|
Cicuskák :D
|
|
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2013.12.08, 20:43 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Egy jó sztori orrtöréssel kezdődik...
 
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2022.09.03, 22:28 | Üzenet # 1476 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen Nick felfogtam, ahogyan azt is hogy nem fogunk ebben soha egyetérteni.*Mondom már kissé ingerültebben, nagyon elegem van már ebből.* - Nem akarok ilyenekről beszélni.*Részemről ezt nem csak mára, hanem véglegesen lezártam.* - Nem tudod megkönnyíteni.*Ezzel tudat alatt te is tisztában vagy.* - Jól van.*Biccentek.* - Amúgy nem ostorozom már magam, azért amiért szakítottál velem.*Jegyzem meg arra, hogyan is gondolok magamra.* - A többi véleményem magamról az meg egy másik dolog.*De ezekkel az állításokkal nem változtatsz rajta, sőt igazából csak bosszantasz vele. Tudom jól, hogy jót akarsz, de nem értem miért nem tudod végre annyiban hagyni, amikor már számtalanszor megkértelek rá. Arra hogy messze vagyok csak kicsit sóhajtok egyet.* - Akkor nem is sírsz.*Hagyom rád, tényleg fáradt vagyok most már ehhez. Feltűnik, hogy megnézel de nem teszek megjegyzést és rá se játszok, ahogyan amúgy mindig is tettem.* - Nem kell aludnod, ha nem akarsz, csak engem hagyjál.*Szerencsére így is teszel és nem is kell sok, hogy elaludjak. Nem ébredek fel rád, de persze amint hozzam bújsz, rögtön szorosan magamhoz ölellek. Reggel szintén nem ébredek fel rád, a csókodra se, de halványan elmosolyodom rá. Nem sokkal utánad ébredem, ahogyan régen mindig, Bármelyikünk kelt fel előbb a másikunk hamarosan követe.* - Neked is.*Biccentek.* - Köszi.*Veszem el és leülve rá is gyújtok. Most azért elmosolyodom egy kicsit ahogyan megnézel, de továbbra se mondok semmit.* - Veled aludtam, szóval jól, nem mostanság volt ilyen.*Ezt szerintem mondanom se kell. Igaz nekem nincsenek rémálmaim és tudok is aludni, legalábbis most már, de nem úgy mint veled.* - Te?*Bár sejtem, hogy te is jól aludtál.* - Szóval semmi nem komoly?*Vonom fel a szemöldökömet.* - Nos rendben, elhiszem neked és fátylat rá.*Nem haragszom rá, bár azért ismét rendesen felkavartál.* - De ugye nem lett volna baj, ha lefekszünk vagy bármi testiség történik, igaz?*Ezt azért oda kellett szúrnom.* - Hogy vagy? Másnaposság? Vagy a bűntudatod elnyomja?*Kérdezlek kissé pimaszul, de hallhatod hogy most csak piszkállak.* - Kárpótlásul csinálhatsz nekem reggelit.*Ez a minimum.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2022.09.06, 21:41 | Üzenet # 1477 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak néztem, ahogy leülsz és rágyújtasz. Elmosolyodom azért válaszodra, hogy velem aludtál így jó volt. Örültem neki nagyon.* - Én is... nem mondom, hogy kialudtam magam, de régóta most volt a legjobb. *Ami nem meglepő, hiszen tudtál a rémálmokról.* - Hát... a viselkedésem nem... *Nem vagy hülye, azt tudtad, hogy a rémálmok vagy a drog komoly volt.* - Köszi. *Mondom egy halvány mosollyal. Az hiányzott volna még, hogy haragudj rám. Beszólásodra kicsit megszorítottam volna a bögrét.* - De baj lett volna, mert neked rosszabb lenne. *Látszik, hogy nagyon szégyellem magam emiatt.* - Nem vagy vicces. *Morgom vissza.* - Széthasad a fejem egyébként. *Nem kicsit voltam másnapos, de ez már a mozgásomon is látszódott.* - És mit kérsz kárpótlás reggelire? *Kérdezek vissza. Egyértelmű volt, hogy csinálok és anélkül is csinálnék, hogy így mondod. Picit elhallgattam és én is leültem a kávémmal.* - Köszönöm, hogy értem jöttél és azt is, hogy vigyáztál rám egész este. *Nem kellett volna megtenned, haza is vihettél volna, de inkább vigyáztál rám.* - Ebédet is csináljak későbbre? *Ma szabad vagyok, egyébként nem itt volna, ezt tudod.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2022.09.07, 21:28 | Üzenet # 1478 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ennek örülök.*Bár ugye ez most egy kivételes helyzet volt hogy együtt aludtunk.* - Az is valami bár lássuk be, hogy nem kell innod se, hogy beszóljál nekem.*Tény azért sokkal jobb a helyzet, mint az elején amikor szakítottál velem. A köszire csak biccentek.* - Csak nekem? Én ebben nem vagyok biztos.*Sokkal jobban ostoroznád magad, mint most.* - Nos nem is viccnek szántam.*Jegyzem meg.* - Amúgy azt hittem ennyire ismersz már, hogy mikor van az a pont, amikor csak a véred szívom.*Mint most, bár attól függetlenül jogos amit mondok neked.* - Azt nem csodálom.*Az lett volna a furcsa, ha nem így lenne.* - Nem is tudom.*Gondolkodom el.* - Nick ezt nem kell megköszönöd, hiszen ez természetes.*Mosolyodom el.* - Mindjárt jövök.*Nem is válaszolok a kérdésesre csak ott hagylak. Pár perc múlva felöltözve megyek vissza hozzád, egy atlétát és egy rövid nadrágot veszek fel.* - Itt vagyok.*Megyek vissza és elveszem a kávémat, de nem ülök le.* - Meggondoltam magam és inkább én csinálok reggelit, te csak regenerálódjál.*Teszek le eléd egy fejfájáscsillapítót és egy fél literes vízet.* - Ezt vedd be és a vizet lassan idd meg, azonkívül mond hogy mit szeretnél enni. Most vásároltam be szóval van minden. Nem kérek semmit vagy hogy egy üres pirítóst az nem opció.*Ismersz hogy úgyse fogok ebből engedni.* - Ebédet se kérek köszönök most már meg van beszélve egy üzleti ebédem, de azért köszönöm.