2025.07.20, Vasárnap, 01:27
Kezdőlap Regisztráció
Üdvözöllek, Vendég
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
A fórum moderátora: Mio  
Aki nem lép egyszerre
szela00Dátum: Csütörtök, 2014.11.27, 20:36 | Üzenet # 1
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
Egy kis katonásdi, doktorosdi és ami hozzá tartozik.

     
 
MioDátum: Szombat, 2014.12.06, 13:21 | Üzenet # 2
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Doktor Úr. Egy hölgy keresi Önt.*Szól neked egy nővér és amikor odamész a recepciónál édesanyám van.* - Szia Leighton rég találkoztunk.*Puszil meg.* - Ne haragudj, hogy csak így váratlanul felkereslek, de szükségünk van a segítségünkre. Ethanről van szó.*Szomorodik el.* - Nagyon nagy a baj..*Suttogja édesanyám, kinek a szemei a fájdalomtól csillognak így sose láthattad még, hiszen egy életvidám nő.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2014.12.06, 13:58 | Üzenet # 3
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Mikor bejön a nővérke, kicsit meglepődök. Eszem nincs hozzá, hogy ki kereshet. Lemegyek a recepciónál és nagyon meglepődök.* - Jó napot. *Puszilom meg én is.* - Semmi baj. *Szögezem le gyorsan és várom miről van szó, de mikor kiejti a neved, nem volt más kérdésem.* - Menjünk a rendelőbe. *Karomlom át és bekísérem. Helyet kínálok neki és leülök melléd.* - Miben segíthetek? *Nem szerettem volna édesanyád így látni és tudtam jól, hogy nagy baj van, ha ilyen. Az én szívem csak úgy kalapált. Te elmentél ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy az érzéseknek is vége lett.*

 
MioDátum: Szombat, 2014.12.06, 14:07 | Üzenet # 4
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
-Rendben.*Követ téged és bent leül.* - Most nem szolgál és nem is tudom, hogy valaha fog vagyis remélem, hogy nem.*Mindig is féltettek engem.* - Most itthon vagy egy katonai kórházba. Testileg is meg van megsérülve, de lelkileg még inkább, teljesen össze van törve. Rá se ismerek. Nem beszélget senkivel, rémálmai és dühkitörései vannak. Egyszerűen nem ismerek rá, eltűnt az a életvidám fiú, akit te is ismertél.*Picit elhallgat.* - Legutóbbi bevetés tragédiával végződött. Sokan meghaltak és végig kellett néznie és magát hibáztatja.*Suttogja.* - Ti olyan jóban voltatok és szakmádból is kifolyólag és tudhatnál neki segíteni. Kérlek.*Szorítja meg kezed.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2014.12.06, 14:26 | Üzenet # 5
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Csöndesen hallgatom édesanyád és mikor befejezte, nem volt kérdés, hogy mi a következő lépés.* - Nem kérdés, hogy segítek neki. Először is áthozatom ide, ehhez kell a beleegyezésed. *Nagyon ideges lettem és aggódok érted. Sosem akartam, hogy elmenj. Mindig féltem, hogy meghalsz és sosem látlak viszont, ez eszembe se jutott, hogyha egyszer mégis, akkor így.* - Miért kellett elmennie... *Suttogom halkan. Én ott voltam neked, annyira jó lett volna, ha akkor lettem volna annyira fontos, hogy itt maradj velem. Felállok és az asztalomhoz megyek. Elkezdem kitölteni a papírokat, de remeg a kezem.* - Az adatai itt vannak? *Kérdezem.*

 
MioDátum: Szombat, 2014.12.06, 14:35 | Üzenet # 6
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Persze mindenképpen. Nem érdekel ebben az esetben, hogy ő mit akar.*Az én érdekeim nézte.* - Ezt én is mindennap megkérdeztem, de tudod, hogy már gyerekkora óta erről álmodott és milyen makacs.*Mosolyodik el nagyon halványan.* - Igen itt.*Odaadja neked és a kezedre simít.* - Tudom, hogy te segíthetsz rajta.*Ad neki egy puszit, nagyon szeretet téged.* - Utána már talán mi is tudunk. Ilyenkor úgy gondolom olyan rossz anya vagyok.*Suttogja.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2014.12.06, 14:57 | Üzenet # 7
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Rendben. *Bólintok.* - Igen, makacs, mint az öszvér. *Mondom lágyan, azért látszódott, hogy én nem felejtettem és a szívem se. Elveszem a papírokat és folytatom a kitöltést.* - Mindent megteszek, amit csak tudok. *Bólintok, majd leteszem a tollat és anyukád felé fordulok.* - Jó anya vagy. Hidd el nekem, hiszen most is felkerestél és itt vagy miatta, nem? *Mondom kedvesen.* - Most nem szabad magadba kételkedned. *Teszem hozzá. Befejezem a papírokat és odaadom neki.* - Ezzel el kellene menni a katonai korházba és délután már át is hozzák ide az én osztályomra. *Ugyan nekem nem teljesen ez a szakterületem, de konyítok hozzá. Egész nap tűkön ülve vártam, hogy meghozzanak és mikor így lett, már rohantam is a kórteremhez. Egy üresbe raktalak, ahol senki nem zavarhat téged. Kívül megállok és látom az üvegen keresztül, hogy milyen állapotba vagy. Majdnem összerogyok és sírva fakadok, de erőt veszek magamon. Lassan benyitok és beljebb megyek.* - Szia Ethan. *Legszívesebben a nyakadba ugrottam volna, de tudtam, hogy nem szabad. Odahúzok egy széket és leülök melléd.* - Emlékszel rám?

 
MioDátum: Szombat, 2014.12.06, 15:07 | Üzenet # 8
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Anyukám sejtette, hogy többet érzünk egymás iránt de ezt most nem hozza fel.* - Ebben biztos vagyok.*Mondja komolyan. A szavaid nagyon jól esnek neki.* - Igazad van köszönöm.*Ölel meg.* -Rendben.*El is megy és megteszi az intézkedéseket. Én fel se fogom a dolgokat vagyis inkább nem törődök vele. Olyan vagyok, mint egy bábu. Nem érdekel jelenleg semmi és senki. A másik kórházba is bámulok csak ki az ablakon, amíg meg nem hallom, hogy szólítanak. Felismerem a hangodat, hát miért ne ismerném fel, de ez nem látszódik rajtam. Nem mondok semmit és nem nézzek rád csak üres tekintettel bámulok kifelé. Több kötés van rajtam és hegek, melyek régen fedik a testemet. Az arcom borostás még így se láthattál még. Nekem fel se tűnik, de a jobb kezem idegesen remeg.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2014.12.06, 15:20 | Üzenet # 9
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Jó lett volna, ha legalább rám nézel, vagy adsz valami jelet, hogy hallasz. Nem is foglalkoztam a hegekkel, vagy hogy mennyire kész vagy, annyira örültem neki, hogy viszont látlak.* - Ethan, emlékszel rám? *Kérdezem újra és nagyon lassan a remegő kezedre simítok.* - Tudod ki vagyok? *Nem mertem jobban hozzád érni, mert aggódtam, hogy megijeszt és csak dührohamot vált ki belőled.* - Tudod hol vagy most? Kérlek beszélj hozzám... *Kérlellek és finoman cirógatom a kezed.* - Beszélj velem... Több, mint 10 éve nem hallottam a hangod... hiányoztál nagyon, tudod? *Hiszen elmondtam, vagyis leírtam neked, hogy mit éreztem irántad.* - Nem kell semmit sem tenned, csak beszélgess velem egy kicsit.

