|
Főház
|
|
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2013.12.08, 20:54 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Gyilkos páros.
 
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2019.02.13, 00:22 | Üzenet # 1551 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Valóban, de ugye nem önszántából tett szert ilyen képességekre.*Bár ne így lenne.* - Azért nem féltelek titeket.*Vigyorodik el.* - Igen én is, hiszen kis béna, de bele fog jönni.*Biztos vagyok benne, hogy te is erre gondolsz.* - Ahogyan a fiamnak se engedtem meg és ez nem is fog változni.*Jobb biztosra menni.* - Pont ezért engedem meg, na meg úgyse fog, annyit tudni, mint mi.*Nem is kell.* - Szerinted nemet kellett volna mondanom?*Kérdezem kíváncsian, érdekel a véleményed.* - Erről már beszéltünk és azon kívül és találkozhatnánk, még lógsz nekem egy ebéddel, de kiegyezhettünk egy vacsorában is.*Mosolyodom el lágyabban.* - Régen voltunk már kettecskén.*Cirógatom meg az arcodat.* - Mindketten elfoglaltak vagyunk és ez mostanság még inkább igaz, de hiányolom a társaságod.*Mindig is úgy fogok rád tekinteni, mintha a fiam lennél.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2019.02.13, 00:47 | Üzenet # 1552 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ezt mondanod se kell.*Hiszen ennyire már ismerlek.* - Ezzel nem vagy egyedül és nem csak én gondolom így.*Hiszen Seime is részben is így érezz.* - Akkor jó.*Jó volt ez tisztázni.* - Nem is vártam el, sőt biztos nem mentem volna bele.*Mondanod se kellett volna, hogy nem akarsz úgy edzeni, mint ahogyan veled tették.* - Nem sokat vagyis a sérüléseidből, azért tudok következtetni, de semmi konkrét. Annyit tudod róluk, ami nyílt titok a szervezetben és nem többet. Diablo nem olyan, aki ilyesmit kiad és nem is kérdeztem.*Ez olyan dolog, amit nem kell elmondanod, ha akarod.* - Annak örülök, hogy már jó helyen vagy.*Láthatod, hogy komolyan gondolom.* - Akkor jó.*Biccentek. Furcsa veled ennyit beszélni, ilyenre még sose volt példa és még csak nem is vagy lekezelő és ellenséges.* - És még finoman fogalmaztál, mert szinte mindig ügyetlen vagyok.*Nevetek fel.* - Viccet félre téve, igyekezni fogok, mint mondtam, de nem lesz egyszerű velem.*Tényleg ügyetlen vagyok.* - Őszintén rosszabb véleményre számítottam, ez egész jó.*Mosolyodom el.* - Megmondjuk Diablonak, hogy mire jutottunk?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2019.02.23, 23:13 | Üzenet # 1553 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Értem. *Mondom a sérüléseimre. Valahogy jól esett, hogy Diablo senkinek se mondott semmit rólam.* - Mi számít a nyílt titoknak? *Kérdezek rá érdeklődve, mert ebben se voltam biztos.* - Igen, jó helyen... *Elmélkedem hangosan, majd nagyon halványan elmosolyodtam. Nem a helyen múlt, hanem azon, hogy Diablo mellett lehettem. Nekem is furcsa volt ennyit beszélni, de nem töltött el rossz érzéssel.* - Tudom, hogy... nem tűnök olyannak... bár igazából azt sem tudom, hogy milyennek látszódom. *Jegyzem meg mellékesen.* - De türelmes vagyok. Nem ismered a húgom. *Mondom nagyon lágyan. Hiszen ő is kicsit ügyetlen volt, sőt természetből adódóan én is, de belőlem túlzottan kineveltél, így már kínosan tökéletesen ügyeltem minden mozdulatomra.* - Valamennyi alappal rendelkezel, így nem lesz azért olyan nehéz. *Egyszerű sem, de lehetne sokkal nehezebb.* - Persze. *Bólintok is mellé egy aprót.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2019.02.24, 22:14 | Üzenet # 1554 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Kicsit elhallgattam és elgondolkoztam.* - Ha nem lennének ezek a képességei, csak egy ágyas lenne... akkor is elhozta volna, Uram? *Érdekelt, hogy mit felelsz. Nem arra gondoltam, hogy nem segítettél volna neki. Ez kérdés sem volt. Az érdekelt, hogy vajon akkor ebben a házban élne-e.* - Remélem. *Minden esetre én mellette leszek. Csak bólintottam egy aprót, hiszen egyetértettem Igorral kapcsolatban is.* - Nem, szerintem nem. Ezt Sergejnek is megmondtam. *Nem tartom rossz ötletnek.* - Igaz. *Lágyult el nekem is kicsit az arcom. Egy nagyon kicsit belehajtom a kezem a tenyeredbe.* - Egy kis béna ördög lefoglalt kicsit. *Jegyzem meg sunyin és közben elgondolkoztam, de végül csak megkérdeztem.* - Önnel és Fumioval mi a helyzet?
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2019.03.14, 23:57 | Üzenet # 1555 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Első pillanatban fel se tűnt, hogy nézz ki, ami itt már megváltozott, hiszen van szemem, de igazán érdekelni, csak később kezdett. Elhoztam magammal, mert tudtam, hogy nem odavaló.*Felelem.* - Viszont, ha úgy lett volna, mint a feltételezésed és csak szimplán szex és semmi több, akkor semmi keresnivalója nem lenne itt.*Egy ágyast nem tartanék az otthonomba.* - Szerinted mindenki megbékélt már vele?*Érdekel te hogy látod.* - Igor volt a legnehezebb eset és úgy tűnik, hogy most elfogadta, az más kérdés, hogy később mi lesz.* - Megvallom, hogy kezdetben tartottam attól, hogy idehoztam, de szerencsére jól döntöttem. Nehéz sokszor vezetőnek lenni.*Minden nehézség ellenére szeretek.* - Ez megbocsátható.*Mosolyodom el.* - Sokszor magam se tudom.*Sóhajtok fel. Elmesélem tömöröm a lényeget, de most se mondok semmi személyeset Fumioról, csak hogy ez kihat mindenre, de ezzel tisztában vagy, hiszen az egész személyiségére kihat.* - Nehéz vele, de tényleg érdekel. Nem vagyok belé még szerelmes, de több mint egy szimpla szimpátia.*Most én hallagatok el egy kicsit.* - Viszont most hogy ezt felhoztad, ami nem is baj, mert jó kiadni magamból.*Rajtad kívül csak Nick tudja ugye a dolgokat.* - A lényeg, hogy a szex már nagyon hiányzik. Azt mondta, hogy elmehetek másokkal, mert nem zavarná, de én nem akarok.*Elég sok mindenről lemondok miatta és ezeket szerintem igazán ezeket se fogja fel.* - Múltkor kiverte és én is neki, de nem reagált rám, amit mondta, hogy ne vegyek magamra és tudom, hogy tényleg nem miattam van, de basszus ilyen még nem volt.*Fakadok ki kissé.* - A lényeg, hogy a kezem már nagyon nem elég és egy szimpla kiverés se, de még az is jobb lenne, ha sűrűbben lenne.*Azt se tudom, hogy legközelebb mikor lesz több csóknál és egy kis simogatásnál.* - Bocsi Seime, ezeket biztos hogy nem akartad hallani, de jó valakivel megosztanom és rajtad kívül csak Nick tudja a dolgokat. Szerinted összejövünk valaha?*Erről már volt szó és kíváncsi vagyok, hogy most hogyan vélekedsz.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2019.03.15, 00:07 | Üzenet # 1556 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igazából semmit, hiszen azt mindenki tudja, hogy honnét jöttél és Kazuyának is meg volt a híre. Igazából annyit mondott Diablo, hogy te ezt bőven tapasztaltad.*Felelem.* - Diablo ő különleges és egy nagy jó vezető, ritka az ilyen.*Mosolyodom el.* - Egyre többet mosolyogsz.*Jegyzem meg mellékesen.* - Egyre inkább másnak látszódsz, ahogyan kezdesz megnyílni. Nem vagy olyan ellenséges és lekezelő.*Nem tudom kivel, hogy bántál, azt mondom, amiket én tapasztaltam.* - Elhiszem.*Bólintok.* - Szívesen hallanék róla, de úgy vagyok vele, hogy semmi közöm hozzá.*Nem rosszból mondom.* - Legyen igazad.*Kuncogok.* - Előre is köszönöm a segítséged.*Teszem még hozzá.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2019.03.29, 00:34 | Üzenet # 1557 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen... 14 évet mellette voltam. *Hiszen még csak két éve voltam itt.* - Akkor a családomról senki nem tud semmit? *Erre voltam igazán kíváncsi. Nem tudtam, hogy tudsz-e az apámról. Persze Hannáról igen, de az más.* - Neki köszönhetem, hogy még élek és nem veszítettem el a lelkem. *Diablo volt tényleg számomra minden.* - Igen? Nekem nem tűnik fel. *Bár nem bántam, amíg csak ti látjátok.* - Én... megszoktam, hogyha parancs van, akkor ölnöm kell. Ez alól a társaim sem kivételek, így azt is megszoktam, hogy mindenkit távol tartsak, mert úgy nem számít. *Igazából én rettentően elszigeteltem magam az emberektől. Nagyon magányosan éltem eddig, hiszen még a húgommal sem beszélhettem soha őszintén.* - Hanna védelme az életem értelme. Amíg ő biztonságban van, nem számít mi történik velem vagy mit kell megtennem. Ő a tökéletes ellentétem. Gyönyörű, ártatlan, egy igazi angyal. Minél jobban távol akarom tartani ettől a világtól. *Mondom halkan.* - Az én hibám, hogy nem vigyáztam rá jobban és kórházban van. Ha már az egészségét nem tudtam, legalább az ártatlanságát és a szívét megvédem, amivel csak tudom. *Fejezem be és kicsit elhallgattam.* - Nem kell megköszönnöd.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2019.03.29, 01:09 | Üzenet # 1558 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Értem. *Ebben egyetértettem, csupán kíváncsi voltam.* - Többé-kevésbé. Vannak még fenntartások, de már mindenki jobban bízik benne. Ezen sokat segít az is, hogy sokkal stabilabb, mint eleinte és nem támad önkéntelenül. *Utalok azokra a bevetésekre, mikor neked kellett egyszer-kétszer leállítanod, mert másra nem reagált.* - Szerintem jó döntés volt. *Erős volt és már gond sem volt. Csöndesen hallgatlak végig, lenyűgözött, hogy mennyit töröd magad érte.* - Ez eddig is látszódott, bár mostanában jobban. *Mondjuk ebben benne volt, hogy én tudtam, mi a helyzet.* - Csak nyugodtan Uram. Bármikor meghallgatom. *Mindig számíthattál rám. Tovább hallgatlak és azért eléggé meglepődök, még az arcomra is kiült kicsit.* - Nem tudom, hogy ilyen esetben mi segíthet. Az biztos, hogy ő képtelen megérteni azt, ha vágyat érzünk az iránt, aki fontos nekünk. *Ebben biztos voltam.* - Amennyire megismertem és amit tudok róla, az alapján minden elfojt már csírájában. Úgy tesz, mint aki nem érez, mert így könnyebb. Elhárít mindent, hogy túl éljen. Ön kinyitotta azt az ajtót, és annyi biztos, hogy ott nem egy egészséges elme van. *Kicsit elgondolkodom, hogyan is fogalmazzam meg megfelelően.* - Nem vagyok benne biztos, hogy Fumio a legjobb választás. *Mondom ki végül.* - Ne értsen félre Uram, nem vagyok ellene, de... szerintem a későbbiekben csak még nehezebb lesz vele. *Nem akartam hazudni neked.* - Nem hiszem, hogy ő valaha képes lenne egy a lehetőségekhez mért normális kapcsolatra, persze ne legyen igazam. *Teszem hozzá.* - Boldognak szeretném látni Önt. Lehet jót tenne, ha néha találkozna másokkal és nem csak Fumioval töltene el időt.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2019.04.06, 00:17 | Üzenet # 1559 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az sok idő.*Sajnos a múlton nem lehet változtatni, de legalább már vége van.* - Mint mondtam nem, de ennyire már ismerhetnéd Diablot.*Magát a kérdést se értem, hogy minek teszed fel.* - Gondolom te se tudsz rólam és nem csak azért, mert nem kérdeztél.*Ha így is lett volna, akkor is tudom, hogy semmit se mondott volna főnök.* - Nem csak rólunk, hanem másokról se beszél.*Ilyen szinten is megbízható.* - Pedig Seiméről sokat faggattam.*Nevetek fel.* - Más értelemben, de engem is ő mentett meg.*Nagyon sokat köszönhetek neki.* - Igen.*Bólintok.* - Megértelek, de itt nincsen ilyen.*Még hallgatni is rossz, hogy min mentél keresztül. Annyira jó hallani, ahogyan a húgodról beszélsz. Ez is bizonyítja, amit mondtam, hogy képes vagy szeretni.* - Bár biztos nem fogsz velem egyetérteni, de nagyon jó bátya vagy.*Mondom kedvesen.* - Ne hibáztasd magad.*Most mint orvos mondom.* - Biztos a legjobb helyen van, de ha gondolod, akkor én is megpróbálok segíteni, bár ha tudnék, akkor Diablo biztos mondta volna neked.*Beszélem meg magammal.* - De, ha kérdéseid vannak, akkor talán tudok segíteni.*Nem hinném, hogy ez meg fog történni, de akartam, hogy ezzel tisztában legyél.* - Már megtettem.*Kuncogok.* - Már nem kell sokat várnod és bemehetsz hozzá.*Biztatlak.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2019.04.07, 21:20 | Üzenet # 1560 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez érhető és még bele is fér. Ne is mond, akkor tényleg sokszor elgondolkoztam, hogy jó ötlet e, hogy elhoztam. Féltem attól, hogy egyszer nem leszek ott, amikor bekattan vagy éppen nem tudom leállítani, de szerencsére nem történt baj és már kicsi az esély, hogy ilyesmi megtörténjen.*Ténylegesen nem tudom kizárni, ahogyan Igor esetében se.* - Örülök, hogy így véled.*Mosolyodom el.* - Köszönöm és ez kölcsönös.*Ezt mondanom se kell, hogy bármikor fordulhatsz hozzám, olyan nincs, hogy rád ne szakítsak időt.* - Az biztos, de bizakodom, hogy ez idővel változni fog.*Hiszen azért úgy nem tudnék veled lenni, hogy nincsen testiség, mert az is fontos része egy kapcsolatnak.* - Igazad van, de egyre többet változik ilyen szinten is, de még annyira új neki, hogy nem is érti az e fajta érzéseket és meg is van ijedve.*Én nem tudom kimondani, hogy nem egészséges elme, pedig van benne igazság, amiről nem ő tehet.* - Ne aggódj Seime tudom, hogy csak jót akarsz és csak őszinte vagy.*Amivel sose volt gond.* - Bennem is van egy ilyen félelem, de mellette mégsem akarom még annyiban hagyni.*Annál tényleg jobban érdekel.* - Annyi mindenben változott, talán egy kapcsolat is menni fog neki.*Annyira vele akartam lenni.* - Tudom és köszönök mindent.*Sokat segített, hogy kiadhattam magamból.* - Mint mondtam szerintem zavarná őt, de ha még se így lenne, nekem biztos, hogy bűntudatom lenne. Még várakozok és küzdök érte, ha pedig tényleg nem megy, akkor inkább feladom.*Hosszabb távon ez a se veled, se nélküled helyzet, senkinek nem lenne jó.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2019.04.09, 22:13 | Üzenet # 1561 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodom, hogy én is számíthatok rád.* - Reméljük. *Testiség nélkül nem működik egy kapcsolat sem. Szükség van rá.* - Nem lehet könnyű neki. *Ismerem be, hiszen nem tudom átérezni pontosan a helyzetét, de részben értem.* - Akkor jó. *Nyugszom meg. Még véletlenül sem akartalak megbántani téged.* - Nem is most gondoltam, hanem később, mikor már úgy érzi, hogy elege volt. *Most még kár lett volna feladni.* - Sergejjel is kedvesebb, de egy kapcsolat más. *Egy kapcsolathoz stabil érzelmek kellenek és nem csak az egyik féltől.* - Ennyire érdekli Önt? *Kérdezem kedvesen.* - Meddig fog várni? *Hiszen a végtelenségig nem várhattál.* - Utána mi lesz vele?
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2019.04.28, 19:23 | Üzenet # 1562 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Valóban.*Bólintok.* - Nem tudom.*Sóhajtok fel, ami nálam azért ritkábban fordul elő, ez alól Fumio igen csak kivétel.* - Igen ezzel én is tisztában vagyok, de nála már ez is nagy előrelépés.*Ezt mindenki látja.* - Igen, ha nem így lenne, akkor nem foglalkoznék vele.*Felelem.* - Ismersz, hogy nem adom fel könnyedén a dolgokat, szóval még egy jó darabig, meg hát ugye én abban bízom, hogy nem várok hiába.*Mosolyodom el.* - Mégis mi lenne? Minden marad így, csak nem csókolózunk.*Kuncogok, majd kissé elkomolyodom.* - Nézd még ha kezdetben nehéz is lenne, akkor is visszatudnák állni a régi állapothoz, ahogyan ő is. Viszont erre gondolni se akarok.*Részemről lezártnak is tekintem a témát.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2019.12.26, 00:53 | Üzenet # 1563 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nála minden elég nagy előrelépésnek mondható. *Jegyzem meg, hiszen mikor idekerült, néha még köszönni se köszönt.* - Én is remélem, hogy nem vár hiába. *Szerettem volna, ha boldog vagy.* - Nem erre gondoltam... *Viszont a folytatással meg is válaszoltad a kérdésem.* - Biztos benne Uram, hogy Fumio is úgy vissza tudna állni? *Ebben én nem voltam teljesen biztos.* - Mármint... nem tudom, hogy mennyire mélyültek el a dolgok Ön és Fumio között, de ő nem tűnik úgy, mint aki könnyen... alkalmazkodik. *Fogalmazom meg szépen.* - Mármint... két éve itt van és még mindig nem illeszkedett be maradéktalanul. *Még mindig voltak aggodalmaskodók és Fumio is elég sajátosan áll mindenhez.* - Minden esetre.. remélem, hogy ezzel nem kell később gondolkozni. *Szurkoltam nagyon, mégha aggódtam is.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2019.12.26, 00:53 | Üzenet # 1564 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - A fél életem. *Bólintok egy aprót.* - Nem tudom, hogy miket mondott el és mi számít nyílt dolognak. *Sosem voltam vele tisztában, hogy Diablon kívül, mások pontosan mennyit is tudnak rólam, sőt abban sem vagyok biztos, hogy ő mennyit tud.* - Nem sokat, csak hogy nem volt könnyű neked se és hogy ügyes orvos vagy. *Ezt ugyebár magamon is tapasztaltam.* - Igen... *Sosem beszélgettünk a többiekről.* - Először nagyon furcsa volt... mármint nekem az volt a normális, itt még mindig nem tudom sokszor, hogyan viselkedjek. *Nem véletlenül vagyok olyan sokszor feszült.* - Valóban nem értek egyet... *Hiszen egyedül képtelen voltam megvédeni. Segítség kellett hozzá.* - Diablo mindent megtesz, hogy kijöhessen a kórházból. *Mosolyodom el halványan.* - Rendben, köszönöm... *Jövök kicsit zavarba ismét.* - Amint le lehet szedni ezt a kötést, bemegyek. *Ha már egy hosszú ujjú fölső alatt nem látszódik, már nem aggódok miatta.* - Menjünk le. *Megvárom még befejezed az utolsó simításokat a karomon, majd lementünk együtt. Látszott rajtam, hogy már kicsit jobb a hangulatom.* - Ha szabad, később én is szívesen segítek Sergejnek. *Mondom.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2020.01.22, 02:02 | Üzenet # 1565 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Sajnálom.*Sok mindent megmagyarázz, hogy miért is vagy olyan amilyen.* - Amit mondtam, hogy honnét jöttél és ennyi.*Azt hogy milyen is voltál és vagy, azt meg mindenki személyesen tapasztalja.* - Ahogy mondod.*Bólintok mindkettő állításra.* - Szerintem az a normális, ami itt van.*Még akkor is ha a maffiáról van szó. Nem is mondok neked többet, hiszen úgyse értenék egyet.* - Ebben biztos voltam.*Tudom jól, hogy minden szálat megmozgat, amit csak tud.* - Neked pedig ezt nem kell megköszönöd.*Kacsintok rád.* - Tudom, tudom.*Kuncogok, bár meg is értelek.* - Rendben.*Elpakolok magam után és elmegyünk.* - Igen, erre jutottunk végül.*Erősítem meg én is, majd picit felnevetek.* - Vicces arcot vágtok.*Döbbenet teljesen jogos.* - Szigorúan Fumio teljes felépülése után és azért szeretném, ha te is tanítanál, ha lehet.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2020.01.22, 02:06 | Üzenet # 1566 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez így van.*Bólintok.* - Köszönöm Seime.*Jól esik, hogy így vélekedsz.* - Ahogyan nagyon sok mindenre nem tudom a választ vele kapcsolatban, így erre se tudok felelni.*Sóhajtok fel, hiszen ez nagyon bosszantó.* - Még erre se tudok válaszolni, hiszen amikor éppen teszünk egy lépést előre, akkor a következő pillanatban hármat lépünk hátra.*Ugyebár ez nem miattam van.* - Most így hangosan kimondva a dolgokat, elég kilátástalan a helyzetünk.*Mondom szomorkásan.* - Igen tudom jól és nem tudom, hogy valaha befog e teljesen illeszkedni és a bizalom működni fog e, mindkét oldal részéről. Tisztában vagyok vele, hogy a családban csak én bízom meg benne, amit meg is értek. Ő még bennem se bízik meg teljesen, pedig nem adtam rá okot, hogy ne így legyen.*Ez egyben bántott és dühített is egyszerre, mert nem jöhet mindig a múltjával Fumio.* - Köszönöm fiam.*Cirógatom meg az arcomat. Folytatnám a beszélgetést, de akkor visszajönnek a fiúk és igen csak meglepnek, főleg Fumio.* - Rendben van.*Bólintok.* - Gondolom.*Mosolyodom el.* - Másképpen nem is engedném és persze, hogy én is tanítalak, mint mondtam már most neki is kezdhetünk. Seimével is azt beszéltük, hogy ez a felállás lenne a legjobb, csak beleszólni se akartunk.*Gondoltam, majd megkérdezem négyszemközt, hogy miért is ajánlatod fel Sergejnek a segítséged.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2020.01.28, 21:44 | Üzenet # 1567 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen, itt jobb. Örülök, hogy itt nem az van... *Nehéz volt úgy élni, csak így szociálisa kissé kínosan tudok viselkedni. Ahogy kacsintasz és mondod, hogy nem kell megköszönnöm, kicsit zavarba jövök és lehajtom a fejem.* - Oké... *Furcsa volt a helyzet. Ahogy Diablo rámondja, hogy rendben, elmosolyodom egy nagyon picit. Leülök mellé és a cicám az ölembe veszem.* - Szívesen segítek, szóval nem gond. *Már vártam is kicsit. Csak csöndben hallgattam, amíg ti beszélgettek. ha Sergej kérte a cicát, odaadtam neki. Miután elmentek, közelebb ültem hozzád, mondhatni melléd simultam.* - Azt mondta Sergej szépen gyógyult a seb.
- Értem. *Pedig azt hittem, hogyha valaki, te tudni fogod ezt.* - Lehet meg kellene vele beszélnie ezt. Ki tudja, lehet ő teljesen máshogy vélekedik. *Elmélkedem hangosan.* - Jót tenne, ha tisztáznák a dolgokat. *Külső szemmel úgy néz ki, mintha erre nagy szükség lenne. Figyelmesen hallgatok Sergej szavait, és nem kicsit meglepett. Nem számítottam ilyen fajta lépésre Fumio részéről.* - Most még ellopnám. *Mondom sejtelmesen.* - Illetve nem gond, ha elmennénk a házamhoz egy-két napra? *Kérdezek rá.* - Már ha Fumio állapota engedni. *Nézek Sergejre. Még kicsit beszélgettünk és utána hazajöttünk hozzám.* - Nos, nem mondtam neked, de arra gondoltam, hogy amíg a főnök nyaral, elmehetnénk kicsit mi is. *Puszillak meg.*
/Náluk/
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2020.02.03, 14:14 | Üzenet # 1568 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igaz, de nehéz úgy beszélni valakivel, aki még a kérdést se érti.*Sóhajtok fel.* - Azon leszek, de ez nem rajtam múlik.*Azért beszélek vele, amint kettesben leszünk.* - Csak nyugodtan, az edzés meg vár.*Örülök nektek nagyon.* - Akkor ezt megbeszéltük.*Jól elbeszélgettünk, majd amikor elmennek és odasimulsz elmosolyodom.* - Ennek örülök.*Ölellek magamhoz.* - Mond csak, hogy hogy felajánlottad a segítséged? Ne értsd félre örülök neki, de őszintén megleptetek minket.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2020.02.03, 22:55 | Üzenet # 1569 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy magadhoz ölelsz, a fejem a válladra döntöm és lehunyva a szemeim, csak élvezem a helyzetet. Kérdésed igazából nem volt annyira meglepő. Kicsit felemelkedtem, hogy a szemedbe tudjak nézni. Nem tudtam, hogyan fogalmazzam meg. Picit gondolkoztam, végül megszólaltam.* - Öhm... Azt mondtad, jót tenne, ha megpróbálnék nyitni. *Kezdek bele.* - Aztán... tudom milyen rossz, ha vigyázni akarsz valakire, de nem tudsz. Sergej pedig nagyon sokat segített nekem. Talán így egy kicsit megköszönhetem. *Magyarázom aranyosan.* - Ehhez legalább értek. *Fejem be.* - Így érthető? Nem nagyon tudom elmagyarázni... neki se tudtam igazán. *Teszem hozzá. Kicsit ismét elhallgattam, majd a szemeidbe nézek.* - Köszönöm, hogy nem mondtad el senkinek az apám. *Eddig nem igazán értettem, hogy mi is a nyílt titok velem kapcsolatban.* - Tudom, hogy sokszor mondtad, hogy nem tudnak rólam, de csak most értettem meg, hogy mennyire nem. *Bújok vissza hozzád.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2020.03.02, 20:22 | Üzenet # 1570 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodom, majd picit kuncogok a válaszodon.* - Édes vagy.*Puszillak meg.* - Ne aggódjál nagyon is érthető és jól magyaráztad el és szerintem Sergej is megértette.*Nyugtatlak meg.* - Örülök, hogy megfogadtad a tanácsomat. De ugye tudod, hogy az ellátásért nem vár tőled cserébe semmit? Kérdezlek, bár biztos, hogy Sergej is mondta.* - Különben máshoz is értesz.*Még ha nem is vagy velem egy véleményen.* - Fumio ezt nem kell megköszöni, ez természetes.*Mondom komolyan.* - Néha úgy érzem, hogy feleslegesen tépem a számat.*Sóhajtok fel picit. Nagyon nem könnyíted meg a dolgomat, az már biztos.* - Most, hogy megértetted, remélem nem kell többször elmondanom, hogy senki nem tud semmit.*Alapból nem szeretem magam ismételni és nálad így is kivételt teszek, de most már akkor is elég volt ez a téma. Tovább cirógatlak és most én hallgatok, de láthatod, hogy nagyon nem itt járok.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2020.03.02, 23:34 | Üzenet # 1571 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor jó. *Mosolyodom el kicsit. Tényleg örültem, hogy jól el tudtam mondani neked.* - Igen... mondta ő is, de azért én mégis... *Mondom egész aranyosan. Elmosolyodom halványan, hogy máshoz is értek. Nagyon meglepett, amit utána mondtál, majd lágyan rád nézek.* - Fogalmad sincs róla, hogy ez mennyire nem természetes. *Finoman átöleltelek.* - Nagyon sok minden, ami neked az... nekem felér egy csodával. *Nem tudtam neked elmondani, hogy nekem ez mennyit jelent.* - Sajnálom... *Szégyelltem magam, hogy sok mindent nem értek elsőre vagy egyszerűen képtelen vagyok elhinni.* - Nem, nem kell... *Mondom halkan. Valahogy úgy éreztem, hogy most rosszat mondtam, pedig jót szerettem volna. Picit én is csöndben vagyok és látom rajtad, hogy valamit nagyon gondolkozol.* - Zavarlak? *Kérdezem meg, de nem rosszból, csak feltűnt, mennyire elmerültél.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2020.03.20, 22:13 | Üzenet # 1572 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Azt megjegyezném, hogy ezzel én is így vagyok.*Vallom be.* - Sergejnek én is nagyon sok mindenért hálás vagyok, sőt neked is, hiszen mégis csak vigyázol rám és az egész családra.*Még ha ezzel se értünk egyet.* - Tényleg nincsen.*Kuncogok egy kicsit, majd ahogyan átölelsz én is így teszek, mint mindig ez a kezdeményező gesztusod nagyon jól esik.* - Az meg lehet, de tudod ennek ellenére nagyon sok mindenben hasonlítunk egymásra.*Még ha számodra ez érthetetlen is.* - Tudom, de nem kell.*De ezt se győzöm már ismételni. Éreztem én, hogy megint hülyeségek járnak az édes kis buksidban.* - Tudhatnád, hogy ha így lenne, azzal tisztában lennél.*Nem is értem a kérdésed.* - Csupán arról van szó, hogy elgondolkoztam azon, hogy is állsz te hozzám.*Bár kétlem, hogy ezt te megérted.* - Értesz?*Kérdezlek, miközben felállva töltök magamnak egy italt.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2020.03.20, 23:30 | Üzenet # 1573 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor ez normális? *Pillantok rád, hiszen annyira nem voltam benne biztos, hogy ez így rendben van-e.* - Nekem nem kell hálásnak lenned... *Simítok finoman az arcomra.* - Annyi mindent teszel értem és a húgomért... ha kettőnk közül valaki, akkor nekem kell hálásnak lennem. *Ezt nagyon komolyan mondtam. Jól esett az ölelésed nagyon. Csak bólintottam egy aprót és élveztem a helyzetet.* - Igaz. *Bár csak udvarias akartam lenni. Megfogalmazásod nem igazán értettem. Hagytalak felállni és elgondolkozva néztelek.* - Talán. *Mondom végül, mert nem voltam benne biztos, hogy ugyan arra gondolunk-e. Biztos voltam benne, hogy a párkapcsolati részére gondolsz, de pontosabban nem tudtam beazonosítani. Picit ismét csöndbe maradtam és figyeltelek.* - Mire vagy pontosan kíváncsi? *Kérdezek vissza.* - Mit szeretnél tudni?
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2020.03.21, 00:05 | Üzenet # 1574 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Pontosan, sőt az ellentéte lenne a furcsa. Kicsikém tudom, hogy még mindig úgy gondolod, hogy neked nincsenek nagyon érzéseid, de pont ez is bizonyítja, hogy nagyon is van.*Ezzel még vitatkozni se tudsz.* - Lehet, de én mégis az vagyok.*Csókolok a tenyeredbe.* - Mi lenne ha kiegyeznénk egy döntetlenben?*Kérdezlek, miközben kezet nyújtok neked.* - Jó érzéssel tölt el, hogy segíthetek neked.*Teszem hozzá.* - Egyszer majd talán megértesz.*Nem vagyok hülye és tudom, hogy jól nem értesz velem egyet.* - Az már egy jó jel.*Mondom a talánra.* - Azt szeretném tudni, hogy mégis hogyan tekintesz rám? Mi az ami elsőre eszembe jut rólam?*Próbálom megmagyarázni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2020.03.21, 20:30 | Üzenet # 1575 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Én... most már kezdem azt gondolni, hogy vannak... talán... de sokszor nem tudom, hogy helyesek-e. *Nem tudtam, hogy rendben van-e olyan dolgokat érezni, amiket eddig nem tettem.* - Kedves vagy... *Mosolyodom el.* - Rendben. *Fogok veled kezet.* - Én örülök, hogy vigyázhatok rád. *Erre a karom nagyon jó bizonyíték.* - Egyszer lehet. *Hiszen valóban nem értettem veled egyet, de ez más kérdés.* - Ami elsőre eszembe jut... *Elmélkedem és közben téged figyellek.* - Mikor melletted vagyok, végtelen biztonságot érzek. *Picit elmosolyodtam.* - Azt hiszem értem, hogy mire vagy kíváncsi. *Mondom végül. Felhúztam a lábaim és átöleltem őket.* - Tudod... mikor odakerültem Kazuya-samahoz, nagyon hálás voltam, hogy a húgom biztonságban lesz. *Kezdek bele.* - Amint rájöttem, hogy... ez mibe is kerül, és utána mindig arról álmodoztam, hogy majd jön valaki és elvisz onnan. *Mondom halkan és egy nagyon picit elmosolyodom.* - Nagyon sok minden történt, sokszor elhittem rossz embereknek, akik igazából nem bántak velem máshogy, hogy elvisznek. Úgy gondoltam, ez a kisebbik rossz, mert legalább ugyanaz teszi és nem mindig más... Ugyan azokat a fájdalmakat kell túlélni, nem mindig mást. Például ha vertek, akkor legalább csak azon kellett túlesnem, nem vágtak még össze vagy kínoztak... *Magyarázom miközben picit jobban szorítom a lábaim Ismét elhallgattam kicsit.* - Aztán... mikor meg kellett ölnöm a tanítómesterem, tudtam, hogy sosem szabadulok onnan és úgy fogom leélni az egész életem. Eltemettem mindent. *A reményeim, a vágyaim és ezekkel együtt az érzéseim és az álmaim is.* - Nem akartam érezni semmit. *Túlélni akartam. Rád pillantottam és elmosolyodtam.* - Utána jöttél te. *Kicsit engedtem is a szorításomon.* - Teljesen felborítottad a rendszerem. *Kuncogok kicsit, mert látszik, hogy ezt nem bánom.* - Ahogy telt az idő és nem bántottál, egyre jobban éreztem magam. Mikor először kijöttem a szobámból és örültél neki, hogy végre nem kértem engedélyt... Akkor rögtön eszembe jutott, hogy miről is álmodoztam régen. Valakiről, aki elhoz onnan és nem bánt többé. Aki kedves, tisztel... *Még jobban elmosolyodtam.* - Teljesen elfelejtettem, hogy milyen, ha valaki törődik velem. Milyen, ha megölelnek vagy vigyáznak rám. *Ezért is szoktam rád néha furcsán reagálni. A túlélésemért elfelejtettem mindent.* - Sosem hittem igazán, hogy valóra válhat egy ilyen álmodozás... de te mégis itt vagy. Minden nyomorúság, rémálom és fájdalom ellenére itt vagy... *Lefolyt egy könnycsepp az arcomon, de mosolyogtam közbe.* - Tudod ezt nagyon nehéz elhinni, még akkor is, ha már itt vagyok ennyi ideje. *A kapcsolatunk azért nem olyan rég vett ilyen irányt.* - És most nagyon félek, hogy nem tudom neked megadni azt, amit szeretnél, mert annyi minden történt a találkozásunk és az álmodozások között... Hiába gondolom, hogy te vagy az a "valaki", ha már nem vagyok képes normálisan érezni. *Mondom halkan és megtörlöm az arcom.* - Pedig nagyon szeretném és nagyon igyekszem. *Még picit könnyes volt az arcom, de rád mosolyogtam.* - Ezért mondom, hogy nem haragudnék rád, ha mással is lennél, mert nem tudom, hogy valaha képes leszek-e úgy szeretni, mint ahogy te azt megérdemled és inkább ez, minthogy meggyűlölj vagy elveszítselek. Annál bármi jobb. *Picit elhallgattam, majd halkan megszólaltam.* - Nem tudom neked elmondani vagy elmagyarázni, hogy mi vagy nekem, mert... te vagy minden. *Reméltem, hogy ezzel eleget mondtam és megértesz engem.*
|
| |
| |