*Teszem hozzá.* - Tudom, hogy ma szabad vagy és én se megyek be. Délután van csak találkozom, szóval addig ha szeretnél nyugodtan maradhatsz, majd előtte haza viszlek.*Bár felkavart a tegnap, de ugye már józan vagy szóval nem lesz az mint éjszaka, na meg hiányzik a társaságod.* - Akkor mit ennél?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2022.09.10, 20:01 | Üzenet # 1479 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tudod, mit mondanak... mindig azt bántod, akit a legjobban szeretsz. *Igazából tényleg csak akkor szóltam be neked, ha te is megbántottál vagy valami történt és rajtad csattant.* - Bár ezen próbáltam, sőt igazából most is próbálok javítani, hogy ne rajtad csattanjanak dolgok. *Próbálkoztam, még ha nem is ment túl jól.* - Lehet. *Én tényleg úgy vagyok vele, hogy sokkal rosszabb már nem lehet.* - Én pedig azt, hogy tudod mikor nem morgok komolyan. *Mosolyodom el.* - Nagyon sokat ittam. *Bár ez nem volt meglepő a tegnapi állapotomból kiindulva.* - Gondolkodj nyugodtan. *Nem siettünk sehova. Csak még jobban elmosolyodtam, hogy természetes.* - Annyira édes vagy. *Suttogom, miután ott hagytál. Várlak vissza és hát így is megnézlek, mert iszonyat szexi voltál.* - Csinálok attól szí... *Kezdenék bele, de akkor lerakod elém a gyógyszert és a vizet. Csak lágyan mosolyogtam és nem is folytattam.* - Az jó lenne. *Mondom a maradásra, nekem is nagyon hiányoztál, bár ezt elég jól a tudtodra adtam tegnap. Kicsit gondolkozok a kaján.* - Rántottát pirítóssal. *Ha egyedül lennék, egyértelmű, hogy most nem ennék. Nem ellenkeztem vagy kezdtem harcolni, csak hagytam magam. A vizet is kibontom, majd beveszem a gyógyszert. Kicsit csöndben maradok és csak nézem, ahogy tevékonykedsz.* - Lehet keresni fogok egy mentor programot. *Egyértelmű, hogy a drogra gondolok.* - Nem akarom elveszíteni azt, ahol tartok és nem zaklathatom a tesóm, hiszen már ott van neki Rin és... téged se zavarhatlak mindig. *Előtte Chris volt a józan eszem, bármi volt, őt hívtam, de nem akartam terhelni.* - Ne érts félre, tudom, hogy nem annak élnéd meg... *Mindentől függetlenül, még ha most nem is használtam végül, elég rossz jel volt, hogy igent mondtam elsőre.* - Lehet, hogy... tényleg fel foglak hívni párszor, de ígérem csak amíg nem találok megfelelő programot. *Egy ponton túl, egyedül kell megoldanom ezt.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2022.09.12, 16:23 | Üzenet # 1480 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az biztos.*Értek egyet.* - Az estét leszámítva már sokat javítottál.*Nyugtatlak meg.* - Szerintem ezt ne is feszegessük tovább.*Felesleges és később se fog kiderülni, hiszen nem fogok neked engedni, ahogyan meg is mondtam.* - Ott a pont, de mégis most nem olyan egyszerű.*De ezzel se mondok neked újat.* - Előfordul.*Túlságosan ostorozod magad. Örülök, hogy nem ellenkezel.* - Akkor ezt megbeszéltük.*Kacsintok rád.* - Hány tojásból kéred és mit kérsz bele?*Kérdezlek le, nekem is jó lesz. Figyelmesen hallgatlak, miközben csinálom a reggelit.* - Segíthetek, de a legjobb lenne, ha Sergejjel beszélnél. Igaz nem praktizál, de meg vannak a kapcsolatai.*Ez csak egy jó tanács.* - Ne értsem félre, de mégis mondod és magyarázkodsz, azért nekem elégé ellentmondásos.*De az biztos hogy ez rádvall.* - Szerintem a bátyád is kilenne, ahogyan én is, hogy nem telefonálsz. Oké most azt mondod majd fogsz, de szerinted így nem leszek idegesebb, amikor tudom a dolgokat?*Hiszen bennem lesz, hogy nem hívsz, mert nem akarsz zavarni, de közben szükséged lenne, arra a beszélgetésre.* - Nem tudom mennyire maradt meg benned tegnap, de elmondtam, hogy hívjál, ahogyan mindig is megmondtam, hogy mindig is számíthatsz rám.*Ez sosem fog változni.* - Különben Sergejt is hívhatod bármikor, ahogyan apámat is.*Bár tudom jól, hogy őt úgyse hívnád.* - Annyit akarok hogy tudjál, nem vagy egyedül.*Szorítom meg a válladat. Befejezve mindent az asztalra teszek.* - Szólj, ha kérsz még valamit.*Zöldséget is vágtam fel.* - Jó étvágyat.*Kezdek el enni.* - Szerintem az csak jó, ha kérsz segítséget.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2022.09.27, 23:28 | Üzenet # 1481 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor jó, annak örülök. *Tényleg nem akartalak feleslegesen bántani.* - Rendben. *Értek veled egyet. Nem sok értelme volt, mindketten csak megbántanánk a másikat.* - Megértem. *Tényleg nem volt könnyű.* - Igen. *Mondom a piára. Igazából csak az zavart, ahogy veled viselkedtem. Elmosolyodom kacsintásodra, nagyon örültem.* - Legyen négy éés... *Elkezdtem sorolni. Csak figyellek, ahogy csinálod, sose láttak főzni és olyan jó volt így látni.* - Ez jó ötlet, felhívom. Csak nem nagyon akarom zavarni, mikor végre ennyire odavan. *Kuncogok, mert nagyon örültem annak, hogy ilyen boldog.* - Én érzem magam tehernek, de tudom, hogy nem tekintesz rám akként. *Fejtem ki, hogy mire is gondolok.* - Én és a nagy részeg szám... *Sóhajtok egy nagyot, mert megvolt, hogy elfecsegtem.* - A részeg Nick tetteit nem ér rákenni a józanra. *Viccelem el kicsit.* - Ha úgy érzem, hogy szükségem van arra a beszélgetésre tényleg, megígérem, hogy felhívlak. *Mondom komolyan.* - Egy rossz álom miatt nincs értelme, hogy hívogassalak... csak azt érem el, hogy te se tudsz aludni. Hiába hívnálak fel, akkor se tudnék utána aludni. *A magány teljesen maga alá temetne, ami talán rosszabb.* - Majd idővel talán elmúlnak... *Vagy valóra válnak, de ezt nem akartam mondani.* - Tudom... *Bár őket nem hívnám. Hiába tudják a dolgokat, tudtam, hogy egy olyan helyzetben csak a te hangod tudna tényleg megnyugtatni vagy legfeljebb a bátyámé. Elmosolyodtam kicsit a vállamra és a szavaidra. Hiába mondtad ezt, mégis hihetetlenül egyedül éreztem magam nélküled, de én választottam ezt. Az életed mindennél fontosabb nekem.* - Nagyon jól néz ki. *Nézek végig a dolgokon.* - Jó étvágyat. *Kezdek el én is enni. Az első pár falat után már éreztem, hogy valójában mennyire is éhes voltam.* - Nem is éreztem eddig, hogy ennyire éhes vagyok. *Adok hangot gondolataimnak.* - Tegnap dél óta nem ettem szerintem. *Jut eszembe, ahogy tömöm a hasam. Kicsit csendben maradtam pár percre.* - Még... ha részeg is voltam... akkor is igent mondtam. *Mondom halkan.* - Ha most nem kérek segítséget, nem tudom, hogy legközelebb is megállok-e az utolsó pillanatban. *Látszott rajtam, hogy félek kicsit. Ismét picit elhallgattam és nem tudtam, hogy folytassam-e, de őszinte akartam lenni veled.* - Erről nem igazán beszélgettünk még... *Szerencsére nem volt rá szükség.* - Régebben az elvonón... a terapeuta azt mondta, hogy alapvetően függő személyiség vagyok. *Kezdek bele, de nem nézek fel rád.* - Emellett bizonyos érzéseket nem tudok megfelelően kezelni. *Ezek egyáltalán nem voltak meglepő infók.* - A kettőből úgy jöhetek ki jól, ha olyan "függőségem" van, ami pozitív, mint mondjuk a főzés. *Magyarázom.* - Lehet van tehetségem, de sokszor arra használtam, hogy tereljem a figyelmem. Sok apró dologra kell figyelni, koncentrálni kell, így egy olyan helyzetbe kerülök, hogy nyugodtan végig tudom gondolni és feldolgozni a történteket. *Utalok a szüleimre és mindenre, amik történtek. Biztos voltam benne, hogy ez se lep meg téged.* - Gondolhatod mennyit főztem, miután kijöttem. Szerintem Chris vagy 5 kilót nekem köszönhet. *Kuncogok kicsit.* - Részben ezért is ajánlott be hozzád. *Kuncogok tovább, majd ismét elhallgattam picit.* - A mostani helyzet viszont, teljesen más, két okból is. *Közben azért eszek.* - Az egyik, őszintén, szinte vicces. *Elmélkedem.* - Szimplán elfelejtettem. *Pillantok rád.* - Ott voltál mellettem és... ha valami nem volt kerek, te azzá tetted, nem kellett rajta gondolkozzak. *Jobban megértettél, mint sokszor én önmagam.* - Szerintem sosem voltam még ennyire... békében magammal, mint melletted. Ha én nem is értettem magam, te megértettél és biztosítottál róla, hogy minden oké. *Még akkor is, ha nézeteltérésünk volt.* - Elfelejtettem, hogy csináltam előtted. Egyszerűen... nem tudom felidézni. *Nem tudom, hogyan kezeltem a fájdalmat, mert most nem ment úgy.* - A másik ok... *Folytatom, de ismét nem nézted rád.* - Mióta tiszta vagyok, ez az első, hogy nem múltbéli dolgokkal kell megküzdjek. Nem megemésztenem kell történteket, hanem folyamatában kezelnem és őszintén... meg vagyok lőve. *Támasztom meg a fejem.* - Fogalmam sincs, mit kezdjek magammal. Csak menekülni akarok az egész elől. *Amire nyilván a drog remek és ezért is féltem.* - Valószínű ezért is támadok neked olykor... mint mondtam, rajtad csattan, de ez nem megoldás. Nem akarlak bántani. *Na meg az is csak ideiglenes. Általában visszafele sül el, hiszen utána azért haragszom magamra, ahogy veled beszélek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2022.10.08, 23:31 | Üzenet # 1482 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ezt már megbeszéltük, hogy egyáltalán nem zavarnád. Neked kell keresned és majd utána ő is fog. Mondjuk most elutaztak, de majd szólok amikor visszajöttek.* - Nagyon jó ilyen boldognak látni őket.*Mosolyodom el.* - Nos valóban nem és részedről pedig butaság, bár megértelek.*Hiszen én is így szoktam magamról vélekedni.* - Nos valóban te és a részeg őszinte szád.*Teszem hozzá.* - Ez jó volt.*Nevetek fel.* - De ugye ezek a puszta tények.*Azért cuki volt a megjegyzésed.* - Mint mondtam most már a fülembe ültetted a bogarat.*Sóhajtok fel.* - Ezek után kitudja, hogy alapból hogyan fogok aludni.*Nem lesz egyszerű menet.* - Idővel biztosan főleg ha segítséget is kapsz és ehhez te is kellesz.*Túlságosan negatívan állsz a dolgokhoz.* - Remélem finom is.*Mosolygok rád.* - Azt én se hittem, hogy ennyire éhes leszel, de örülök neki.*És még jobban is leszel tőle.* - Azért legközelebb legalább egyél mielőtt inni mész.*Nem csoda hogy ennyire megártott.* - Akkor ezért kell minél hamarabb segítséged kérned.*Mondom komolyabban.* - Valóban nem és nem hittem, hogy ennyire komoly a helyzet.*Kettőnk közül én ilyen szinten őszintébb voltam veled. Figyelmesen hallgatlak és az evést is abbahagyom. Nem értem, hogy most miért is osztod meg ezeket velem. Nem szólok közbe és várom, hogy befejezed a mondandod.* - Sose hittem volna, hogy bárki is pont miattam lesz békében önmagával.*Kuncogok, de nagyon is jól esik. Inkább nem mondom, hogy szerintem többször támadsz, nem akarok veled vitakozni.* - És most úgy érzed, hogy a főzés nem segítene?*Kérdezlek kíváncsian.* - Megértelek, néha én is csak menekülnék és ezt is tettem, de ezt nem lehet húzni a végtelenségig.*Ezzel te is tisztában vagy.* - Tudom, hogy nem akarsz bántani.*Attól még sikerül.* - Miért most mondtad el ezt?*Most ha nem kerülsz hozzám, akkor kitudja, hogy mikor mondtad volna el, ha elmondtad volna egyáltalán .* - Én szeretnék neked segíteni, csak nem tudom, hogyan is tehetném.*Igazából most még jobban aggódom érted.* - Valamit kikéne találni.*Ezek után mégis hogy tudnám tartani a 3 lépés távolságot tőled.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.10.09, 01:14 | Üzenet # 1483 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen, mondtad tényleg. *Értek egyet.* - Köszi. *Mosolyodom el.* - Amikor megismertem Sergejt kicsit aggódtam érte... *Ismerem be. Ahogy mondod, hogy megértesz, csak mosolygok. Tudom, hogy pontosan érted, hogy mire is gondolok.* - Őszinte és nagyon hülye. *Teszem hozzá. Örültem, hogy elnevetted magad, így én is nevettem egy kicsit.* - Pedig nem akartam. *Csóválom meg a fejem.* - Remélem azért fogsz tudni... *Most volt egy kis bűntudatom.* - Hidd el, dolgozok rajta... *Próbáltam legyűrni a rémálmokat.* - Isteni. *Mosolygok és látszik is rajtam, ahogy tömöm magam.* - Van étvágyam. *Ami mostanában ritkább volt.* - Nem voltam éhes, aztán elmaradt, de igaz, enni kellet volna. *Ismerem be.* - Igen... *Kellett a segítség és akartam is.* - Igazából lehet komolyabban hangzik, mint amilyen komoly. *Elmélkedem.* - Vagyis nem tudom, hogy hogyan hangzik... *Tényleg nem tudtam eldönteni.* - Hát, ezt is megéltük. *Nevettem el magam veled együtt.* - Ez teljesen más... és hidd el, rengeteget főzök. *Mosolyodom el.* - De ez is hozzád köt és egyszerűen nem terel annyira. *Ismerem be, de persze ez nem volt baj alapból.* - Egyébként sem próbálok, de néha kell egy kis szünet. *Ezért mentem el inni is.* - Tudom, hogy gyakran sikerül és sokszor nem jogosan veszekszek veled... *Ismerem be. Meglepett a kérdésed és leraktam a villát.* - Őszintén, én se tudom. *Gondolkozom el hangosan.* - Most van olyan helyzet, ahol számít. *Mondom végül.* - Valószínű előbb-utóbb úgy is beszélnem kellett volna erről, csak... túl boldog voltam ezzel foglalkozni. *Hiszen veled nem volt ilyen gondom.* - Mondhatjuk, hogy te is egy kicsit a függőségem vagy. *Mosolyodom el. Finoman az arcodra teszem a kezem és megcirógatom.* - Meghallgatsz és nem ítélkezel. Több, mint elég. *Nagyon sokat segítettél.* - Többet tettél és teszel értem, mint gondolod.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.10.09, 11:27 | Üzenet # 1484 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Én nagyon sokszor aggódtam érte, de most megnyugodtam. Remélem együtt is maradnak.*Mosolyodom el.* - Nem tudok ellenkezni.*Kuncogok.* - Most mondhatnám, hogy ne aggódjál emiatt, de úgyis fogsz. Elején biztos nehezebb lesz, de majd idővel ez is változni fog.*Próbállak nyugtatni.* - Elhiszem.*Úgy érzem, hogy most még inkább fogsz.* - Ennek örülök.*Jó látni, hogy ilyen jóízűen eszel.* - Nem kioktatni akartalak, azért velem is nem egyszer előfordult már.*Mindenkivel megesik.* - Erre nem tudok mit mondani vagyis leginkább azt, hogy majd kiderül, de legyen igazad.*Aztán tudod, hogy én ritkán mondok ilyet.* - Elég komolyan hangzik, de majd ezt is megoldjuk.*Mosolygok rád bíztatóan.* - Meg bizony.*Nevetek fel.* - Igen azt tudom és mint mondom örülök, hogy ott már visszatértél.*Ez már sokat jelent.* - Ismerős helyzet.*Sóhajtok fel.* - Már az is haladás, hogy beismered.*Kuncogok, de most csak pimaszkodom.* - Nekem mindig is számított, hogy hogyan is vagy.*Az más hogy neked nem.* - Megértem, meg ugye kettőnk közül, én előbb nyitottam ilyen szinten.*Ugye azért ebből volt is vitánk, mint amikor bátyádnál összevesztünk.* - Ezt én is mondani akartam, hogy Igor függő lettél.*Nevetek fel.* - Ez sosem fog változni.*Veszem el kezed és finoman megszorítom.* - Ennek nagyon örülök, bár én ennél többet akarok tenni.*Kezed nem engedem és finoman cirógatni kezdem.* - Különben a függőséggel én is így vagyok.*Mosolyodom el.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.10.09, 12:40 | Üzenet # 1485 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Szerintem, ha Sergejenk múlik, Seime sose szabadul. *Kuncogok kicsit.* - Bár őszintén, lehet fordítva is így van. *Amennyire megismertem Seimét, megértettem, hogy nem enged magához egy könnyen senkit sem közel.* - Pedig ilyenkor valami... "Jaj, ne mond ilyet" illene mondani. *Nevetek tovább, mert persze csak vicceltem.* - Igazából tényleg mindig aggódok miattad, szóval már nem ad hozzá. *Mosolyodom el.* - Akkor jó... *Örültem, hogy hiszel nekem.* - Nem is vettem annak, igazad van és figyelnem kéne jobban. *Csak egyszerűbb.* - Majd kerülöm az ilyen helyzeteket is... *Tényleg nem gondoltam, hogy ebben a társaságban ez előkerülhet. Csak elmosolyodtam, hogy megoldjuk. Én kicsit féltem.* - Tudom, hogy örülsz neki, meg a hasad is. *Kuncogok kicsit. Azért mióta ismét csinálok neked ebédet, láthatóan jobban nézel ki.* - Örülök, hogy megértesz, csak az okának nem. *Mondom szelíden, hiszen sok mindent anyukád miatt értesz meg ennyire.* - Tudom... *Te próbáltál előtte is rávenni, hogy beszéljek.* - Sosem voltam olyan boldog... *Mondom halkan és egy picit mosolygok. Látszik rajtam, hogy a veled való kapcsolatom számomra valami pótolhatatlan.* - Kicsit azt gondoltam, hogy veled vagyok és nem foglalkozok vele, akkor elmúlik és így nem is kell vele foglalkozni. Kénytelen vagyok belátni, hogy nem így van. *Csóválom meg a fejemet.* - De őszintén, most se akarok vele foglalkozni. *Könnyebb lenne.* - Teljesen, bár... ennél jobb függőséget el se tudnék képzelni. *Elmosolyodom nagyon lágyan és szerelmesen. Én is megszorítom egy kicsit a kezed.* - Mindig. *Kuncogok kicsit, de jól esik nagyon. Szavaidra kicsit elpirultam, mint mindig.* - Még mindig mestere vagy, hogy zavarba hozz.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.10.09, 14:46 | Üzenet # 1486 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez biztos így van.*Nevetek fel.* - Szerintem is, bár Seime még bizonytalanabb, de sokkal jobban oda van Sergejért, mint ahogyan ő állítja. Nagyon jó hatással vannak egymásra. Őszintén még engem is meglepett Seime viselkedése.*És ez még fokozódni fog.* - Milyen jó, hogy engem nem érdekel, hogy mit illik és mit nem.*Vigyorodom el.* - Arról nem is beszélve, hogy is mondtad, egy csökött agyú ősember vagyok?*Idézem vissza a szavaidat, de most már mosolyogva.* - Na látod, ahogyan én is miattad.*Ebben is hasonlítunk.* - Most nem tudok rád mindig figyelni.*Hiszen nem egyszer szóltam rád, hogy egyél is, ahogyan ez fordítva is előfordult.* - Figyelj Nick nem tudhattad, így nem tehetsz róla, hogy belefutottál. Az meg hogy megtörtént, hát meg se lep.*Ilyen szinten olyan kis szerencsétlen tudsz lenni te is.* - Az meg főleg.*Simogatom meg a pocimat.* - Hát igen.*Sóhajtok fel.* - Ahogyan én sem..*És nem is leszek, de most nem teszem hozzá, hiszen tudod te ezt magadtól is.* - Ezt már csak saját tapasztalatból mondom, hogy ezt csak egy ideig lehet csinálni. Nem törődsz vele, de ott lesz mindig a nyomodban.*Én aztán nagyon jól tudom.* - Viszont most már én nem fogom hagyni.*Jegyzem meg komolyabban.* - Ahogyan én sem..*Csókolom meg a kézfejedet.* - Ez is hiányzott.*Célzok a zavarodra és a szabad kezemmel megcirógatom az arcodat.* - Komolyan mit teszel velem..*Csóválom meg a fejemet.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.10.09, 15:21 | Üzenet # 1487 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor minden rendben lesz velük. *Mosolyodom el.* - Óh, igaz. Az üzletemberek nem az illemükről híresek. *Vigyorgok én is, egyértelmű,, hogy csak viccelek.* - Ezt nagyon megjegyezted, látom. *Nevettem el magam.* - Javítottam őscicára. *Emlékeztetlek.* - Nem hittem, hogy ez ennyire megmaradt. Kuncogok még egy kicsit. Elmosolyodom az aggódásra.* - Tudom, de nem a te hibád. *Én akartam szakítani.* - Ez is igaz. *Nevettem el magam. Ahogy megsimogatod a hasad, elmosolyodom még jobban.* - Egyszer még... *Mondom a boldogságra. Én tényleg nem adtam fel, csak nem tudtam, hogyan oldjam meg a helyzetet.* - Igen... és ettől sosem fogok szabadulni. *Tudtam, hogy ez egy életre van. Szavaid megleptek.* - Mik a terveid? *Kérdezem kíváncsian. Kezemre lágyan mosolygok.* - Nekem is. *Minden hiányzik, ami veled kapcsolatos. Arcom teljesen belesimul kezedbe és lopva bele is csókolok a tenyeredbe. Ott volt az arcomon, hogy mennyire hiányzol nekem.* - Annyira szeretlek... *Suttogom, de láthatóan fel se fogom, hogy kicsúszott. Egyszerűen csak rettentően vágytam a társaságodra, arra, hogy veled legyek, de közben annyira féltem. Szinte le lehetett olvasni az arcomról, hogy mennyire örlődök.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.10.09, 16:02 | Üzenet # 1488 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen.*Értek egyet.* - Tusé.*Nevetek fel.* - Az én esetembe még igaz is.*Nem veszem sértésnek, hiszen alapból viccelsz, na meg van benne igazság is.* - Meg bizony, azért sok jelzőt kaptam már, de olyanokat, mint tőled soha.*És nem is foogk.* - Igen igen.*Kuncoogk.* - Veled kapcsolatban mindent megjegyzek.*Legyen jó vagy éppen rossz.* - Igen tudom, de közben engem mégis zavar.*Suttogom.* - Igen egyszer még.*Ahogyan te is megmondtad látod rajtam, hogy egyre kevesebb esélyt látok ránk, amit meg is erősítettem, de mégse akarom feladni.* - De kezelni tudod és a legfontosabb, hogy ne ez irányítsa az életedet. Én se fogok sose szabadulni a démonjaimtól, de már jobban kezelem őket és ebben neked is nagy segítséged volt.*És még van is.* - Vannak rosszabbak és vannak jobb napok is, de azt is tudom, hogy mindig ott lesznek az árnyékomban.*Látszik, hogy én ezt a helyzetet már elfogadtam.* - Nos Sergejt megfogom kérdezni, hogy kértél e tőle segítséget.*Mondok egy példát.* - Én se tudom pontosan, de azt igen hogy nem fogom annyiban hagyni. Arra is fel vagyok készülve, hogy vitáink lesznek, de majd belátod, hogy mindent érted teszek.*Most úgy látom, hogy jobban befogod látni a dolgokat.* - Mondtam, hogy te leszel a vesztem..*Mosolyodom el keserédesen. Odahajolva adok a homlokodra egy puszit.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.10.09, 16:36 | Üzenet # 1489 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Csak egy kicsit. *Kuncogok halkan.* - Izgalmasabb, mintha ugyan azokat mondanám, mint a többiek. *Kuncogok halkan.* - Bár remélem azért a szépek is akadnak, amiket csak tőlem hallottál. *Teszem hozzá.* - Bár a cicával tudom, hogy egyedi vagyok. *Vigyorgok kicsit. Elmosolyodom, hogy mindent megjegyzel, ami velem kapcsolatos.* - Én is így vagyok... *Semmit sem fogok soha elfelejteni.* - Így is vigyázol, hidd el. *Tényleg jobban figyeltél rám, mint bárki, leszámítva persze Christ. Reméltem, hogy egy picit kitartasz még és meg tudom oldani a helyzetet. Nem akartalak elveszteni. Bele pusztultam volna.* - Ez igaz... tényleg ez a fontos. *Értek egyet.* - Remélem fogok még tudni segíteni így vagy úgy. *Akartam hogy tudd, bármikor számíthatsz rám.* - Igen... *Azok a fránya árnyékok.* - Szóval ellenőrzöl. *Kuncogok kicsit.* - Köszönöm... *Igazából szükség volt rá, mert amúgy a végtelenségig húznám.* - Bármilyen vitánk volt emiatt, mindig tudtam, hogy értem teszed. *Tudtam, hogy csak segíteni akarsz. Mosolyodra én szégyenlősen lepillantottam. Homlokomra lehunytam a szemem és csak élveztem, majd elmosolyodtam.* - Őszinte szeretet... *Mondom halkan, abban se voltam biztos, hogy hallod. A kezeinket nézem és megszorítom jobban a kezed. Nem akartam elengedni.* - Remélem, hogy jó értelemben. *Pillanatok a szemeidbe és teljesen elveszek bennük.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.10.09, 17:11 | Üzenet # 1490 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igaz.*Kuncogok veled együtt.* - Akad hát és köztük a legszebb, amikor azt mondod, hogy szeretsz.*Ami most egyben fáj de mégis jó érzés.* - Te mindennel egyedi vagy kedvesem.*Mosolyodom el lágyabban.* - Akkor jó.*Bólintok mindkettőre.* - Hidd el segítesz és ez sose fog változni.*Bárhogyan is alakul a kapcsolatunk.* - Pontosan.*Bólintok.* - Ez csak természetes.*Nem mondom, hogy ne köszönd meg, hiszen feleslegesen teszem.* - Ez jó tudni, mert azért sokszor nem úgy tűnt.*Ezért még csak nem is hibáztathatsz.* - Őszinte szeretet..*Ismétlem meg mosolyogva a szavaidat.* - Azért erre nem olyan egyszerű válaszolni.*Kicsit elgondolkodom, hogyan is feleljek rá. A kezed nem engedem és a szemeim se veszem le rólad.* - Úgy mondanám, hogy remélem a legjobb értelemben, most meg vegyesek az érzéseim, de semmiképpen se rossz.*Felelem végül.* - Jól laktál? Kérsz még valamit?*Jut eszembe.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2022.10.20, 21:36 | Üzenet # 1491 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Lágyan és szerelmesen mosolyodom el arra, hogy az a legszebb tőlem, hogy szeretlek.* - Ennek örülök. *Még mindig annyira jó volt hallani, hogy így szólítasz. Reméltem, hogy ez sose fog változni.* - Ennek örülök. Mindig ott akarok neked lenni. *Szorítom meg nagyon picit a kezed. Nem is tudtad, hogy ez mennyire nem természetes, amit teszel értem. Picit elhallgattam, majd sóhajtok egy aprót.* - Tudom, hogy nem úgy tűnt... én csak... őszintén, most se akarok vele foglalkozni jobban, mint kell. *Mondom halkan, de persze ez nem oldja meg a problémát.* - Tudom, hogy kellene, de azt is tudom, hogy akkor az okkal is kell és... és az nem megy. *Nem voltam rá kész, hogy a látottakkal foglalkozzak, hiszen neked is csak éppen megnyíltam és valószínű csak azért, mert tudtam, hogy te érted. Szélesen elmosolyodom, ahogy megismétled szavaim. Odahajolok és adok egy én is egy nagyon finom puszit a homlokodra. Ha csak így is, ki akartam fejezni neked, hogy mennyire szeretlek.* - Hm, az már jó jel, ha nem rossz. *Kuncogok halkan és sejtem, hogy mire gondolsz.* - Igen, nagyon jól laktam, köszönöm. Már jobban is vagyok őszintén. *Segített a gyógyszer és a kaja is.* - Nem kérek már mást, kidurranok. *Nevettem el magam. Valahogy jobban éreztem magam, hogy beszélgettünk kicsit.* - Örülök, hogy beszéltünk erről. *Ismerem be.* - Mindig kicsit úgy éreztem, hogy titkolom előled, ami... lehet tényleg úgy volt, még ha nem is teljesen szándékosan.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.11.27, 20:50 | Üzenet # 1492 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ahogyan én is neked.*A többi meg ugye már csak rajtad áll.* - Én meg erre már nem tudok neked mit mondani.*Párszor már kifejtettem a véleményem és jó vége sose lett.* - Akkor viszont semmi se fog soha változni. Én aztán tudom jól, hogy milyen szembe nézni magaddal.*De én is megtettem és a mai napig folyamatosan teszem.* - Valóban fogsz segítséget kérni?*Elégé tartok tőle hogy visszafogsz táncolni.* - Nos ha rossz lenne akkor te se lennél most itt.*Mondom egyszerűen.* - Örülök, egészégedre. Ennek meg főleg.*Ez volt a cél.* - Látod nem csak nekem vannak titkaim, még ha mások is.*Beszéd közbe leszedem az asztalt, majd kimegyünk a teraszra.* - Örülök én is, bár váratlanul ért.*Nem hittem hogy így fog kezdődni na meg éjszaka végződni a napom.* - Figyelj nem akarok veled veszekedni, de szerintem szándékosan csináltad.*Leülök és rágyújtok.* - Segíteni akartam, te nekem támadtál minden egyes alkalommal és ezek szándékosak voltak. Ne értsél félre én nagyon is megértelek, csak a lereagálással voltak gondok.*És még biztos is lesz.* - Baszki azért nem így képzeltem el, ha ismét többet beszélgetünk az ilyen lesz. Mielőtt kérdeznéd, nem volt semmi konkrét elképzelésem.*Teszem hozzá.* - De legalább idáig is eljutottunk, hogy ezeket megosztottad velem.*Bár nem vagyok benne biztos, ha velem lennél, akkor is így lenne.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.12.25, 16:51 | Üzenet # 1493 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak szomorkásan elmosolyodtam.* - Tudom, hogy tudod és azt is, hogy igazad van. *Mondom halkan. Picit elhallgattam kérdésedre, majd bólintottam egyet.* - Kérni fogok, igen. Nem akarok visszacsúszni. *Ismerem be halkan. Most volt veszíteni valóm.* - Nem tudom, hogy mennyi idő lesz, hogy valóban... haszna legyen, de fogok kérni. *Biztos, hogy sok idő lesz így is.* - Igen. *Mosolyodom már el rendesen.* - Ilyen reggeli után, nem is lehetek rosszul. *Kuncogok halkan.* - Félelmeim vannak... *Hiszen ezekről azért nem beszéltem, mert féltem, hogy elveszítelek miattuk. Kimegyek veled a teraszra. Én csak nekidőlök a korlátnak háttal és nézem, ahogy rágyújtasz. Hagylak beszélni és kicsit elhallgattam. Végig gondoltam, hogyan válaszoljak neked.* - Kérhetek egy szálat? *Kezdem így és örültem, hogy megszántál.* - Mielőtt mondanád, régen cigiztem, az elvonón raktam le azt is és igazából azóta ez a második szálam. *Teszem hozzá, ahogy beleszívok. Nem azért kértem egyet, mert rá akartam volna gyújtani annyira.* - Olyan íze van, mint neked... *Suttogom halkan és nagyon lágyan mosolygok. Annyira meg akartalak csókolni, átölelni.* - Egyébként én sem így, nem tudom mit vártam, de nem ezt. *Elég jól néztem ki, ahogy a korlátnak dőlve cigizek.* - Belül nagyon is jól esett, hogy segíteni akarsz nekem. *Kezdek bele.* - De nagyon sok minden van, amiről egyszerűen nem vagyok kész beszélni vagy egyáltalán nem is akarok soha. *Rád mosolygok kicsit.* - Tudom, hogy butaság, de tényleg félek, hogy egyszer olyat hallasz, ami miatt elveszítelek. *Odamegyek hozzád és leülök melléd.* - Számtalanszor elmondtad, hogy nem tudok olyat mondani vagy tenni... de ez a félelmem akkor sem fog megszűnni soha. *Finoman az arcodra simítok, persze vigyázva.* - Mint mondtam már, nem tudom elmagyarázni, hogy mit jelentesz nekem... de pótolhatatlan vagy. *Suttogom és odahajolva adok egy apró puszit az arcodra, majd visszamegyek a korláthoz.* - Ezért... inkább neked támadok, minthogy beszéljek, mert tudom, hogy utána nem fogod erőltetni. *Közben mélyeket szívok a cigiből.* - Ami pedig a korábbi beszélgetésünket illeti, elmondtam volna, hiszen ezek olyan dolgok, amiről a páromnak tudnia kell, még akkor is, ha gyűlölőm az egészet... Csak, ahogy te mondtad régebben, még egy picit boldog akartam lenni. *Mosolyodom el.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2023.01.08, 00:04 | Üzenet # 1494 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Rendben, bízom benned.*Mondom komolyan.* - Az már nagy előrelépés lesz, ha elkezded, na meg az idő így is úgyis eltelik.*Jegyzem meg.* - Édes vagy.*Mosolyodom el.* - Az minden embernek van.*Nyilván ennek is meg vannak a fokozatai.* - Cigit?*Döbbenek le, igen csak vicces fejet vágok.* - Nem akartam semmi ilyet mondani.*Mondom miközben meg is gyújtom neked.* - Basszus miért kell neked ennyire édesnek lenned?*Sóhajtok fel, miközben a hajamba túrok.* - Különben jól áll a kezedbe.*Baromi szexi, de ezt inkább nem mondom ki.* - Nem csodálom.*Az ellentéte lepne meg.* - Azért ezzel jó tisztában lenni.*Mosolyodom el kicsit. Csöndben hallgatlak, nem szólok közbe. Amikor az arcomra simítasz, automatikusan belesimítom. A puszid is jól esik, ahogy minden ilyen gesztusod, mozdulatod. Kicsit csendbe maradok és végig gondolom, hogy mit is mondjak.* - Valóban butaság, de meg is értelek. Ismerős ez a érzés is nagyon, bár azért nálam ugye ez teljesen más.*Hiszen nekem az életem egy nagy titok.* - Most is ezt mondom és ez nem fog változni. Ez akkor is így lenne, ha nem lettek volna az ügyeim.*Így meg pláne nem fogok feletted ítélkezni.* - Számomra is az vagy Nick, nem hiába mondtam neked, hogy mással nem fog működni.*Még ha te ezt is állítod.* - Pedig azért jó párszor megpróbáltam, de értelek.*Teszem hozzá.* - Igen a párodnak..*Elég szomorú hangon ismétlem meg.* - Ezt meg főleg meg tudom érteni.*Mosolyodom el keserédesen.* - Mint mondtam mindenben támogatni foglak.*Elnyomom a cigit és most én megyek oda hozzád.* - Az is tudom, ha neki kezdesz, akkor menni fog.*Megfogom a szabad kezed és megszorítom.* - Még ha te nem is, én tudom hogy te milyen erős is tudsz lenni.*Azt is tudom, hogy ebben se fogunk egyetérteni.* - Beszélj Sergejjel, ő a legjobbhoz fog küldeni vagy akár vele is beszélhetsz.*Ugye másként de ő is sokat szenvedett.* - Persze ez csak egy tanács.*Cirógatom meg a buksidat, majd visszaülök.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2023.01.08, 01:46 | Üzenet # 1495 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Vicces volt az arcod a cigire, szóval elnevettem magam.* - Azért én elmondtam. *Mosolyodom el. Költői kérdéseden kicsit kuncogtam.* - Neked meg ilyenk dögösnek. *Hzúzom egy féloldalas mosolyra a szám.* - Igazából csak a főzés miatt nem szoktam vissza. Pont annyira módosítja az ízlelést, hogy szakácsként nem akartam, pedig szerettem. *Fejtem ki és azért láttam, hogy hogyan nézel rám. Annyira imádtam, hogy továbbra is így reagálsz az érintéseimre.* - Mint mindig, megértesz. *Mondom lágyan. Ha tudnád, mennyire szeretlek ezért.* - Őszintén... kicsit nyugtatom magam ezzel. *Belül tudtam, hogy mi összetartozunk.* - Mert makacs vagy. *Nevettem el magam.* - És törődsz velem... *Teszem hozzá mosolyogva.* - Igen, a páromnak... *Suttogom én is halkan. Mégha most nem is voltunk együtt, akkor is te voltál életem szerelme.* - Sosem értem, hogy tudsz ennyire biztos lenni bennem. *Mondom halkan és én is megszorítom a kezed. Nagyon jól estek szavaid.* - Bízom Sergejben. *Mondom lágyan. Elnyomom én is a cigit és leülök melléd.* - Tettethetjük még egy kicsit, hogy alszunk? *Kérdezem halkan. Igazából nem akartam megkérdezni, hogy hozzád bújhatnék-e még egy kicsit.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2023.01.08, 02:25 | Üzenet # 1496 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ahogyan én is.*Kacsintok rád.* - Ott a pont.*Nevetek fel, mint régen.* - Érhető, na meg lássuk be nem jó szokás, majd egyszer leteszem, de azt se most lesz.*Mondjuk szerencsére sose szóltál be erre és csak egyszer tettél megjegyzést, de az se volt kioktató.* - Valami nem változik.*Mosolyodom el.* - Ha neked így jobb, akkor tégy így.*Bár tudom, hogy te se gondolod igazából így.* - Ahogy mondod, mint te és persze te sokkal de sokkal makacsabb vagy mint én.*Ezek kis incselkedések is nagyon hiányoztak.* - Mert bízom benned, ilyen egyszerű.*Kuncogok.* - Nem tudom megmagyarázni, egyszerűen csak bízom benned. Mondjuk én se értek sok mindent, ahogyan vélekedsz rólam.*Teszem hozzá.* - Igen tudom.*Bólintok. A kérdésed igazából annyira nem is lep meg.* - Ezekből az álmokból legszívesebben fel se kelnék.*Suttogom majd magamhoz ölellek.* - Egy kicsit...*Suttogom a füledbe.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2023.01.08, 18:30 | Üzenet # 1497 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem tudom számít-e, de engem nem zavar. Igazából maximum az egészséged miatt. *Teszem hozzá, bár nem tudom, hogy ez fontos infó-e.* - Valami valóban nem. *Mosolygok én is.* - Előbb-utóbb talán még el is hiszem. *Egyértelmű volt, hogy nem hiszem el én se és veled akarok lenni.* - Nem is vagyok annyival makacsabb. *Ellenkezek.* - Vagy de? *Nevetek fel.* - Bár hozzád kell is. *Piszkálódok picit.* - Ez nekem nagyon sokat jelent. *Pirulok el egy kicsit.* - Pedig jó érzés volt melletted kelni. *Mosolyodom el halványan és hozzád bújok* - Egy kicsit... *Suttogom én is. Picit csöndben maradok és csak a nyakadhoz fúrom a fejem.* - Mikor felébredtem, szorosan öleltél. *Mosolyodom el halványan.* - Hirtelen azt se tudtam mi van, azt hittem, még alszok. *Kuncogok halkan és csak kapaszkodtam beléd.* - Bevallom, loptam egy csókot. *Mosolyodom el és lehunyva a szemem pihenek. Olyan biztonságot adott az ölelésed, mint semmi.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2023.01.08, 20:30 | Üzenet # 1498 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tudom és fordított esetben én is így tennék. Nézd szeretek igazából dohányozni, na meg az idegeimnek is jót tesz.*Nevetek fel.* - Különben meg számít, nagyon is számít a véleményed. Egy dologban nem értek ugye egyet a véleményeddel.*De ezt mondanom se kell. Csak biccentek neked, de mondani nem tudok már semmit.* - Bizony de de.*Nevetek veled együtt.* - Na jó ez igaz, ahogyan hozzád is.*Cirógatom meg az arcodat, ez is annyira automatikusan jön.* - Kis piroska.*A pirulásod is annyira hiányzik.* - Erre csak egyet tudnék mondani..*Ugye hogy ezen csak te tudsz változtatni.* - Ez olyan automatikusan jön.*Nem meglepő.* - Valamiért nem lep meg.*Csóválom meg a fejemet kicsit.* - Remélem tudod hogy most is kínzol.*Közlöm veled, de most érezheted hogy piszkálodom.* - Szavak nincsenek rá, hogy mennyire hiányzol.*Szorítalak jobban magamhoz, úgy ahogyan régen tettem. Szorosan mégis óvóan ölellek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2023.01.09, 00:07 | Üzenet # 1499 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Meg őszintén, baromi szexi vagy. *Nevetek fel veled. Elmosolyodom, hogy számít a véleményem.* - Igen, tudom... *Úgy vagyok vele, hogy minden rendben lesz. El fogom tudni fogadni idővel a dolgokat.* - Ezzel sajnos nem tudok vitatkozni. *Kuncogok, ahogy megcirógatsz.* - Tudom... *Mit tudnék tenni, hogy hamarabb eljussak oda, hogy újra veled tudjak lenni.* - Nekem is. *Hiszen én is öleltelek téged.* - Csak egy picit rosszalkodtam. Igazából nem is, mert bevallottam. *Kuncogok halkan.* - De most élvezed. *Mosolyodom el lágyan, de ahogy folytatod, leolvadt az arcomról. Kicsit helyezkedtem és bújás helyett, én is szorosan öleltelek magamhoz.* - Te is nekem. *Érezhetted, hogy mennyire szeretlek és óvnálak mindentől.* - Ha is berúgok, akkor itt maradhatok este? *Persze nem gondoltam komolyan. Holnap egyébként is dolgozok, de még annyira veled akartam lenni.* - Olyan kevés ez az idő... *Suttogom halkan és csak ölellek, mintha nem lenne holnap.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2023.01.09, 21:20 | Üzenet # 1500 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem is te lennél.*Csóválom meg a fejemet.* - Köszi.*Teszem hozzá mosolyogva.* - Attól még rosszalkodtál.*Kuncogok.* - Most igen.*Bólintok.* - Tudom..*Suttogok. A kérdésed meglep és elsőre nem is válaszolok.* - Nick ebbe ne menjünk bele jobban.*Mondom komolyan majd elengedlek.* - Megkíméllek és innod se kell, hogy itt aludjál.*Ezt is komolyan mondom.* - Tényleg képes lettél volna inni?*Kérdezlek kíváncsian.* - Viszont ha tényleg itt alszol, azért van kikötésem. Aludhatsz az ágyamban, de én akkor a vendégszobában fogok vagy pedig a szobában és szivacson.*Így ha felébrednél, akkor rögtön láthatnál.* - Mit mondasz?*Ebből viszont nem engedek.*
|
| |
| |
