2025.07.20, Vasárnap, 10:04
Kezdőlap Regisztráció
Üdvözöllek, Vendég
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
A fórum moderátora: Mio  
Főház
szela00Dátum: Vasárnap, 2013.12.08, 20:54 | Üzenet # 1
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
Gyilkos páros.

     
 
szela00Dátum: Vasárnap, 2018.07.01, 00:04 | Üzenet # 1501
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Tényleg nehezen, mert szeretem veled a szexet, még akkor is, ha én vagyok alul. *Ugyan még mindig fura, hogy én vagyok alul, de láthatóan már nem zavar úgy, mint eleinte. Elfogadtam a helyzetet és kész.* - Amúgy... te meg egyáltalán nem tudsz nemet mondani nekem. *Nevettem el magam.* - Hogy megsértődtél, mikor egyszer elutasítottalak. *Kuncogok. Elmosolyodom szavaidra, amit a társaidra mondasz.* - Jó emberek. *Nem is értettem, hogyan lehettek ti maffia. Annyi jó ember vett körül téged és te is az voltál.* - Megfogom. *Nagyon tetszett a nyögésed, imádtam a hangodat.* - Igen, tökéletes cicapárna. *Puszilom meg a kezed.*  - Az jó. Mármint, hogy rég történt ilyen. *Kicsit furcsán hangzott. Érdeklődve hallgatlak, ahogy beszélsz erről az egészről. Valahogy sosem hozta úgy, hogy erről beszélgetni tudjunk. Miután befejezted, picit elgondolkoztam.* - Azt hiszem, nagyjából két és félve ismerlek. *Mosolyodom el.* - Mióta találkoztunk, rengeteget változtál. Lehet megcsináltad a hülyeségeid és van, aki bizalmatlan, de nagyon sok időd van még bizonyítani. *Felülök, majd szemből elhelyezkedem az öledbe és adok egy csókot.* - Most pedig magam ellen fogok beszélni... *Sóhajtok egy nagyot, hiszen nekem csak jó, ha nem te vezeted a szervezetet.* - Szerintem Seime nem lenne jobb, mint te. *Nagyon kedvesen mondom.* - Lehet nyugodtabb és szigorúbb, mint te, de ő nem tud vagy akar, nem tudom melyik, úgy kapcsolatot teremteni az emberekkel, mint te. Nem igazán értek a maffiához, de feltételezem, nem rossz dolog, ha barátokat tudsz magad mellé gyűjteni, nem pedig ellenségeket. Te más vagy, mint Diablo vagy Seime, de ez egyáltalán nem rossz dolog. Azt hiszem, én elég sok oldalad láttam már. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy nem vagy rossz ember Igor. Vannak hibáid, mint mindenkinek. Idővel azt a mérhetetlen düht is meg fogod tanulni kezelni, ami néha rád tör és akkor vezeted le, amikor már megteheted.*Finoman megcsókollak, majd a fejem a válladra fektetem.* - Bár remélem nagyon, nagyon, nagyon soká kell csak ezen gondolkozni. *Nem kell ezt siettetni.* - Még hozzá tenném, hogy állítólag én amúgy is jó hatással vagyok rád. *Kuncogok és adok még egy csókot.*

 
MioDátum: Szerda, 2018.08.15, 22:52 | Üzenet # 1502
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Most már megszoktad?*Érdekel még ha nem is fogunk többé szeretkezni.* - Ez így van és erre legyél büszke, mert más nem mondhatja ezt el magáról.*Kuncogok.* - Még mindig fáj.*Vigyorgok.* - Köszönöm.*Kedves hogy te is így gondolod.* - Örülök, hogy ilyen jó cicapárna vagyok.*Puszillak meg.* - Igen az nagyon jó.*Remélem így is marad.* - Hogy repül az idő.*Olykor olyan mintha csak tegnap toppantál volna be az étterembe.* - Igazad van már így is sokat bizonyítottam és nincs megállás.*Mosolyodom el és a csókodat viszonozom. Magamhoz ölelve cirógatlak és úgy hallgatlak téged, többször elmosolyodva. Mielőtt bármit mondanék a csókodat ismételten viszonozom és el is nyújtom.* - Akkor haladjunk sorban. Seimét úgy mondanám, hogy elég neki azok az emberek, akik körülötte vannak és nem szokása nagyon barátkozni szóval úgy van, ahogyan mondod.*Kuncogok.* - Igazából, ha akarna tudna kapcsolatot kiépíteni meg például üzletelni nagyon jól tud.*Ott is fontos a kapcsolatépítés, de tudom, hogy nem erre gondoltál.* - Annyira rád vall, hogy szerinted nem rossz dolog csak azért mert barátokat lehet gyűjteni.*Kuncogok, de semmi gúny nincs benne.* - Az viszont elmondható, hogy ritka az ilyen szervezet, mint a miénk.*Sok helyen simán elárulják a társukat.* - Sokszor sokkal jobban hasonlítanak egymásra.*Ami régen zavart, de már nincsen így.* - Hidd el már nem látom magam olyan szörnyetegnek, mint a kapcsolatunk elején.*Ez neked köszönhető.* - Nem tudom elképzelni, hogy valaha teljes mértékben tudom majd kezelni, de én is érzem, hogy sokat enyhült már a dühöm.*Mindenki más is érzékeli.* - Én is remélem, hogy nagyon sokára lesz, mert ha nem így lenne, akkor ez csak egy dolog miatt lehetne.*Magától a gondolattól is megremegek és ki se bírom mondani.* - Lényeg, hogy ez még nagyon nagyon sok év.*Nyugtatlak meg.* - Azt az állítólagot vegyük ki és akkor már igaz a mondat.*Mosolyodom el.* - Nem győzőm és más se hangsúlyozni, hogy milyen jó hatással is vagy rám.*Cirógatom meg az arcodat.* - Nagyon sok mindent köszönhetek neked kedvesem.*Mondom lágy hangon, majd megcsókollak.*

