|
Aki nem lép egyszerre
|
|
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2014.11.27, 20:36 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Egy kis katonásdi, doktorosdi és ami hozzá tartozik.
 
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2017.09.05, 17:01 | Üzenet # 751 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen, tényleg. *Mosolyodom el.* - Bele ne szeress nekem. *Nevettem el magam, mert csak vicceltem. Édes volt a féltékenységed és kicsit húzni akartalak.* - Hááát... *Puszilgatlak közben.* - Egy ölelésnél semmi több. *Kuncogok.* - Nem volt köztünk semmi. Sem Asamival, sem Devannel. *Cirógatom meg a pofid.* - Nem igazán tudom. Szerintem inkább az egoizmusa az oka, de én is szurkolok. *Imádtam, ahogy mosolyogsz.* - Igen, nagyon nagy előre lépés. *Látszott rajtam, hogy elégé megkönnyebbültem.* - Igaz. *Nevettem el magam.* - Mindenki megérdemel egy kis törődést... egyesek kicsit többet. *Kuncogok és puszid után én megcsókollak.* - Én sem ismerek hozzád hasonlót. *Mondom édesen.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2017.09.08, 17:20 | Üzenet # 752 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem is tudom, ha még jóképű is és gondolom az..*Kicsit elhallgatok, majd felnevetek.* - Édesem senkinek nincsen esélye veled szemben.*Csókollak meg.* - Igen?*Most még a puszid se hat meg.* - Kis mocsok vagy remélem tudod.*Harapom meg a nyakad finoman.* - Helyes, helyes.*Látszik, hogy megkönnyebbültem. Nem tartottam attól, hogy tartanom kéne tőlük, de jó, hogy nem volt velük semmi és nem látták és érezték azt, mint én.* - Tényleg érdekes ember.*Jegyzem meg.* - Igen igen egyesek sokkal, de sokkal többet.*Vigyorgok és a csókodat hosszasan viszonozom.* - Köszönöm.*Csókollak meg most én.* - Annyira szép vagy, napról napra csak szebb lesz.*Gyönyörködök benned.* - Piszok nagy mázlista vagyok veled.*Mosolyodom el igen csak szerelmesen.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2017.09.08, 20:15 | Üzenet # 753 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az. Dögös. *Kuncogok.* - Helyes, ezt akartam hallani. *Bár ezt mondtam, azért hallani lehetett a megkönnyebbülést a hangomba. Boldoggá tett, hogy én kellek neked.* - Igen, tudom, de így szeretsz. *Sóhajtok nyakamra egy aprót.* - Nincs olyan exem, akivel tartanám a kapcsolatot, kivéve Roy, bár ő nem is igazán az exem. *Magyarázom neked, biztos voltam benne, hogy ezt örömmel hallod majd.* - Határozottan az. *Értek egyet veled.* - Hm, és érzik is azt a sok, sok törődést? *Kérdezem kacéran még.* - Ne köszönd. *Nem vagyok rest csókolni téged.* - Miattad... *Pillantok az arcodra.* - Akárcsak én veled. Sosem engedlek át senkinek. *Hasonlóan mosolygok én is, mint te. Kellettél nekem nagyon.* - Egyébként szerencséd is van... *Finoman a lábadra simítok.* - Lassan elkezdheted a tornát, lehet lassabban, mint vártam, de szépen gyógyulsz. *Puszilak meg.* - Büszke vagyok rád, hogy ilyen türelemmel bírod. *Leszámítva a mait, tényleg betartottál mindent.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2017.09.08, 23:43 | Üzenet # 754 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Úgy, mint Devan?*Nem az én típusom, de jó pasi az tény.* - Sejtettem.*Kuncogok.* - Ebben ne is kételkedjél.*Cirógatom meg a pofidat.* - Ez így van.*Mosolyodom el.* - Bővel elég Roy.*Morgok édesen.* - Fog még nyomulni?*Remélem felfogta, hogy velem vagy.* - Igen, de azért jobb biztosra menni.*Pimaszkodom.* - Már megtettem.*Kuncogok.* - Édes vagy, hogy így gondolod.*Aranyos gondolat.* - Ne is engedj, nem mintha bárkinek sikerülne.*Nem lennél velem, akkor inkább egyedül lennék.* - Ezt mondom én is, hogy szerencsés vagyok veled.*Kuncogok, nem igen értem, hogy mire is gondolsz.* - Az jó már nagyon várom.*Sose bírtam, ha sokáig kell egy helyben lennem.* - Igyekezni fogok továbbra is.*Mint már mondtam.* - Oké ma hibáztam, de ezt leszámítva is azt hitted, hogy gyorsabban fejlődök? Mennyivel lassabban haladok?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.09.10, 02:35 | Üzenet # 755 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Máshogy, de majd rájössz. *Kuncogok.* - Azért picit fogok, bár ez nem a te hibád. *Mosolyodom el édesen és hozzásimul a pofim a kezedhez. Elnevettem magam, ahogy morogni kezdesz.* - Nem fog. Megértette, hidd el. *Csókollak meg lágyan.* - Na meg az se számítana, ha nyomulna. *Teszem hozzá.* - Igyekszem. *Puszilgatlak ismét.* - Halad az a biztosra menés? *Veszem birtokba újra az ajkaid.* - Nem erre gondoltam. *Nevettem el magam.* - A lábadra, hogy nem sérült most meg a próbálkozástól. Az nagyon sokáig ágyhoz kötött volna. *Magyarázom meg.* - Nem lesz kellemes, de jót fog tenni. *Nem hazudtam neked az állapotodról.* - Helyes hősöm. *Simítok az arcodra.* - Igen, azt hittem. *Bólintok, majd elgondolkozom.* - Olyan két-három hét, szóval nem vészes helyzethez képest. Teljesen egészséges ember esetében nagyjából annyival rövidebb a gyógyulási idő, de neked több sérülésed is gyógyul egyszerre és kimerült a szervezeted. Már az is magában egy csoda, hogy meg lehetett most műteni és nem kellett vele várni. *Szerettem volna, ha megérted, hogy nem baj, sőt jó dolog csak, ha regenerálódsz.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.09.10, 19:10 | Üzenet # 756 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Most már tényleg kíváncsi vagyok.*Kuncogok.* - Ezt megértem.*Ezzel én is így vagyok, de ezzel nincsen baj.* - Nagyon helyes.*Mondom és a csókodat viszonozom.* - Tudom, de attól még ne nyomuljon, mert tuti, hogy befogok szólni.*Morgolódom.* - Alakul, alakul.*Kuncogok és hosszasan viszonozom a csókodat.* - Tényleg nagyon sajnálom.*Mart a bűntudat.* - Bírom a fájdalmat és a strapát.*Ez mindig is jellemző volt rám.* - Értem, akkor az még kibírható.*Rosszabbra számítottam.* - Szóval, azért egyben csoda is vagyok értem.*Kuncogok, de persze teljesen komolyan veszlek.* - Veled minden menni fog és olykor nekem se árt piheni.*Különben le se lehet lőni.* - Édes kis nyuszikám, el se hiszed, hogy mennyi erőt adsz, mint ahogyan mindig is adtál.*Mosolyodom el lágyan.* - Mindig is nagyon jó hatással voltál rám.*Puszillak meg.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2017.09.25, 00:11 | Üzenet # 757 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem fog nyomulni, hidd el. *Cirógatom meg az arcod. Nagyon élveztem, hogy féltékenykedsz.* - Akkor még egy picit dolgozok rajta. *Csókollak meg ismét.* - Tudom, most már minden rendben. *Puszillak meg.* - Igen, ezzel tisztában vagyok, de ez kicsit másmilyen érzés lesz. Melletted leszek végig, amikor csak tudok.* - Bizony, hatalmas csoda. *Erősítem meg.* - Együtt minden menni fog. *Nézek a szemeidbe rettentő szerelmesen. Sosem hittem volna, hogy így fogok valakit szeretni.* - Te is rám. Mindig motiválsz, hogy jobb és jobb leszek. *Puszidra elpirulok.* - Jó veled. *Nem akartam dolgozni menni, veled akartam még maradni.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.09.25, 18:20 | Üzenet # 758 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Helyes.*Te se örülnél fordított helyzetben.* - Jobb biztosra menni.*Kuncogok, minden egyes csókod kiélvezem.* - Kifogom bírni.*Igazából a fizikai fájdalom a legkevesebb.* - Édes vagy, de remélem tudod, hogy az igazi csoda számomra te vagy.*Csókollak meg.* - Igen együtt minden.*Szinte elveszek a tekintetedben.* - Mindig is jó hatással voltunk egymásra.*Mosolygok.* - Veled is kicsim és még milyen jó lesz.*Puszillak meg.* - Menj a dolgodra, itt várok rád jó?*Simítok az arcodra.* - Minél előbb végzel, annál gyorsabban jöhetsz vissza.*Próbállak motiválni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2017.09.30, 16:15 | Üzenet # 759 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tudom. *Nagyon sokat bírtál, az tény.* - Pont úgy, ahogy számomra te. *Ki is élvezem a csókod rendesen.* - Ez igaz. *Mindig adtad a motivációt.* - Igazad van, de nehéz itt hagyni. *Puszilgatom az ajkaid.* - Na jó, megyek... *Kelek fel mellőled és visszaveszem minden ruhadarabom. Még adok egy csókot, mielőtt kimennék és rád is mosolygok.* - Sietek. *Köszönök el tőled. aznap ahogy megbeszéltük, vissza is mentem hozzád. Nagyon jó kedvem volt és te is szépen fejlődtél. Lassan el lehetett kezdeni a fizikót.* - Ma lesz az első, izgulsz? *Kérdezlek, miközben tolókocsiban tollak a rendelőbe. Még nem állhattál a lábadra.* - Büszke vagyok rád nagyon. *Puszilom meg a buksid.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2017.10.17, 11:25 | Üzenet # 760 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ennek nagyon örülök.*Mosolyodom el.* - Tudom kicsim, de hamar végzel és én itt várlak, mint mondtam.*Kacsintok rád.* - Na jó menjél.*Kuncogok, annyira édes vagy. Csókodat viszonozom hosszasan.* - Rendben, jó munkát nyuszikám.*Pihenek és a kiskutyámmal vagyok el, amíg nem jössz vissza. A napok jól telnek, a hangulatom is jó és a legjobb, hogy nincsenek hallucinációim és rémálmaim, bár tisztában vagyok vele, hogy a rémálmok nem fognak megszűnni, de annak is örülök, ha minimálisra csökken és téveszméim nem lesznek.* - Igen elégé.*Csak rám kell nézni.* - Köszönöm kicsim.*Mosolygok.* - Te is izgulsz?*Simítok a kezedre.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2017.10.23, 18:08 | Üzenet # 761 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nagyon örültem, hogy ennyire stabil vagy. Nem gondoltam, hogy ennyire rövid idő alatt ilyen nagyon fejlődsz ezen a téren. Főleg nem az első találkozásunk után.* - Magadnak köszönd. *Mosolyodom el én is.* - Igen. Most még itt maradok veled és egyeztetünk mindent. Egyedül is kell majd gyakorolnod, ami nagyon fontos, de amikor csak tudok, segítek neked. *Szépen bemegyünk a rendelőbe, ahol egy idősebb pasi vár minket, jó nagydarab volt.* - Szia Mizuki. *Fogok vele kezet.* - Köszönöm, hogy foglalkozik Ethannel. *Nagyon hálás voltam érte.* - Ugyan Leighton, ez természetes. *Feléd fordulok, majd elmosolyodom.* - Ethan, ő Dr. Yin. A legjobb, akit csak ismerek a szakmába. *Odalép hozzád és kezet nyújt.* - Hagyjuk a formaságokat, Mizuki vagyok. Nagyon örülök, hogy megismerhetlek. Nos először is, szükségem lesz az összes adatra a műtéttel kapcsolatban, aztán felmérjük, hogy milyen fizikai állapotba vagy. De előtte! Segítek átülni az ágyra, biztos kellemetlen ebben a vacakban ülni. *Nagyon laza figura volt.* - Nyugodtan támaszkodj rám, kétszer akkora embereket is simán emelgetek, mint te. *Vigyorog és átsegít az ágyra. Odanyújtom neki a papírjaid és leülök melléd. Megsimogattam a hátad bíztatólag, míg ő a papírokat olvasta.* - Nos, a jó hír az, hogy ezt teljesen rendbe lehet hozni. A rossz pedig az, hogy eléggé fájdalmas lesz. A comb izmait sosem egyszerű rendbe hozni. *Ennek annyira nem örültem, mert nem akartam, hogy rászokj bármilyen gyógyszerre.* - Na de Leighton, kérlek engedj oda. *Felálltam és rád mosolyogtam.* - Ehtan szeretnélek megkérni, hogy emeld fel az ép lábad ameddig csak tudod, utána pedig a sérültet is. *Kezd neki. Én csak csendben figyeltem.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.10.23, 22:34 | Üzenet # 762 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Maradjon annyiban, hogy mindkettőnk érdeme.*Nélküled nem tartanék itt.* - Rendben van így lesz.*Te vagy a főnök.* - Üdvözlöm Mizuki.*Fogok vele kezet.* - Én is köszönöm, hogy foglalkozol velem.*Akkor már én is tegezem, így azért jobb lesz, hiszen sok időt fogunk együtt tölteni, ha jól haladok, akkor is.* - Szintén, bár jobb lett volna, ha nem így találkozunk.*De ha már így alakult, akkor remélem jól kifogunk jönni, bár úgy érzem, hogy nem lesz gond.* - Nem a legkényelmesebb.*Értek egyet.* - Pedig lássuk be, hogy én se vagyok azért kicsi.*Oké nála igen, de ő tényleg elég nagy darab, de ebben a szakmában ez előny.* - Bírom a fájdalmat és kitartó vagyok. A legfontosabb, hogy helyre lehet hozni, így még a fájdalom is megéri.*Nagyon elszánt vagyok.* - Minden rendben lesz.*Tudtam, hogy te sokkal jobban aggódsz.* - Rendben.*Úgy teszek, ahogyan mondja, de a sérült lábam már ennyitől is fáj.* - Elég szar érzés és van egy tippem, hogy ez még csak bemelegítésnek se felel meg.*Nevetek fel, legalább a hangulat legyen jó.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.10.26, 21:14 | Üzenet # 763 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az nagyon jó, ha ilyen elszánt vagy. *Mosolyodik el.* - Tudom. *Mondom neked, de ettől függetlenül még aggódtam érted nagyon.* - Valahogy úgy. *Nevet veled.* - De ez nem baj, pont ezért vagy itt. *Veregeti meg a vállad.* - Feküdj el kérlek. *Segít neked mindenben.* - Ez nagyon kellemetlen lesz, de muszáj. Kérlek bírd ki. *Tolja fel lábaid egyesével a mellkasodig, közben figyeli, hogyan mozogsz. Még egy pár ilyen gyakorlatot elvégzett, majd hagyott pihenni.* - Na, tovább nem kínozlak, ígérem, már csak könnyű gyakorlatok vannak. *Odamegyek, amíg pihenhetsz és megsimogatom az arcod.* - Kérsz inni? *Kérdezlek kedvesen.* - Egyébként Ethan egész jó állapotban vagy. Kicsit merevek az ízületeid és egy-két izom le van tapadva, de semmi komoly. A lábad idő lesz, de nagy részét meglehet oldani bejárással is. *Erre elmosolyodtam, mert ha így haladsz, ahogy most, hamarosan kiengedhetlek. Még átmozgatott, majd elköszönt tőlünk. Visszavittelek a szobádba és segítettem az ágyra ülni.* - Hogy vagy? *Simítok az arcodra.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.10.29, 21:22 | Üzenet # 764 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Másként nem is lehet vagy sokkal nehezebb lenne.*Megnehezítené a gyógyulásom.* - Igen.*Bólintok. Úgy teszek, ahogyan kéri.* - Rendben.*Hangosabban fel is szisszenek, az első mozdulatra.* - Jobban fáj, mint hittem.*Belekapaszkodok mindkét kezemmel az ágy szélébe. Többször felszisszenek, de kitartok és egyszer se mondom, hogy álljunk le.* - Az jó lesz.*Ez rendesen lemerített.* - Igen, köszönöm.*Bólintok.* - Ohh ez remek hír, nagyon örülök neki. Ilyen hírek hallatán simán elviselem a kínzásaid.*Kuncogok,de komolyan gondolom. További torna, azért tényleg jóval kellemesebb, de teljesen elfáradok.* - Őszintén hulla vagyok és úgy érzem, mintha több órás kőkemény edzést nyomtam volna le.*Kuncogok.* - Nagyon jó fej Mizuki és örülök a jó híreknek, ettől sokkal több erőm lett.*Mondom lelkesen.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.11.05, 22:11 | Üzenet # 765 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Semmi baj, jól bírod. *Biztat végig és segít. A szobádba már elmosolyodom rajtad.* - Elhiszem hősöm. Ezek a tornák mindig nehezek, de nagyon büszke vagyok rád. *Cirógatom meg az arcod.* - Látom, az energiád nem fogyott. *Nevettem el magam.* - Egyébként, ha így haladsz, ahogy most, lassan kiengedhetlek. *Szerettem volna én is reményt adni neked. Persze amíg nem beszélsz és mondod el mi történt, nem tehetem, de ez már nagy előrelépés.* - Feküdj le nyugodtan pihenni kicsit, nem akarom, hogy teljesen kimerülj. *Fontos volt, hogy megőrizd az energiád.* - Amikor csak tudok, megyek veled, ha megengeded. *Támogatni akartalak.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.11.19, 19:12 | Üzenet # 766 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Köszönöm.*Jól esik az ő támogatása és bátorítása is.* - Köszönöm kicsim.*Simul az arcom a tenyeredbe.* - Azért most egy kicsit elfogyott, de jól látod.*Kuncogok.* - Az nagyon jó lenne, mert akkor még lelkesebb lennék.*Nálad lenni mégis csak jobb lenne, mint a kórházban.* - Akkor pár hét múlva kimehetek?*Nézek rád nagy szemekkel.* - Ne aggódjál édesem, nem fogom megerőltetni magam.*Cirógatom meg a pofidat.* - Tudom, tudom kicsim, de csak akkor gyere, ha tényleg tudsz. Jó kezekben vagyok, szóval nem kell aggódnod.*Örülök, ha ott vagy, de nem lehetsz mindig mellettem.* - Különben nem akarsz egy csókot adni?*Mosolyodom el féloldalasan.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.11.26, 20:44 | Üzenet # 767 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy kiskutyaszemekkel rám nézel, elnevettem magam.* - Nos, ennyire nem egyszerű a dolog. *Nem tudtam, hogyan mondjam a dolgokat.* - Rendben. *Simul a pofim rendesen.* - Tudom, hogy jó kezekben van. Teljesen megbízom Mizukiban. Tényleg nem ismerek nála jobbat. *Nem véletlenül rá bíztalak. Sosem engednék olyat a közeledbe, akit nem érzek elég kvalifikáltnak. Elmosolyodom rajtad, majd közel ülök hozzád.* - Egyet nem... *Csókollak meg jó hosszan, majd még egyszer.* - De többet igen. *Kuncogok és még kicsit kóstolgatom ajkaid.* - Nos, a kiengedésről. *Fogom meg a kezed és összekulcsolom az ujjaink.* - Fizikailag valóban pár hét és már rendben leszel... *Adok egy csókot a kézfejedre.* - Mostanában elég stabilnak is tűnsz, de nem kockáztathatok. Amíg nem beszélsz és oldjuk meg a többi problémát, addig nem lehet. *Pedig már alig vártam, hogy végre együtt legyünk.* - Említettem korábban a poszttraumás veterán találkozót... szeretném, ha eljárnál rá, ha már Mizuki megengedi, hogy mankóval közlekedj. Utána pedig meglátjuk, hogyan tovább.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2017.12.13, 12:18 | Üzenet # 768 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Sejtettem.*Sóhajtok fel.* - Én meg tudom, hogy csak a legjobb kezekbe engedsz, sőt mondhatni túlságosan is féltesz. Van egy tippem, hogy félszemed azért rajtad tartod Mizukin.*Kuncogok, amivel nincsen baj.* - Hanem?*Vonom fel a szemöldököm és viszonozom a csókjaidat.* - Helyes.*Kuncogok veled.* - Nos, essünk túl rajta.*Sóhajtok egy igen nagyot.* - Igen ezt tudom.*Azért ez fél siker, legalább már nem leszek ágyhoz kötve, amitől már alapból kezdek lassan megkattanni.* - Sejthettem volna, hogy erről van szó.*Teljesen logikus.* - Értem, amit mondasz Leighton, de azt te is tudod, hogy van, amit nem lehet megoldani és sose leszek teljesen gyógyult, ahogyan azt te is megmondtad.*Mondom komolyabban.* - Elfogok menni a találkozóra, ha kell már most elmegyek, nem kell megvárni a mankót. Nem ígérem, hogy rögtön tudok, majd beszélni, de ott leszek és gondolom ez is számít. Hogyan továbbinál mire gondolsz? Hogy neked mikor mesélek?*Kérdezlek, de közben folyton cirógatlak.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2017.12.22, 22:46 | Üzenet # 769 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Túl jól ismersz. *Nevettem el magam. Még szép, hogy felügyelek mindent, ami veled kapcsolatos.* - Mégis vigyáznom kell az én hősömre, nem? *Mosolyodom el.* - A torna gyorsan fog haladni és végre felkelhetsz. *Cirógatom meg a pofidat.* - Sajnálom... *Nem akartam csak úgy felhozni, de úgy tűnik, erre sosincs jó alkalom, tudnod kell, hogy mi a helyzet. Kicsit elhallgattam és megfontoltam, mégis mit feleljek neked.* - Nem mindegy, hogy a "nem gyógyult" kimerül pár rémálomba, vagy tetlegességbe. *Féltem, hogy kárt okozol magadba. az nem érdekelt volna, ha én sérülök, csak attól féltem, hogy magad bántod.* - Nem kell beszélned a történtekről. *Simítok gyöngéden az arcodra.* - Csak szeretném, ha barátkoznál és beszélgetnél az ottlévőkkel, de azt sem kell elsőre, csak amikor úgy érzed. Egyáltalán nem is kell elmondod ott, hogy mi történt veled. Viszont biztos vagyok benne, hogy ők sok mindent megértenek, amit én nem. *Nem voltam a háborúban, de ők igen és sok hasonló dolgot láttak, mint te.* - A kiengedésed feltétele, hogy nekem beszélj és elkezdjük a terápiát. Még mindig áll, hogyha nem szeretnéd, nem csinálom én. *Megérteném, ha nem akarnál nekem beszélni ezekről.* - Néha egy idegennek könnyebb. *Mosolyodom el.* - Szeretném, hogy tudd, mindent megteszek, amit csak tudok és kitelik tőlem. Ha úgy érzed segítene, bármi is az, megteszem, csak kérned kell, oké? *Ölellek magamhoz.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2017.12.30, 13:43 | Üzenet # 770 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ahogyan te engem.*Kuncogok.* - Pontosan, ahogyan mindig is tetted.*Puszillak meg.* - Lehet hogy inkább te vagy a hős én pedig a nyuszika?*Nevetek fel.* - Az tényleg nagyon jó lesz már, ennyit feküdni szörnyű.*Sóhajtok fel, ilyen szinten semmit se változtam, régen is rosszul kezeltem a kényszerpihenőt.* - Semmi baj.*Nem húzhatjuk ezt a végtelenségig.* - Még mindig úgy látod hogy veszélyt jelentek a környezetemre és magamra?*Kérdezlek komolyan.* - Én is így gondoltam.*Elsőre velük se tudok majd beszélni, de legalább ott leszek. Csöndesen hallgatlak és elsőre nem is válaszolok. Hozzád bújok, majd megcsókollak.* - Leighton édesem.*Húzódom el, de csak annyira, hogy rád tudjak nézni.* - Ebben sose kételkedtem és nem is fogok, szóval ez meg se forduljon a buksidban.*Puszillak meg.* - Nem akarok magam mellé mást, semmilyen értelemben se.*Mosolyodom el, de komolyan gondolom.* - Nehéz erről beszélnem, mert félek. Mi van ha ettől leszek ismét rosszul? Vagy mivel annyira szeretsz és aggódsz értem, sok lesz amit megtudsz.*Téged is féltettelek, hogy összefogsz törni.* - Értesz?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2018.01.01, 10:19 | Üzenet # 771 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Most kicsit fordult a helyzet. *Nevetek veled.* - Tudom, tudom. *Mosolyodom el. Tisztában voltam vele, hogy mennyire gyűlölöd a kényszerpihenőket. Sosem voltál az a fajta, aki az ágyban nyugton tud maradni.* - Őszintén szólva ez nehéz kérdés. Itt gyakorlatilag el vagy szigetelve minden külső hatástól. Nem tudom, hogyan reagálnál, ha kimennénk. Ott több a zaj, a hirtelen történés, sok az inger. *Magyarázom neked.* - Eleinte úgy is fogunk menni sétálgatni meg ilyesmi, akkor kiderül minden. *Puszillak meg kedvesen. Jó érzés volt, ahogy bújtál hozzám és természetesen csókod se maradt viszonzatlanul.* - Rendben. *Mosolyodom el szégyenlősen. Kicsit elpirultam szavaidra, nagyon jó volt ezt hallani.* - Azt szinte garantálni tudom, hogy rosszul leszel. *Nem akartam neked hazudni.* - De ez is részben segíti a folyamatot. *Puszillak meg. A folytatáson teljesen ledöbbentem. Föleg azon, hogy milyen könnyedén kijelentetted, hogy szeretlek. Persze így volt, de attól zavarba jöttem.* - Öhm... szóval... *Pironkodok, majd előbb megcsókollak jó hosszan.* - Fontos, hogy megérts valamit. Biztos, hogy fog rám hatni, bármit is mondasz. *Simítok az arcodra.* - Tudod, pont azért, mert fontos vagy nekem, lehet én is kiborulok, lehet sírni is fogok. Ha mindenki más dolgát a lelkemre veszem és kiakadok rajtuk, az csak normális, ha a tiédet jobban, nem igaz? *Mosolyodom el.* - Viszont nem kell féltened. Erős leszek, mert érted teszem és tudom, hogy jót tesz neked, illetve nekünk. *A kapcsolatunk is csak fejlődne.* - Ha nagyon kiborulok, majd te vigasztalsz engem, legalább velem leszel elfoglalva. *Kuncogok halkan.* - Viccet félretéve, mindent képes leszek kezelni és együtt tudom veled vinni a terhet. Hiszen erről is szól egy kapcsolat, nem? Közösen könnyebb cipelni azokat a csomagokat. Ugyanúgy leszek én is rossz állapotban, ha valami balul sikerül vagy elveszítek egy beteget. Akkor nekem is szükségem lesz rád, hogy átölelj... *Ölellek magamhoz ismét.* - ... és azt mond nekem, hogy minden rendben lesz édesem. *Adok egy puszit a fejedre.* - Itt vagyok neked és minden rendben lesz. *Cirógatlak finoman.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2018.01.11, 13:49 | Üzenet # 772 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igazából te egy hős nyuszika vagy, hiszen a lelkemre és a szívemre mindig is te fogsz vigyázni.*Mosolyodom el.* - Igazad van, erre nem is gondoltam. Látszik, hogy te vagy a doki.*Kuncogok.* - Édes vagy.*Puszillak meg.* - Ha segíti, akkor bár furcsán hangzik, de megéri.*Mondom, majd igen csak meglep a reakciód kivételesen nem értem, de nagyon aranyos. Mielőtt megkérdezném te megcsókolsz, amit hosszasan viszonozok* - Elárulod, hogy mitől pirultál el?*Kérdezem kíváncsian.* - Igen igazad van.*Az lenne a furcsa, ha nem így lenne. Némán hallgatlak és utána se szólalok meg rögtön, csak bújok és végül igen csak szerelmesen megcsókollak.* - Most már sokkal több bátorságot érzek magamban.*Láthatod, hogy megkönnyebbültem.* - Tudom, hogy nehéz lesz, de azt is, hogy veled menni fog.*Nélküled nem biztos, hogy menne vagy ha mégis sokkal tovább tartana a felépülésem.* - Mint mindig mindenben igazad van.*Kuncogok, de komolyan gondolom.* - Remélem nem fog ez bekövetkezni nálad, de valóban így lesz. Most már tényleg nem megyek sehová.*Csókollak meg ismét.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2018.01.21, 22:22 | Üzenet # 773 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodom, ez annyira édes volt tőled.* - Minden kiderül, amikor kell. *Kuncogok veled.* - Tudom, hogy furcsán hangzik. *Cirógatom meg az arcod. Kérdésed nagyon meglepett. Picit hallgattam, majd bólintottam egy aprót, hogy elárulom.* - Csak zavarba hozott, ahogy kijelentetted, hogy én mit érzek irántad. *Magyarázom meg, de ismét pirosan. Jó érzés volt, ahogy bújtál hozzám, addig én csak cirógattalak. Csókod odaadóan viszonozom, majd elmosolyodom.* - Örülök hősöm. *Boldog voltam nagyon.* - Tudod, nekem még akkor is igazam van, mikor nincs. *Nevettem el magam.* - Sajnos ez elkerülhetetlen, de én is remélem. *Sosem kezdtem úgy kezelni egy beteget, hogy azt gondoljam, menthetetlen.* - Ezt olyan jó hallani. *Csókod után én bújtam egy kicsit.* - Tudom, hogy önzőség... de annyira örülök, hogy nem mész vissza. *Valahol picit utáltam magam érte, hogy nem tudlak úgy támogatni, ahogy te engem.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2018.02.15, 14:20 | Üzenet # 774 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Válaszodra felnevetek.* - Annyira édes vagy.*Csókollak meg.* - Attól vagy zavarba, hogy kimondom szeretsz. Szeretsz engem még ha te most nem is tudod kimondani. Szeretsz, szeretsz, szeretsz.*Ismételgettem, hogy még jobban zavarba gyere, meg olyan jó kimondani, főleg érezni.* - - Én kérek elnézést, hogyan is felejthettem el.*Nevetek fel.* - Erre azért ne gondoljál.*Cirógatom meg az arcodat.* - Nem önzőség ez teljesen érhető. Sokszor az álmok megvalósításához nagy árakat kell fizetnünk és fájdalmas lépéseket kell tennünk.*Mi esetünkben főleg nagyon igaz.* - De, ha a múltba visszamehetnénk, akkor is így tennék.*A rossz dolgok ellenére is.* - Elszeretnék menni a következő beszélgetésre.*Mondom hirtelen.* - Megszeretném nézni, hogy bírom e, de ugye Lucky oda velem jöhet?*Megnyugtatna a jelenléte.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2018.02.18, 20:30 | Üzenet # 775 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy még ismételgeted is, még jobban elvörösödtem és hozzád bújva rejtem el a pofim.* - Olyan gonosz vagy... *Morgom rettentő édesen. Tudtam, hogy azért csinálod, hogy még jobban zavarba jöjjek. Egy darabig így vagyok és csak hallgatlak.* - Igen, ez igaz. *Válaszolok halkan az álmok elérésére.* - Tudom. *Mást erre nem tudtam mondani. Tisztában voltam vele, hogy az volt a helyes, hogy elmentél, de ettől függetlenül nem fájt kevésbé.* - Tényleg? *Lepődök meg. Hirtelen váltás volt, de csak szélesen elmosolyodtam.* - Holnap után lesz, akkor is szeretnél? Van minden héten, szóval nem kell siettetni. *Puszillak meg.* - Természetesen. Sőt, kötelező veled mennie. *Kuncogok.* - A tornára is mehet veled egyébként. *Nem tudtam, segítene-e.* - Szóljak esetleg valakinek? Jamesnek? *Hátha az ő társasága is segítene.*
|
| |
| |