 
MioDátum: Vasárnap, 2014.12.07, 17:40 | Üzenet # 10
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Elveszem a kezem és lassan rád pillantok.* - Menj el.*Ebből tudhattad, hogy emlékszem rád és tudom jól, hogy hol vagyok vagyis most azt nem, hogy a te kórházadba, de tudom, hogy abban vagyok. Hátat fordítok neked és nem mondok neked többet. Másként találkoztunk volna, akkor agyon ölelgetnélek, de a legrosszabb körülmények között látjuk újra egymást. Egyedül akartam lenni, egyszerűen élni se akartam.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2014.12.07, 21:32 | Üzenet # 11
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Ahogy elveszed a kezed, nem nyúlok utána. Mikor közlöd, hogy menjek el, halványan elmosolyodtam.* - Hát... 10 év után nem ez volt az első mondat, amire számítottam, de több, mint a semmi. *Mondom kedvesen.* - De nem fogok elmenni. *Szögezem le. Egyrészt elég makacs voltam, másrészt annyira örültem, hogy végre láthatlak.* - Sokat leszek itt veled, ha szeretnéd, ha nem. *Jegyzem meg és csöndben maradtam kicsit, majd elkezdtem mesélni.* - Még gyerekek voltunk, mikor elmentél.... nem értettem akkor sem és nem értem most sem, hogy miért mentél el. Tudod... először azért mentem az orvosira, hogy utánad menjek, de mivel egész végig nem jelentkeztél és nem adtál életjelet, lemondtam róla. Néha összefutottam anyukáddal futólag, akkor mondott pár szót, hogy éppen merre vagy. Mivel a családoddal beszéltél, arra gondoltam, hogy én csak teher lennék, ezért nem mentem végül. *Mondom halkan.* - Talán most is így van és a hátad közepére se kívánsz, de most be kell érned velem egy darabig. *Mosolyodom el.* - Örülök, hogy látlak végre, bár annak nem, hogy milyen áron. Nem tudom, hogy mi történt veled pontosan, csak nagy vonalakban mondtak pár szót nekem... és igazából én tőled szeretném hallani. Nem most, majd amikor itt az ideje. *Teszem hozzá gyorsan.* - Hozok neked enni, mindjárt jövök. *Gondoltam, hogy még nem ettél. Elmentem és hoztam neked az ebéd maradékából, majd visszaültem.* - Idefordulnál? *Kérlek meg.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2014.12.07, 21:46 | Üzenet # 12
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Mindent félreértettél, de most semmi kedvem nem volt kedvem neked, mindent megmagyarázni, hogy mit miért tettem. Én is hallottam rólad és nem telt el egy nap se, hogy ne gondoltam volna rád, de ha tartom veled a kapcsolatot, akkor mindent otthagytam volna, még ha ez gyengeségre utal akkor is. Nem mondok neked semmit továbbra sem, bár annyira ismerlek, hogy úgysem fogod feladni. Amikor visszajössz az étellel odafordulok de kiverem a kezedből a kaját.* - Nem akarok enni!! Nem akarom, hogy itt legyél!! Hagyj magamra!!*Emelem fel a hangomat.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2014.12.07, 22:37 | Üzenet # 13
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Annyira nem lepett meg, hogy kiverted a kezemből a tálcát.* - Enned kell és megmondtam, hogy nem menjek. *Mondom határozottan a szemeidbe.* - De legalább idefordultál. *Nyugtázom a dolgokat. Annyira szerettelek volna átölelni, de megőriztem az önfegyelmem. Letérdelek és elkezdem összeszedni a tálcát és az eltört tányért, de elvágtam az ujjam és fel is szisszentem.* - Fenébe... *Morgom, de elég látványosan vérzett, csak úgy csöpögött a vérem. Kicsit aggódtam, hogy milyen reakciót válthat ki nálad most a vér látványa, ezért rögtön zsepit kezdtem keresni és az ujjamra tekertem, majd elkezdtem felitatni a földről.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2014.12.07, 23:02 | Üzenet # 14
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem vagyok éhes és megmondtam, hogy ne legyél itt.*Morgok tovább, de ahogyan meglátom a vért hirtelen elsápadok.* - Úristen te vérzel.... istenem annyira sajnálom..... nem lesz semmi baj..... minden rendben lesz.*Mászok le hozzád és magamhoz ölellek.* - Nem halhatsz meg.... nem...*Szorítok nagyon erősen magamhoz, most azt se tudom, hogy ki vagy.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2014.12.07, 23:11 | Üzenet # 15
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem ettél tegnap óta és akkor is itt leszek. *Nem zavart a morgásod. Mindenre számítottam, csak erre nem, hogy így fogsz reagálni.* - Ethan, semmi baj. Nem lesz semmi baj. *Próbállak nyugtatni. Ölelésed annyira jól esett, még ha nem is azért kaptam, amiért szerettem volna.* - Nem fogok meghalni, nézd... *Bekapom az ujjam, hogy elálljon a vérzés.* - Látod? Már nem is vérzik, minden rendben. *Finoman az arcodra simítok.* - Itt vagy velem Ethan, már nem a csatatéren vagy. Velem vagy, csak velem. Itt nem bánthat senki, amíg én itt vagyok.

 
MioDátum: Vasárnap, 2014.12.07, 23:15 | Üzenet # 16
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Nem fogtam fel amit mondasz,  nem itt voltam.* - Minden rendben lesz..... igen minden rendben..*Tollak el és felpattanva kirohanok az ajtón.* - Segítsenek..... megsérült a társam.... azonnal segíteniük kell..*Üvöltöm kétségbeesve.* - Miért nem segít senki??? Miért???*Kezdek egyre jobban kiborulni.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2014.12.07, 23:21 | Üzenet # 17
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Ahogy kirohansz, már megyek is utánad, csak te kicsit jobb kondiba voltál. Azért sikerült beérjelek, de csak a szerencsének és a kórhűz alaprajzának volt köszönhető, egy folyosón és levágtam az utat. Szemből mentem, hogy még véletlen se ijesszelek meg. Menet közbe szereztem nyugtatót és a zsebembe raktam. Szemből közelítettelek meg és megálltam előtted.* - Ethan! *Szólok rád határozottan.* - Állj meg, ez parancs. *Próbálkoztam, hátha ez hat.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2014.12.07, 23:53 | Üzenet # 18
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Már akartak téged keresni és meg tenni az intézkedéseket, de te megjelensz. A nevemre rád figyelek és tényleg megállok.* - Uram... nem segítenek nekem.... pedig nagy baj van..... nagyon nagy..*Nézzek körbe és elkezdem összedörzsölni a kezeimet.* - Nem akar lejönni..... sok vér...... nem akar....*Rogyok térdre.* 

 
szela00Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 00:03 | Üzenet # 19
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Én segítek. *Mondom és odamegyek hozzád. Ahogy dörzsölni kezded a kezed, majd térdre rogysz, elveszek egy tiszta törölközőt és ráterítem a kezedre és úgy csinálok, mint aki megtörli neked.* - Így, most már tiszta, érted? *Kérdezem, de nem veszem el a törölközőt.* - Valaki menjen és takarítson fel a szobájában! *Szólok, mire már mozdulnak is.* - Mi a baj? Én segítek neked, csak mond el, mi a baj. *Nézek a szemeidbe.* - Menjünk vissza, jó? Elmondod, hogy mit tudok tenni és segítek, rendben?

 
MioDátum: Hétfő, 2014.12.08, 00:18 | Üzenet # 20
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Bólintok, de továbbra is nézzem a kezemet.* - Az osztagom... segíteni kell nekik...*Pattanok fel és felrántalak téged is.* - Igen vissza kell menni...*Rohanok be veled és bent az egyik embernek esem és a falra kenem pedig most le vagyok gyengülve.* - Hol vannak??? Hol van te átkozott??*Üvöltök rá.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 00:31 | Üzenet # 21
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Rendben, segítünk. *Mondom komolyan, majd megyek utánad. Visszamentem veled, de ahogy neki mész az egyik ápolónak, intek neki, hogy maradjon nyugodt.* - Ő nem tett semmit, engedd el. Csak egy civil. *Mondom komolyan és próbállak rávenni, hogy elengedd. Vissza akartalak hozni a valóságba, lehetőleg gyógyszer nélkül, így hangnemet váltottam.* - Emlékszel Ethan? Régen megfáztál... én, Leigton ápoltalak az ágyban. Azt mondtad, hogy egy betegnek pihenni kell, ezért etesselek meg és maradjak ott veled. *Simítok a karodra.* - Aztán anyukád főzött, behozta az ételt, én pedig gondoskodtam rólad, hogy hamar meggyógyulj. *Magyarázom folyamatosan.*

 
MioDátum: Hétfő, 2014.12.08, 00:39 | Üzenet # 22
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ellenség.*Üvöltöm és egy kézzel fogom a szabad kezemmel elkezdem a fegyverem keresni. biggrin Ahogyan tovább beszélsz a szorításom enyhül de továbbra se engedem el.* - Leighton mindig segített.....*Suttogom sokkal lágyabb hangon, de nem veszem lapot most, hogy te vagy az.* - De jó lenne, ha itt lenne..... ha látnám...... de neki nem szabad itt lennie...... mert veszélybe lenne.... azt nem akarom..*Suttogom.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 00:51 | Üzenet # 23
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Civil. Szembe szegülsz a paranccsal? *Kérdezem még kissé fenyegetően, mintha a feljebb valód lennék. Örültem, hogy lazul a kezed.* - Mindig segíteni is fog neked. *Mondom, de majd megszakadt a szívem.* - Idetudom hívni, de el kell hozzá engedned ezt az embert. *Ajánlom föl az alkut. Jól esett, hogy ha még így, de védesz.* - Elviszlek hozzá, egy biztonságos helyre, ahol nem eshet bajotok, rendben? *Finoman a karodra simítok és finoman próbálom elhúzni.* - Találkozhatsz vele... még mindig ugyan olyan fontos vagy Leightonnak, szeretne veled találkozni.

 
MioDátum: Hétfő, 2014.12.08, 01:06 | Üzenet # 24
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem Uram..*Még nem engedem el most se, de kezdek ilyen szinten megenyhülni.* - Igen ő nagyon jó ember...*Suttogom.* - Nem Nem Nem!! Nem hívhatja ide.*Fordulok feléd.* - Biztonságosra?? Megígéri?? Szeretne?? Hiszen cserben hagytam, pedig nekem is fontos nagyon...*Nem foglalkozok azzal, akit falra kentem.* - Mi lesz az osztagommal?? Azt is elintézi ugye? Kérem.... nem lesz több kérésem.*Beszélek összevissza.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 01:30 | Üzenet # 25
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Csak a biztonságos helyre hívom. *Magyarázom neked.* - Igen, szeretne. *Mást nem mondtam, csak ami fontos volt.* - Mindent elintézek. Te csak ülj le itt és várj. *Közben a kezemmel jelzek, hogy lépjen le az emberke, aki el is iszkol.* - Mindjárt itt lesz Leighton. Ez a legbiztonságosabb hely, érted? *Szépe odavezetlek az ágyra és leültetlek.* - Egy pillanat, és jön. *Kimentem és gyorsan ledobtad a köpenyem, majd vissza bementem. Leültem melléd az ágyra és adtam egy puszit az arcodra, mint régen.* - Szia... 

 
Keresés: