2025.07.20, Vasárnap, 10:08
Kezdőlap Regisztráció
Üdvözöllek, Vendég
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
A fórum moderátora: Mio  
Aki nem lép egyszerre
szela00Dátum: Csütörtök, 2014.11.27, 20:36 | Üzenet # 1
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
Egy kis katonásdi, doktorosdi és ami hozzá tartozik.

     
 
MioDátum: Vasárnap, 2017.02.05, 20:36 | Üzenet # 676
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Tudom.*Mosolyodom el.* - Reméltem is.*Kuncogok.* - A méretes barátom is nagyon várja.*Vigyorodom el igen csak tetszik az elnevezés, na meg alapból a gondolat.* - A legjobb az lenne, ha kivennél egy hetet és akkor kedvünkre tudunk szerelmeskedni, mert biztos, hogy nem fogok megállni egy - két menetnél, arról nem is beszélve, hogy végre lehet rendszeres szexuális életem, mert eddig nem volt.*Partner lett volna, csak alkalom nem.*  - Elég sok minden kimaradt, néha úgy érzem, mintha még csak 18 lennék.*Kuncogok.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2017.02.05, 22:54 | Üzenet # 677
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Igazából én két hétre gondoltam. *Kuncogtam édesen.* - És milyen rendszereset szeretnél? *Kérdezem kíváncsian és kicsit vigyorgok.* - Naponta egy vagy több? *Nyalom meg a szám. Csöndben hallgatlak, majd elmosolyodom.* - Én nem így mondanám, hogy kimaradt. *Cirógatom a pofid.* - Csak máskor éled meg. Te teljesen máson mentél keresztül ezekben az években. Biztos nem csak rossz élményed van. *Legalábbis reméltem.* - Azok ugyanolyan fontosak, mint ezek. De azokat nem lehet pótolni, minden mást igen és én örömmel állok szolgálatodra ebben. *Csókollak meg lágyan.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2017.02.12, 18:40 | Üzenet # 678
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Megbeszélve.*Vigyorgok.* - Mindenképpen több, szóval ahányszor csak tudjuk.*Kuncogok.* - Igazad van, így jobban hangzik.*Mosolyodom el.* - Valóban, nem csak rossz dolgok voltak, sőt sok jó is.*Különben előbb eljöttem volna.* - Számomra az öröm, hogy veled élhetem át, igazából mindig is így terveztem.*Mondom a csók előtt.* - Akkor mesélek neked a vicces dolgokról.*Azzal bele is kezdek és tényleg jókat nevetek, már ez is haladás, hogy legalább, a jó dolgokról beszélek.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2017.02.12, 22:03 | Üzenet # 679
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Tetszik a terv. *Nevettem el magam.* - Örülök. *A folytatásra kicsit zavarba jöttem. Olyan jó lett volna tudni, hogy így tervezed. Akkor vártam volna rád bármeddig, de megértem, hogy miért nem kértél erre. Nagyon meglepett, hogy mesélni kezdtél, de annál jobban örültem neki, hiszen nemrég még ezt is elutasítottad. Nagyon jókat nevetek, alapból vicceseket mesélsz, de az előadásod csak rádob. Nagyon élveztem az egészet és büszke voltam rád.*

 
MioDátum: Péntek, 2017.02.24, 12:31 | Üzenet # 680
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Nevetésedtől csak lelkesebb leszek és tovább mondom.* - Annyira imádom a nevetésed.*Puszillak meg.* - Mindig feldob, már rég nevettem ennyit.*Pedig tudod, hogy amúgy sokat vigyorgok és mindig is egy mókamester voltam.* - Mondhatni ott is én szórakoztattam a többieket.*Kuncogok.* - Az újoncok így elsőre azt hitték, hogy mindig laza vagyok, hát hamar megtapasztalták, hogy nem.*Vigyorgok.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2017.02.27, 00:18 | Üzenet # 681
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Én pedig azt, ahogy mesélsz. *Kuncogok tovább.* - Én is. *Még lihegtem a sok nevetéstől.* - Ez nem lep meg. *Engem is mindig feldobtál.* - Ó, kis gonosz szadista hősöm. *Nevetek és gyöngéden megcsókollak.* - Bár tudom, hogy igazságos vagy és sosem kérnél olyat, amit nem tudnának teljesíteni. *Puszillak meg. Ennyire ismertelek már.* - Nagy szíved van. *Simítok a mellkasodra. Alig vártam, hogy kikerülj.*

 
MioDátum: Péntek, 2017.03.03, 13:25 | Üzenet # 682
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Mindig is szereted.*Puszillak meg.* - Köszönöm a szép bókot.*Nevetek fel és a csókodat viszonozom.* - Hiszen ismersz és muszáj megnézni, hogy ki mennyit bír. Nem kötelező már a katonaság és nem egy srác jött el, mert ez milyen menő, aztán kiábrándítottam őket, hogy ez nem így van.*Mondom komolyabban.* - De olyan is van, aki komolyan veszi, de még se alkalmas, ami nem baj, csak időben derüljön ki. Nem rosszból, de te se lennél alkalmas, még katonai orvosnak se biztos. Túlságosan édes és kedves vagy.*Tény elfogult is vagyok veled.* - A tiédnél nem nagyobb.*Csókollak meg.* - Szeretlek nagyon.*Suttogom az ajkaid közé.*

 
szela00Dátum: Hétfő, 2017.03.06, 02:12 | Üzenet # 683
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Csöndesen hallgatlak és nagyon érdekes volt. A folytatás azért meglepett kicsit, de nem mondtam rá semmit. Tényleg úgy hangzott, mintha nem akarnál egyáltalán ott látni.* - Csak szerinted vagyok az. *Mosolyodom el. Csókod viszonozom, de aztán el is pirulok. Én képtelen voltam kimondani, féltem, hogyha megteszem, ismét eltűnsz mellőlem. Így csak szorosan odabújtam. Picit csöndben maradok, majd felpillantok az arcodra.* - Tudom, hogy azt mondtad, leszerelsz... *Kezdek bele.* - De ha végül úgy döntenél, hogy visszamennél, akkor veled mennék. *Közlöm veled.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2017.03.12, 20:15 | Üzenet # 684
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Kétlem.*Szerintem sokan így látják.* - Édes vagy.*Cirógatom meg a pofidat. Valamiért nem lep meg, amit mondasz.* - Nem fogok visszamenni.*Mondom komolyan.* - Leighton szerintem félreértettél. Sokra becsüllek és tudom, hogy mint orvos, bírnád és nagyon nagy segítség lennél, de mint ember, már kevésbé. Tisztában vagyok vele, hogy itt is vannak súlyos esetek, de az ott teljesen más, érted? Különben meg a legfontosabb, nem engedném, mert nem akarnám, hogy bajod essen. Most mondhatod, hogy képmutató vagyok, igazából így is van, de akkor se bírnám ki, ha elveszítenélek. Én nem bírnám ki, amit te.*Suttogom és szorosan magamhoz ölelek.* - De én se megyek már sehova, ígérem.*Suttogom a füledbe.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2017.03.12, 22:09 | Üzenet # 685
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Elmosolyodom, ahogy kijelented.* - Igen, megértettem. *Én nem éltem át és nem mentem el, de azért megértettem a dolgot, bár nem olyan mélységekbe, mint te, de gondolom eleinte te se tudtad még a dolgokat.* - Nem volt más választásom, nemde? *Puszillak meg és bújok hozzád.* - Az nagyon jó. *Szorítalak magamhoz.* - Nagyon, nagyon jó! *Kuncogok.* - Mert tudod... most már képtelen lennék nélküled élni. *Fektetem a fejem a mellkasodra.*

 
szela00Dátum: Szerda, 2017.03.15, 13:17 | Üzenet # 686
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Valóban.*Azért egy kicsi bűntudatom van, de hát mégis csak a katonaság volt az álmom.* - Nagyon, nagyon édes vagy.*Csókollak meg.* - Én sem bírok nélküled és igazából sose tudtam. Bár az elején azt mondtam, hogy meg akarok halni, de tudod te tartottál életben. Mondogattam magamnak, hogy élnem kell érted.*Persze a családom és barátaim miatt is, de te voltál, aki folyton a szemem előtt lebegett.* - Minden nap te voltál az első és az utolsó gondolatom.*Vallom be.* - Elterveztem, hogy amikor leszerelek, akkor megkereslek és titkon reméltem, hogy nem leszel senkivel, de közben, azt is akartam, hogy boldog legyél és bűntudatom volt, hogy közben azt is akartam, hogy egyedül legyél.*Mondom, majd felnevetek.* - Elég kettős nem de?

 
szela00Dátum: Szerda, 2017.03.15, 14:01 | Üzenet # 687
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Csöndben hallgatlak és csak mosolygok.* - Tudod, ennek most nagyon örülök. *Velem akarsz lenni, nem akarsz meghalni. Tudom, hogy már mondtad, de a megerősítés nagyon jól esett.* - Nekem is te... még akkor is, ha volt valakim. *Tényleg őrülten szerelmes voltam beléd.* - De igen. *Kuncogok.* - Egyébként... én is így voltam vele. *Ismerem be.* -Szerettem volna, ha boldog vagy, de közben magamnak akartalak. *Mondom édesen.* - Bár rettentően féltem, hogy lehet többé nem is akarsz majd látni. *Bújtam még jobban, majd gyöngéden megcsókollak.* - Tudod mit? *Mosolyodom el.* - Szerintem ez így volt jó. Így legalább tudjuk, hogy összetartozunk és mindegy mi lesz, itt leszünk egymásnak. *Szeretni fogjuk egymást, mindegy mennyi idő telik el és nem számít a távolság se.* - Boldog voltam. *Mondom kedvesen.* - Bár nem fogható ahhoz, mint amit most érzek. *Te voltál a mindenem.*

 
szela00Dátum: Szerda, 2017.03.15, 20:32 | Üzenet # 688
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Csak veled tudok igazán boldog lenni, te vagy a mindenem.*Csókollak meg lágyan.* -  Ez sose fordult meg a fejemben és nem hittem, hogy ilyenekre gondolsz.*Csóválom a fejemet és a csókodat viszonozom.* - Tetszik ez a gondolatmenet. Egymásnak lettünk teremtve, bármennyire is nyálasan hangzik.*Kuncogok.* - Akkor jó, ha az voltál.*Ez sokat jelent.* - Mit érzel most?*Szeretem volna hallani is és nem csak érezni.*

 
szela00Dátum: Szerda, 2017.03.15, 23:49 | Üzenet # 689
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Én is így vagyok vele. *Élvezem ki csókod.* - Most már... szóval elég sok butaság járt a fejemben, mármint most már annak tűnik. *Bújok hozzád.* - Igen. *Kuncogok veled.* - Hát... *Nem is tudtam, hogyan írjam le neked.* - Biztonságot, nyugalmat és nagyon sok szeretetet. *Mosolyodom el.* - Ez nem egyszerű boldogság... hanem, egyszerűen elégedett vagyok. *Csókollak meg lágyan.* - Mintha ott lennék, ahol lennem kell. *Próbáltam megértetni veled.*

 
szela00Dátum: Csütörtök, 2017.03.16, 02:21 | Üzenet # 690
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem hibáztatlak érte, igazából mire is gondolhattál volna.*Valószínű én is így tettem volna.* - Én is, így érzem magamat.*Mosolyodom el.* - Örömmel hallom.*Suttogom az ajkaid közé és a csókodat is viszonozom.* - Értelek nagyon is, mondhatni révbe értünk.*Kuncogok és most én csókollak meg.* - Normális, hogy megint tudnék aludni? Komolyan lehet, hogy a szervezetem most pótolja a sok kimaradt alvást.*Nevetek fel.*

 
szela00Dátum: Csütörtök, 2017.03.16, 20:22 | Üzenet # 691
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Elmosolyodom kicsit.* - Akkor jó. *Örültem neki nagyon, hogy te is hasonlóan érzel.* - Igen, ez a jó megfogalmazás. *Kuncogok édesen, de csókodra abbahagyom.* -  Persze, hogy az. Sok alvásra és pihenésre van szükséged. *Puszillak meg.* - Sőt, az a jó, ha sokat alszol. Én is pihenek veled kicsit. *Kuncogok és odabújok ismét.* - Aludj hősöm. *Cirógatlak finoman.*

 
szela00Dátum: Csütörtök, 2017.03.16, 23:52 | Üzenet # 692
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Így még jobb, hogy te is velem alszol.*Mosolyodom el.* - Nem lesz nehéz.*Ölellek magamhoz és adok egy csókot, majd végül elalszom. Szerencsére nyugodtan alszom, a kis kutyám is felfekszik a lábamhoz. A napok telnek és elvagyunk, de a lábam nem úgy javul, ahogy vártuk és még a tornát, se kezdhetem el, ami igen csak bosszantó. Éppen egyedül vagyok és bár megtiltottad, de nem bírom ki és próbálok lábra állni, ami tényleg elég fájdalmas.* - Kurva életbe.*Morgok, de tovább próbálom, a kutyuskám pedig jelezve ugatni kezd.* - Jól vagyok.*Mondom neki és ismét megindulok, aminek esés lesz vége.* - Francba.*Igyekszem felállni.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2017.03.18, 23:33 | Üzenet # 693
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Egész nap a tiéd vagyok. *Mosolygok én is. Én is hamar elaludtam, azért rendesen túlhajtom magam a betegeimért. Nagyon jól érzem magam veled, látszik, hogy minden probléma ellenére majd kicsattanok a boldogságtól. Sok időt töltök veled, de senkit sem hanyagolok. Nagyon bántott, hogy nem úgy gyógyulsz, próbáltam mindent megtenni. Nem tudtam, hogy mivel próbálkozol, csak éppen mentem be hozzád. Már kint hallottam, hogy ugat a kutyusunk. Benyitva eléggé kiakadok.* - Mi a jó életet művelsz? *Térdelek le melléd.* - Nem vagy eszednél. *Morgok nem is kicsit. Benyúlok a hónod alatt.* - Támaszkodj rám rendesen. *Jelzem, hogy ne támaszd magad, mert tudom, hogy kímélnél, de most nem szabad terhelni a lábad, na meg amúgy is erősebb vagyok, mint hiszed. Segítek felállni és visszafektetlek az ágyba.* - Ne csináld ezt velem. *Nagyon komolyan néztem rád. Felvettem egy gumikesztyűt és kibontottam a kötésed.* - Felszakadt. *Sóhajtok egy nagyot.* - Mindjárt jövök, lehet újra kell varrni. *Megyek ki és megkérek egy nővérkét, hogy hozzon oda minden szükséget, majd visszamegyek és tovább vizsgállak. Szépen elállt a vér szivárgása és szerencsére a varratok maradtak a helyén.* - Varrni nem kell. *Teszem azért hozzá. A nővérke betol egy mobil ultrahanggépet.* - Köszönöm. *Mondom neki és magunkra is hagy. Megnézem vele a lábad, de most nem szeretgetlek, orvos üzemmódba kapcsoltam.* - Szerencsére nem mozdult el semmi. *Sóhajtok egy nagyot.* - Nem biztos, hogy még egyszer helyre tudjuk rakni. *Fordulok feléd és elkezdem bekötözni.* - Ha megszakad, egész életedben erős fájdalmaid lesznek és nem fogsz tudni rendesen járni. Ezt akarod? Nem viccből mondtam, hogy nem kelhetsz fel. *Fejezem be. Leveszem a gumikesztyűt és finoman az arcodra simítok.* - Tudom, hogy gyűlölöd, hidd el, én is azt akarom, hogy minél előbb lábra állj, de ezzel csak hátráltatod a gyógyulásod. Mit akartál? Megütötted magad még valahol? Kell fájdalomcsillapító? *Kérdezlek tovább.* - Ne ijessz így meg...

 
MioDátum: Csütörtök, 2017.03.23, 12:24 | Üzenet # 694
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Semmit.*Morgok. Nem ellenkezek és rád támaszkodom.* - Jól vagyok.*Persze nem így van és fáj is, de most a dühöm nagyobb, így elnyomja. Nem mondok neked az elején semmit, csak fortyogok magamba.* - Nem akarom, de mi a garancia arra, hogy felépülök?*Nem ellenetek szól, de ezek után kitudja.* - Járni akartam és nem magatehetetlenül feküdni, mint egy szerencsétlen pöcs. Fogalmad sincs róla, hogy mennyire gyűlölöm.*Fakadok ki.* - Nem kell gyógyszer és meg vagyok.*Morgok, majd felsóhajtok.* - Nem neked akartam rosszat, de tudod milyen vagyok. Nem akartalak megijeszteni..*Simítok az arcodra.* - Ne haragudj.*Csókollak meg.* - Én csak nem bírom ezt az állapotot, annyira tehetetlennek és hasztalanak érzem magam.*Suttogom, de már letörtön. Ismertél, hogy sose tudtam nyugton maradni és ez azóta se változott, csak ugye most nagyobb a baj.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2017.03.26, 23:34 | Üzenet # 695
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- A szavam nem elég!? *Kérdezek vissza kissé felháborodva.* - Nem vagy az és ismerlek már annyira, hogy tudjam. *Közlöm veled.* - Rendben. *Simításodra sóhajtok egyet.* - Mindjárt lenyugszom. *Motyogom és viszonozom a csókod azért. Leültem az ágyad szélére és odahajolva homlokon csókollak.* - Tudom hősöm, hogy nem viseled jól. Azt is tudom, hogy mit ígértem, de az, hogy miért nem gyógyul olyan gyorsan... nos... *Nem akartam neked hazudni.* - Mondhatjuk, hogy egész jó fizikai állapotban jöttél haza, de akkor sincs semmi tartaléka a szervezetednek. Folyamatosan gyógyulnak a sebeid és a poszttraumás stressz teljesen kimerít. Ezért fontos, hogy egyél rendesen, szedd a vitaminokat és pihenj minél többet. *Simogatom folyamatosan a pofid.* - Tudva, hogy honnan jössz és mi történt, hidd el, hogy nagyon jól haladsz.

 
MioDátum: Kedd, 2017.04.04, 12:19 | Üzenet # 696
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Tudod, hogy elég, de ez ennél jóval összetettebb.*Neked se menne olyan könnyen, ha te feküdnél itt.* - Tudom, hogy szerinted nem vagyok.*Te sose látnál annak.* - Nos?*Pillantok rád és amit mondasz igazából, nem lep meg. Tisztában vagyok vele én is, hogy lelkileg egy roncs vagyok.* - Értem.*Bólintok.*  - Neked elhiszem.*Suttogom.* - De nem ígérem, hogy nem lesznek, ilyen húzásaim, de igyekezni fogok.*Magam se tudom, hogy mikor kattanok be.* - Van esély rá, hogy hallucináljak és elveszítsem a tudatomat?*Ilyenekről nem igen beszéltünk.*

 
szela00Dátum: Szerda, 2017.04.05, 10:28 | Üzenet # 697
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Annyira nem, mint hiszed. *Cirógatom meg az arcod.* - Akkor jó. *Csöndben hallgattalak és gondterhelt lesz az arcom.* - Ha még egyszer felállsz addig, amíg nem szabad, az ágyhoz kell szíjazzalak. *Ezt pedig nagyon nem akartam megtenni. Kérdéseden elgondolkoztam.* - A poszttraumás stresszre mindenki máshogy reagál. A te esetedben el tudom képzelni, hogy erős hallucinációid lesznek. A többit nem tudom. Szerencsére mióta itt vagy, nem nagyon volt gond. *Cirógatom meg az arcod.* - Viszont minden elképzelhető. *Nem akartam neked hazudni. Odahajolva finoman megcsókoltalak.* - Mindent megteszek, hogy elkerüljük az epizódokat. *Mondom komolyan. Folyamatosan olvastam és tanultam érted.*

 
MioDátum: Péntek, 2017.04.07, 20:47 | Üzenet # 698
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Miért?*Kérdezlek kíváncsian.* - Ez más esetben igen csak tetszene és játszhatnánk is.*Vigyorodom el kicsit kajánul* - De megértettem és tényleg igyekezni fogok, mert idáig nem akarok eljutni.*Azt már nem tudnám elviselni.* - Értem.*Nem lep meg, erre a válaszra számítottam.* - Igen ezzel tisztában vagyok.*Suttogom az ajkaid közé és most én csókollak meg.* - Arra is van esély, hogy teljesen megbolondulok és be kell zárni? Ne értsél félre, meg fogok mindent tenni, de tudnom kell.*Megtörténne, akkor már élni se szeretnék.*

 
szela00Dátum: Péntek, 2017.04.14, 13:12 | Üzenet # 699
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Te most mindent egyszerre szeretnél, de ezt csak lépésenként lehet. *Cirógatom meg az arcod.* - Ne aggódj, fogunk. *Vigyorodom el én is.* - Rendben. *Csókollak homlokon. Tudom jól, hogy az a lelki gyógyulásod visszavetné.* - Sajnálom. *Bántott, hogy nem tudtam, hogy mit tegyek érted még. Csókod jól esett. Kérdésedre viszont teljesen lefagytam. Csöndben maradtam egy kicsit és mérlegeltem, hogy mit mondjak neked.* - Olvastam olyan eseteket, ahol már nem lehetett segíteni. *Mondom halkan. Megfogom a kezed és megszorítom kicsit.* - Elhatalmasodtak a hallucinációk és már sosem tértek a tudatukhoz vagy egyszerűen nem tudták feldolgozni a történteket. A helyzet súlyosságától függően speciális helyeken vannak. *Egy kis félelem bennem volt. Aggódtam, hogy csak ideiglenes javulást mutatsz és később visszaesel. Nem tudom mit tennék, ha ez megtörténne.* - De ez nem is fontos. Te nem fogsz odajutni. Nem engedem. *Azt már én sem bírnám ki.*

 
MioDátum: Szerda, 2017.04.19, 12:42 | Üzenet # 700
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Mint mindig.*Mosolyodom el picit.* - Helyes.*Vigyorgok.* - Ne sajnáld, te mindent megteszel.*Cirógatom meg az arcodat. Figyelmesen hallgatlak és kicsit elhallgatok.* - Nem fogok, de benne van a pakliban és ezt te is tudod nem? Nézz a szemembe és mond 100%-an azt, hogy ez nem fog megtörténnie.*Nézek mélyen szemedbe.* 

 
Keresés: