|
Akashi - Daisuke
|
|
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2013.11.28, 14:30 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A legmegszivatottabb pár 
 
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2018.11.05, 02:46 | Üzenet # 251 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Mindenhogy tökéletes. *Mosolyodom el és még kicsit fogdosom.* - Micsoda bók. *Harapok a nyakadba finoman, majd újra megcsókoltalak.* - Nem bizony... *Suttogom ajkaidra. Hosszan csókollak és halkan bele is morranok, ahogy a farkamon jár a kezed. Kicsit hagylak, majd megfogom a kezed.* - Benned szeretnék elmenni elsőre. *Lihegem, majd kihúzom ujjam is. Kicsit helyezkedve mögéd kerülök és felhúzom a csípőd kutyapózba.* - Még kóstolgatlak kicsit. *Nyalom meg a szám szélét és újra nyalni kezdelek, majd nyelvem mellett visszakaptad az ujjam. Addig kényeztettelek így, míg nem mozgott benned könnyedén három ujjam. Nagyon elhúztam, hogy minél kevésbé fájjon, mikor beléd hatolok.* - Most már jó lesz. *Hagyom abba és magam felé fordítalak. Lágyan megcsókollak és az ölembe húzlak.* - Csináld magadnak, hogy minél kevésbé fájjon. *Csókolok a nyakadba.* - Lassan, nem kell sietni, csak had legyek benned....
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2018.12.10, 13:43 | Üzenet # 252 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Köszönöm, de azért még tökéletesítem.*Kuncogok.* - Ez az igazság.*Nyögök fel, majd a csókodat viszonozom.* - Rendben van, ahányszor csak akarsz.*Mosolyodom el. Hagyom neked magam, nincs semmi kifogásom ellene.* - Oké.*Hülye lennék ilyenre nemet mondani. Hangosan élvezkedem, már várom, hogy bennem legyél.* - Szerintem is.*Suttogom az ajkaid közé és viszonozom a csókodat.* - Rendben kicsim.*Csókollak meg. Megfogom farkad és szépen lassan magamba vezetem, amire felnyögök hangosabban.* - Annyira jó.*Hajolok le és ismét megcsókollak, majd kicsit várok és addig csak csókollak.* - Olyan jó érezni.*Harapok az ajkaidra, végül kiegyenesedve mozogni kezdek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2018.12.22, 21:34 | Üzenet # 253 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Finoman tartalak és segítek neked, hogy minél könnyebben magadba tudj fogadni.* - Olyan forró vagy... *Nyögök fel, ahogy benned vagyok teljesen. Hangosabban felnyögtem mozgásodra és nem is kellett sok, el is élveztem.* - Bocsi... *Lihegem, de persze ugyan olyan kemény maradtam, mint előtte.* - De nem bírtam már. *Ülök föl és hosszan megcsókollak, majd nyakad kóstolgatom. Elkezdtem én is mozogni, de nem voltam durva, nagyon gyöngéden bántam veled. Ennyire talán még soha. Végül ledöntöttelek és megtámaszkodom a fejed mellett.* - Minden rendben? *Kérdezem aggódva azért.* - Ha bármi van, szólj és abbahagyom. *Csókollak meg hosszabban és lágyan ringattam a csípőm ostromolva a tested.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2019.01.20, 17:30 | Üzenet # 254 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Te is.*Nyögöm, majd ahogyan elmész, azért az igen csak meglep.* - Semmi baj, mintha mi sem történt volna.*Vigyorgok célozva, hogy ismét kemény vagy.* - Régen voltunk már együtt és különben is bóknak veszem.*Ilyen még nem fordult elő, én szoktam előbb elmenni legtöbbször. Csókod viszonozom, majd ahogyan nyakam kezded el kényeztetni oldalra döntöm, hogy jobban hozzáférjél.* - Olyan finoman mozogsz.*Rég éreztem ilyet, hiszen a történtek előtt amikor szeretkeztünk mindig előjött a démoni formád, na meg alapból se voltál soha a leggyengédebb, ami nem baj, hiszen imádtam az együttléteink és ezzel sose lesz gond, csak jöjjek rendbe teljesen és ne kelljen segítséget használnom.* - Igen, minden rendben.*Mosolyodom el.* - Úgy lesz, de nem lesz gond.*Suttogom az ajkaid közé és viszonozom a csókodat.* - Élvezed te is?*Kérdezlek és szorosan magamhoz ölellek.* - Szeretlek nagyon.*Kezdem el most én a nyakad csókolgatni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2019.02.10, 06:59 | Üzenet # 255 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor jó. *Mosolyodom el.* - Vigyázok rád. *Suttogom a füledbe. Ez nem azt jelentette, hogy mindig így fogok veled szeretkezni, de most azt akartam, hogy élvezd és hozzám szokj ismét, hiszen nagyon rég voltunk együtt.* - Akkor jó... *Mosolyodom el kicsit. Örültem, hogy jól vagy és élvezed. Ez számított most a leginkább.* - Már elmentem egyszer... szerinted? *Vigyorgok. Szorosan ölellek én is és közben az ajkaid falom.* - Én is téged... *Suttogom halkan. Nyakamra morrantam egy kicsit, mert nagyon jól esett. Lassan elengedtelek és felemelkedtem rólad. Vággyal fűtött tekintettel nézek rajtad végig.* - Annyira gyönyörű vagy... *Rásimítottam farkadra is és igyekeztem gyönyörpontodra koncentrálni. A mennyekbe akartalak repíteni, ahogy ígértem. Folyamatosan mozgok, egészen addig, amíg nem megyünk el ismét mindketten. Rád dőlve lihegtem, majd erőt véve magamon lassan kihúztam a farkam. Melléd hevertem és a mellkasomra húztalak.* - Nagyon jó volt... *Mosolyodom el és adtam egy puszit a fejed tetejére.* - Most ennyi, oké? *Emelem fel az állad és megcsókollak.* - Illetve játszhatunk még, de már nem hatolok beléd. *Kóstolgatom tovább ajkaid. Kímélni akartalak minél jobban.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2020.01.29, 14:30 | Üzenet # 256 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen tudom és érzem is.*Tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy állapot, hiszen ránk a vadabb szeretkezés a jellemző, ami ellen nincsen kifogásom, hiszem imádom. Majd annak is eljön az ideje és addigra már remélem segítségre se lesz szükségem.* - Jogos.*Vigyorodom el. Ahogyan rám nézel teljesen zavarba jövök.* - Köszönöm, te is az vagy.*Mosolyodom el. Nagyon élvezem az egész együttlétünket és igaz, hogy van bennem ajzószer, de alig és nem csak amiatt élvezem, arról nem is beszélve, hogy ez nem csak testemet, hanem a lelkemet, szívemet is átjárja a gyönyör. Én is igen csak lihegek, elégé ki is vagyok pirulva.* - Még annál is jobb.*Mosolygok és amennyire tudok csak bújok.* - Rendben, bőven lesz időnk pótolni.*Suttogom az ajkaid közé és viszonozom a csókodat.* - És milyen játékra gondoltál?*Kérdezem kacéran és a nyakad kezdem el csókolgatni és harapdálni.*- Ilyesmi vagy máshol kóstoljalak meg?*Markolok a farkadba.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2021.02.12, 21:12 | Üzenet # 257 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodom, hogy engem is szépnek találsz.* - Szavak nincsenek rá. Már nagyon akartalak. *Ismerem be, bár ez nem volt valami meglepő. A reggeli farokmerevségem elég bizonyíték volt rá.* - Bizony. *Értek veled egyet a csók után.* - Hm, nem is tudom... *Nyakamra halkan morgok.* - Ahol szeretnél édesem, nem mondok nemet. *Legalábbis most nem. Tényleg kívántalak még és közel sem volt elég, de nem akartam megerőltetni a tested. Végre le tudtunk feküdni és csak ez számított. Úgy gondoltam, hogy ez hatalmas lépés részedről és a lelked is gyógyult egy kicsit.* - Te hol élveznéd? *Kérdezem egy perverz vigyorral.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.28, 15:19 | Üzenet # 258 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Én is téged.*Ha ez a egész nyomorult helyzet nem lenne, akkor folyton rád másznék.* - Szerintem tudod te.*Vigyorodok el.* - Szóval azt mondod, hogy nem mondasz nemet, ha leszopnálak?*Vigyorodom el pimaszul.* - Mindenhol.*Vágom rá rögtön és még jó darabig kényeztetjük egymást. A következő egy hétben is nagyon jól elvagyunk és szinte mindennap összebújunk, bár még nem essünk túlzásba és egy menetnél nem megyünk tovább, de ugye én továbbra is szedem az ajzószert, de tudtam hogy ez így nem mehet tovább és így is sokáig húztam. Elég idegesen várlak haza és a hét folyamán hiába játszottam le többször a fejembe, hogyan is fogom elmondani, nagyon jól tudtam, hogy igen csak dühös leszel és erre minden okod meg van.* - Szia..*Köszönök amikor bejössz és most láthatod rajtam, hogy igen csak ki vagyok, azért ezt elég jól titkoltam.* - Gyere, ülj le.*Fogom meg a kezed.* - Tudom azt beszéltük hogy többi nincs semmi titok és hazugság és még mindig nem bízol meg bennem és most aztán tényleg rátettem egy lapáttal.*Veszek egy mélylevegőt, majd elmondom, hogy eddig vettem be mindig bogyót, mert hiába kívánlak a történtek még mindig bennem vannak és igazából ismét csak jót akartam.* - Igen tudom elcsesztem, de csak a jó szándék vezérelt. Kélek bocsáss meg.*Szorítom meg a kezed.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.06.12, 22:21 | Üzenet # 259 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Azt bizony. *Húzom végig ujjam alsó ajkadon. Válaszodra csak felnevettem és persze ezek után nem fogtam vissza magam én se. Jó volt így együtt lenni. Nagyon feltöltött és látványosan sokkal jobb kedvem volt, főleg, mert boldog voltam, hogy jobban vagy. Nem aggódtam annyit miattad, még aludni is jobban tudtam. Nagyon vigyáztam rád és sokkal többször tudnék veled lenni, de úgy voltam vele, hogy csak lassan, nem szabad túl terhelni és amúgy is, a legfontosabb, hogy érzelmileg tartasz ott, hogy el tudsz fogadni.* - Szia Aka. *Megyek oda hozzád és adok egy puszit az ajkaidra.* - Mi a baj? *Rám hoztad a frászt, hiszen most az utóbbi pár napban minden rendben volt. Leülök, ahogy kéred, de rám hoztad a frászt rendesen. Szavaidra egyre jobban lesápadok és érezhetted, ahogy kicsit remegnek a kezeim. Hosszú perceken át képtelen voltam megszólalni. Szóval nem vagy jobban és az egész egy kurva nagy hazugság volt.* - Szóval hülyét csináltál belőlem. *Nyugtázom a dolgokat és elhúzom a kezem. A hajamba túrtam és csak a plafont bámultam.* - Nem hittél bennem, hogy tudok várni. *Mosolyodom el keserűen.* - Sőt bassza meg... az se érdekelt volna, ha soha többet nem tudunk lefeküdni. *Nagyon megbántottál.* - Én meg azt hittem, hogy minden rendben lesz végre. *Felállok és járkálni kezdek kicsit.* - Mekkora isten barma vagyok. *Dühös voltam, hogy átvertél, mint mikor nem szóltál, hogy átváltozok és bántalak. A tetoválásaim pirosan világítottak a dühömtől, de nem alakultam át.* - Hogy lehetek egymás utána ilyen idióta, hogy hihettem el egy pillanatig is... *Szitkozódom. Kezdtem benned újra bízni, de most teljesen elvesztem megint.* - Hányszor játsszuk még ezt el Aka? *Kérdezem komolyan.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2022.07.23, 17:21 | Üzenet # 260 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem csináltam belőled hülyét, de megértem hogy miért gondolod így.*Helyedbe én is így vélekednék. Csendben végig hallgatlak, nem szólok közbe.* - Ez nem így van. Tisztában vagyok vele, hogy vártál volna, én nem voltam, aki nem akart már várni tovább.*Mondom komolyan.* - Igen tudom jól.*Amit azért régen nem tudtam volna rólad elképzelni.* - Minden rendben van és ez is rendbe fog jönni.*Csak még idő kell.* - Nem vagy az Daisuke, az inkább én vagyok.*Szavak nincsenek rá, hogy mekkora barom is vagyok. Láttam hogy pirosan világítanak a tetkóid, de nem féltem tőled. Attól jobban tartok, hogy nem bocsátasz meg nekem.* - Erre nem tudok mit mondani.*Azért elég nagy szemétség tőled, hiszen mindig csak téged védtelek, de nem mondok semmit. Most se akartam rosszat, de tény, hogy most jobb, ha hallgatok, arról nem is beszélve, hogy már belefáradtam a vitákba.* - Bármit mondok úgyse hinném nekem, nem igaz?*Pillantok rád.* - Én csak boldog akarok lenni veled.*Semmi mást nem kívánok.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2022.08.09, 21:24 | Üzenet # 261 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Rohadtul nincs rendben semmi. *Mondom szomorúan. Hiszen megint hazudtál nekem. Tudom, hogy jót akartál, de mindig ez van.* - Csak pár hete beszéltük meg, hogy nincs több titok, hogy most menni fog. *Nagyon megbántottál megint.* - Aka, te sose akarsz rosszat, te mindig csak boldog akarsz lenni, mindig ezt mondod. Azt hiszed, hogy ez felment? *Kérdezek vissza.* - Nem tudom, hogy ezek után bármit is el tudok-e hinni... *A tetoválásaim lassan újra csak feketék voltak. Lassan elszállt a dühöm és csak végtelen szomorúságot éreztem. Nem tudtamm, hogy mihez kezdjek az egésszel. Mindig ez a vége a dolgoknak közöttünk.* - Nem tudom, hogy mit mondhatnék... *Suttogom. Úgy éreztem, hogy sosem leszek elég jó neked.* - Sosem leszek elég jó neked ahhoz, hogy őszinte legyél velem. Sosem fogsz nekem elhinni semmit... *Nem tudtam, mit tehetnék azért, hogy megfeleljek neked.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2022.08.10, 21:17 | Üzenet # 262 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - De rendben lesz.*Ismétlem magamat.* - Igen tudom jól és ráadásul én mondtam.*Nagyon is szégyelltem magamat, de visszacsinálni már nem lehet.* - Nem hiszem azt...*Most se szólok vissza és mindent lenyelek.* - Értem..*Ezt már megszoktam, hiszen ezt összeszámolni se tudom, hogy hányszor mondtad.* - Én se tudom..*Azért ez nálam ez egy nagy dolog és az is, hogy még csak vissza se szólok.* - Szomorú, hogy ezt gondolod, de most ismét bármit is mondanék, azt se hinnéd el.*Elég szarul esik, hogy így gondolod és ez nem a mostani helyzet miatt van.* - Most mi lesz?*Pillantok rád.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.08.28, 14:56 | Üzenet # 263 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak szomorúan néztem szavaidra.* - Tudom, hogy jót akarsz... *Mondom halkan. Tudtam, hogy védeni akarsz és vigyázni rám, de ezzel csak jobban bántasz. Leültem melléd és finoman az arcodra simítottam.* - Nem a te hibád... *Magam hibáztattam. Odahajoltam és gyöngéden homlokon csókoltalak.* - Mi lenne? *Kérdezem egy szomorú mosollyal.* - Majd túl teszem magam rajta és... próbálkozok tovább, hogy jobb legyek... Mást nem igazán tehetek, nem igaz? *Lassan elengedtelek. Remegett egy kicsit a kezem. Ismét bizonytalan lettem. Nem tudtam, hogy mikor jön el az a pont, hogy a sok hazugság és fájdalom elválaszt tőled. Felálltam, majd ismét az arcodra simítottam. Odahajoltam és adtam egy puszit a fejedre.* - Lefürdök és lefekszek. Nem kérek vacsit, de te egyél. *Megyek be a fürdőbe. Ledobáltam a cuccom, egy része még el is találta a szennyest, majd beálltam a zuhany alá. Az arcomra engedtem a vizet, reméltem, hogy így egy kicsit se fog látszódni, hogy pár könnycsepp kiszökött. Nagyon felkavart ez, úgy éreztem magam, mint a kórházban, teljesen elveszettnek és tehetetlennek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2022.08.31, 22:51 | Üzenet # 264 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak bólintok arra, hogy tudod jót akarok, legalább ennyit elhiszel.* - Pedig nagyon is az én hibám.*Simítom az arcom a tenyeredbe, most még jobban esik az érintésed a folytatásról nem is beszélve.* - Dai nem kell jobbnak lenned, ti így vagy jó ahogyan vagy.*Legalábbis számomra, de azt is tudom, hogy ezt nem hiszed el most nekem.* - Oké.*Bólintok, nem mintha étvágyam lett volna. Nem megyek utánad és miután végzel is még kicsit várok, össze kellett szednem a gondolataim.* - Dai...*Lépek be végül a hálóba, de villanyt nem kapcsolok.* - El akarok innét menni, de most már komolyan. Nem köt ide semmi és a suliba itt úgyse megyek vissza.*Miközben mondom leülök az ágy szélére.* - Új életet akarok kezdeni és ehhez úgy gondolom ez az első lépés.*Arra inkább nem is gondolok, ha apád akar, akkor úgyis megtalál minket.* - Keresnék egy sulit, de szeretnék vállalni mellette munkát, ha megengeded.*Teszem hozzá. Elfogadom, ha még nem akarod, de ezt se húzhatjuk a végtelenségig.* - Tudom hogy nemet fogsz mondani, de ha kell minden nap mintát adok, hogy bizonyítsam semmit se vettem be.*Bizonyítani akarok neked, bár fel vagyok készülve, hogy erre is beszólsz nekem.* - A maradék tabletta ott van a kukába..*Az más ha ezt se hiszed el nekem.* - Felfogok keresni egy orvost, talán az segítene és ugye köti a titoktartás.*Még mindig nem akarok feljelentést és ez nem is fog változni.* - Többet nem tudok mondani...*Állok fel, majd elindulok kifelé úgy vagyok vele hogy most nem akarnál velem aludni.* - Talán még egy dolog.*Torpanok meg az ajtóban.* - Igazad van abban, hogy mindig boldog akarok lenni, de ezzel nem mindenki így van? Boldog akarok lenni, de ami még fontosabb hogy veled akarok az lenni és erről nem fogok lemondani. Nem bízol bennem, de én helyetted is bízok magunkban. Nem fogom feladni és azt is tudom, hogy minden rendben lesz és boldogok leszünk.*Hallhatod a hangomból, hogy nem csak a levegőbe beszélek és tényleg elszánt vagyok. Felesleges lenne veled most vitatkoznom vagy éppen magamba fordulni, hiszen annak nem lenne értelme.* - Veled akarom leélni az életem és veled is fogom. Idővel majd te is rá fogsz jönni, hogy tökéletes vagy nekem és meg is fogsz bennem bízni.*Jelentem ki.* - Megmondtam hogy senki és semmi nem választhat el tőled.*Ennyire elszántnak nem láthattál még.* - Most már hagylak aludni.*Mielőtt kilépnék még megfordulok.* - Amúgy meg itt van ez a gyűrű a kezemen, szóval sosem szabadulsz tőlem.*Hallhatod a hangomon hogy kissé elmosolyodom.* - Szép álmokat.*Lépek ki végül.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2022.09.03, 20:35 | Üzenet # 265 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem mondtam semmit, hogy nem a te hibád. Számomra ez kicsit olyan volt, mint a megcsalás. Ha ilyen történik, akkor belőlem hiányzik valami.* - Nem úgy tűnik. *Mondom halkan. Képtelen voltam elhinni. Hosszan fürödtem, még a hajam is megmostam, hogy tovább tartson. Megszárítottam, majd egy alsóban bedőltem az ágyba. Igazából nem aludtam, nem is tudtam volna, annyira kattogott az agyam. Ahogy bejössz, nem fordultam feléd, de nem aludtam.* - Nekem mindegy hol vagyunk... *A dolgok úgy se fognak változni.* - Keress sulit, ami tetszik és oda megyünk. *Mondom, mert nem láttam abban változást, hogy itt vagyunk vagy máshol. Attól még semmi nem vég meg, hogy hazudj nekem.* - Nem kell minta és semmi. *Ha akarod, azt is megoldod. Teljesen elvesztettem most a hitem.* - Azt teszel, amit szeretnél. *Mondom az orvosra. Az a te döntésed. A folytatást csak csöndesen hallgattam. Nem hittem, hogy azért akarsz kimenni, mert azt hiszed nem akarok veled aludni. Kellett pár perc és először nem akartam, de végül nem bírtam ki. Felkeltem és utánad mentem.* - Akashi. *Megyek oda hozzád és leülök melléd.* - Nem úgy értettem, hogy baj, hogy boldog akarsz lenni. *Kezdek bele.* - Természetesen én is az szeretnék lenni. *Ezzel valóban mindenki így van.* - De a tetteimet nem ezzel igazolom. Azt mondod velem akarsz boldog lenni. Szerinted engem boldoggá tett, hogy hazugság volt minden? *Utalok apámra és hogy miket tett.* - Boldoggá tesz az, hogy kibaszott szerekre van szükséged? *Nézek rád komolyan.* - Tudod, lehet, hogy akkor az voltam, lehet most az voltam... *Szemeim fájdalmasan csillogtak.* - De csak rosszabb, mert nem igazi. Mint mikor álmodsz egy kurva jót és felkelsz egy rémálomba. *Hátra dőltem és a plafont néztem.* - Tudod mitől vagyok boldog? *Kérdezem halkan.* - Amikor felkelek és ott vagy mellettem, és nem csak álmodtam, hogy ott vagy. Mikor rád nézek és mosolyogsz. Basszus még akkor is, ha kiabálsz velem, mert összemostam a pirosat a fehérrel. *Mosolyodom el halványan.* - Azért tesz boldoggá, mert igazi. *Lassan eltűnt a mosolyom.* - Most honnan tudjam, hogy mi igazi? *Odanyúltam és finoman megfogtam a kezed. Összekulcsoltam az ujjainkat.* - Honnan tudjam, hogy a csók, amit adsz, igaz? *Szorítom meg a kezed, érezhetted, hogy az enyém mennyire remeg.* - Egyáltalán az, hogy most fogom a kezed, az? *Kihúztad alólam a talajt.* - Eddig ha még annak a pimasz kis szádnak nem is hihettem mindig... *Mosolyodom el, hiszen nem csak a hazugságokra gondolok, hanem az édes kis füllentésekre is, amiket rákvörösen produkáltál.* - Abban mindig bízhattam, ahogy reagálsz rám. Biztosan tudtam mikor utálsz, mikor félsz, mikor örülsz, mikor kívánsz... Éreztem, hogy szeretsz, mikor magadhoz ölelsz. *Feléd fordítom a tekintetem.* - Most még abban sem lehet biztos, hogy az, hogy fogod a kezem nem egy újabb színjáték. Lehet nem is esik jól és csak kényszeríted magad értem. *Suttogom a végét és a kezünkre pillantok. Picit elhallgattam és csak finoman cirógatom a kézfejed, miközben csak remeg a kezem továbbra is. Őszintén féltem most mindentől.* - Lehet pár óra múlva arra kelek, hogy minden egy kibaszott álom és a valóságban széttéptelek, mikor először átalakultam. *Folyik le egy könnycsepp az arcomon. Te voltál a valóságom, a realitásom középpontja. Ha te nem vagy számomra biztos pont, ha már a gesztusaid is tudnak hazudni... mégis miben hihetek?* - Annyira szeretlek téged... *Suttogom lehelet halkan a végét és csak lehunytam a szemeim. Kezdtem ismét széthullani, mint a kórházban múltkor.*
|
| |
| |