 
MioDátum: Szerda, 2018.08.15, 23:09 | Üzenet # 1503
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Elkuncogom magam a színedre.* - Ezt már említetted párszor.*Leginkább te szoktad emlegetni.* - Úgy érzem, hogy ennyi furcsaság belefér na meg jól áll, nem gondolod?*Vigyorodom el.* - Nem bánom.*Suttogom a füledbe. Finoman cirógatlak, de közben jár az agyam folyamatosan. Szeretek veled lenni és veled is akarok lenni, élvezem a társaságod, de az is hiányzik, hogy kitudjak kapcsolni teljesen. Melletted még mindig nem engedhettem el magamat, ami már nagyon rám férne. A fiúkat is hanyagoltam mostanság, szóval ideje elmennem végre inni, amint jobban leszel, erre sort is kerítek. A gondolataimból a rémálmod szakít ki.* - Fumio ébredj kicsim, ez csak egy álom.*Rázlak meg erősebben, hogy felébredjél, amint megtörténik szorosabban magamhoz ölelek.* - Most már vége itt vagy velem.*Suttogom a füledbe.* - Nyugodj meg kicsim.*Puszilgatlak finoman.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2018.08.20, 22:04 | Üzenet # 1504
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Szavaidra nem ébredek fel, de ahogy megrázol rögtön kipattannak a szemeim és kicsit lihegek. Kellett pár perc még kapcsoltam, viszont így is sokkal hamarabb, mint ezelőtt bármikor, ha felébresztettél. A légzésem is sokkal hamarabb helyreállt. Végül elengedtelek és feltérdeltem melletted.* - Sajnálom. *Mondom halkan és kisimítom a hajam az arcomból. A kezeim a combjaimon pihentettem és csak csendben néztem őket. Nem tudtam, hogy mit mondjak neked. Kicsit tördelni kezdtem az ujjaim, végül felpillantottam az arcodra.* - Diablo... *Kezdek bele halkan.* - Öhm... Én... nagyon sok hasonló dolgot tettem, mint amit most megtudtál és igazából ez még messze nem a legrosszabb... *Hajtom le a fejem. Kicsit ismét csöndben maradtam, majd folytattam.* - Tudom, hogy mit mondtál.... és elhiszem, hogy most komolyan gondolod... de én viszont tudom, hogy mi vagyok... *Remegek meg halványan.* - Csak szeretném, ha tudnád, hogy... hogy tudom, sokszor nem vagy nem jól mutatom ki, de fontos vagy nekem. *Fogom meg finoman a kezed.* - Még sosem féltem így, hogy elveszítek valakit. *Teljesen ismeretlen volt ez az érzés.* - Te nem vagy rám utalva... nem köt hozzám a vér, semmi sem. *Lassan visszabújtam hozzád.* - De még így is melletted szeretnék lenni, amíg lehet.

 
szela00Dátum: Hétfő, 2018.08.20, 22:33 | Üzenet # 1505
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Inkább úgy mondanám, hogy elfogadtam és igazán élvezem. *Mosolyodom el.* - Azért... nagy a farkad, nem szoktam hozzá. *Nevettem el magam és adtam egy puszit.* - Az vagyok és nagyon tetszik is. *Kuncogok kicsit pimaszul, hiszen sose használnám ki a helyzetet.* - Ó, szegénykém. *Cirógatom meg az arcod.* - Annál is jobb. *Mosolygok, főleg puszidon. Nagyon élveztem, ahogy ölelsz és cirógatsz.* - Értem. *Mondom Seimére.* - Hát nem így mondanám azért, de inkább azokat gyűjts, mint ellenségeket. *Valahogy olyan érzésem volt, hogy vagy az egyik, vagy a másik.* - A többi milyen? *Kérdezem érdeklődve.* - Csak érintőleges volt közöm ilyesmihez. *Teszem hozzá.* - Egyszer videora veszlek apukáddal. *Közlöm veled.* - A nevetésetek, a gesztusait... mikor először elhoztál és kint kávéztunk, majdnem elnevettem magam, annyira egyformán mozdultatok. Fogalmad sincs, hogy mennyire hasonlítasz Diablora. *Mosolyodom el.* - Ennek nagyon örül. *Cirógatom meg az arcod és látszik is, hogy mennyire boldog vagyok.* - Bízz magadban egy kicsit. Ha magadban nem is megy, akkor bennem. *Kacsintok egyet és megcsókoltalak.* - Ne is gondolj rá. *Ölellek magamhoz és finoman simogatlak.* - Én is neked... *Csókunk közben finoman az arcodra simítok.* - Remélem mindig jó hatással leszek rád pont úgy, ahogy te rám. *Már sokkal jobban elfogadtam önmagam és a múltam, mint előtted.*

 
MioDátum: Kedd, 2018.08.21, 18:05 | Üzenet # 1506
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ennek örülök.*Mosolyodom el, ami egy hatalmas vigyorba megy át.* - Még mindig értesz hozzá, hogy növeld az egomat.*Kuncogok.* - Ez még a farkamnál is szebb dicséret.*Mosolygok és megcsókollak.* - Ez igaz.*Bólintok.* - Nem egy szervezet van, ahol a saját társaikat simán elárulják vagy ha úgy van, akkor meg is ölik. Nem azt mondom, hogy olyan nincs mint mi, mert vannak csoportok, akikkel jóban vagyunk és hasonlóan gondolkoznak, mint mi. Például van más munkájuk és próbálnak, minél kevesebb erőszakot alkalmazni.*Magyarázom meg.* - Nem is baj, hogy nem volt hozzá több közöd, sőt azt szűrtem le a mondandóidból, hogy a rosszabb fajtákkal találkoztál.*Mondom.* - Részletesen meg ha nem baj, akkor nem fejtem ki a dolgokat.*Így is sokat tapasztaltál már.* - Felvenni?*Nézek rád értetlenül, majd a válaszodra elmosolyodom.* - Ezt már a többen is említették, de akkor úgy mondanám, hogy gondolkozásra hasonlítanak.*Legalábbis így gondolom.* - Benned menni fog, magamban még ilyen szinten kevésbé.*De ugye ez is sokat változott. A csókodat viszonozom és el is nyújtom.* - Nem is.*Ritkán jut ilyen az eszembe.* - Tudod Nick bárhogyan is alakul a kapcsolatunk mindig is jó hatással leszel rám.*Ebben biztos vagyok.* 

 
MioDátum: Kedd, 2018.08.21, 18:33 | Üzenet # 1507
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Örülök, hogy sokkal hamarabb reagálsz rám és visszatérsz a valóságba.* - Mégis mit?*Pillantok rád kedvesen.* - Mondjad szépségem.*Simítok a kezedre, ezzel is megakadályozva, hogy az ujjaid tördeld.* - Igen már említetted párszor.*Nem értem, hogy minek mondod el többször, de ha neked így jobb, akkor nem szólok bele. Hagyom hogy végigmond, majd ahogyan odabújsz magamhoz ölellek.* - Számomra a kicsi Fumiom vagy és ez nem fog változni. Tudom, hogy fontos vagyok neked még ha nálad sokszor másként is mutatkozik meg.*Kuncogok picit.* - Én is megijedtem.*Ölellek szorosabban magamhoz.* - Ismét edzenem kell, holnap el is kezdem.*Jegyzem meg.* - Lehet, hogy nem köt hozzám a vér, de tévedsz, hogy semmit se köt hozzád.*Kicsit eltollak, hogy a szemedbe tudjak nézni.* - A szívem, a lelkem, sőt mondhatnám, hogy az egész lényem egyre jobban kötődik hozzám.*Mondom komolyabb hangon.* - Hidd el nagyon is rá vagyok utalva.*Még ha ezzel nem is vagy tisztában.* - Addig vagy mellettem, amíg csak szeretnél.*Rajtam múlik, akkor örökké.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2018.08.25, 00:01 | Üzenet # 1508
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Hogy mindig beleszaladok ezekbe. *Nevettem el magam. Érdeklődve figyellek, hogy mit mondasz rólatok.* - Értem. *Bólintok is mellé egy aprót.* - Hát... legalábbis a ranglétra aljával és hát igen... *Azért a dílerek és a hozzájuk tartozó droggal kereskedő maffia nem a szépségéről volt híres.* - Nem, nem baj, így már értem, hogy mire is gondoltál. *Puszillak meg.* - De Seime is idősebb nálad nem? Lehet 10 év múlva már te is úgy fogsz gondolkozni, mint ők. Bár én nagyon szeretem a gondolkozás módod. *Mosolyodom el.* - Ezért vagyok én itt. *Cirógatom meg a pofid. Szavaidra kicsit zavarba jövök, de én is így éreztem. A fejem a válladon pihent és finoman cirógatom az oldalad. Ahogy helyezkedtem, lecsúszott kicsit az egyik vállamról a köntös.* - Szerintem te is rám. *Önbizalmat adtál nekem.* - Tényleg a kis ujjad köré csavartál. *Nevettem el magam. Kimásztam az öledből és visszahelyezkedtem. A buksim ismét a combodon pihent.* - Nagyon békés most így... *Olyan érzés volt kicsit, mint mikor először hoztál ide. Nagyon elmerültem a gondolataimban és közben a kezed simogatom szinte monoton módon.* - Amikor elmondod a bátyámnak a dolgokat... *Még mindig nem nagyon szerettem azt mondani, hogy maffia. Ha lehet kerültem.* - Ott szeretnék lenni veled. Ó... és egyébként Rin tudja. *Jut eszembe.* - Amikor megharapott, mondtam neki, hogy említetted, hogy... más. *Nem tudtam, hogy fogalmazzam meg szépen.* - Részben ráérzett, csak abban nem volt biztos, hogy mennyire vagy benne. *Nem tudtam, hogy haragudni fogsz-e rám.* - Tudunk neki vinni ellátmányt? *Kérdezek rá.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2018.08.26, 00:12 | Üzenet # 1509
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Azt, hogy megint rémálmom van... *Mondom halkan. Hagytam, hogy a kezemre simíts, nem vettem el. Elmosolyodtam, ahogy meghallom a becenevem. Nagyon megszerettem, hogy így hívsz.* - Akkor jó, ha tudod. *Nyugszok meg.* - Nem a lövéstől ijedtem meg.... *Hanem attól, amit hallottál. Szégyelltem magam nagyon. Nagyon jó volt érezni az ölelésed, annyira megnyugodtam.* - Edzhetek veled? *A sebem nem nagyon érdekelt ilyen téren.* - Tévedek? *Pislogok nagyokat, mert nem nagyon értem. Válaszodra viszont lángba borult az arcom. Teljesen elrejtem az arcom előled.* - Oké... *Mondom halkan. Hevesen dobogott a szívem, mint egy kismadárnak. Még kicsit elhallgattam és nem tudtam, hogyan hozzam szóba a dolgokat.* - Amiről beszélgettünk délután... *Kezdenék bele, hiszen arról volt szó, megbeszéljük, viszont egy keserves nyávogás megzavar.* - Pillanat. *Mászok ki mellőled. Kinyitom az ajtót és kiszólok.* - Luna. *Már szalad is oda és csak panaszkodott. Felveszem az ép kezemmel és magamhoz ölelem.* - Jól van... itt vagyok, nincs baj. *Déldelgetem, miközben visszamegyek hozzád. Ismét melléd bújtam, de már a cicával. Finoman simogattam, hogy teljesen megnyugodjon.* - Szóval... *Kezdek bele újra.* - Nem azért kérdeztem azokat, mert nem szeretnék veled lenni. *Sőt nagyon boldog lennék, ha egyszer meg tudnám neked azt adni, amire vágysz.* - Nekem még sosem volt merevedésem drog vagy afrodiziákum nélkül. *Ezt még sosem mondtam neked.* - Ezért a későbbiekben, mikor úgy érzed elég volt és valakivel együtt lennél, én nem bánom. *Azt úgy se hagytad volna, hogy én vegyek be valamit, pedig azt is megtettem volna.* - Amíg melletted lehetek, megcsókolhatlak, veled aludhatok... én addig nagyon boldog vagyok. *Gyöngéden megcsókollak és lehunyom a szemem. Még a válaszod meghallgatom, de végül elalszom újra, viszont már nem ébredek fel. Szerencsére a későbbiekben sem voltak rémálmaim, sőt még jobban is lettem. Az, hogy megtudtad és nem gyűlöltél meg, sokat dobott a bizalmamon feléd.*

 
 
MioDátum: Vasárnap, 2018.08.26, 22:58 | Üzenet # 1510
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Kis butus, hiszen erről nem tehetsz.*Tudnánk szabályozni, akkor sose lenne rémálmunk.* -  Én igen, mert nem kellett volna megkapnod azt a lövést.*Haragszom magamra, még ha te úgy is vagy vele, hogy az is a dolgod, hogy megvédj.* - Engem nem érdekel, hogy mit tettél a múltban.*Ezt ha kell még ezerszer elmondom és tapasztalhattad, hogy ezek nem puszta szavak, hiszen nem viselkedek veled másként.* - Igen, de csak ha felépültél és addig egyedül se edzhetsz.*Ebből nem engedek.* -   Szép a színed.*Kuncogok, nem bírom ki, hogy ne jegyezzem meg.* - Igen?*Nézzek rád kíváncsian.* - Menj csak.*Nevetek fel.* - Komolyan, hogy lehet egy ilyen pici cicának, ekkora hangja.*Simogattam. Kiélvezem először a csókod és csak utána felelek.* - Őszintén nem hittem, hogy ezt felfogod hozni.*Kezdek bele.* - Annak is örülök, hogy élvezed a csókokat és a velem alvást.*Ez is nagy előre lépés.* - Megértem, hogy nem zavar, de akkor se leszek senkivel együtt és kész. Lehet téged nem zavarna, de engem igen és kétlem, hogy más feltudna izgatni. Minden kifog derülni, hogy mi lesz a későbbiekben.*Csókollak most meg én. Szerencsére nincsenek rémálmaid és a sebed is szépen gyógyul. Elkezdek edzeni és mint mondtam te még nem teheted meg. Amint jobban leszel elmegyek inni a fiúkkal, amit ugye már elterveztem. Mondtam neked, hogy nyugodtan maradjál itthon és szerencsére semmit se értesz félre és képzelsz be, hogy biztos van valami baj, hogy nem jöhetsz velem. Nagyon jól sikerül az este a fiúk is örülnek és nekem is nagyon jól esik ez a fajta lazítás. Hajnalba érek haza kissé becsípett állapotba. Haza érve rögtön lefürdök, majd pucéran jövök ki a zuhanyból.* - Ez jól esett.*Sóhajtok fel.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2018.08.27, 00:08 | Üzenet # 1511
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Ahogy közlöd az edzést, csak sóhajtottam egy nagyot. Sejtettem, hogy ez fogod mondani, de azért kicsit bíztam benne, hátha mégis edzhetek. Csókod még viszonozom és szavaidra és bólintok egy aprót még. Ha nem is edzettem veled, azért sokszor ott voltam veled és figyeltelek. Mondhatni tanulmányoztalak és tanultam pár mozdulatot, hiszen csak így győzhetlek le előbb-utóbb, bár erre kicsi volt az esély. A húgommal is beszéltem telefonon, aki nagyon elvolt a macskájával szerencsére. Egyáltalán nem értettem félre az ivást, hiszen én amúgy sem ittam így sosem, na meg nem vagyunk összenőve. Azért tűkön ülve vártalak haza, hiszen még mindig veled szerettem a legjobban aludni. Kint pihentem a teraszon, mikor megjöttél. Hallottam az ajtó nyílást és csukódást, de te nem tudhattad, hogy lent vagyok. Követtelek a szobádba. Hallottam, hogy zuhanyzol. Bementem és te pont akkor léptél ki a víz alól. Csak egy igen lenge atléta és alsó volt rajtam.* - Szia. *Megyek oda és adok egy puszit az arcodra. Kicsit sem zavart, hogy még vizes a bőröd vagy az, hogy meztelen vagy.* - Gondoltam megvárlak. *Ölellek át és finoman elkezdem simogatni a hátadat.* - Jól érezted magad? *Elengedlek, majd keresek egy törölközőt és elkezdem rólad felitatni a vizet. Persze már nagy része az én fölsőmön kötött ki, ami ettől enyhén átlátszódott.*

