|
Aki nem lép egyszerre
|
|
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2014.11.27, 20:36 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Egy kis katonásdi, doktorosdi és ami hozzá tartozik.
 
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 01:46 | Üzenet # 26 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen értettem.*Leülök és még igazgatni is elkezdem magam, az nem tűnik fel, hogy csak a dögcédulám van rajtam, semmi más katonai dolog. Izgatottan várla, majd amikor megjelensz magamhoz ölellek, de most úgy mint régen.* - Szia.... el se hiszem, hogy itt vagy..*Puszillak meg én is.* - Hagyj nézzelek.*Tollak el finoman.* - Semmit se változtál.... még mindig kölyökképű vagy.*Nevetek fel és megcirógatom az arcod.* - Nem is tudom mikor találkoztunk utoljára..*Olyan mintha tökre jól lennék.* - Nem haragszol rám??
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 01:52 | Üzenet # 27 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy magadhoz ölelsz, nagyot dobban a szívem és most én is így teszel* - Én se hiszem, hogy te itt vagy... *Mondom halkan. Ahogy eltolsz, elmosolyodom.* - Te pedig még mindig pimasz. *Az arcum simul a tenyeredbe. Ahogy mondod, hogy nem tudod mikor találkoztunk, leszaladt pár könnycsepp az arcomon. Nem tudtam eldönteni, hogy most az előbb felismertél-e egyáltalán.* - Nem haragszom, csak rettenetesen hiányoztál. *Lassan átölelem a nyakad. Tudtam jól, hogy bármikor robbanhatsz.* - Soha nem haragudtam rád, csak nem értettem... *Megtörlöm az arcom és csak mosolygok.* - De most itt vagy... Helyesebb lettél, mint képzeltem. *Simítok én is az arcodra.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 02:02 | Üzenet # 28 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Amennyire kell.*Kacsintok rád.* - Ne sírj kérlek...*Törlöm le a könnyeid.* - Miattam sírsz??*Kérlek ne.*Ölellek ismét magamhoz.* - Te is nekem.... kérlek ne sírj.... mosolyogj rám.*Suttogom és ismét rád pillantok.* - Ez volt a helyes döntés.... most se tudom hogy tudok így visszamenni, de az osztagomnak szüksége van rám, én vagyok a parancsnok.*Mosolyodom el büszkén, azt is elfelejtettem, hogy azt gondoltam előbb, hogy bajba vannak.* - Helyes mi?? Bár meg kéne már borotválkoznom.*Simítok az arcomra. A te kezed pedig elveszem és cirógatni kezdem.* - Te orvos vagy ugye??
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 02:19 | Üzenet # 29 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem sírok... *Motyogom és mosolygok, ahogy kéred.* - Csak örülök, örömkönnyek. *Cirógatom addig az arcod, míg el nem veszed a kezem.* - Tudom, hogy te vagy. Anyukád mesélte, mikor összefutottunk. *Magyarázom.* - Büszke is vagyok rád nagyon. *Ez tényleg így volt, nem csak úgy mondtam.* - Jól áll. *Mondom, hogy ne aggódj miatta. Jó volt, ahogy cirógattad a kezem.* - Igen, az lettem. Osztályvezető vagyok. Elég speciális. *Nem akartam itt belemenni nagyon. Lassan megfogtam a kezed és összefontam az ujjainkat.* - Nagyon fontos vagy nekem... mindegy, hogy 10, 20 vagy 30 év telik el...
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 02:27 | Üzenet # 30 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az más.*Nyugszom meg.* - Annyira szép mosolyod van, már hiányzott.*Mosolygok rád lágyan.* - Köszönöm ez sokat jelent.*Fontos volt nagyon is a véleményed, csak azt nem vettem figyelembe, hogy ne menjek katonának, de ott senkire se hallgattam.* - Valóban? Nem is vártam tőled kevesebbet. Gratulálok. Én is büszke vagyok rád.*Puszillak homlokon.* - Köszönöm, örülök, hogy tetszik.*Mosolyodom el.* - Te is nekem..*Elhallgattok és közelebb hajolok.* - Ami a levelet illati én..*Mielőtt folytatnám megérkezik egy mentőkocsi, ami megzavar és egy másodperc alatt visszacseppenek a valóságba.* - Leighton...*Pattanok fel.* - Mi történt??? Különben is miért vagyok itt? Eddig nem itt voltam. Hol van az orvos?? Hol a felettesem??? Mi folyik itt?*Borulok ki.*
Az üzenetet módosította: Mio - Hétfő, 2014.12.08, 20:35 |
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 09:18 | Üzenet # 31 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy megdicséred a mosolyom, annyira jól esett.* - Köszönöm, örülök, hogy büszke vagy. *Mondom komolyan és a puszid nagyon jól esett. Tudtam, hogy én is fontos vagyok neked, csak azt nem tudtam mennyire. Mikor a levelet említed és közelebb hajolsz, kezdtem meglepődni, de jött egy mentő. A hangra én is felfigyeltem. Ahogy visszacsöppensz, nyeltem egy nagyot. Annyira jó lett volna hallani, hogy mit mondasz, mégha az nem is valóság teljesen, de mégis a te gondolataid. Csak szomorúan elmosolyodtam egy pillanatra, majd ismét erőt vettem magam.* - Én vagyok az orvos Ethan. *Mondom komolyan.* - Elvágtam az ujjam, ami egyfajta emléket váltott ki nálad. Összekeverted a valóságot. *Nem akartam neked hazudni.* - A felettesed nem volt itt, velem beszéltél. Végig velem beszéltél. *Felállok és odalépek hozzád.* - De legalább felismertél. *Mondom magamnak halkan a földet nézve, majd rád nézek.* - Pihenj egy kicsit, nem akarom, hogy kimerülj. *Ez elég megterhelő lehet a szervezetednek.* - Hozok vacsorát majd neked. *Indulok ki. Szörnyű volt ez az egész.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 20:55 | Üzenet # 32 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Édes vagy még mindig.*Cirógatom meg még az arcod.* - Orvos? Az én orvosom?*Kérdezlek és tényleg semmire nem emlékszem. A felettesem is csak azért mondtam, mert a másik kórházba többször bejött ugye.* - Persze, hogy felismertelek, de akkor is miért vagyok itt??*Most már kezd érdekelni, hogy miért hoztak ide át.* - Nem akarok és el akarok menni. Éhes se vagyok.*Szólok utánad és kinyitom a szekrényem. Levettem a felsőm és hát amikor elmentem is jó testem volt most meg már főleg szépen ki van dolgozva és még hegek ellenére is jól nézzek ki.* - Nem akarok itt lenni.*Veszek fel egy pólót.* - Ebbe nem egyezem bele.*Kezdem nacim is lehúzni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 21:41 | Üzenet # 33 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Jól esett, hogy édes vagyok, A folytatásra bólintottam.* - Igen, a te orvosod. *Tudtam, hogy idő lesz, míg felfogod ténylegesen a dolgokat,* - Azért vagy itt, mert édesanyád megkért, hogy foglalkozzak veled... bár meg se kellett volna kérnie, ha tudom, hogy hazajöttél. *Jegyzem meg. Ahogy utánam szólsz, megfordulok.* - Ethan... *Kezdenék bele, de akkor éppen öltözni kezdesz és egy pillanatra elveszek a látványodba.* - Szóval... kérlek ne csináld ezt Megértem, ha a hátad közepére se kívánsz, akkor keresek neked mást... *Teszem hozzá.* - De jelenleg nem vagy beszámítható. *Úgy hittem, hogy az előbbi csak amolyan hirtelen reakció volt és nem akartam róla beszélni. Ettől függetlenül őrjítő volt, hogy egyik percben magadhoz szorítasz, a másikban pedig ellöksz magadtól.* - Ezért édesanyád dönt a dolgokról...
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 21:51 | Üzenet # 34 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem akarom, hogy az orvosom legyél.*Közlöm veled ridegen, de igazából csak nem akartam, hogy így lássál engem.* - Felnőtt ember vagyok bassza meg.*Csapok a szekrénybe.* - Mi van?*Förmedek rád és most fel se tűnik a nézésed.* - Nem kell senki érted?? Egyedül akarok lenni!! Senki nem segíthet nekem, hát miért nem fogja fel senki??? Egy gyilkos vagyok!! Kudarcot vallottam minden értelembe.*Kezdek el remegni.* - Az lesz legjobb mindenkinek, ha eltűnök.... sőt az lett volna a legjobb ha meghalok..*Mondom összetörten.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 22:09 | Üzenet # 35 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *A ridegséged jobban érintett a személyes kapcsolatunk miatt, de igyekeztem fölé emelkedni.* - Aki súlyos traumán ment keresztül. *Jegyzem meg azért. Azért azt nem gondoltam, hogy így fogsz beszélni, de hát ez van.* - Azért nem fogadja fel senki, mert nem így van. Tudunk segíteni. *Magyarázom, de akkor szavaid nagyon fájtak és gondolkozás nélkül felpofoztalak. Könnyesek lettek volna a szemeim is egy kicsit, de nem folytak le.* - Miért lenne jobb, ha eltűnnél? Már egyszer eltűntél mellőlem és csak a miheztartás végett, rohadtul nem lett jobb semmi. *Közlöm és igyekszem lenyugodni.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 22:24 | Üzenet # 36 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Milyen enyhén fejezed ki magad.*Mondom gúnyosan.* - Nem tudtuk és nem is akarom.*Közlöm komolyan, majd amikor megütsz felszisszenek és gondolkodás nélkül visszaütök, de az én erőm jóval nagyobb.* - Ne merj még egyszer megütni.*Üvöltök rád.* - Kussolj már el! Nem rólad van szó!*Üvöltök tovább.* - Te se fel tudod fogni hogy min mentem és megyek keresztül!! Miattam haltak meg és végignéztem a halálukat de nem tudtam segíteni!! Ez nem csak egy parancsnoktól, hanem egy katonától is elfogadhatatlan.*Fogom a fejem.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 22:57 | Üzenet # 37 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| . Miért nem akarod? *Számíthattam volna rá, hogy visszaütsz, hiszen ezek reflexek nálad, de mégis készületlenül ér és meginogok, az asztalnak támaszkodok, hogy megálljak. Nem emelem rád a tekintetem.* - Ez rólad szól. *Én még nyugodt voltam. Nem akartalak tovább heccelni.* - Ebben igazad van, nem tudom felfogni pontosan, hogy mi történt... és igazából még nem olvastam az aktád. *Nem néztem rád.* - De még így sem hiszem, hogy bármi is rajtad múlt volna. Hogy bármi is azért történt, mert te nem hoztad ki magadból a maximumot. *Mikor már nem láttam csillagokat, nem támaszkodtam tovább.* - Én most buktam meg, mint orvos... *Mondom halkan, de inkább magamnak, mint neked.* - Ha szeretnéd, visszavitetlek... *Odalépek hozzád, majd finoman az arcodra simítottam és adtam megint egy apró puszit az arcodra, mint régen.* - Sajnálom, hogy megütöttelek. *Fordulok el és kiindulok újra.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 23:15 | Üzenet # 38 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Mert nem akarom, hogy így láss.*Vallom be végül.* - Mondtam, hogy senki nem tud segíteni. Süket vagy?*Váltok ismét bunkó stílusba, amit régen sose csináltam vagy ha mégis hamar észhez tértem.* - Igen rólam és én egyedül akarok lenni.*Közlöm veled.* - Szerinted az aktámból, majd átérzed amit én?? Ne legyél nevetséges.*Morgok.* - Nem hoztam ki, mert akkor ez nem történik meg. Tényleg nem szabadott volna elmennem katonának..... akkor ez nem történt volna meg soha..*Suttogom. Nem reagálok arra, hogy megbuktál nem tudok veled most így foglalkozni így a pofont se fogom fel.* - Inkább engedj ki a kórházból.*Mondom és a puszira nem reagálok és a bocsánat kérésre se. Végül a nadrág marad rajtam és elterülök az ágyon. Elfáradtam nagyon.* - Csak úgy tudnál segíteni ha megölnél....
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 23:32 | Üzenet # 39 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ettől nem vagy gyenge. *Tudtam, hogy büszke vagy és nagyon önérzetes.* - Nem vagyok süket, csak makacs és orvos. *Közlöm veled. Velem se lehet ilyen téren vitázni azért.* - Nem érzem át, de legalább tudni fogom, hogy mi történt. *Eszembe se jutott, hogy a papírból olvassam ki az érzéseidet.* - Azzal, hogy katonának mentél, a hazád szolgáltad. Nagyon sok jót tettél. *Habár még mindig nem értettem, de hát valóban nem lehetett róla lebeszélni sehogy sem. Már a kezem a kilincsen volt, mikor meghallom az utolsó mondatod.* - Nem engedhetlek. *Közlöm makacsul, bár valóban nem tehettem. Már a kilincsen van a kezem, mikor meghallom a szavaid* - Én hálát adok, hogy te túl élted. *Mondom komolyan.* - Azzal őket nem hozod vissza, ha te is meghalsz. *Kimegyek, de csak annyi időre, hogy ellátassam az arcom, na meg összeszedem a köpenyem, majd visszamegyek. A nyugtató még mindig nálam volt, de már az aktád is. Bent leültem egy székre és némán olvasni kezdtem.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2014.12.08, 23:46 | Üzenet # 40 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Szerinted.*Ez nálam sokkal többről szólt mint holmi büszkeség. A folytatásra csak megforgatom a szemeimet.* - Aktában csak a töredéke van leírva.*Jegyzem meg mellékesen.* - Gondoltam..*Legbelül tudtam jól, hogy segítségre van szükségem és csak kárt tennék magamba vagy másokba.* - Tudom.*Ezzel nagyon is tisztában vagyok. Nem mozdulok, amikor kimész és amikor visszajössz ismét csak bámulok kifelé az ablakon. Az aktába le van írva, amit mondott édesanyám vagyis dührohamok, rémálmok és a képzelgések. Fel van tüntetve, hogy milyen testi sérüléseim vannak és milyen lelki betegségeket állapítottak meg. Csak mások elmondása alapján van leírva, hogy mi is történt a csatatéren.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2014.12.09, 00:15 | Üzenet # 41 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Tudtam, hogy nagyon kevés lesz leírva. A végén letettem és téged figyeltelek. Tudtam, hogy azt kell elérnem, hogy te beszélj a történtekről, mert csak akkor fogod tudni feldolgozni.* - Hát ez tényleg nem sok. *Mondom végül az aktára.* - Tudod.... később.... jobb lenne, ha ennél, mert ha ma sem, akkor holnap infúziót kapsz. *Mondom komolyan, majd felálltam és átültem az ágyad szélére.* - Szeretnél még később szolgálni? *Kérdezem, de nem tolakodóan, csak azért erre jó volt időben felkészülni.* - Mesélsz nekem? 10 év alatt sok minden történt biztos. Hol voltál először? *Ez nem csak, mint orvosod, hanem mint barátod is érdekelt.* - Néha anyukád mondott pár dolgot, de nem sokat.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2014.12.09, 00:26 | Üzenet # 42 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Tudtam, hogy nem sok én megmondtam. Nem mondok semmit az infúzióra, bár azt tényleg nem akarom, akkor inkább eszek pár falatot, így is már sokat fogytam. Nem reagálok elsőre, majd csak rád pillantok.* - Nem tudom.... de most vissza se mehetek..... nem is engednének... magam se tudom hogy menni akarok.*Suttogom megtörten.* - Nem akarok még több embert megölni, főleg nem a társaim.*Ellenséget is igyekeztem nem megölni, ha összeütközésre került sor. Igazából már a tragédia előtt megtört voltam, hiszen sok borzalmat láttam és az utolsó bevetés mindent betett és megváltoztatott.* - Nem akarok mesélni...*Lehunyom a szemeimet.* - Annyira fáradt vagyok..
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2014.12.09, 00:36 | Üzenet # 43 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Egyenlőre nem. Sok vizsgálat kell, mire visszamehetnél. *Ismerem el és persze az én engedélyem is.* - Értem. *PErsze, hogy nem akartál. Annak viszont nagy örültem, hogy a szociális érzékenységed elég jól megmaradt.* - Rendben. *Bólintok, hiszen nem kell mesélned.* - Mi lenne, ha megfürdetnélek, megborotválnálak kicsit és aztán aludnál egy nagyot? *Kérdezem kedvesen.*- Át kellene kötni a sebeid is. Nem szeretném, ha elfertőződne bármelyik is. *Szerettem volna, hogy lazíts egy kicsit.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2014.12.09, 00:46 | Üzenet # 44 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tudom.*Bólintok. A folytatás meglep és bár nincs sok kedvem hozzá, de egy zuhany nagyon jól esne és bár nem jó, hogy ilyen állapotba látsz, de legalább te nem szánakozva nézel rám, amit utálok, még ha nem is rosszból teszik.* - Legyen nincs más választásom.*Felülök és leveszem a felsőmet.* - Milyen orvos vagy??*Kérdezem hirtelen.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2014.12.09, 01:05 | Üzenet # 45 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Pontosan. *Mosolyodom el kicsit, örültem, hogy megadtad magad.* - Speciális igényű embereknek segítek. Például, ha valaki szívre vár, de már gépre kell kapcsolni, itt helyezik el. *Magyarázom el neked.* - De vannak bántalmazottak és rokkantak is, bár a tornát nem én csinálom. Néha könnyebb, rutin műtéteket is én csinálok. Elég vegyes, nem vagyok külön szakorvos. *Azért végignéztem rajtad újra.* - Én vagyok az osztályvezető. Többen vannak még alattam. Lehet teljesen máshogy, de én is emberek életéért felelek. *Részben azért értettem, hogy min mehettél keresztül.* - Lehet nem illik ilyet mondanom, mint orvos, de akkor is nagyon szép tested van. *Nyugtázom a dolgokat.* - Egy vérnyomást és vércukrot megengeded, hogy mérjek?
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2014.12.09, 01:13 | Üzenet # 46 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor elérted az álmod, elvégre megdolgoztál érte.*Most másként dicsérlek meg, de ebben az állapotban most ez is nagyon dolog tőlem, különben meg rém büszke vagyok rád csak most ezt még nem tudom kimutatni.* - Ez igaz.*Ismerem el. A bókodra nagyon nagyon halványan, de elmosolyodom.* - A sok heg és seb ellenére is?*Pillantok rád.* - Mérd, ha utána hagysz pihenni és a mai napra békén hagysz.*Tudtam holnap ismét nem szabadulok.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2014.12.10, 12:40 | Üzenet # 47 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Olyasmi, de nem egészen. *Mosolyodtam el, azért még voltak dolgok, amiket szerettem volna elérni. A mosolyod, még ha nagyon kicsike is volt, azért engem jó kedvre derített.* - Ami az illeti, csak még szexibb leszel tőle. *Mondom aranyosan.* - Akkor csak azután mérem meg, hogy fürödtél, lecseréltem a kötéseket és ettél. *Azért én is tudtam alkudozni.* - Aztán megígérem, hogy hagylak pihenni és csak holnap jövök. *Komolyan is gondoltam, vannak más betegek is és rájuk is szakítanom kell időt.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2014.12.10, 12:52 | Üzenet # 48 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az csak jó ha vannak álmaid még.*Én is tele voltam mindig álmokkal és tervekkel, de ezek most elmúltak. Szinte most elképzelhetetlen, hogy egykor egy folyton vidám és pörgős pasi voltam.* - Nem változtál.*Csóválom a fejemet, de ezt nem rosszból mondom.* - Oké oké.*Bólintok úgysincsen más választásom.* - Akkor hogy gondoltad?*Célzok a fürdésre.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2014.12.10, 13:29 | Üzenet # 49 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akadnak. *Köztük mondjuk te, de ezt nem mondom neked.* - Hát nem sokat. *Mosolyodtam el, tudtam, hogy nem rosszból mondod. Azért örültem, hogy nem kellett meccseznünk.* - Hát leszedem a kötéseket, aztán megfürdetlek, mert elég mélyek a sebeid és nem szeretném, ha fájna. *Magyarázom neked. Felállok és ledobom a köpenyem, majd felgyűröm a fölsőm ujjait.* - Gyere. *Nagyon kedves voltam veled, legalábbis amennyire csak tudtam.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2014.12.10, 13:44 | Üzenet # 50 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Oké, bár jól esne végre már egy rendes fürdés.*Tudtam hogy sebeim miatt nem lehet.* - Megyek megyek.*Kimegyek a fürdőbe. Tényleg igen csak elfáradtam, hiszen ezek a kitörések a kevés energiám is leszívják. Bár nem látszik rajtam azért jobban zavarba vagyok pedig régen is ugye ápoltál, de most mégis minden más.*
|
| |
| |
