|
Cicuskák :D
|
|
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2013.12.08, 20:43 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Egy jó sztori orrtöréssel kezdődik...
 
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2021.02.13, 23:55 | Üzenet # 1426 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Pedig azt csináltál. Basszus én meg azt mutattam be, hogy teszem magamat féltékennyé? Meg beszélek saját magammal?*Egyszer ezen biztos nevetni fogok, de most nem az a helyzet.* - És miért nem akartad? Nem hiába mondtam, hogy kérdezzél rá.*Még ha nem is tudtam, hogy rólam van szó. Egy darabig ismét csak hallgatok és csak sétálgatok, majd megállok.* - Elhiszem, hogy nem akartál rosszat és nem akartál hülyét csinálni belőlem, még ha sikerült is.*De nem szándékosan tetted.* - El kellett volna mondanod az elején és nem magadtól eldönteni, hogy én miként is érzek. Nem mondtam volna nemet akkor se, de megértelek.*De utána akkor is el kellett volna mondanod.* - Komolyan ne legyél már ilyen édes.*Förmedek rád.* - Komolyan ez a nap..*Sóhajtok fel, majd eltűnve kihozom a vodkát és kiszolgálva töltök magamnak és le is húzom, majd elő véve egy poharat töltök neked is és még magamnak is.* - Én még meg reggel azt hittem, hogy rosszul vagy az érintésemtől, erre pont az ellenkezője.*Még mindig nem fogtam fel a dolgokat.* - Remélem tudod hogy azért ezt kissé elcseszted.*Közlöm veled.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 00:13 | Üzenet # 1427 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Csak azt mutattad meg, hogyan flörtölnél velem... *Ezt a lehetőséget még se hagyhattam ki.* - Azért, mert kialakult közöttünk már egy barátság és nem akartam elveszíteni emiatt. *Reméltem, hogy megértesz.* - Sajnálom... *Kérek újra bocsánatot.* - Féltem... *Kicsit aggódtam most is, hogy mi lesz most. Ahogy rám förmedsz, nem tudtam mégis hogyan reagáljak erre. Csak figyeltem, hogy mit csinálsz. Az italt elfogadom és most én is lehúztam, amit nem láthattál tőlem azért sokszor.* - Nem tudtam, hogy reagálnék-e és nem akartam, hogy rágyere... *Jövök teljesen zavarba.* - Tudom... *Inkább visszafordultam neked háttal és csak folytattam a kaját csendben. Jó pár percig meg se szólaltam, csak őrlődtem magamban.* - Most mi lesz? *Kérdezem meg halkan.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 00:52 | Üzenet # 1428 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Érted mire mondom, ne forgasd ki a szavaimat.*Persze hogy kíváncsi voltál, de engem is meg lehet érteni.* - Igen értelek Mikhail, de te is értsél meg engem.*Bárhogyan nézzük ez most egy elcseszett helyzet.* - Tudom és haragszom is meg nem.*Ez most hirtelen annyira bonyolult.* - Akkor se így kellett volna.*De ezen már nem lehet változtatni.* - Tudsz inni.*Mosolyodom el picit.* - Igen most már tudom, csak az ellenkezője van mint gondoltam.*Az más, hogy utána rájöttem, hogy erről szó sincsen, de erre nem számítottam. Én is csöndbe maradok és megiszom a maradék italt.* - Jobb lesz ha én most elmegyek.*Megint odamegyek és ismét magam felé fordítalak.* - Figyelj jobb lesz ha pár napig nem találkozunk. Sajnálom, hogy most miattam kezdtél el főzni, majd pótoljuk és az ivást is.*Te is beláthatod, hogy most ez a helyes döntés.* - Hívok magamnak egy taxit.*Így is teszek.* - Akkor majd beszélünk ls vigyázz magadra.*Elköszönve lemegyek, majd hamarosan meg is jön a taxi. Haza menve tovább iszogattok, majd később megjön Igor, aki rögtön látja, hogy valami nincs rendbe. El is mesélek neki mindent, persze a hülye igen csak jót röhög rajta, mondjuk tőle nem is vártam mást. Miután kimulatta magát, azért komolyabban beszélünk rólad. Elmondom neki, hogy alapvetően tetszel és jól érzem magam veled, de ugye nem tekintetem rád másként. Ő azt mondja, hogy ne zárkózzak el, ami azért még mindig meglepő az ő szájából, de egyben jó is. Többet nem is beszélünk rólad és csak nosztalgiázunk, ami mindkettőnknek jót tesz. Elég sokáig fent vagyunk és nálam is alszik és csak másnap később megy el. A következő két napban tényleg csak pihennek és persze rád gondolok folyamatosan, hogy mi is legyen velünk. Most hogy így nem voltál mellettem még hiányoztál is, annyira megszoktam a társaságodat. Még mindig nem tudtam, hogy mi legyen pontosan, de egy biztos volt, hogy elveszíteni nem akarlak. Úgy voltam vele hogy másnap mindenképpen felfoglak keresni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 01:20 | Üzenet # 1429 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem mondtam semmit, csak bólintottam egy aprót.* - Én értem. *Tényleg értettem, hogy mennyire elcsesztem az egészet.* - Tudom. *Nem tudtam mást mondani neked.* - Megtanultam. *Mondom a piára egy kis mosollyal én is. Bólintottam ismét, hogy megértettem, amit mondasz nekem. Ahogy mondod, hogy elmész, ismét összeszorítottam a szám, még se mondhattam, hogy maradj. Pont kérdeztem volna, hogy mikor találkozunk, de akkor beközölted a pár napot, amire eléggé kiült az arcomra a szomorúság.* - Megértem és nem számít. *Tényleg nem érdekelt se a kaja, se az ivás.* - Te is... *Köszönök el tőled. A végén nem is csináltam semmit, csak visszapakoltam a hűtőbe. Magamra nem volt kedvem főzni. Teljesen ki voltam akadva magamra és nagyon aggódtam, hogy mi lesz most. Alig tudtam aludni, mert annyira pörgött az agyam. Alig vártam, hogy hívjál, de nem történt semmi. Ismét alig aludtam, már karikásak lettek a szemeim, de nem számított. Végül nem bírtam és délután elmentem hozzád. Elővettem a kulcsot és bementem, de az előszobában már meg is áltam.* - Vlad...? *Kérdezlek és szerencsére otthon voltál. Mikor odajössz, láthattad, hogy kicsit kivagyok.* - Szia... *Mosolyodom el halványan.* - Figyelj... én... szóval csak azért jöttem... *Kezdek bele össze-vissza.* - El akartam mondani, hogy nem baj, ha esetleg úgy döntesz, hogy nem érdekellek. Szóval ne rágódj azon, hogy velem mi lesz, oké? *Látszott, hogy aggódok, hogy még a barátságod is elveszítem most emiatt.* - Én örülök, hogy melletted lehetek és segíthetek neked mindenben. Ha kell, vissza is veszek, csak... szeretnék veled maradni, nem kell foglalkoznod azzal, hogyan érzek. *Nagyon őszinte voltam.* - De megértem azt is, ha te nem akarod... akkor beszélek valakivel, hogy keressenek mást. *Látszott, hogy ennek még a gondolatától is kivagyok, de a legjobbat akartam neked.* - A lényeg, hogy csak magadra gondolj, velem nem kell törődned ilyen szinten. *Magyarázom aranyosan.* - Nem akartalak siettetni meg semmi, de úgy gondoltam, ezt tudnod kell. *Fejezem be és kicsit elhallgattam.* - Én... én akkor megyek is, hogy ne zavarjalak. Hagylak. *Látszódott rajtam, hogy az lenne a legrosszabb, ha csak úgy elküldenél.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 01:51 | Üzenet # 1430 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Meglepődőm, amikor meghallom a hangodat.* - Mikhail?*Megyek ki hozzád.* - Szia...*Mosolyodom el én is. Beljebb akartalak tessékelni, de mivel belekezdtél a mondandódba így nem akartalak megzavarni közbe csak némán végig hallgatlak.* - Mi lenne ha bemennénk a nappaliba?*Kérdezlek és várom hogy gyere utánam.* - Ülj le.*Húzlak magam mellé.* - Először is senki nem mondta, hogy zavarsz, megint a véleményem nélkül jelentesz ki dolgokat, erről leszokhatnál.*Ez igazán bosszantó.* - Holnap már keresni akartalak volna, de gyorsabb voltál.*Mosolyodom el kicsit.* - Akkor most menjünk sorba. Először is nem is gondoltam volna, hogy ennyire kis bolond tudsz lenni. Mégis hogy ne rágódjak? Meg hogy ne foglalkozzak vele mit is érzel? Komolyan ilyen szívtelennek ismertél meg engem?*Vonom fel a szemöldökömet.* - Igen tudom mielőtt azzal jönnél, hogy nem akarsz rosszat, de azért ez nem esik jól.*Jobban is figyelhetnél hogy mit mondasz.* - Sosem voltam az a fajta, aki csak magával törődik.*Sőt pont az ellentétje vagyok, ennyire már ismerhetnél.* - Azt is elmondtam, hogy nem fogsz tőlem megszabadulni igaz? Azt is tudod, hogy nem szoktam a levegő beszélni. Szóval nem akarlak elküldeni és nem is foglak elengedni.*Finoman megfogom a kezeidet.* - Azóta csak te jársz a fejembe és hogy mi legyen velünk. Igornak is meséltem és azt mondta, hogy ne zárkózzak el.*Picit elhallgatok és csak nézlek miközben a kezeid cirógatom.* - Tudod hiányoztál ebben a két napban mióta mellettem vagy egy napot se töltöttünk külön. Elkezdtem gondolkozni hogy vajon ez azért van mert megszoktam a jelenléted vagy annál több lehet. Mint mondtam jó pasinak tartatalak és nem csak a külsődre mondható el, hanem a személyiségedről is. Egyszerűen nem tekintettem úgy rád, mint aki esetleg a párom is lehetne. Igaz azt mondtam, hogy nem szoktam keverni a munkát a magánélettel, de nem is fordult elő, hogy ilyen helyzetbe kerüljek.*Látszik rajtam hogy azért igen csak zavart vagyok.* - Hidd el én is félek, mert nem akarlak elveszíteni, hiszen nagyon fontossá váltál számomra.*Nekem is a barátom lettél.* - De mégis mi lenne ha megnéznénk hogy ez részemről is nem e több csak én se tudtam róla. Nem sietnék el semmit csak szépen lassan és meglátjuk mi lesz. Mit mondasz? Elsőként elmehetnénk egy randira, de először aludnod kell, mert bár még a karikák is jól állnak, de anélkül sokkal szebb vagy.*Mosolyodom el lágyabban.* - Itt is aludhatsz velem ha szeretnél, igazából én se aludtam olyan sokat, pedig tudod mennyire vártam, hogy végre kipihennem magam.*Nevetek fel.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 12:35 | Üzenet # 1431 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Meglepődtem, hogy behívsz, de bólintottam és követlek. Leültem, ahogy odahúztál és figyelek rád.* - Bocsánat. *Látszott, hogy elég pánikba vagyok így is. Nyeltem egy aprót, hogy holnap kerestél volna, de mosolyod megnyugtatott egy kicsit.* - Nem, dehogy. *Rázom meg a fejem.* - Úgy értettem, hogy nem kell úgy gondolnád rám, ha nem akarsz és nem kell aggódnod. *Nem akartam rád kényszeríteni az érzéseimet, csak furán sikerült megfogalmaznom.* - Sajnálom. *Szégyellem el magam egy kicsit.* - Tudom. *Általában mindenkivel törődsz, csak magaddal nem.* - Akkor még nem tudtad és nem tudtam, hogy változtat-e valamit, de örülök, ha ez még mindig áll. *Mosolyodom el egy kicsit. Meglepetten pislogok, mikor megfogod a kezeim. Figyelmesen hallgatlak és szép lassan egyre pirosabb az arcom. Finoman megszorítom a kezeid, ahogy mondod, hogy hiányoztam neked. Bókodra még vörösebb lettem. Tényleg mondtad ezeket eddig is, de most akkor is más jelentéssel bírt. Igazából jó jelnek tartottam, hogy zavart vagy miattam, mert ez azt jelentette, hogy nem hagytalak hidegen.* - Én nem bánom, ha keveredik, ha rólad van szó. *Már így is vörös voltam.* - Kicsit ijesztő. *Bólintok is mellé. Érdeklődve hallgatlak és egész édesen elmosolyodom.* - Jól hangzik. *Mondom a randira, a folytatásra pedig ismét elpirultam, pedig már kezdtem visszanyerni a színem. A folytatásra felcsillannak a szemeim.* - Jó lenne. *Szépen felállunk és a hálódba vesszük az irányt. Ledobtam a pulóverem, még se akartam alsóra vetkőzni most. Ahogy elhelyezkedtél picit ott toporogtam az ágy mellett, mert nem tudtam, hogy most hogyan legyen. Végül rád pillantottam, mikor már elhelyezkedtél.* - Odabújhatok? *Kérdezem reménykedve.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 13:11 | Üzenet # 1432 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Szerintem mióta ismerlek, ennyiszer nem kértél bocsánatot, mint most az elmúlt két alkalommal.*Mosolyodom, ezzel is igyekszem oldani légkört, mert látom rajtad, hogy azért ki vagy, amin nem csodálkozom.* - Ohh így már értem, akkor félreértettelek.*Azért így már teljesen másként hangzik.* - Most már elég lesz a sajnálkozásból.*Cirógatom meg a buksidat.* - Ezen semmi se változtathat, legalábbis részemről nem.*Mondom komolyabban.* - Jó látni, hogy mosolyogsz.*Szomorú arcod, engem is elszomorított.* - Kíváncsi vagyok hogy meddig tudom még fokozni a zavarodat, ehhez képest a múltkori semmi nem volt.*Hihetetlen hogy mennyire édes vagy.* - Ezek után meglepődtem volna, ha zavarna.*Nevetem el magam.* - Nagyon édes vagy.*Nem bírom magamba tartani. * - Akkor ezt megbeszéltük.*Be is megyünk és én se vetkőzők le most még nem akarlak még jobban zavarba hozni. Elhelyezkedek és már éppen kérdezném, hogy miért nem jössz, de akkor megtudom.* - Dehogy bújhatsz, a földön kell aludnod.*Közlöm veled komolyan, majd felnevetek.* - Nem mondtam, hogy aludjon együtt, ha nem így gondoltam volna, na gyere.*Nyújtom ki a kezemet, majd amikor befekszel hátulról átölellek és magunkra húzom a takarót.* - Remélem így megfelel.*Szabad kezemmel félrehúzom a hajadat a nyakadnál, majd kapsz rá egy finom puszit.* - Finom az illatod..*Suttogom a füledbe, majd nem is kell sok és el is alszom.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 13:39 | Üzenet # 1433 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem hiszem, hogy fogok még ennyiszer. *Mosolyodom el én.* - Nem baj, a lényeg, hogy tisztáztuk. *Örültem, hogy így megértettél engem.* - Oké. *Cirógatásodra elmosolyodtam ismét.* - Akkor jó. Részemről sem. *Nyugszom meg. Ennek nagyon örültem.* - Kicsit megnyugodtam. *Mondom a mosolyra. Eddig tényleg nagyon ideges voltam, hogy mi lesz velünk.* - Nem kell kipróbálni. *Bár biztos voltam benne, hogy ezek után szinte kihívásként fogsz tekinteni erre. Most nem mondtam semmit arra, hogy édes vagyok, csak pillogok minden felé.* - Meg. *Válaszodra először csak kitágultak a szemeim, majd azért megnyugszom, ahogy nevetsz.* - Nem vagy vicces. *Közlöm veled. Még bizonytalan voltam. azért arra, hogy kinyújtod a kezed, elmosolyodom és megfogom. El is helyezkedek, ahogy szeretnéd.* - Nagyon. *Bújok hozzád, annyira jó érzés volt így lenni veled. Hajamra meglepődtem és apró puszidra halványan megremegtem. Az illatomra nagyon piros leszek és csak úgy kalapál a szívem. Hallom, hogy elalszol és próbáltam én is, de egyszerűen úgy kalapált a szívem, hogy képtelen voltam.* - Mégis hogy tudnék így aludni... *Suttogom és óvatosan fészkelődök, hogy lássam az arcod. Lágyan elmosolyodom és adok egy finom puszit, majd visszafordulok. ölelő karodra simítok és finoman cirógatni kezdem. Végül egyenletes légzésed és a tested melege elnyomott engem is. Nagyon jót hortyogok melletted, olyan nyugodt vagyok melletted, de a közelséged hatással volt rám, nem is kicsit és álmomban merevedésem lett.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 14:00 | Üzenet # 1434 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ne is legyen rá alkalom.*Értek egyet.* - Igen és ennek nagyon örülök.*Látszik hogy én is megnyugodtam.* - Helyes.*Mosolyodom el.* - Én nagyon megnyugodtam.*Nevetek fel.* - Ugyan majd szerintem annyiban fogom hagyni? Főleg hogy igazából nem is kihívás.*Pimaszkodom, azért már visszatértem.* - Most azt hitted, hogy komolyan mondtam?*Még ha nem is történik mindez, akkor is aludhatnál velem egy ágyban csak akkor nem ölelnélek magamhoz.* - Különben szerintem az vagyok.*Vigyorodom el, nem vettem magamra a döbbeneted.* - Akkor jó..*Suttogom még, Nagyon jót alszom melletted, már rég voltam, hogy valakivel így aludjak és igen csak hiányzott. Pár óra múlva felkelek és ennyi kellett hogy kipihent legyek. Elmosolyodom, ahogyan kinyitva a szememet meglátlak téged. Látom hogy lecsúszott a takaró így óvatosan visszatakarlak, de akkor meglátom, hogy bizony felizgultál.* - Basszus de édes..*Suttogom magamnak így azért nehéz lesz magam visszafognom. Nem mászok ki az ágyból és finoman cirógatlak, nem soká rá te is felébredsz.* - Szia..*Mondom amikor felémfordulsz.* - Remélem jól aludtál, mert én igen.*Simítok az arcodra.* - Mit szólnál, ha csinálnék egy kávét és addig te rendbe tudnád tenni magad.*Pillantok le a farkadra azért még se akarom még nyíltan kimondani meg látszik hogy kicsit én is zavarban vagyok, mert erre nem számítottam na meg nekem is új helyzet.* - Utána majd mondom mit is találtam ki.*Kapsz egy puszit és kimászok, de azért közben vigyorgok rajtad.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 15:37 | Üzenet # 1435 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Egy pillanatra. *Ismerem be.* - Gondoltam. *Kuncogok halkan és egyébként biztos, hogy nevettem volna rajta. Nagyon jót aludtam attól, hogy nehezem ment elsőre. Olyan jó volt így lenni veled. Nem ébredek rá fel, hogy visszatakarsz. Cirógatásodra kicsit még el is mosolyodok álmomba. Lassan ébredezek és feléd fordulok. Kicsit jobban oda is kucorodok.* - Szia... *Motyogom én is. Láthatóan még nem kapcsolatam, hogy felizgultam.* - Igen... *Mosolyodom el és belesimul pofim a tenyeredbe. A kávére csak bólogatok, majd kipattannak a szemeim. Lepillantok, majd hirtelen felülök és eltakarom magam. Meg se tudtam szólalni, csak vörösödtem.* - Oké... *Motyogom, de nagyon égek. Amint kimész a szobából, beszaladtam a fürdőbe. *Ez de ciki... *Kibontom a nadrágom és bizony nem akart lelankadni, így muszáj voltam elrendezni magam. Mikor kijöttem, csak leültem melléd és elfogadtam a kávét.* - Köszi a kávét. *Alig tudtam rád nézni, annyira zavarban voltam.* - Ezért mondtam nemet mindenre. *Teszem hozzá.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 16:30 | Üzenet # 1436 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Bolond vagy.*Csóválom meg a fejemet.* - Örülök neki.*Vicces, hogy még kis kómás vagyok és nem esnek le a dolgok, egészen addig amíg nem mondom. Megcsinálom a kávékat, majd csak várlak a nappaliba.* - Egészségedre.*Biccentek majd csak felnevetek.* - Pedig úgy voltam vele, hogy próbálom magam visszafogni és nem hozom fel.*De így már nem hagyom annyiban.* - Most már mindent értek és őszintén ez a felállás jobban tetszik, mint az hogy nem bírod ha hozzád érek. Mondjuk lehet ez tőlem volt hülye gondolat.*Mosolyodom el.* - De te tényleg nagyon oda vagy akkor értem.*Vigyorodom el és látszik, hogy jár az agyam miket is mondtál nekem és hogyan is viselkedtél, azért így minden másképpen áll össze.* - Sajnálom, hogy még be is számoltam a kis kalandjaimról és hogy tegnap is látnod kellett a foltokat.*Bár igaz nem tartozom magyarázattal, de akkor is sajnálom.* - Ezek után nem tartottál az edzéstől? Hiszen ott is azért hozzád fogok érni. Na meg mondtam hogy utána jöhet a masszázs vagy úgy voltál vele, hogy annyira ki leszel, hogy még csak nem is reagálnál rám?*Kérdezem kíváncsian.* - De azt tudod hogy ettől még nem fogom majd magam vissza, mert annak nem lenne értelme.*Értelme se lenne elkezdeni.* - Amit meg kitaláltam, mit szólnál ha ma itt randiznánk? Úgyis elmaradt a múltkori közös ebéd, így akkor főzhetnénk együtt és holnap meg elviszlek valahova vagy te szeretnél engem?*Nekem az is jó.* - Viszont nem szeretnék több titkot oké?*Kérdezlek komolyabban.* - Ez rám is vonatkozik és persze nem fogok így eljárni dugni.*Ki tudja hogy mi jár a kis buksidban és lehet azt hiszed, amíg randizunk, akkor simán elmegyek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 17:17 | Üzenet # 1437 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Úgy se bírtad volna ki. *Jegyzem meg csak úgy mellékesen.* - Azt hitted nem szeretem, mikor hozzám érsz? *Döbbenek le. Nem gondoltam, hogy ennyire feltűnően kerültem az érintésed.* - Igen, ez tőled volt, bár megértem. *Mosolyodom el én is. A folytatásra ismét vörös leszek.* - Fogalmad sincs róla milyen régóta tetszel.. *Jegyzem meg csak úgy mellékesen. A folytatásra meglepődöm és csak pislogok. Finoman az arcodra simítok és megcirógatlak.* - Nincsen semmi baj... én se mondtam, hogy ne mond és nem is tudtad, hogy mi a helyzet. *Picit elhallgattam.* - Azt a pasit csak azért szedtem össze, mert te is összeszedtél valakit. *Mondom őszintén.* - Attól nem, mert az még se olyan. *Azért azok nem olyan finom érintések.* - Igen, úgy volt vele, hogy annyira hulla leszek, hogy semmi erőm nem lenne. *Látszott, hogy gondolkoztam rajta.* - Nem is kérem. *Mosolyodom el. A folytatás nagyon tetszik és ez látszik is rajtam.* - Jól hangzik. *Nagyon tetszett a terv.* - Majd a következőre kitalálok valamit, de most hirtelen semmi ötletem. *Ismerem be vörösen.* - tényleg azt hittem, hogy semmi esélyem. *Suttogom halkan.* - Nincs több, ígérem. *Mondom én is komolyan. Elmosolyodom, hogy csak velem fogsz találkozni. Picit így üldögélek, majd finoman neked dőlök.* - Egyébként... ezt akartam már kérdezni, te tudod, hogy hogyan is kerültem ebbe a családba? *Nem volt titok, de nem volt reklámozva se.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 17:39 | Üzenet # 1438 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az lehet, de legalább igyekeztem volna.*Kuncogok.* - Igen, de ezt múltkor mondtam is, bár nem csodálom hogy nem emlékszel.*Hiszen igen csak sokkolodtál, hogy minden kiderült.* - Például hogy ezért nem akartad hogy meg masszírozzalak, bár utána meg mondtad hogy mehet, szóval akkor változott a véleményem.*Magyarázom meg.* - Nos valóban nincs, de azt mondtad, hogy már amikor megismertél, akkor tetszettem. Akkor ez is közrejátszott, hogy mellém kerültél?*Kérdezem kíváncsian.* - Akkor jó.*Simítom az arcom a tenyeredbe.* - És ha belegondolsz minden csak azért derült ki, mert mondtad, hogy nem szereted a banánt.*Nevetek fel.* - Na de kár erről beszélni.*A legfontosabb, hogy kiderültek a dolgok.* - Megértelek, szerintem én is így tettem volna.*Teljesen normális reakció.* - Na majd kiderül.*Vigyorodom el.* - Abban biztos lehetsz, hogy igen csak hulla leszel.*Főleg az elején.* - Ezt megbeszéltük, holnap össze is állítom a tervedet.*Most ebben a két napban semmi ilyesmivel nem foglalkoztam.* - Nem gond, de én is elviszlek szívesen.*Cirógatom meg a pofidat.* - Pedig azt hittem igen csak kiismertél, de akkor tévedtem.*Legalábbis ilyen szinten akkor nem.* - Helyes.*Bólintok. Amint nekem dőlsz átkarolom a válladat és jobban magamhoz húzlak.* - Semmit, csak annyit hogy árva voltál. Úgy voltam vele, majd te mondod, ha szeretnéd.*Azt is megértettem volna, ha sose mesélsz róla.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 18:31 | Üzenet # 1439 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem figyeltem annyira. *Ismerem be.* - Óh, hát igen... *Most már érthettél mindent.* - Igazából... én kértem meg a főnököt, hogyha nincs rám szükség, akkor szívesen dolgoznék veled. *Mondom őszintén.* - Neki pedig tetszett az ötlet, hogy én legyek melletted, mert tudta, hogy jól be tudom osztani az időt és az emberekkel is jól bánok. *Nekem meg egyértelmű haszon volt.* - Először azt hiszem akkor láttalak, mikor a legidősebb fiút jöttél edzeni. Még engem is meglepett, hogy mennyire vonzónak találtalak. *Kuncogok halkan. Ez már azért jó pár éve volt.* - Eh, tényleg. *Nevettem el magam.* - De hát mint mondtam... *Kuncogok halkan.* - Rendben. *Mosolyodom el.* - Oké... *Mosolyodom el. Örültem, hogy randizunk. Picit jobban bújok, ahogy odahúztál. Annyira jól esett.* - Akkor elmondom, hogy később ez se érjen meglepetésként. *Nem akartam előled titkolni.* - A szüleim kölcsönt vettek fel a Zhukov családtól elsőre, de nem tudták fizetni, így megkerestek egy másik maffiacsaládot is, akiktől szintén vettek fel hitelt és így fizették ki Zhukovékat. *Magyarázom neked türelemmel.* - Igazából svindlerek voltak. *Teszem hozzá.* - Addig játszottak a két családdal, hogy végül a másik család megelégelte és elvitték őket, de engem előtte anyám elbújtatott. Hat vagy hét éves lehettem. Hetek teltek el én pedig ott volt a lakásunkban. Elfogyott az ételt, lekapcsoltál a szolgáltatásokat és persze Zhukovék se láttak pénzt. Amikor csak jöttek, én elbújtam. Addig húzódott az egész, hogy végül a főnök is jött és akkor találtak meg. Elég rosszul festhettem, mert a főnök rögtön megsajnált. Eléggé beteg is voltam, ezért nem tudtam már elbújni. Elhozott magával a főházba. Pár nap múlva bejött hozzám beszélgetni és elmondta, hogy a szüleim halottak. Felajánlotta, hogy maradhatok, mert jó eszű gyerek voltam és így maradtam. Nem volt muszáj csatlakoznom, többször is beszélt velem a főnök, hogy csináljak, amit csak szeretnék, de úgy érzem, tartozom nekik. Szerintem még örül is, hogy szerettem volna melléd jönni, mert te még se úgy vagy veszélybe, mint a családom. *Mosolyodom el egy kicsit.* - Ennyi igazából. Van valami kérdésed? *Pillantok az arcodra. Látszott, hogy nem vagyok úgy igazán szomorú, hiszen már feldolgoztam a történteket.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 18:57 | Üzenet # 1440 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Szóval kellemest a hasznossal és mindenki jól is járt, bár neked egyben kínzás is volt, nem de?*Mert igaz mellettem lehettél, de az érzéseid titkolnod kellett.* - Mindenesetre azt kell, hogy mondjam igen csak jól rejtegetted az érzéseid, pedig én elég jó ember ismerő vagyok, de ebből semmi nem tűnt fel.*Bár szerintem más is ilyen lett a volna a helyembe.* - Mik derülnek ki.*Nevetek fel.* - Élveztem vele az edzést könnyen lehetett tanítani.*Sokat fejlődött a kiképzés alatt.* - Rendben.*Bólintok és csak figyelmesen hallgatlak és közben cirógatlak.* - Most hirtelen nincsen.*Cirógatom meg a pofidat, majd adok egy puszit.* - Köszönöm, hogy elmondtad nekem, de azt megkérdeztem hogy ha nem tudom meg a dolgokat, akkor is elmondtad volna?*Kérdezlek kíváncsian.* - Örülök, hogy jó helyre kerültél. Hiába maffia család, akkor is rendes emberek, én is nagyon kedvelem őket és tudom, hogy bármikor számíthatok rájuk. Valóban mellettem nem vagy akkora veszélynek kitéve, de azért nálam is előfordulhat.*Bár az biztos hogy kevesebb ellenségem van.* - Mondjuk egy kérdésem mégis van.*Jut eszembe.* - Még mindig úgy gondolod, hogy tartozol nekik?*Kérdezlek. Családodról nem akarok semmit mondani, mert igazából ítélkezni se akarok, de az biztos hogy igen csak felelőtlennek tartom őket, hogy így cselekedtek.* - Mi tetszik bennem?*Ez igazán érdekelt.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 19:13 | Üzenet # 1441 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igazából jobban örültem, hogy veled lehetek. Szóval nem volt kínzás, csak mint mondtam, egy picit magányos. *Egy picit szomorkás mosoly jelenik meg az arcomon.* - Nagyon vigyáztam. *Nevettem el magam.* - Nem vagyok annyira karót nyelt, mint gondolnád... és egyébként is... szerinted hány embernek vagyok hajlandó bekötni a nyakkendőjét vagy megcsinálni a haját..? De most őszintén... *Igazából már ez gyanús lehetett volna. Elmosolyodom, ahogy mondod az edzést. Titkon mindig lestelek titeket. Jól esett, ahogy végig cirógattál. Annyira finom volt.* - Ha lesz, kérdezz nyugodtan. *Mosolyodom el, főleg arcsimiden. Puszidra picit még el is pirultam.* - Igen, egyébként is el akartam már mondani, csak sosem került elő a téma. *Nem volt titok.* - Jobb, ha tudod az egészet. *Magyarázom.* - Igen, nagyon kedvesek velem, sosem éreztették, hogy ne lennék a család része. *Mosolyodom el.* - Amikor egyedül voltam, megszoktam a magányt, de aztán olyan nyüzsgés volt mindig. *Kuncogok halkan.* - Ezért furcsa most egyedül ismét. Arra emlékeztet, mikor a szüleim eltűntek. *Így biztos voltam benne, hogy már értesz mindent.* - Ez már csak szakmai ártalom. *Mondom a veszélyre.* - Igen? *Várom a kérdésed.* - Igen... *Bólintok is egy aprót.* - Amíg lehet, veled szeretnék lenni, de ha visszahívnának, akkor úgy érezném, hogy vissza kell mennem. *Fejtem ki.* - De ha összejövünk, akkor se szakítanék. *Az biztos, hogy nem hagynálak el. Következő kérdésedre döbbentem pislogok és gondolkodóba esek.* - Igazából ez egy nagyon nehéz kérdés. *Nem volt egy egyszerű válasz rá.* - A külsőd elsőre megfogott, de azért az még kevés lett volna... Többször láttalak a házban, ahogy bánsz a többiekkel és annyira rendes voltál. Hiába voltál te is fáradt és nyúzott, mégis előbb mindenkiről gondoskodtál. Az is rögtön megfogott, hogy mennyire őszinte vagy és közvetlen. Igazából... szinte minden. *Vallom be, de a végére elég vörös voltam ismét. Az arcodra pillantok és persze ajkaid is figyelem, de nem mondok semmit.* - Egyszerűen csak... tetszel, ahogy vagy.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 19:38 | Üzenet # 1442 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Amit már mondtál, de akkor ez is változhat.*Hiszen ha összejövünk akkor ilyen szinten se leszel magányos.* - Nem kicsit, hiszen semmi se esett le.*Nekem fordítva nem esett le volna le.* - Basszus most ne hogy engem hibáztassál már.*Morgok rád. de ez olyan édes morgás.* - Oké hogy a többieknek nem csináltad meg, de azonkívül nem tudhattam, hogy ez nem fordult elő a családodnál.*Magyarázom.* - Különben sose hittelek karót nyelnek.*Nem is értem hogy ezeket honnét szeded.* - Azért még mindig hülyének érzem magam.*Jegyzem meg, még kell egy kis idő, hogy feldolgozzam a helyzetet.* - Szóval nem kell, hogy te is cukkoljál, mert Igor még biztos hogy jó darabig fogja szívni a véremet, meg majd Seime is bár ő nem lesz olyan vészes de az a barom Igor egy igazi kis mocsok ilyen szinten. Vele is pótolni kell majd a találkozót, így most még jobban meg akar téged ismerni és csak mondom, hogy neked is befog erre szólogatni.*Nagyon gyerekes tud lenni, bár neki még ez is jól áll.* - Úgy lesz.*Bólintok.* - Én is sokat tanultam tőle.*Hiszen azért egy tárgyalásban ő a profi.* - Valahogy úgy.*Bólintok.* - Megértelek és el is fogadnám, bár remélem ez nem fog előfordulni, azért téged senki se tudna pótolni.*És ezt nem a kialakult helyzet miatt mondom.* - Mertem remélni, hogy ezért nem dobnál.*Nevetek fel.* - Ehhez értek.*Kuncogok.* - Megtudom érteni, valóban jó pasi vagyok.*Vigyorodom el, azért az egom nekem is helyén van.* - Ez kedves, köszönöm.*Mosolyodom el kissé erre zavartabban, mert ez mégis más mint hogy külsőmet dicséred.* - Tényleg jól áll a piros szín.*Nevetek fel.* - Szóval, ahogy vagyok.*Ismétlem meg a szavaidat.* - Tudod most már nem kell magad visszafognod.*Jegyzem meg és az arcodra simítva közelebb hajolok.* - Szóval meg is csókolhatsz.*Kuncogok, majd én így is teszek. Először csak az ajkaid kóstolgatom, majd lassan átdugva a nyelvemet rendesen megcsókollak.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 20:36 | Üzenet # 1443 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy morogni kezdesz, elnevettem magam.* - Nem hibáztatlak egyáltalán. *Mosolyodom el, kezdtem elengedni magam.* - Senki másnak nem csinálok ilyesmit. *Ezt csak tájékoztatásként mondom.* - De jó kifogás, hogy hozzád érhessek. *Így már elég egyértelmű.* - Valamiért azt gondoltam, hogy kicsit merevnek hiszel. *Jegyzem meg.* - Remélem, hogy hamar elmúlik, mert egyáltalán nem voltál hülye. *Teszem hozzá.* - Én nem cukkollak. *Jegyzem meg neked. Érdeklődve hallgatlak és csak mosolygok.* - Nem baj.. amíg te nem mérges, addig nem zavar, ha beszólogat. *Tényleg nem érdekelt.* - Ezt jó hallani. *Örültem, hogy pótolhatatlan lettem számomra.* - Nem elég, ha én dicsérlek még magad is kell? *Kuncogok halkan. Azért az tetszett, hogy egy kicsit összezavartalak.* - Már most tudom, hogy folyton vörös leszek. *Simítok egy pillanatra az arcomra.* - Igen... *Erősítem meg.* - De azt mondtad, hogy ne siessünk... *Nézek szemeidbe, ahogy közelebb hajolsz. Még feldolgozni sincs időm a csók dolgot, te már így is teszel. Lehunyva szemeim élvezem, ahogy kóstolgatsz, majd lágyan viszonzom, miközben átölelem a nyakad. Teljesen beleborzongtam, annyira jó volt. Mikor elváltunk, csillogó szemekkel néztelek és odahajolva most én csókoltalak meg. Csak úgy kalapált a szívem.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 21:05 | Üzenet # 1444 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor csak pimaszkodsz.*Jegyzem meg.* - Most már tudom és jó hallani, emiatt különlegesnek érzem magamat.*Mosolyodom el.* - Rafinált.*Kuncogok, majd ismét csak felnevetek.* - A mai napot leszámítva amúgy nem tartottalak annak.*Nevetek tovább.* - Mondjuk ez a merevséged még ha engem is kissé zavarba hozott igen csak imponáló volt.*Mulatozok.* - Na de viccet félretéve miért hitted hogy annak tartottalak? Mik ki nem derülnek.*De legalább ezeket is tisztázzuk.* - Különben bocsi, de olyan szórakoztató vagy.*Engesztelésül kapsz egy puszit.* - Elfog csak még nekem is minden új.*De azért jó megerősítés.* - Szerintem azért kicsit igen, bár be kell látnom, hogy megérdemlem.*Hiszen azért is én is cukkollak téged.* - Nem vagyok, ő meg csak szimplán bolond.*Nevetek fel.* - Nem féltelek úgyis simán vissza fogsz neki szólni.*Az biztos hogy élvezni fogom a műsorotokat.* - Csak egyetértettem veled.*Kuncogok.* - Ugyan idővel majd változni fog.*De ha nem én azt se fogom bánni.* - De olyan szépen nézted az ajkaimat.*Kuncogok még a csók előtt. Már éppen megszólalnék mire most te csókolsz meg, amit rögtön viszonzok és még jobban magamhoz ölellek.* - És igazából én is meg akartalak csókolni.*Így teljes, hogy miért is csókoltalak meg.* - Azért egy csók még belefér szerintem, ami mellesleges nagyon finom volt.*Simítok végig az ajkaidon.* - De mást nem fogok elsietni, hiszen nem az szándékom, hogy csak megfektesselek.*Annak semmi értelme nem lenne.* - Olyan hangosan dobod.*Simítok a szívedre.* - Azért bevallom kíváncsi vagyok, hogy mit is fogok még belőled kiváltani.*Hiszen még semmit se csináltam.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 21:40 | Üzenet # 1445 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Egy kicsit. *Mosolyodom el, de egész aranyosan.* - Az vagy... *Legalábbis számomra az voltál.* - Kreatív. *Javítalak ki. A folytatásra olyan vörös lettem megint, mikor rajta kaptál.* - Eddig bírtad. *Teljesen zavarban vagyok.* - Jó illatod van. *Motyogom, de nem nézek a szemedbe, annyira zavarban vagyok.* - Azért, mert szigorú vagyok, ha a napi rendről van szó, de örülök, ha csak én hittem ezt. *Megnyugtató azért.* - Csak te szórakozol rajtam. *Teljesen kész voltam tőled, de pozitívan. Na meg puszid után nem is tudtam morogni. Könnyen kenyérre kentél.* - Ebben biztos lehetsz. *Az tuti, hogyha kell, megvédem magam.* - Egoista. *Kuncogok én is kicsit. Csók után mosolyogva nézlek.* - Én nem fogok ellenkezni. *Mondom édesen és simításod után megnyaltam a szám.* - Nagyon finom... *Értek veled egyet és finoman arcodra simítok.* - Tudom... *Tudtam, hogy nem a testem miatt mondtad a randizást, hanem mert komolyan veszed az érzéseim.* - Nagyon rég vártam egy ilyen csókra... *Cirógatlak folyamatosan és lágyan mosolygok.* - Előre félek. *Leszek ismét kicsit piros. Egy pár pillanatig ismét szemeid kémleltem, majd újabb csókot kértem. Olyan volt, mint egy álom.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.14, 22:03 | Üzenet # 1446 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Jól áll.*Mosolyodom el.* - Te is az vagy számomra.*Mosolyodom el lágyabban és ezt nem a vallomásod miatt mondom.* - Legyen.*Ezen nem veszünk össze.* - Bocsi, bocsi de hát ezt nem hagyhattam ki, most fordított esetben te is lecsaptad volna.*Legszebb benne hogy te osztogatod nekem a labdákat.* - Szóval ez a fétised?*Kérdezlek vigyorogva, ezt az oldalam még te sem ismerhetted.* - Az tény és lássuk be kell is, de tényleg nem tartalak merevnek.*Vigyorodom el ismét.* - Mert okot adsz rá.*Fogom rád.* - Tudod, hogy nem rosszból teszem.*Mosolygok rád kedvesebben.* - Olyan édesen reagálsz, hogy bírom magam visszafogni.*Egyszerűen lehetetlen.* - Biztos is vagyok.*Nekem is simán visszaszólsz.* - Nem tagadom.*Kuncogok én is.* - Az lenne a fura, hogy ha tiltakoznál.*Mégis csak oda vagy értem egy jóideje.* - Remélem nem okoztam csalódást.*Biztos elképzelted, hogy milyen lehet velem csókolozni.* - Most megkapod, nyugodtan szolgáld ki magad.*Nyalok végig most én az ajkaimon.* - De egyben várod is, nem de?*Mosolyodom el, főleg azon hogy most te csókolsz meg, amit hosszasan viszonozok.* - Most már akkor megnyugodtál teljesen?*Kérdezlek a csók után.* - Biztos nem így képzelted a mai napot, igaz?*Kérdezlek.* - Olyan szép...*Simítok végig a hajadon.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.05.22, 01:07 | Üzenet # 1447 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *A munkában napról napra jobban teljesítettem és nap közben nem is volt velem semmi gond. Mindig beszéltünk pár szót, de rólunk semmit. Inkább csak semmiségek. Nem akartam érinteni semmi érzékeny témát most. Egyik este pár haverom elhívott inni. Már rég láttam őket, gondoltam miért is ne. Nem voltunk közeli barátok, tényleg inkább csak haverok, akikkel időnként megittam valamit. Mivel másnap szabad voltam, így lazábbra engedtem a gyeplőt és nem egy-két ital gurult le a torkomon, hanem sokkal több. Nagyon berúgtam és a többiek már menni készültek, ezért elkérték a telefonom. Nem tudták kit hívjanak, Chris-t tény volt, hogy nem fogják, így megkeresték az utolsó embert, akivel beszéltem és az nem volt már, mint te. Mikor felvetted, az egyik srác elmagyarázta, hogy hol vannak és hogy elaludtam az asztalnál, értem kéne jönni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.05.22, 02:58 | Üzenet # 1448 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Örülök, hogy egyre jobban visszatérsz a munkába és alapból szerencsére minden rendben megy az étteremben. Beszélgettünk egymással, de nem essük túlzásba, ami most nem is baj. Azóta nem mentem szedtem fel semmit a srácokkal vagy Vladdal voltam. Egyik este éppen otthon olvasgatok, amikor megszólal a mobilom. Ebben nincs semmi meglepő, de abban igen hogy te hívsz fel.* - Szia Nick..*Szólok bele, de a döbbenetem csak egyre fokozódik.* - Köszönöm, sietek.*Át se öltözök csak egy cipőt veszek és megyek megadott címre érted.* - Sziasztok, köszönöm hogy szóltatok.*Mondom a srácoknak. Váltunk még pár szót, hogy mit is ittál na meg hogy én ki is vagyok hiszen azt nem tudták. Elköszönve felkaplak, majd magamhoz viszlek. Haza érve a kanapéra fektetlek, majd leveszem a cipődet és a nadrágot, majd betakarlak. Belegondolva ilyen állapotban még nem is láttalak, hiszen ahogyan beszéltük is, hogy sose ittunk sokat együtt.* - Hogy pont engem hívtak fel..*Sóhajtok fel, majd finoman végig simítok az arcodon.* - Basszus..*Sóhajtok fel kissé gondterhelten, majd inkább átülök a fotelba, hogy tovább olvassak, de helyette csak téged figyelek. Nem hittem, hogy mostanság itt foglak téged látni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.05.22, 13:51 | Üzenet # 1449 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem ébredek fel, ahogy felemelsz, csak neked dőlök. Mintha tudtam volna, hogy te vagy az. Semmire nem kelek fel, sem arra, hogy leveszed a cipőm, sem arra, hogy a nadrágom. Ahogy betakartál az oldalamra fordultam és összehúztam magam. Arcomra halványan elmosolyodtam.* - Igor... *Suttogom halkan. Egyértelmű, hogy rólad álmodtam, mint mindig. Egy jó fél óráig döglöttem még, majd elkezdtem magamhoz térni. Lassan felültem, de hát még részeg voltam.* - Hol...? *Lepődők meg, majd meglátlak és hogy nálad vagyok. Teljes zavar volt.* - Miért... vagyok itt? *Kicsit dülöngéltem. Még nem esett le, hogy nadrág nincs rajtam. Láttam rajtad, hogy nagyon gondterhelten nézel rám.* - Hazamegyek. *Jelentem ki és próbálok kimászni a takaró alól, ami nagy nehezen sikerül is. Mikor felálltam, inogtam rendesen és elindultam az ajtóhoz úgy, ahogy voltam.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.05.22, 15:09 | Üzenet # 1450 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *A nevemre picit elmosolyodom. Gondolom velem álmodsz, ahogyan én is veled szoktam.* - Itt vagy nálam.*Felelem.* - Nos kicsit többet ittál a kelletténél és a srácok szóltak. A bátyádat nem akarták és azt a számot hívták utoljára akivel beszéltél és az én voltam.*Válaszolok a kérdésedre.* - Azért ez egy kicsit vicces nem?*Legalábbis számomra az volt.* - Hogy mit csinálsz?*Vonom fel a szemöldököm, de addigra te már az ajtóhoz indulsz el.* - Nadrág nélkül és úgy hogy alig tudsz menni?*Kérdezlek és odamenve felkaplak és visszaraklak a kanapéra.* - Itt maradsz.*Ez nem kérés, hanem kijelentés.* - Kérsz valamit enni vagy inni? Nem vagy rosszul?*Kérdezlek azért.*
|
| |
| |