 
MioDátum: Hétfő, 2018.08.27, 00:31 | Üzenet # 1512
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Amikor meglátlak most kivételesen nem örülök neked.* - Szia.*Köszönök miközben végigmérlek.* - Igen azt látom.*Sóhajtok fel a látványod most tényleg felér egy kínzással. Fél karral ölellek át, de akkor is alig érek hozzád, pedig ilyet nem szoktam csinálni.* - Igen nagyon..*Bólintok, majd ahogyan törölni kezdesz, a szerelésedről meg nem is beszélve, hát nem bírom tovább.* - Édesem.*Fogom meg a kezed ezzel megállítva téged.* - Tudod jól, hogy mindig nagyon örülök neked és most is így van, de ma éjszaka nem aludhatsz velem.*Érhetően beszélek, de mégis hallatszik, hogy ittas vagyok.* - Alapból kívánlak és nem mostanság szexeltem, mint tudod, bár  tudom türtőztetni magam most igen csak nehéz lenne.*Már most is kezdek kissé melegedni és annak ellenére, hogy langyos vízbe fürödtem a bőröm egészen forró kezd lenni.* - Kérlek menj a szobádba.*Engedlek el.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2018.08.27, 00:52 | Üzenet # 1513
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Furcsa, hogy nem úgy ölelsz át, mint szoktál, de nem tudtam be neki semmi jelentőséget. Gondoltam csak nem akarsz összevizezni.* - Örülök neki. *szükséged volt már egy ilyen estére.* - Hm? *Pillanatok a szemeidbe, ahogy megfogod a kezem.* - Ó... *Azt hittem csináltam valamit, azért mondod. Már nem is mosolyogtam, csak elhúztam a kezem, de aztán nagyon meglepődtem és elvörösödve nézek rád.* - Ezért nem? *Pislogok nagyokat, rettentő édesen festettem.* - Én nem bánom... *Tényleg nem bántam volna. Közelebb léptem hozzád és tarkódra simítva odahúztalak egy hosszú, szenvedélyes csókra.* - Ha szeretnéd... *Suttogom ajkaidra. Bár bennem még mindig nem égett e fajta vágy, attól akartam, hogy legalább neked jó legyen.*

 
MioDátum: Kedd, 2018.08.28, 13:10 | Üzenet # 1514
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Basszus, hogy elpirulsz csak nehezíti a dolgomat.*Hiszen ettől csak még szexibb vagy.* - Szerintem ez elég nagy probléma.*Szó szerint. biggrin * - Tessék?*Lepődök meg és te meg is csókolsz igen csak szenvedélyesen, amit nem bírom ki, hogy ne viszonozom igen csak forrón és vadul.* - Nagyon édes vagy, de akkor se akarom így.*Tollak el ismét magamtól.* - Ismét megkérlek, hogy menj, erről most egyedül kell gondoskodnom. Reggel beszélünk és holnap már velem aludhatsz. Ne haragudj.*Kapsz egy puszit a homlokodra, majd kitollak a fürdőből és bezárom az ajtót. Jég hideg zuhany alá állok, hátha segít, de semmi. Kiszállok a zuhanyból most még azzal se törődök, hogy meg töröközzek. Kinyitom az ajtót kilesek, de szerencsére nem vagy ott. Kisétálva az ágyra ülök, majd nem marad más választásom és elkezdek simogatni magam, miközben téged képzellek el.* - Fumio....*Nyögöm halkan a neved.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2018.09.02, 01:45 | Üzenet # 1515
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Nagyon élveztem a csókod, még kicsit bele is sóhajtottam.* - De... *Ellenkeznék veled, viszont puszid, mint mindig, zavarba hozott. Ismét belekezdenék, de erre kitolsz a fürdőből. Pár percig csak ott állok bambán és nem tudtam, mihez kezdjek. Végül visszamentem a szobába és elfeküdtem. Finoman simogattam a cicám és próbáltam elaludni, de egyszerűen nem ment. Feltápászkodtam és csak átmentem hozzád. Kopogás nélkül nyitok be, hiszen szinte ide járok hozzád mindig, nem is gondolkodtam. Meg akartam ígérni, hogy nem bújok hozzád, sőt, ha szeretnéd alszok a földön, csak had legyek veled. Egyedül képtelen voltam rendesen aludni. Pont nevemre lépek be, de nem kapcsolok rögtön.* - Igen? *Aztán meglátlak és még jobban elvörösödöm, mint eddig. Senki sem volt még, aki így vágyott rám. Persze rengetegen megdugtak és rengetegen nézek rám vágyakozva, de az mindig undorral telített el. Valahogy a tekintetük más volt, mint a tiéd. Te nem egy használati tárgynak, egy lyuknak láttál. Odamentem hozzád, majd letérdeltem eléd a földre.* - Szeretnéd, ha a számmal csinálnám? *Kérdezek rá. Ez még mindig abszolút a kiszolgálásról szólt, nem a vágyról, hogy együtt legyünk.*

 
MioDátum: Kedd, 2018.09.04, 17:05 | Üzenet # 1516
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ne okold magad, túl jó pasi vagyok.*Vigyorodom el.* - Nálunk nincsen ilyen söpredék és nem is üzletelünk velük.*Mondjuk ezt magadtól is biztos, hogy kitaláltad.* - Akkor jó.*Örülök, hogy nem kérdezel többet.* - Igen idősebb.*Bólintok.* - Sose fogok úgy gondolkoni, mint ők, de értem, hogy mire gondolsz.*Mondom, majd elmosolyodom én is.* - Miért hogy gondolkozom?*Kérdezem kíváncsian.* - Ezért is.*Így a pontos, hiszen sok minden mást is köszönhetek neked, arról nem is beszélve, hogy mennyire szeretek veled lenni.* - Hirtelen meleged lett?*Kérdezem egy pimasz mosollyal az arcomon.*  - Vigyázz mert ismét repetázni akarok majd.*Csókolom meg a kivillanó válladat.* - Miben segítettem neked?*Az tény, hogy talpraesetebb lettél, de érdekelt, hogy te mire gondolsz.* - Akkor én mit mondjak?*Nevetek fel.* - Esélyem se volt ellened.*Amit egy percig se bánnok.* - Igen egyetértek.*Szabad kezemmel az arcod és a buksid kezdem el simogatni.* - Te tényleg értesz a témaváltáshoz.*Kuncogok, de hamar el is komolyodom.* - Azt megköszöném, bár nem tudom, hogy mennyire fog segíteni a helyzetemen, de erőt fogsz adni.*Így se lesz könnyű menet, de épp itt az ideje, hogy Chris megtudja az igazságot, így is sokáig húztam.* - Értem.*Bólintok arra, amikor mondod, hogy Rin tudja. Kicsit hallgatok és úgy nézzek ki, mint aki haragszik.* - Nem is tudom, hogy mit mondjak neked.*Morgok, majd elnevetem magam.* - Bocsi ezt nem hagyhattam ki.*Csókollak meg.* - Jók voltak a megérzései és igen tudok, mint már igértem. Mikorra kell?*Kérdezlek és rágyújtok egy cigire.* - Ő mikor fog vallani? Szegény Chris nem elég, hogy így kifogta, de ő fog mindent megtudni utoljrá.*Sóhajtok fel kissé gondterhelten.* - Szerinted megfog bocsátani?*Már beszéltünk róla, de érdekelt most hogyan vélekedsz.*

 
MioDátum: Kedd, 2018.09.04, 19:49 | Üzenet # 1517
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Amikor meghallom a hangodat igen csak kiakadok.* - Basszus Fumio megkértelek valamire.*Takarom el magam, majd ahogyan szopást közlöd, csak felsóhajtok.* - Megoldom magam, kösz.*Ott hagyva bemegyek a fürdőbe, amit kulcsra zárok, mielőtt még utánam jönnél. Kicsit simogattam meg és elélvezek. Veszek még egy zuhanyt, majd pucéran kisétálok. Felveszek egy alsót és csak utána szólok hozzád.* - Eddig bármire megkértelek mindig tartottad magad, de pont most nem sikerült. Azt hittem egyértelmű voltam, de erre te átjössz és meg is látsz, ahogyan kiverem magamnak és még tetézed is a dolgokat, amikor tudom, hogy csak miattam tennéd.*Borulok ki.* - Dühös vagyok rád, de mellette meg annyira édes vagy, hogy ennyire nem bírsz nélkülem aludni.*Még ha emiatt kellemetlen helyzetbe is kerültem.* - Maradhatsz, de te az ágy egyik oldalán, én meg a másik oldalán alszom, rendben?*Nehéz lesz, amíg ki nem dőlök, de valahogyan ki fogom bírni.*

 
szela00Dátum: Kedd, 2018.09.04, 20:00 | Üzenet # 1518
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Meg szerény is. *Nevettem el magam.* - Értem. *Bár ezt mondanod se kell. Kérdésedre elgondolkozom, de nem nagyon tudtam, hogy válaszoljak.* - Úgy mondanám, hogy szereted a dolgokat úgy csinálni, ahogy neked jó,m nem úgy, ahogy mások mondják. *Mondom végül.* - Melletted mindig egy kicsit. *Kuncogok halkan azon, ahogy melegem lett.* - Nem mintha nemet mondanék. *Annál azért jobban kívántalak. Puszidra lágyan elmosolyodom, jól esett nagyon.* - Elég sok mindenben. *Kuncogok.* - Azt már mondtam, hogy célt adtál nekem, egy helyet, ahol jól érezhetem magam. *Kicsit komolyabb lett az arcom.* - Segítettél abban, hogy elfogadjam a múltam, legalábbis elkezdjem elfogadni. *Felemelem a kezem és az arcodra simítok.* - Nehéz megfogalmazni, de... azzal, hogy elfogadsz és szeretsz engem úgy, ahogy vagyok... könnyebbé teszel nagyon sok mindent. *Mindent megkönnyített, hogy itt voltál nekem.* - Ennek én csak örülök. *Nevettem el magam és belecsókoltam a tenyeredbe.* - Én se tudom, hogy fog-e segíteni a helyzeten... de legalább meg tudlak védeni vele szemben, ha nagyon elkezdene szemétkedni. *Ismertem a testvérem és ugyan nem az a fajta, aki ok nélkül bántana bárkit, de ha dühös, akkor ott teszi, ahol fáj.* - Néha nem tudja mit beszél, mikor dühös. *Magyarázom meg neked is, hogy mire gondoltam. Tényleg megijedek, hogy haragszol rám, látszik is az arcomon a kétségbe esés. Már pont elkezdtem volna szabadkozni, de erre elneveted magad.* - Mocsok. *Finoman megcsaplak, de persze csókod hosszan viszonozom.* - Amikor megyünk, jó lesz. *Mosolyodom el.* - Legalább akkor le tudod foglalni a bátyám, amíg odaadom Rinnek. *Elmélkedem hangosan.* - Nem tudom, hogy mikor. Nem beszéltünk róla. *Magyarázom és közben a kezeddel játszok.* - Szerintem igen. Idővel, de igen. Ha lehiggadt és végig gondolja, rájön, hogy csak védeni akarod és megbocsátja. *Legalábbis így láttam. Ismét elhallgattam kicsit.* - Szerinted... szerinted a bátyám, ha megtudja, hogy mibe kerülhet Rin visszaváltozása... vállalja, hogy ő lesz vámpír? *Nagyon féltem tőle.* - Szerinted vámpír lesz később?

 
szela00Dátum: Kedd, 2018.09.04, 23:44 | Üzenet # 1519
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Nem is tudtam eldönteni, hogy meglep-e az, hogy elutasítasz. Feltápászkodtam és leültem az ágyra, úgy vártalak vissza.* - Sajnálom... *Bár csak részben értettem, hogy miért kérek bocsánatot. Nem értettem, hogy miért baj, ha érted tenném meg. Miért rossz, ha érted teszek bármit is? Nekem tényleg nem számított, neked pedig jól lett volna.* - Nem akartalak feldühíteni, én próbáltam aludni... *Képtelen voltam rá nélküled és amint lehunytam a szemeim, rossz érzés volt nagyon. Úgy néztél ki, mint akinek nagyon nincs szüksége rám.* - Visszamegyek, sajnálom... *Mondom halkan.* - Nem akarom, hogy haragudj rám. *Akkor inkább nem alszok vagy majd edzek a seb ellenére, csak ne haragudj rám. Odalépek és adok egy ártatlan puszit az arcodra.* - Szép álmokat. *Indulok is a szobámba.*

 
MioDátum: Szerda, 2018.09.05, 00:44 | Üzenet # 1520
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Most miért csinálod ezt? Hozzáraktam, hogy mennyire édes is vagy nem? Ilyenekre miért nem figyelsz?*Kérdezlek kiakadva, ami betudható annak, hogy ittam.* - Amikor mondom, hogy itt maradhatsz, akkor meg inkább mész a szobádba, hát én komolyan nem értelek.*Nem elég tiszta a fejem, hogy kezelni tudjalak.* - Nem haragszom rád és tudom, hogy csak velem tudsz aludni, ami nem baj és én se szeretek néküled aludni, de ez a mai este kivétel lett volna. Kívánlak egyre jobban és most, hogy ittam, igen csak nehéz visszafogni magamat.*Annyira jól telt az estém, nem így kellett volna végződnie.* - Menjél.*Nincs nekem ahhoz most energiám, hogy győzködjelek.* - Neked is.*Dőlök el az ágyon.*

 
MioDátum: Szerda, 2018.09.05, 01:06 | Üzenet # 1521
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Látod mondanom se kell.*Nevetek.* - Mások ezt rossz tulajdonságnak tudják be, de te nem. Oké azt megjegyzem, hogy szerintem se minden esetben ez a legjobb megoldás. Az a legjobb kifejezés rám, hogy ösztönlény vagyok, amit te is kifejtettél, csak nem ilyen szépen.*Kuncogok.* - Én meg mindig kanos vagyok melletted és béna basszus.*Te nagy örömödre. Olyan jó hallgatni, hogy mennyi mindben segítettem neked, majd ahogyan mondod, hogy szeretlek, az igen csak váratlanul ér.* - Szeretlek?*Kérdezek vissza. Magamban a mai napig nem tudtam ezt bevallani, pedig így volt.* - Ahogyan én is.*Puszillak meg.* - Jó tudni, hogy ilyen jó hatással vagyok rád.*Nem vagyok vele tisztában, hogy ez másnál is elmondható. Hiába enyhültem magammal szemben a tükör, amibe belenézek még mindig erőteljesen torz.* - Ez kedves, de akkor inkább elmegyek, mert ismersz milyen vagyok és nem lenne jogom beszólni.*Nem leszek abban a helyzetben.* - Ahogyan más se.*Elég ritka a kivétel.* - Bocsi, bocsi de nem tudtam kihagyni.*Kuncogok.* - Oké, akkor még ma telefonálok. Kicsit úgy érzem, hogy ilyen módon is elárulom a bátyádat, de természetesen nem fogom meggondolni magam.*Teszem hozzá.* - Remélem így lesz és hogy Rint is elfogadja, bár furcsán hangzik, de szerintem nekem nehezebben fog és Rinnél magát a tényt lesz nehéz elhinnie, majd elfogadnia.*Ami érthető.* - Szerintem vállalná, sőt lehet inkább ezt az opciót választaná, de ugye Rin pont az ellenkezőjét akarja. Sose láttam még a bátyád ennyire szerelmesnek és boldognak, ezért képes lenne miatta átváltozni. Megértem őt, ha a maffia nem a családom lenne, akkor kiléptem volna miattad.*Teszem hozzá.* - Ne haragudj, ezzel most remélem nem mondtam rosszat.*Nem akarom elrontani a hangulatot.*

 
szela00Dátum: Szerda, 2018.09.05, 01:11 | Üzenet # 1522
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem akartam rosszat... *Nem értettem, hogy miért akadtál ki. Nagyon rossz volt ez az egész. Minden esetre visszamentem a szobámba és finoman simogattam a cicám tovább. Jó pár óra eltelt, mire visszamentem hozzád. Bebújtam melléd és mivel az oldaladon feküdve aludtál, a hátadhoz simultam és átöleltelek. Megkönnyebbülten sóhajtottam egy nagyot. Olyan jó volt téged így érezni. Teljesen megnyugtatott a közelséged. Nem is kellett sok, már el is aludtam és édesen szuszogtam. Az volt a tervem, hogy mielőtt felkelsz, én visszamegyek a szobámba, de annyira későn feküdtem le, hogy nem ébredtem fel egyáltalán.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2018.09.10, 00:38 | Üzenet # 1523
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Van hogy jó, van, hogy nem, de szerintem ez nem baj. *Mosolyodom el.* - Azért az túlzás. *Csókollak meg finoman.* - Nem vagy béna. Édes vagy. *Nevettem el magam.* - Igen, szeretsz. *Felülök és először megcsókollak.* - Nem tudom, hogy szerelmes vagy-e belém, de szeretsz engem. *Cirógatlak tovább kedvesen.* - Szeretni többféleképpen is lehet. *Nem tudtam pontosan, hogy mit érzel irántam, de fontos vagyok neked.* - Nem tűnt fel? *Kérdezek rá egyenesen, mert szerintem elég szembetűnő volt a változás.* - Akkor se akarom, hogy bántson téged. *Persze elmennék veled és megvigasztalnálak. Csak nyelvet öltök a kuncogásodra.* - Nem vagy vicces. *Közlöm veled.* - Ezt megértem... én is úgy érzem, hogy hazudok neki. Több szempontból is. *Sóhajtok egy nagyot.* - Igazából... szerintem is ez a helyzet. *Nem akartam neked hazudni erről.* - Én sem láttam. *Értek veled egyet.* - Tényleg? *Lepődök meg. Felültem és rád néztem hatalmas szemekkel.* - Nem, nem mondtál... én is így gondolom, de most nagyon meglepődtem. *Hirtelen átölelem a nyakad és nem engedlek.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2018.09.10, 13:37 | Üzenet # 1524
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Erre, akkor is emlékezzél, amikor éppen ki vagy rám akadva.*Kuncogok.* - Nem tudom, hogy az jó vagy rosszabb.*Sóhajtok fel, de végül elmosolyodom. Ahogyan ismét megismétled, hogy szeretlek még a csókodat se viszonozom a döbbenettől. Figyelmesen hallgatlak, majd én csókollak meg most már rendesen.* - Igazad van és tényleg így van. Feltűnt, de tudod, hogy ilyen téren elég béna vagyok.*Kuncogok.* - Nem tudom pontosan megmondani, hogy mit érzek, de azt tudom, hogy fontos vagy és kellesz nekem.*Ennyivel még én is tisztában vagyok.* - Tudom kicsim, de ez lenne a legkevesebb.*Jogos is lenne.* - Szerintem nagyon is az vagyok.*Vigyorgok.* - Megértem, de te nem tehetsz semmiről. Nem kell tudnia, hogy Rint is tudod, bár nem is a te dolgod elmondani. De ha engem kérdezel ezzel fog a legkevésbé törődni a bátyád.*Legalábbis szerintem.* - Nem baj, a lényeg hogy megbocsásson.*Annyit várok rá, amennyit csak kell.* - Igen tényleg.*Bólintok, majd csak elmosolyodom.* - Édes vagy.*Ölellek magamhoz.* - Nélküled üres az életem, de nélkülük is az lenne.*Arról nem is beszélve, ha akarnék, se tudnék elmenni.* - Erre mondják, hogy patthelyzet.*Mi esetünkben nagyon igaz.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2018.09.10, 18:20 | Üzenet # 1525
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Bármennyire vagyok rád kiakadva, akkor is így gondolom. *Mosolyodom el. Nem gondoltam, hogy ennyire megleptelek a dolgokkal, hogy még a csókom se viszonozod.* - Ennyi elég is. *Nem bántam, hogy nem tudod mik az érzéseid. Boldog voltam, ha magadhoz öleltél és ez volt a lényeg.* - Gonosz. *Harapok finoman a nyakadba.* - Úgy is kiderülne, hogy tudtam és jobb elé menni az ilyeneknek. *Legalábbis én úgy láttam.* - Hm, ez mondjuk igaz. *Mosolyodom el.* - Megfog. *Cirógatom meg az arcod.* - Nem hittem, hogy... itt hagynád értem. *Annyira jó volt tudni, hogy így érzel.* - Megértem. *Finoman bújok és nem engedlek.* - Igen, de... nem baj. *Nagyon sokat jelentett, amit mondtál. Kicsit engedtem az ölelésemen és végül lágyan megcsókollak.* - Nagyon sokat jelent nekem, amit most mondtál.

 
Keresés: