezzel egyedül vagy.*Morgok és az arcomat elhúzom.* - Kösz.*Igazítom vissza már csak azért is.* - Nem vagyok tárgy és mint mondtam Dimmel vagyok együtt és ez nem fog változni.*Mondom komolyan.* - Nos, ha nem tartod a kérésemet legalább otthon ne keressél. Nem akarom és Dim se örülne neki. Ezt tiszteletben tartanád? Ja és kérem vissza a kulcsomat, meg a holmijaim és ami nálam van, azt behozom.*Te meg láthatod, hogy én meg hajtatlan vagyok.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2016.08.21, 20:06 | Üzenet # 798
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem kezellek tárgyként. *Azért sosem kezeltelek úgy. Tény, hogy birtokló voltam és akaratos, de sosem kezeltelek egy trófeaként.* - Nem foglak keresni a lakásodon. *Bólintok. Ahogy a kulsot mondod, rád pillantok.* - A kulcsot nem adom, de minden mást igen. Ígérem nem megyek, csak had maradjon nálam. *Kérlek meg. Sejtettem, hogy nem tudlak egy hamar meggyőzni. Kicsit csöndben maradtam.* - Ha akarod, azt is visszaadom. *Végül is neked akartam kedvezni, még akkor is, ha fontos volt nekem.* - A menedzsered maradhatok? *Pillantok rád.* - Szeretnék neked megmutatni valamit... Gyere el velem.

 
MioDátum: Vasárnap, 2016.08.21, 20:22 | Üzenet # 799
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Oké jogos.*Tényleg nem, de elbántál velem nem is egyszer.* - Tartsd is be.*Nem igen hittem ebben se neked.* - Mégis miért nem adod?*Vonom fel a szemöldököm.* - Vissza akarom kapni.*Persze, hogy akarom, te nálad csak ne legyen a kulcsom.* - Erre még visszatértünk, bár igaz, hogy ilyen téren nálad vagyok a legjobb kezekben, de ezt ne most beszéljük meg és ne csak ketten.*Azt akarom, hogy a főnök is jelen legyen.* - Oké, de nem érek rá sokáig.*Mondom, majd követlek szépen lassan.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2016.08.21, 23:44 | Üzenet # 800
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Rendben. *Tényleg be akartam tartani, hogy legalább az otthonodnál nem zavarlak, de egyébként a nyomodba leszek.* - Mert ez volt az egyetlen dolog, amit nekem adtál... *Mondom halkan.* - De visszaadom. *Teszem hozzá. Ha téged ez megnyugtat, legyen.* - Rendben, remélem engem választasz. *Meg azt is, hogy Mookyul is belemegy és Lee.* - Rendben. *A kocsimig megyünk utána.* - Szállj be. *Nyitom ki neked az ajtót, majd én is bepattantam.* - Nem megyünk sokat és utána haza is viszlek, vagy oda, ahova szeretnéd. *Teszem hozzá. Megállok egy elég szép panel előtt.* - Gyere. *Nyújtom a kezem a mélygarázsban. A liftbe beszállva beütöttem a tetőteret, ahogy felértünk, kinyitottam az ajtót.* - Fáradj be. *Kérlek meg. Ez a mi lakásunk volt, amit egyszer megbeszéltünk és álmodoztunk róla. Kiveszem a zárból a kulcsot és a kezedbe adom.* - A tiéd. A te neveden van. *Magyarázom. Közben beljebb hívlak, hogy szét tudj nézni.* - Közel van az ügynökséges és a belvároshoz is, de csendes. A teraszról látni az egész várost. *Gyönyörű volt a lakás és a legapróbb részletekig minden megfelelt annak, amit akkor leírtál, hogy mit szeretnél. Az ebédlőasztalon nem más virított, mint két dobozka, amikben egy-egy gyűrű volt.* - Csak erre tudtam először  gondolni, miután szakítottam Sorával... hogy meg kell találnom azt a helyet, amiről beszéltünk. Ahol minden újrakezdődhet. *Simítok a kanapéra.* - Bár úgy képzeltem, hogy ketten élünk itt, de még ha nem is akarsz, kérlek fogadd el. Legalább ennyit had tegyek érted. *Mondom halkan. Megfogtam az egyik kis dobozt és kinyitottam. Kivettem belőle a gyűrűt és megfogvva a kezed, felhúztam.* - Ahogy gondoltam, illik hozzád. *Egy szép csillogó fekete kő volt benne, akárcsak a hajad. Nagyon visszafogott, de mégis kifejező gyűrű volt.* - Ez pedig a második gondolatom volt. *Megmutattam az én gyűrűm is. Olyan volt, mint a tiéd, csak nem volt benne kő. Felhúztam a sajátom, ha tetszett, ha nem.* - Én hordani fogom. *Teszem hozzá.*

 
Keresés: