|
Aki nem lép egyszerre
|
|
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2014.11.27, 20:36 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Egy kis katonásdi, doktorosdi és ami hozzá tartozik.
 
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2020.03.13, 23:53 | Üzenet # 801 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Azt jelenti, hogy beteg vagy. *Mondom komolyan.* - A kezelések sokat segítenek, hidd el. *Próbáltalak meggyőzni. Egyszerűen nem tudtam arra megszólalni, hogy úgy látod, nem lehet együtt egy boldog jövőnk. Nagyon elszomorított, hogy így gondolod.* - Nekem nem lenne szenvedés... *Valóban nem lenne olyan tökéletes, de amíg veled lehetek, rendben leszek.* - Többet kellene, sokkal többet... *Suttogom halkan. Örültem, hogy nem löksz el magadtól. Szorosan tartottalak.* - Tudom... *A folytatás viszont nagyon meglepett.* - Ethan... *Nagyon finoman az állad alá simítok és adtam egy apró csókot remegő ajkakkal.* - Te vagy a sokkal jobb, akit érdemlek. Senki sincs, aki ennyire szeretne, mint te és ha.. lenne valaki is, nem számít, mert én veled akarok lenni... én a tiéd vagyok. *Cirógatom az arcod.* - Soha nem vagy nekem kevés. *Szorítalak kicsit jobban.* - Nem érdekel.... nem érdekel mit mondanak mások vagy hogy bánthatsz... *Fogalmad sem volt róla, hogy mit jelentesz nekem.* - De a tiéd... *Suttogom a bolondra. Megtörlöm, az arcom, de nem álltak el a könnyeim. Én sem szólaltam meg, amíg te nem teszed.* - Oké... *Simogatlak finoman. Rossz volt hallani, hogy úgy érzed, nem fog menni.* - Ez sok minden függvénye. *Mondom halkan, mert féltem, hogy nagyon remegne a hangom.* - Függ attól, hogy mit fogsz mondani, hogyan fogsz reagálni.... de igen, ha minden jól megy a terápián, akkor később csak vissza kell járni. *Próbáltam teljesen visszanyelni a könnyeim, de nem igazán ment.* - Mit tudok tenni, hogy könnyebb legyen? *Kérdezem halkan.* - Bármit megteszek, ami csak kitelik tőlem... *Remegek meg kicsit.* - Éppen csak visszakaptalak... nem akarlak elveszíteni. *Suttogom és még jobban szorítalak magamhoz. Aznap ott maradtam veled és igyekeztem elnyomni a félelmei, csak veled foglalkoztam. A következő pár napban már nem erőltettem semmit. Nem kérdeztelek a dolgokról tovább, a találkozót sem erőltettem. Egész héten haza csak ruhákért jártam és főzni, egyébként vagy viziteltem vagy veled voltam, vagy bújtam a szakkönyveket.* - Szia... *Megyek be hozzád és adok egy apró csókot. Látszott, hogy eléggé kimerült vagyok, de nem foglalkoztam vele.* - Szia Lucky. *Simogatom meg, ahogy odajön hozzánk.* - Ne haragudj, ma nem volt időm főzni, de rendelhetünk valamit. *Nagyon próbálkoztam, hogy minél kellemesebben érezd magad.* - Már voltatok sétálni? *Kérdezem kedvesen. Minden szavamra, gesztusomra figyeltem melletted a kiborulásod óta. Nem akartam még egy olyat előidézni. Annyira figyeltem, hogy még mosolyogni is elfelejtettem és máskor, amiken hangosan nevetnék, maximum azokon mosolyogtam halványan egy kicsit.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2020.09.30, 23:06 | Üzenet # 802 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Szóval beteg.*Mosolyodom el fájdalmasan, ez se hangzik jobban.* - Igyekszem elhinni.*Jelenleg nem látok ki útat.* - Lehet neked nem, de nekem igen és te se ezt érdemled.*Ebben se fogunk egyetérteni.* - Leighton te már így is mindent megtettél, ennél többet nem tudsz tenni.*Szíved mélyén te is tudod, hogy igazam van, de mellette megértelek téged is, hiszen én is így vélekednék. Nevemre rád pillantok és hasonlóan viszonzom a csókodat.* - Ez nem igaz, de abban egyetértünk hogy senki nem szeretne úgy, mint én.*Ebben legalább biztos vagyok.* - Tudom, hogy nem érdekel és egyben ennek örülök is.*Mosolyodom el picit.* - Igen az enyém.*Ettől nagyon is boldog vagyok, még ha most nem is tudom igazán kimutatni.* - De az se jó, ha visszatartod.*Egyszerűen csak rossz hogy sírsz, azért meg főleg, mert miattam vagy.* - Mellettem vagy, ennél többet nem tudsz tenni.*Ez az én harcom.* - Tudom kicsim és én is így vagyok vele, tényleg próbálkozni fogok.*Suttogom.* - Oké, igyekezni fogok.*Nagyon nehéz menet lesz. Nem tudtam neked mondani és magamba is fordultam. A következő napokban nem megyek gyűlésre és nem is jön fel köztünk a téma. Elvoltunk, de ez a helyzet egyáltalán nem volt normális.* - Szia.*Viszonzom a csókod és én sem voltam jobb állapotban.* - Semmi baj, így is nagyon elkényeztettél.*Cirógatom meg az arcodat.* - Igen voltunk, de tudod hogy egyeseknek semmi nem elég.*Pillantok a kiskutyámra és kicsit el is mosolyodom, de nem volt az igazi. Tudtam jól, hogy velem együtt te is szenvedsz. Annyira rossz volt, hogy már nem is mosolyogsz és nem is vagy boldog, amit megértek, hiszen nekem is nagyon nehéz volt. Utáltam ezt az állapotot és tényleg változtatni akartam rajtam. Másnap beültem ismét a terápiára és végig maradtam, igaz semmit se beszéltem, de legalább maradtam. Nehéz volt és a neheze hátra volt, de úgy éreztem, hogy ez már egy nagy előre lépés tőlem. Amint kiértem rögtön hozzád indultam, hogy elújságoljam biztos voltam benne, hogy örülni fogsz. Bekopogok és amint kiszólsz bemegyünk Luckyval.* - Szi...*Hirtelen megláttam hogy vannak nálad.* - Sziasztok, bocsánat nem tudtam hogy vannak nálad.*Kérek elnézést.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2020.10.01, 00:24 | Üzenet # 803 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Úgy éreztem, hogy tudnék többet tenni, de nem erőszakoskodtam. Melletted voltam minél többet és szerencsére hamarabb válthattál mankóra is, ami azért picit segített. Tudtam, hogy te is rosszul vagy, pont ezért próbálkoztam ennyire.* - Szívesen kényeztetlek, tudod jól. *Mondom lágyan és belehajtom az arcom a tenyeredbe.* - Sose merül le az elem. *Cirógatom meg a buksiját. Most is ott aludtam veled, kezdtem megszokni a közelséged és egyre nehezebb volt téged elengedni. Nem mondtam semmit arra, hogy másnap elmentél a terápiás gyűlésre. Nem akartam erőltetni, tényleg féltem, hogy valamivel rontok a helyzeten. Az sem könnyítette meg, hogy jó lett volna megbeszélni, jó lett volna kibeszélni magamból, de veled nem tehettem meg most. Annak ellenére, hogy együtt voltunk, egy kicsit magányosnak éreztem magam, de nem mutattam ki ebből semmit. Próbáltam mindent megoldani magamban. Éppen egy tanulmányt olvastam elmélyülten a PTSD-ről. Amikor csak volt szabadidőm, ezzel foglalkoztam továbbra is. Ahogy kopognak ki is szólok.* -Igen? *Amikor meglátom Asamit, szélesen elmosolyodom.* - Szia szépfiú. *Állok fel és odamegyek hozzá.* - Pedig már majdnem kiugrottam az ablakon. *Szórakozok én is. Fogalma sem volt róla, hogy mennyire jókor jött. Én is agyon ölelgetem, ő mindig felvidított, ha magam alatt voltam. Valljuk be, Devanra ilyen szempontból nem lehetett számítani. Vigyázott rám, de Asami jobban megértette az ilyen gondokat. Ahogy elengedtük egymást, már mennék bemutatkozni, de a mozdulat közben totál lefagyok.* - Hogy mi van? *Kérdezek rá és nagyon vicces döbbent arcot vágok.* - Azt a kurva... *Szalad ki a számon, majd rögtön kezet nyújtok Graynek.* - Ne haragudj, csak nem hittem, hogy ilyet hallok a szépfiú szájából. *Mosolyodom el.* - Örülök, hogy megismerhetlek, habár nem gondoltam, hogy valaha megfoglak. *Kuncogok halkan.*- Bár azt el kell ismernem, hogy van ízlése Asaminak. *Kacsintok egyet Graynek.* - Kértek egy kávét? *Kérdezek rá.* - Hogy találkoztatok? *Kérdezem rögtön, mire ismét kopognak.* - Gyere! *Gondoltam, hogy te lehetsz az.* - Szia, nem zavarsz egy kicsit sem. Sőt így tökéletes. *Lucky már szaladt is oda, amin elmosolyodom, na meg persze ment mindenkihez egy kis simogatásért.* - Ha már a bemutatásnál tartunk. *Megyek oda hozzád és átkarollak a derekadnál, persze úgy, hogy a mankót ne zavarjam.* - Ő Ethan. *Mondom egy apró mosollyal, de a szemeimben azért látszódott, hogy nem minden oké. Reméltem, hogy nem feltétlenül veszi észre Asami, de túl jól ismert.* - Ő pedig itt Asami, akiről meséltem neked, illetve Gray, akivel én is most találkozok először, de biztos, hogy nem utoljára. *Mosolyodom el, de már nem annyira. Azért könnyen hatottál az érzelmeimre.* - Szóval ott tartottunk, hogy kávét kér-e valaki. *Teszem hozzá, hátha te is kérsz.*
- Fáztam. *Azért se mondtam azt, hogy hiányoztál mellőlem, pedig egyértelműen erről volt szó.* - Akkor jó. *Örülök meg egy kicsit, veled azért mégis jobb aludni. Ahogy az ágyban vagyunk, hozzád bújtam és szinte rögtön vissza is aludtam. Eszembe se jutott a telefon, hiszen egy szót nem hallottam és annyira nem is érdekelt. Jól esett, hogy beviszel Leightonhoz, főleg mivel biztosítottál róla, hogy nem zavarok. Jó érzés volt, hogy neki is bemutatsz. Csak nyugodtan követlek, hiszen te tudod mi merre. Elmosolyodom, ahogy köszöntök egymásnak. Valóban szépfiú voltál. Most azért felismertem a sokkot és csak elnevettem magam.* - Én is örülök. *Fogok vele kezet.* - Akkor már ketten vagyunk. *Kuncogok.* - Igen, szerintem is. *Vigyorgok, azért kimutattam a fogam fehérjét. Nem kellett félteni. Most sokkal nyugodtabb voltam, mint a partin. A bemutatáson csak mosolyogtam.* - Bizony nem. *Egyre jobban kimutattam, hogy mennyire is gondolom komolyan veled. Kezet fogok Ethannel is.* - Ó, hát hello. *Kezdem el simogatni a kutyust.* - És benned kit tisztelhetünk? *Kérdezem a nevét tőletek.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2020.10.01, 00:56 | Üzenet # 804 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Az elnevezésem csak még jobban vigyorgok, imádom amikor így hív.* - Akkor mint mindig időben érkeztem, de tudod úgyis megmentettelek volna.*Nevetek fel, bár van benne igazság. Igaz sokszor nincs időnk egymásra de tudom jól, hogy bármikor számíthatok rád, ahogyan te is rám.* - Jól hallottad.*Vigyorgok, majd felnevetek.* - Ejnye doktor bácsi, de csúnyán beszélünk.*Nevetek veled együtt, aminek örülök, hogy most már veszed a lapot, hogy semmi rossz szándék nincs ebben.* - Akkor már hárman.*Vigyorgok.* - Édesem tudod jól, hogy mindig az volt, az még mindig fáj, hogy nem engedtél nekem.*Csipkelődőm és ezt most nem arról szólt, hogy téged akarlak féltékenyé tenni, csak adom önmagam. Már éppen felelnék, amikor köszönnek.* - Sziasztok.*Elsőre levágtam, hogy kiről is van szó.* - Szia.*Simogatom meg a kutyust én is.* - Asami, nagyon örülök.*Fogok vele kezet.* - Bármi rosszat hallottál rólam az mind hazugság.*Vigyorgok.* - Még sokszor fogtok találkozni és remélem mi is.*Devannal ellentétben nem vagyok ellenséges, de attól még van szemem és látom a dolgokat.* - Mindig jól tudok időzíteni így legalább megismerhetlek. Tudod már nagyon sokat hallottam rólad és az biztos Leighton nem túlzott tényleg jó pasi vagy.*Biztos vagyok benne, hogy te is így véled.* - Esetleg, ha szeretnél szakmát váltani hozzám nyugodtan jöhetsz hostnak biztos, hogy első számú lennél.*Nincs kétségem efelől.* - Látszik hogy legjobb barátok vagyunk, mindkettőnknek jó ízlése van.*Simogatom meg Leighton buksiját.* - Igen, kérek köszönöm. Különben Gray pedig Aaeron legjobb barátja, aki tudod nálam host na meg Devan párja és innét ismerjük egymást. Röviden ennyi, majd mesélek. Annyit mondok még hogy minden egy fergeteges szexxel indult, de ez a bestia teljesen elcsavarta a fejemet.*Puszillak meg.*
*Jól esik hogy bemutatsz, de most is látom rajtad, hogy nem vagy toppon.* - Sziasztok Ethan, számomra az öröm.*Fogok velük kezet.* - Rendben, de semmi rosszat nem hallottam rólad, csak hogy nem vagy átlagos, de ezt nem is vártam másként.*Hiszen te sem vagy az.* - Én is remélem.*Az már biztos, hogy ő sokkal szimpatikusabb, mint Devan még ha részben meg is értem a hozzáállását.* - Khmm köszönöm.*Köhintek egyet zavartan, azért ehhez nem vagyok hozzá szokva.* - Kedves vagy, de nem az én világom és mellette hiába munka még a flörtölés se menne, mert csak Leightonra gondolnék.*Mondom lágyabb hangom. Még ha most nem is a legjobb a kapcsolatunk akkor is nagyon szeretlek és ezt már nem fogom magamba tartani senki előtt.* - Egyetértek.*Attól még van szemem, de számomra akkor is csak te létezel. A többire nem mondok semmit, csak mosolygok.* - Luckynak hívják és imádja a kényeztetést.*Kuncogok és én is megsimogatom.* - Én is kérnék szépen egy kávét.*Megpuszillak majd leülök, mert azért könnyen fárad még a lábam.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2020.10.01, 22:38 | Üzenet # 805 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem is olyan csúnya. *Nevetek fel.* - Ez őszintén meglepett, de annál jobban örülök. *Látszott rajtam, hogy totál ki vagyok akadva, de pozitívan és tényleg nagyon örülök nekik.* - Sajnos ez a hajó már elment. *Nevetek fel. Tényleg bepróbálkozott, de valahogy nem dobta úgy az élet, hogy az komoly legyen. Láttam Asamin, hogy rögtön kapcsol ki is vagy és picit el is mosolyodom.* - Csak annyit mondtam, hogy sznob vagy és egy igazi nagy nadrágpecér vagy, bár az utóbbi úgy fest már nem annyira igaz. *Kuncogok. Tudtam, hogyha valakivel együtt van Asami, sose csalná meg. Nagyon örültem, hogy Asami ennyivel nyugodtabban fogad téged.* - Ugye? És csak helyesebb lett. *Mondom édesen, az azért rám volt írva, hogy odavagyok érted.* - Na azt... *Kezdenék bele, de te beelőzöl. Kicsit el is pirultam, mert nem hittem, hogy ilyesmit fogsz mondani. Adtam egy apró puszit, de nem mondtam semmit.* - Valahogy úgy. *Értek egyet, hiszen tényleg helyes volt Gray is.* - Ó, Aaronnal már találkoztam nem is egyszer. Kis cuki. Devan egy idióta. *Teszem hozzá és ezzel mindent elmondtam.* - Akkor mindenki kér. *Megyek oda és elkezdem főzni.* - Gray, te hogy iszod? *Kérdezem tőle, hiszen titeket tudtalak.* - Hm, jól kezdődik. *Vigyorgok.* - Szóval akkor tudsz valamit nagyon. *Mondom Graynek. Miután elkészültem a kávéval odavittem mindenkinek.* - Egyébként üljetek le. Bocsi. *Ülök le én is Ethan mellé.*
*Látszik, hogy jó barátok vagytok és valahogy egy kis féltékenységet sem éreztem, főleg miután bemutatta Ethant is.* - Igen, baromi dögös. *Értek egyet. Azért szemem volt nekem is. Nagyon aranyos, amit válaszol, így csak mosolygok.* - Hát ez nem jött össze. *Kuncogok rajtad.* - Hát még szép, ki nem szereti, ha szeretgetik, igaz? *Vakargatom a fejét.* -Kérek én is kávét. *Válaszolok, miközben simogatom tovább Luckyt.* - Végre valaki egyetért velem. *Morgom Devanra, hiszen nem volt a szívem csücske még mindig.* - Csak tejjel. *Válaszolok, majd a bestián elkuncogtam magam.* - Már bestia? *Kérdezek rá.* - Még annál is többet. *Flörtölgetek kicsit, de nem vittem túlzásba.* - Még Asamit is meg tudtam lepni, szóval... *Kuncogok halkan. Elfogadom a kávét és leülök én is.* - Köszi. *Teszem hozzá.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2020.10.01, 23:52 | Üzenet # 806 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Édes vagy.*Cirógatom meg az arcát.* - Ne is mond ez mindig fájó emlék fog maradni.*Szórakozok tovább.* - Ritka pillanat.*Vigyorgok, hiszen nálam ritka hogy valami ne jöjjön össze.* - Ezek akkor csak jó tulajdonságuk.*Nevetek fel.* - És még édes is.*Nem hittem hogy zavarba fog jönni.* - Szomorú, bár úgy érzem hogy másoknak is kifogása lett volna.*Pillantok Leighontra.* - Akkor csak gyertek majd szórakozni, miután kikerülsz. Nagyon jó italaim vannak és ez a szobákról is elmondható.*Nem bírtam kihagyni.* - Már hiányzott a zavarod is, kis cukika.*Borzolom meg a haját.* - Igen hallottam, hogy te is ápoltad le és arra is hogy behúztál neki, tőlem csak ezért nem kapott. Nem mondtam, hogy nem idióta, de attól még nekünk a barátunk.*Jegyzem meg neked. Értem a kiakadásod, de attól még nekem nagyon fontos ő is.* - Miért nem vagy az?*Kérdezlek.* - Köszi.*Veszem el, majd csak az asztalodnak dőlök.* - Ez így van és engem hidd el nehéz meglepni, kérdezd csak meg Leightont. Ezt kölcsönösen elmondhatjuk egymásról.*Sőt azért én jobban felforgattam az életedet, mint te az enyémet.* - Ethan visszatérve az előbbire, szeretnélek megismerni.
- Köszönöm már rég kaptam ennyi bókot.*Nem is tudom nagyon kezelni vagyis részükről, főleg Asami részéről nem.* - Már most értem, hogy Legihton miért is mondta, hogy nem vagy átlagos.*Nevetek fel, de még mindig kicsit zavarban vagyok.* - Én is imádom zavarba hozni és igen csak könnyen megy.*Ez a felállás sokkal jobban tetszik.* - Nekem is lenne kifogásom.*De ilyen veszély nem fenyeget minket.* - Rendben mindenképpen elmegyünk.*Jól esik és kíváncsivá is tett, még a szobát is felavatnám vele. Én nem nyilatkozom, de nekem se volt a szívem csücske Devan, legalább is amit eddig tapasztaltam belőle.* - Akinek baj van a fejével.*Mondom a szeretgetésre.* - Köszi.*Veszem el én is a kávét.* - Köszönöm ez nagyon jól esik és ez kölcsönös.*Bár kissé megviselt a terápia, de korántsem annyira mint amikor még végig se ültem, de látszik rajtam, hogy mennyire jól esnek Asami szavai.* - Egy darabig még bent leszek, de ha gondolod itt is találkozhatunk. Igaz nem lenne szokványos, de szerintem a te esetedben az lenne.*Nevetek fel, most olyan vagyok, mint régen.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2020.10.02, 00:43 | Üzenet # 807 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Arcomra kicsit elmosolyodom.* - Ó te szegény, mindjárt sajnálni foglak. Ja nem. *Nevettem el magam.* - Az.... *Csóválom meg a fejem.* - És kedves és minden. *Cirógatom meg az arcodat. Nagyon cuki volt, ahogy zavarba jöttél.* - Nem túloztam, láthatod. *Kuncogok kicsit.* - Nem adom senkinek, még kölcsön be se. *Mondom egész aranyosan.* - De a legjobb, hogy nem is akar. *Dőlök neked játékosan.* - Neked a legnagyobb vetélytársad a munkám. *Kuncogok halkan, hiszen az életem nagyjából ez töltötte ki.* - Látod, még Asamiéknak is ide kell járniuk, ha látni akarnak. *Hiszen Devan is beszokott jönni, ha úgy van.* - Azt annál szívesebben. *Értek egyet Ethannel. Alig vártam, hogy mehessünk randikra. A hajamra, csak morgok.* - Ne már... erről leszokhatnál. *Motyogom és megigazítom.* - Megértelek Gray, de hidd el, csak hülye, mert még sosem fogták meg a grabancát és nem kezeli ezt olyan jól, mint Asami. *Vigyorgok rá, mert ezt nem lehetett kihagyni.* - Nyugodtan bejöhetsz hozzá, amikor van kedved vagy időd. *Nagyon jól esett, hogy így nyit feléd. Persze értettem Devant is, hogy csak védeni akar, de erre is szükségem van.* - Én nem tudok róla. Még sose mutatott be senkit. *Magyarázom Graynek.*
- Ó, Mr. Nagymenő. *Kuncogok kicsit, mert csak finoman piszkálódok, tudom, hogy nem véletlen tartasz ott, ahol tartasz.* - Ez egy egészen tökéletes leírás, bár nem csak ennyi. *Mosolyodom el, hiszen ha csak ennyi lennél, én sem lennék most itt.* - Rossz vagy. *Kuncogok a szobákra, mert hát mindenki értette a célzást.* - Hű, megütötted? Azta. *Nézek elismerően Leightonra, úgy éreztem jó barátok leszünk, hiszen én is így reagáltam.* - Tudom, tudom... ne haragudj. *Belőlem csak az aggódalom beszélt.* - Nem is tudom, hogy nálunk ki fogta meg kiét. *Jegyzem meg mosolyogva, hiszen azért én se voltam egyszerű eset.* - Igazából de. *Értek egyet a bestia dologgal is.* - Szóval még nem volt rá példa nagyon? *Kérdezem tőletek. Ez érdekes volt. Ahogy beszéltél Ethannel, ismét rájöttem, hogy mennyire is kedves vagy igazából. Minden egyes nappal egyre jobban elbűvöltél.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2020.10.02, 22:36 | Üzenet # 808 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az vagyok.*Vigyorgok.* - Még mindig pimasz vagy.*Közlöm Leightonnal továbbra is vigyorogva.* - Ugyan csak őszinték vagyunk.*Na igen nekem furcsa, amikor valaki a bókot megköszöni.* - És ez még semmi.*Nevetek fel. Az biztos, hogy az átlagostól nagyon messze vagyok.* - Ebben biztos vagyok.*Aranyos ahogyan sorolja dolgokat Leighton.* - Helyes, szépek vagytok együtt.*Még hosszú út áll előttük, de látszik rajtuk, hogy egymáshoz valók.* - Ugyan, csak amennyire kell.*Célzok a rosszaságra.* - Akkor ezt megbeszéltük.*Remélem hamar sor kerül rá, mert akkor ez azt jelenti, hogy Ethan már sokkal jobban van.* - Te még nálam is nagyobb munkamániás vagyok.*Oké nem hasonlítható össze kettő, de én is jóval többet vagyok bent, mint kéne.* - Így van és azért lássuk be, amikor engem is csak a melóban lehet utolérni, azért ott két legyet ütünk egy csapásra.*Hiszen szórakozni is lehet. Nem egyszer volt, hogy odajöttetek és nálam iszogattunk.* - Talán erre gondolsz?*Borzolom meg ismét a haját, olyan viccesen reagál.* - Nem haragszom.*Cirógatom meg a pofidat.* - Szerintem kölcsönösen történt.*Mosolyodom el.* - Egyáltalán nem volt példa, de ezt már mondtam.*Nem egyszer kifejtettem, hogy te vagy az első.* - Cserélünk számít és egyeztettünk.*Én se akarok bezavarni a napi rutinjába.* - Ezt nem kell megköszönd és nekem tökéletes itt, majd csempészek be piát.*Nevetek fel, persze csak viccelek.* - Nagyon jól látod.*Szimpatikus nekem, de attól még én is elfogok vele beszélgetni, de nem úgy mint Devan.* - A legjobb kezekben és helyen vagy, de ha mégis tudok segíteni bármiben, akkor szóljatok.*Leighton tudja hogy sok kapcsolatom van.* - Igaz még nem ismerjük egymást és még elképzelni se tudom, hogy miken mehettél keresztül, de azt tudnod kell, hogy nem vagy egyedül. Jó hallgatóság vagyok és egész jó tanácsokat is tudok adni.*Mondom kedvesen.* - És persze nagyon sok sztorit tudok mesélni a kis drágádról.*Biztos lehet benne Leighton hogy sok vicces esetet elfogok mesélni.*
- De jól áll neki.*Célzok a pimaszságra. Őszinteségre mosolyogk.* - Köszi kicsim.*Puszillak meg. Bár szerintem túlzol, de ugye ebben nem értünk egyet.* - Sejtettem.*Nevetek vele együtt.* - Köszönjük szépen.*Fogom meg a kezedet. Még ha sokat is kell dolgoznunk főleg nekem a kapcsolatunkon, olyan jó ezt hallani.* - Helyes és én se adlak.*Többé nem engedlek el.* - Az biztos.*Nevetek fel.* - Ne is mond, alig győzöm mondani neki, hogy azért pihenjen.*Csóválom meg a fejemet, de egyben imádom ezt is benned, hogy milyen komolyan veszed.* - Valóban egy klubban kellemesebb.*Várom azt a pillanatot, hiszen alapból nagyon régen mozdultam már így ki. Rajtatok csak felnevetek.* - Jó lenne, de nem merek újat húzni a doki bácsival.*Nevetek fel, de van benne igazság.* - Ez így van.*Még ha nem is látszódik rajtam mindig. A következő szavaira igen csak meghatódom.* - Köszönöm Asami.*Most hogy egyre inkább nyitok, főleg jól esik.* - Reméltem is, majd én is mesélek.*Vigyorodom el.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2020.10.11, 21:51 | Üzenet # 809 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem tudom miért tud újra és újra lenyűgözni az egoizmusod. *Nevettem el magam. Nagyon jó rájuk nézni az biztos. Nem voltam a túl romantikus típus, de rajtuk látszódott, hogy tényleg összetartoznak.* - Ebben egyetértünk. *Kuncogok, hiszen én élveztem ezt a rosszaságot, nagyon is. Érdeklődve hallgatlak titeket. A munkára csak megcsóváltam a fejem. Biztos voltam benne, hogy ezen még néha fogunk vitatkozni.* - Ó, nehogy azt hidd, hogy Asami nem viszi túlzásba. *Jegyzem meg mellékesen, de persze nem rosszból, de múltkor is simán bealudtál velem. A hajborzolásra elnevettem magam, így tetszett, hogy nem nekem csinálod. Arcomra elmosolyodom és hozzásimítok a kezedhez.* - Igen. *Értek veled egyet.* - Oké, most én jöttem zavarba. *Nevetek fel. Egyébként is tudtam, hogy nem vagyok átlagos, de most teljesen máshogy éreztem magam különlegesnek. Mindig elfelejtem, hogy mekkora dolog, hogy engem választottál. Leighton akcióján csak hangosan nevettem, mert ezt bizony megérdemelted és tudtam, hogy totál kileszel. Ahogy beszéltél, tudtam, hogyha tudsz, segítesz nekik minél többet.* - Leighton, te pedig mesélhetnél nekem. *Vigyorodok el kicsit pimaszul.* - Szívesen hallgatnék már valami ciki sztorit. Kezd már túl tökéletes lenni. Aggódok. *Viccelődök.*
- Hallottad. Jól áll. *Vigyorgok és adok neked egy puszit.* - Mert nincs meg olyan, mint Asami. *Mondom Graynek. Ha erről van szó, magasan ver mindenkit.* - Igen, köszi... *Szorítom meg kicsit a kezed. Örültem, hogy Asami így fogad téged és nem csak azt látja, hogy mik voltak, hanem azt is, hogy tényleg te vagy a mindenem.* - Ebben egészen biztos vagyok. *Mondom a munkára nevetve.* - Ó, szerintem egész jó vagyok most. Vigyázol rám. *Mosolyodom el.* - Egyébként is régen voltam. *Az utóbbi időben egy káosz volt minden és veled elmenni, az nagyon jó lenne. Az azt jelentené, hogy már kiengedhetlek és nagyjából jól vagy.* - A hajam, te...! *Állok fel és odamenve úgy összeborzolom Asamit, hogy csak na.* - Nesze. *Közlöm, miközben visszaülök diadalittasan.* - Nos, a következő két hétben, ha lehet ne csempéssz be semmi alkoholt, mert vérhígítót szed. Utána talán egy-egy pohárral elsiklok felette. *Az nem lett volna jó, ha berúgsz. Most még korai lett volna és lehet, hogy hallucinációt okozott volna, de ezt nem fejtem most ki. Tudtam, hogy Asami nem tesz olyat, amit nem szabad. Annyira édes volt, ahogy meghatódtál.* - Annyira cuki vagy. *Mosolyodom el és adok egy puszit.* - Én is köszönöm... *Örültem, hogy nem azt csinálja, mint Devan.* - Ó, benne vagyok. Szemet szemért. *Vigyorgok én is.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2020.10.22, 21:18 | Üzenet # 810 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Hallottam és még igaz is.*Értek egyet.* - Köszönöm. köszönöm.*Hajolok meg vigyorogva, hiszen én ezt bóknak veszem.* - Naná, hogy egyetértünk.*Kacsintok rád.* - Pedig még csak ízelítőt kaptál belőle.*Tudom mire gondolsz és nem zavar, de ennél jobban szétszoktam magam hajtani és biztos nem fog neked tetszeni, de tenni se tudsz ellene.* - Szerintem csak te hiszed.*Nevetek fel.* - Akkor ezt meg is beszéltük.*Célzok a klubra.* - Mert téged is könnyen zavarba lehet hozni.*Amit nagyon élvezek.* - Van valami problémád?*Vigyorgok, de akkor visszakapom.* - Kis mocsok, bár így is szexi vagyok, de akkor is be van ez lőve.*Még jó hogy volt tükör így vissza is igazítom.* - Most már tökély.*Fordulok vissza hozzátok.* - Vettem főnök.*Te is tudtad jól, hogy csak vicceltem, hiszen sose tennék ilyet na meg biztos, hogy Ethan se fogadná el.* - Ezt nem kell.*Mosolygok rájuk.* - Benne vagyok.*Már várom.* - Ugyan én még akkor is tökéletes leszek.*Ezt viszont most tényleg viccből mondom, hiszen attól azért messze vagyok.* - Viszont nem haragudnátok meg, ha kicsit Leightonnal kettesben maradnék?*Kérdezlek titeket, majd amikor rábólintotok adok még egy csókot mielőtt kimennél, majd a dokikám mellé ülök.* - Na mesélj édes, mi a helyzet?*Kérdezlek és átkarollak.* - Devan tudod milyen szóval tőled szeretném hallani. Látom boldog vagy de mégse felhőtlen.
- Látszik, hogy barátok vagytok.*Az lepett volna meg, ha nem lenne munkamániás.* - Szerintem is.*Értek egyet, oké miattam is többet dolgoztál, de amúgy is így teszel, hiszen még mesélted is, na meg ismerlek. Tovább nevetek rajtatok, főleg amikor Asami visszakapja. Meg kell hagyni, hogy még nem találkoztam ilyen egoista emberrel, mint ő, de valahogy neki még jól is állt.* - Úgy lesz.*Mosolygok, eszembe se volt most inni.* - Tényleg nem vagy semmi.*Csóválom meg fejemet.* - Persze, addig mi kivihetnénk Luckyt a kertbe, ha benne vagy.*Amikor rábólint, akkor még adok neked egy csókot, majd kimegyünk.* - Bocsi, nem tudok olyan gyorsan sétálni, de már ennek is örülök.*Végre nem kocsiba kell lennem.* - Nem hittem volna, hogy ilyen hamar találkozom Leighton barátaival, azt meg főleg nem, hogy a párjukkal is, de örülök neki. Meg kell hagyni, azért Devan nekem se annyira szimpatikus, de ez kölcsönös.*Később mi lesz, az majd kiderül.* - Mesélj magadról.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2020.11.02, 17:18 | Üzenet # 811 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak megcsóváltam a fejem itt a hajolgatásra.* - Ezt jó tudni. *Hiszen ez csak azt jelentette, hogy jobban kell rád figyeljek.* - Csak te tudsz ilyen hamar zavarba hozni. *Jegyzem meg, hogy azért ezt tudd. Másoknak is megy, de te egy teljesen más szinten űződ ezt. A borzolás után csak szórakozok, annyira te voltál ez a reakció.* - Igen, igen. *Kuncogok és adok egy puszit. Nagyon jó volt ezt az egész helyzetet átélni. Látni, hogy mennyire aggódsz a barátodért és mennyire próbálsz neki segíteni.* - Igen, mindig. *Nevettem el magam a tökéletesen.* - Dehogy. *Mosolyodom el, már én is pont fel akartam ajánlani. Csókod viszonzom, majd elmosolyodom.* - Rendben. *Megyek is Ethannel.* - Ugyan már, ezért bocsánatot kérni. *Rázom meg rosszallóan a fejem.* - Amúgy én se tudnék sietni. *Nevettem el magam, egyértelmű volt az ok.* - Én se tudtam, hogy már bemutat, arra pedig nem is gondoltam, hogy veled is találkozok. Pár szót mondott Asami, szóval nagyjából a létezésedről tudtam. *Kuncogok kicsit.* - Aaeron a legjobb barátom és nem tetszik, ahogy Devan bánt, illetve bánik vele. De Aaeron... nos, ő odavan érte, szóval nem tehetek mást, csak elviselem és ha baj lenne, akkor mellette leszek. *Teszem hozzá, de nem kicsit aggódok és ez a hangomból is kihallatszik.* - Hm... régész hallgató vagyok, az egyetemen ismertem meg Aaeront, azóta szinte olyanok lettünk, mint a testvérek. *Mosolyodom el.* - Ő és Devan hozott össze Asamival, ami hát.. komolyodik, amitől én totál kivagyok. *Nevettem el magam.* - Mondhatjuk, hogy élvezem az életet. *Vigyorgok kicsit.* - Mesélj te is. *Kérlek meg.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2020.11.02, 17:51 | Üzenet # 812 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Talán van benne igazság. *Kuncogtam, ahogy megjegyzed a munkát.* - Megérdemelted. *Közlöm veled vigyorogva. Nagyon jól kijöttünk, az tény.* - Helyes. *Mosolyodom el a piára. Tudtam, hogy fiúk lesztek és nem tesztek olyat, amit én nem engedek. Csókodra elmosolyodom, majd integetek, ahogy elmentek. Ahogy Asami leül mellém, sóhajtok egy nagyot.* - Nem is tudom, hogy hol kezdjem. *Dőlök neked és a fejem a válladra döntöm.* - Devan... nem volt valami kedves Ethannel... *Sóhajtok egy nagyot.* - Örülök, hogy legalább egy normális barátom van. *Nevettem el magam, majd kicsit elhallgattam. Elmeséltem mindent az elejétől. Röviden a rohamokat, hogy szerelmet vallottál, utána elfelejtetted, hogy végül összejöttünk.* - Nem tudom, hogy döntés volt-e. *Mondom halkan és most látszódott az arcomon, hogy mennyire elszomorodtam.* - Nem rég kiborult. *Elmondom azt is.* - Most is.. igazából fogalmam sincs, hogy végig ott volt-e legalább vagy sem. *Még ügye nem beszéltünk erről Ethannel, de majd kiderül.* - Nem tudom, hogy mire számítsak, hogy mi lesz... mikor okozok nála rohamot egy mondattal vagy tettel. *Halványan megremegek, majd feléd fordulok és átölellek.* - Nem bírom ki még egyszer... *Tényleg a legjobbkor jöttél.* - Nem akarom elveszíteni megint... Nagyon félek. *Rettegtem.* - És a legrosszabb, hogy még megbeszélni se tudom vele, mert félek, hogy kiborul és azt nem akarom. Egyenlőre fogalmam sincs, hogy merre haladunk. *Nagyon szerettem.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2021.02.27, 18:21 | Üzenet # 813 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem értem miért mondod.*Vigyorodom el.* - Még sok mindent nem tudsz.*Ahogyan én se de lesz időnk kiismerni egymást.* - Ez benne a legjobb.*Vigyorgok.* - Mondjuk az elejéről.*Viccelődöm hogy oldjam a légkört.* - Őszintén Devan alapból nem egy kedves személyiség, azokkal meg főleg nem, akiket nem kedvel.*Ugye Ethant nagyon nem bírja.* - Ezt megismételnéd mert akkor felvenném és írásba foglalnám.*Nevetek fel, hiszen azt belátom én is, hogy annyira nem vagyok én se normális és ezt meg is kapom tőled, bár tény hogy ilyen szinten normálisabb vagyok mint Devan. Csöndben hallgatlak és finoman cirógatlak közben.* - Héé fel a fejjel.*Cirógatom meg az arcodat.* - Szerintem jó döntés volt, hiszen mégis ő életed szerelme és már rávársz 10 éve, én is így tettem volna, de mellette megértem hogy félsz.*Teszem hozzá.* - Majd megtudod és mint mondtam amiben tudok segítek. Neki is nagyon nehéz lehet.*Senkinek sem egyszerű.* - Elhiszem édesem, de majd beszélek vele én is, hátha nekem jobban megnyílna.*Egy próbát megér.* - Meglátod idővel minden jobb lesz.*Ölellek szorosan magamhoz.* - Tudom szépségem, de nem fogod elveszíteni és mindent megfogunk oldani, nem vagy egyedül.*Mondom kedvesen.* - Tudom hogy nehéz de próbálj meg pozitívan gondolkozni. Erősnek kell lenned helyette is és ugye én mindenben támogatni foglak. Komolyan azért szólhattál volna.*Jegyzem meg azért.* - Oké mostantól rendszeres befogok járni hozzátok és majd azzal a hülyével is beszélek, hogy ne kavarjon bár kétlem hogy így tenne, de jobb biztosra menni.*Nem kell a felesleges balhé.* - Azzal is tisztában vagy hogy amit én egyszer kitűzők magam elé addig küzdök amíg el nem érem.*Vigyorodom el. Tudom jól hogy nem ilyen egyszerű, de mellette komolyan gondolom, arról nem is beszélve, hogy fel akarlak vidítani.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2021.02.28, 12:27 | Üzenet # 814 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Inkább biztos.*Csóválom meg a fejemet mosolyogva.* - Már megtettem.*Kuncogok, majd elnevettem magam.* - Nem vagy semmi, összeilletek Asamival.*Nem is tudnák hozzá elképzelni egy nyuszikát.* - Akkor már ketten vagyok, bár nem tudom hogy Leighton mennyire tudta, mert nekem nem említette.*De ez nem jelent semmit.* - Ugye én még ennyit se de csak mert Leighton se tudott rólad.*Kuncogok.* - Megértelek én is félteném a helyedben. Ugye volt is bent és mondott pár dolgot Leighton és még így se tetszett, pedig nem ismerem őt. Azt még én is láttam, hogy mennyire oda van érte és az is látszik hogy Devannak is igen csak tetszik és mondta is Leighton hogy ennyire még senki nem kavarta fel, de ez akkora se ad okot arra, hogy így viselkedjen, sőt aki tetszik, azzal nem bánok így de hát mindenki más. Az biztos hogy nem hétköznapi barátai vannak és ezt már abból megállapítottam, ahogyan mesélt róluk. Nekem is kifejtette Devan mit is gondol rólam és van is benne igazság, de részben még sem. Mondjuk azt elismerem, hogy nagyon fontos neki Leighton, de úgy látszik ő teljesen másként fejezi ki magát.*Egyedi az már biztos.* - Te is nagyon jó barát vagy.*Mosolyodom el, majd csak figyelmesen hallgatlak.* - Nagyon érdekes hangzik.*Mosolygok.* - Akkor legalább egy jó van benne.*Nevetek fel.* - Ő az első komoly kapcsolatod, igaz?*Ez jön le abból ahogyan beszélsz róla.* - Megértelek, de csak sodródj az árral.*Kacsintok rád.* - Helyes.*Bárcsak én is itt tartanék.* - Nos mint hallottad én katona vagyok vagyis az voltam, igazából fogalmam sincs hogy most ki is vagyok.*Sóhajtok fel.* - Nem a legjobb időben találkoztunk, mert különben nem ilyen vagyok.*Az más ha ez nem történik, akkor itt se lennék. Röviden elmondom, hogy mik is történtek velem mostanság.* - Gondolom ilyen bemutatkozást még nem halottál.*Nevetek fel, de ebbe semmi boldog nincs.* - Ne értsél félre megértelek téged, de lennék a helyedben, hogy egy kialakuló kapcsolat legyen a legnagyobb félelmem. Azt se tudom, hogy mi lesz velem és mi lesz velünk, de küzdeni akarok, hiszen végre együtt vagyunk, bár nem így képzeltem el.*Ugye ezt is elmondtam, hogy 10 éve szeretjük egymást, levelet és minden ehhez kapcsolodott.* - Nagyon hosszú az út, de rendbe akarok jönni és vele lenni, ő a mindenem.*Mosolyodom el igen csak szerelmesen.* - Na de bocsi nem akartam elrontani a kedvedet.*De már ez is haladás, hogy ezekről beszéltem egy idegennek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2021.11.01, 16:58 | Üzenet # 815 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodom, ahogy viccelsz velem.* - Valahogy úgy. *Kuncogok halkan.* - Dehogy. Oszd be. *Nevetek fel, imádtam, hogy így el tudunk viccelődni. Nagyon el voltam kenődve. Arcomra rád pillantok, mad csak bólintok egyet.* - Nagyon félek, hogy még egyszer elveszítem. *Mondom halkan.* - Igen, tudom, hogy nehéz neki. Ezért nem tudom eldönteni, hogy most jó döntés volt-e. Később nem menekült volna. *Jegyzem meg, persze csak ha nem lett volna olyan, akit kedvel Ethan.* - Köszönöm. *Nagyon örültem, hogy segítesz nekem.* - Remélem. *Ölellek át én is. Nagyon jól esik most.* - Igaz... *Mosolyodom el halványan.* - Próbálok mindent megtenni érte. *Ismerem be.* - Nem akartalak zavarni. Neked is van ennyi dolgod. *Cirógatom meg az arcodat.* - Nem szükséges. Mármint... nagyon köszönöm, hogy segíteni szeretnél, de nem akarom, hogy a terhed legyen a kapcsolatunk. *Mosolyodom el lágyan.* - Makacs öszvér. *Kuncogok halkan és adok egy puszit az arcodra.* - Tényleg felhívhattalak volna... *Úgy meg tudtál nyugtatni és a pozitivitásod ragadós.* - Na és mesélj te is. Nagyon meglepett, hogy hoztál magaddal valakit. *Kuncogok halkan.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2021.11.01, 19:28 | Üzenet # 816 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Sejtettem, hogy ezt mondod.*Nevetek fel.* - Igen tudom, de nem szabad csak erre gondolni. Tudom, hogy könnyű mondani és el se tudom képzelni, hogy mi zajlik le benned, de azt nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem vagy egyedül.* - Szerintem jó döntés volt, mert ha nemet mondasz, akkor lehet úgy fogná fel, hogy így kell neked.*Elmélkedem.* - Ezt ne köszönd.*Cirógatom meg a buksidat.* - Igen tudom édesem, de te se tudsz mindent egyedül megoldani.*Ez senkinek nem menne.* - Ne legyél hülye.*Pöccintem meg a homlokod.* - Attól még hogy elfoglalt vagyok, te rád mindig is volt van és lesz időm. Az üzlet és minden más meg vár szóval nem zavarsz.*Mondom komolyan, kissé dorgáló hangon.* - Meg se hallottam, amit mondtál. Chh még hogy teher.*Forgatom meg a szemeimet.* - Meg ne halljam még egyszer ezeket a baromságokat.*Csóválom meg a fejemet.* - Valóban, akár csak te.*Puszillak meg én is.* - Ezt mondom én is, tudod jól, hogy nem bírom, ha hanyagolva vagyok.*Vigyorgok, bár komolyan gondolom.* - Ohh igen.*Azzal mesélni kezdek és elmondok mindent, ami történt. Természetesen a szaftos részletekbe is beleavatlak, nem vagyok szívbajos.* - Nagyon érdekel, csak még össze kell csiszolódnunk, de van bőven időnk. Remélem a későbbiekben is elfog viselni.*Tisztában vagyok vele hogy milyen tudok lenni.* - Ezt csak is Devanéknak köszönhetjük, ő is elhozta Aaaeront a buliba. Beszéltük, hogy találkozunk, majd te is jöhetnél, hidd el jót tenne.*Kicsit kikéne szabadulnod.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2022.06.09, 20:27 | Üzenet # 817 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tudom. *Mosolyodom elhalványan. Tudtam, hogy te is és igazából Devan is mellettem van.* - Igazad lehet. Mikor nemet mondtam elsőre, akkor is magát hibáztatta, pedig tényleg csak várni akartam. *Hiszen mindenhogy szeretem, ez nem volt kérdés.* - Azért próbálkozok. *Kuncogok halkan. A homlokomra csak méltatlankodtam és megdörcsöltem.* - Tudom, hogy nem úgy éled meg. *Mosolyodom el jobban.* - Értettem... *Nagyon kedves voltál velem.* - Csak egy kicsit. *Kuncogok a makacsságra.* - Igaz, bár most ott van Gray is, aki lefoglaljon, nehogy magányosnak érezd magad. *Vigyorgok. Tudtam, hogy ez hatalmas dolog tőled. Figyelmesen hallgatlak és igazából meg se lep, hogy hogyan találkoztatok. Azért kicsit elpirulok egy-két részletre, de már megszoktam, hogy hogyan tálalod a dolgokat.* - Tényleg nem számítottam erre. *Ismerem be.* - Tudod Asami, messze nem vagy olyan borzalmas, mint te hiszed magadról. *Mosolyodom el és megsimogatom az arcod.* - És egyébként ő sem tűnik egy egyszerű személyiségnek. *Nevettem el magam.* - Talán pont összepasszol a dilitek. *Kacsintok egyet.* - De bármi van, te is tudod, hogy számíthatsz rám, ugye? *Reméltem, hogy nem fogod majd magad vissza.* - Aaeront elvitte? *Döbbenek le.* - Mi a fene. Még a végén tényleg megfogja Aaron a grabancát. *Nagyon meglepett.* - Remélem egyszer én is el tudom majd vinni magammal Ethant. *Mosolyodom el lágyan. Miattatok elég sok jó kapcsolatom van nekem is és el szoktam menni az ilyen partikra. Hasznosak tudnak lenn. Jó voltam a szakmámban és elismert, de még messze voltam attól, hogy elit legyek. Bár nem is vágytam rá igazán.* - Nem is tudom... *Habozok.* - Minden perc számít most. Ha nem más beteggel vagyok, akkor vele. Ha nem vele, akkor olvasok folyamatosan vagy más orvosokkal konzultálok. *Nagyon túlhajtottam magam és ez kezdett kiütközni.* - Haza is csak főzni és aludni járok. *Túrok a hajamba.* - Tudom, hogy meg kéne álljak és venni egy nagy levegőt, de képtelen vagyok rá. *Túlságosan féltem és kicsit úgy éreztem, hogy kettőnk helyett is küzdenem kell.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2022.06.09, 20:45 | Üzenet # 818 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Szerintem is. *Nevettem el magam.* - Meglepetés voltam. *Kuncogok kicsit.* - Ne is mond... Ki nem állhatom. *Csóválom meg a fejem és helyeslően bólogatok mindenre. Teljesen egyet értettem veled, hiszen aki fontos, arra vigyázok és mellette vagyok.* - Asami sokszor azt mondja, hogy hasonlítok rá, ami nagyon nem tetszik. *Kicsit bántónak érzem olykor.* - Köszönöm. *Szalad fülig a szám. Azért próbálkoztam jó barát lenni tényleg.* - Igazából az. Szinte lenyűgöző, mennyire sokat és keveset tudunk egyszerre. *Látszott rajtam, hogy szenvedélyesen szeretem.* - Ő az első olyan, akit nem eszek meg reggelire. *Nevetek fel.* - Most randizgatunk és meglátjuk. *Hiszen nem mondtuk ki, hogy járunk.* - Próbálkozok, de elég ijesztő. Ennyire sebezhetőnek lenni valakivel szemben... nem vagyok hozzá szokva. *Általában leszarom az emberek véleményét, de Asami más. Figyelmesen hallgatlak, nem szakítalak félbe.* - Valóban nem. *Nem semmi történeted volt.* - Szóval ilyen, mikor valakibe igazán beleszeretsz. *Mosolyodom el.* - Nem rontottad el egyáltalán. *Teszem hozzá.* - Érdekes, hogy bizonytalannak, de mégis biztosnak tűnsz. *Gondolkozom el egy pillanatra.* - Mármint... a szavaidból úgy jön le, hogy a kapcsolatotokban és benne teljesen biztos vagy, csak a jövőben nem. Nos, erre ugyan azt tudom mondani... Sodródj az árral. *Kuncogok halkan.* - Nagyon nehéz lehet. *Mondom komolyabban.* - El se tudom képzelni, hogy min mehetsz, illetve mehettek keresztül. Most olyan triviálisnak tűnik az én helyzetem. *Csóválom meg kicsit a fejem.* - Mikor fogod tudni, hogy minden rendben? Ha kikerültél? Vagy már előtte azért lehet tudni, hogy minden rendben lesz?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2022.06.21, 20:34 | Üzenet # 819 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Mikor tanulod már meg, hogy nekem mindig igazam van?*Vigyorodom el. Nyilván csak viccelek, de szeretnélek minél jobban feldobni.* - Azt szabad.*Kuncogok veled együtt.* - Tudod, de mégis hülyeségeket mondasz.*Sóhajtok fel.* - Ajánlom is.*Tudom jól, hogy ilyen szinten milyen kis hülye tudsz lenni.* - Picit? Nem azt akartad mondani, hogy nagyon?*Vonom fel a szemöldököm.* - Az egy dolog, de attól még te se hanyagoljál.*Jelentem ki, mint egy durcás kisgyerek, de komolyan gondolom.* - Annyira imádom, hogy zavarba jössz.*Nevetek fel.* - Köszönöm, ez kedves.*Csókolok a tenyeredbe.* - Annyira nem tartom magam annak, hiszen tudod milyen beképzelt vagyok, de lássuk be, azért van pár olyan tulajdonságom, ami sok embernél kiveri a biztosítékot.*Nem is olyan mindennapos hibák ezek.* - Nagyon nem.*Nevetek fel.* - De ez is tetszik benne.*Mosolyodom el lágyabban.* - Így lenne.*Látszik rajtam, hogy nagyon is érdekel Gray.* - Igen, tudom.*Puszillak me.g* - Bizony és nem is lépett le senkivel, még Yasuval se.*Pedig te is tudod, hogy azért ez főleg nagy dolog.* - Jó úton halad, még Aaeron szüleihez is elmentek, bár azt nem tudom, hogy sikerült. Azt majdnem elfelejtettem, hogy be is mutatta Yasunak.*Nem is kell mondanom miért.* - De közben meg egy idióta.*Elmesélem, hogy miket mondott nekem.* - A szöszi nagyon kitartó, de lehet hogy eljön az a pont, amikor már nem bírja tovább. Te is tudod jól és Devan is még ha be se vallja, hogyha Aaeront ellöki magától, akkor ilyen szinten mást nem fog találni.*Ezek tényleg.* - Féltem azért a kölyköt.*Nem akarom, hogy szenvedjen.* - Viszont az a marha főleg makacs, de azért nem hagyom annyiban.*Úgyis beszélek még a fejével.* - Ez biztos így lesz, csak ne hogy nagyon féltékeny legyél.*Kuncogok, biztos sikere lesz.* - A klubba is imádok.*Első számú lenne.* - Nézd Leighton én megértelek, de ez akkor se állapot. Szerintem azzal csak rosszabbat teszel, ha nem lazítasz egy kicsit. Nem azt mondtam, hogy menjünk el bulizni csak pár óráról lenne szó. Mondjuk ebédelünk egyet, de akár lehet vacsora is, amikor már Ethan pihen. Eljössz akkor amikor van valaki nála vagy éppen kezelése van, utána úgyis pihenni kell gondolom. Ugye te se akarod, hogy beköpjelek a felettesednek?*Ha kell megteszem azt is.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2022.07.23, 13:53 | Üzenet # 820 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - És milyen szép kis meglepetés.*Mérlek végig vigyorogva. Más körülmények között találkozunk, biztos hogy rád hajtottam volna.* - Ezzel én is így vagyok, de ugye nem ismerjük. Nézd nem hiába barátok így hárman.*Ezzel te is tisztában van, csak ugye mi eddig mi nem láttuk a szerethető oldalát.* - Megértem, de részéről biztos, hogy nem rosszból mondja.*Bár én is így vélekednék, mint te.* - Az biztos.*Értek egyet.* - És gondolom fordítva is így van.*Nevetek fel.* - Szerintem minden jól fog alakulni.*Kacsintok rád.* - Megértem, de majd minden kifog alakulni.*Mosolygok rád bíztatóan.* - Azt hiszem igen.*Mondom lágyabb hangon.* - Akkor jó.*Biccentek.* - Igen valahogy így van.*Ennél jobban én se tudtam volna megfogalmazni.* - Azért itt nehezebb, de igazad van.*Tudom, hogy te is érzed a helyzet súlyát.* - Valóban az.*Sőt szavak nincsenek rá, hogy mennyire.* - Az a jó, hogy nem tudod elképzelni.*Rég rossz lenne, ha eltudnád, hiszen akkor hasonló helyzetben lennél te is.* - Ugyan, ne mond.*Simogatom meg a buksidat.* - Nos én legszívesebben itt se lennék, de már én is belátom, hogy itt a helyem.*Segítségre van szükségem.* - Nem az én döntésem lesz.*Sóhajtok fel.* - Az orvosok fogják eldönteni és szerintem az utolsó szó Leightonné lesz. Sajnos rendben már sosem leszek. Alapból már sérültem lelkileg, de kezelésre nem szorultam, nem úgy mint most. Viszont, mint mondtam küzdeni fogok. Élni akarok és nem egy kórházban leélni a hátralévő életem.*Egyre elszántabb vagyok és nem akarok kibúvókat keresni már.* - Na meg kikerülök és mégis csak jobb lesz ott találkozni. Tudod van egy olyan érzésem, hogy jól kifogunk jönni.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.08.28, 22:04 | Üzenet # 821 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Még milyen dögös. *Kacsintok rád, majd elnevettem magam.* - Igen, tudom... hiába utálom beismerni. *Sóhajtok egy nagyot.* - Nem, tudom, hogy nem. *Mosolyodom el.* - Valahogy úgy. *Nevetek veled.* - Remélem. *Látszott, hogy tényleg egyre jobban oda vagyok Asamiért.* - Örülök, hogy kívülről úgy tűnik. *Mosolyodom el jobban.* - Meg kell szoknunk szerintem mindkettőnknek. *Értek egyet és nagyon jól esett a bíztatásod.* - Szerintem ti is rendben lesztek. *Bíztatlak én is. A fejemre elmosolyodom, majd elkuncogom magam.* - Van testvéred? *Kérdezem rögtön. Ez pont olyan volt, mint mikor a bátyám akar vígasztalni.* - Megértem. Szép kórház, de attól kórház. *Húzom el az orrom. Figyelmesen hallgatlak és szinte csodáltalak. Őszinte tisztelet éreztem, ami nálam nagyon ritka volt.* - Nagyon elszánt vagy. *Adok is hangot a gondolataimnak.* - Nekem is. Nagyon emlékeztetsz a bátyámra. *Nevettem el magam.* - És biztos vagyok benne, hogy jobb lesz. Már a környezet is sokat számít. *Értek egyet.* - És Leighton is várja már, gondolom. *Jegyzem meg.* - Nem tudtam, hogy Asami ennyire gondoskodó. Örülök, hogy láthatom ezt az oldalát is.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2022.08.28, 22:45 | Üzenet # 822 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Soha. *Nevettem el magam.* - Mivel nekem van. *Öltök nyelvet játékosan.* - Tudod milyen vagyok... *Mindig próbálok kímélni mindenkit magam körül, csak magamra nem figyelek eléggé.* - Nem, nem, csak picit. *Kuncogok halkan.* - Nem foglak, ne haragudj. *Cirógatom meg az arcod.* - Tudod, hogy kicsit el tudok veszni. *Főleg most.* - Igen, van egy pár, de mindenkinek van. *Kuncogok.* - Bár ha jót akarsz magadnak... csak egy jó tanács... Ne szóld le a lakását, bármi is történik. *Nekem is beszóltál, de köztünk nem volt olyan kapcsolat és csak elküldtelek a picsába.* - Úgy látom, nagyon elcsavarta a fejed, de legalábbis nagyon közel áll hozzá. *Mosolyodom el. Örülök, hogy találtál valakit végre. Puszidra csak mosolygok.* - Hoppá. Ez meglepő. *Értek egyet.* - Biztos vagyok benne, hogy hozta a formáját. *Csóválom meg a fejem.* - Gondolom Yasu kíváncsi volt. *Nevetek fel.* - Istenem, ettől félek én is... meg hogy direkt rátesz még pár lapáttal. *Sóhajtok egy nagyot.* - Én is. Őszintén, szinte készen állok bármikor befogadni. *Ismerem be, hiszen ha összevesznek, annak nagyon csúnya vége lesz.* - Szerencsére elég meggyőző vagy. *Ha valakire, akkor rád fog hallgatni Devan.* - Eh, ne is mond. *Nevettem el magam.* - Annyira jóképű és kedves. *Mondom szeleburdin.* - Tudom, de hallottad... *Mondom lágyan mosolyogva. Nagyon jól esett, amit mondott Ethan. Tényleg fülig szerelmes voltam. Szavaidra picit leolvad a mosoly az arcomról.* - Tudom, hogy nem állapot. *Ismerem be.* - Tudom, hogy túlhajtom magam. *Picit elhallgatok.* - Ethan nem tudja, de a minap már éreztem, hogy rosszul leszek, ha nem pihenek. Be kellett kössek magamnak egy infúziót. *Ismerem be.* - Csak egy vitamin koktél és sós oldat. *Mielőtt nagyon leszidnál. Veled ezekben a dolgokban mindig őszinte voltam. Kicsit tépelődtem, hogy mi legyen.* - Ne. *Nézek rád komolyan.* - Elvehetik tőlem Ethant... így is meg van az esélye a személyes kapcsolat miatt. *Tartottam is ettől.* - Menjünk el ebédelni valamikor. Az estéket többnyire itt töltöm. Bent alszok Ethannel. Így sokkal kevesebb a rémálma.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2022.11.28, 21:47 | Üzenet # 823 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Látom a szerénység távol áll tőled.*Csóválom meg a fejemet. Nekem is volt önbizalmam, de azért ennyire egoista nem vagyok.* - Igazából nálatok rajtad múlnak dolgok, hiszen veled gondolom nincsen baja.*Csak ugye neked. Nálunk meg kölcsönös egyelőre az ellenszenv.* - Biztosan.*Kacsintok rád.* - Egy kapcsolat már csak ilyen. Most gondolj bele, hogy ehhez nem kell párkapcsolat se, hiszen egy baráttal is úgymond össze kell csiszolódni.*Legalábbis én így látom.* - Ezen vagyok én is.*Kedves tőled, de ugye a mi helyzetünket össze se lehet hasonlítani.* - Testvérem?*Kérdezem meglepeten.* - Nincsen, miért?*Nem értem hogy jön ez ide.* - Igen, ahogy mondod.*Bólintok.* - Úgy látod? Köszönöm.*Mosolyodom el, ismét egyre többet teszem.* - Pedig nem egyszerű, de enélkül nem menne.*De egyszerűen nem adhatom fel és nem is akarom.* - A bátyádra?*Döbbenek le ismét.* - Így már értem a kérdést.*Sóhajtok fel és elégé fura arcot vágok.* - Bocs csak nekem más gondolataim vannak és most ez így elég morbidul hangzott.*Aranyos gondolat tőled, bár nem értem ennyitől miért gondolsz így rám.* - Hagyjuk.*Magam se tudom miért de most elég hülyének érzem magam.* - Azért köszi vagy nem tudom mit kell ilyenkor mondani.*Én inkább kínomban nevetek.* - Ez így van.*Értek egyet.* - Igen meg úgy mindenki.*Mindenkivel akivel lehet, fel akarom majd venni a kapcsolatot.* - Valóban az pedig engem még csak nem is ismer személyesen, sőt lehetne rosszabb vélemény is. Igazából zavarba is hozott.*Nevetek fel.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2022.12.27, 22:18 | Üzenet # 824 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Eléggé. *Nevettem el magam.* - És Asamihoz képest még semmi vagyok. *Most én csóválom meg a fejem.* - Azt nem tudom, hogy van-e baja. *Rántom meg a vállam. Igazából nem is érdekelt.* - Ebben igazad van. *Mosolyodom el kicsit.* - Minden rendben lesz. *Mondom biztatólag, mert tudom vagyis leesett, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet.* - Sokszor így vígasztal a testvérem, azért. *Kuncogok halkan.* - Nem vagy egyedül. *Tudtam, hogyha Asami megígérte, akkor figyelni fog rátok.* - Majd Asami lesz a jóktündérkeresztapuka. *Nevettem el magam. Az arcodra csak még jobban nevetek.* - Ha a bátyám nem lenne a bátyám, lefeküdnék vele. *Vigyorgok pofátlanul.* - Mi van? *Pillogok ártatlanul.* - Ha én így nézek ki, szerinted ő kevésbé helyes? Elárulom, nem. *Kuncogok tovább.* - Szóval nem hangzott morbidul. *Kacsintok egyet. Előveszem a telefonom és mutatok egy képet, amin együtt vagyunk.* - Látod? Jó a genetikánk. *Kuncogok még.* - Nem kell semmit. *Nagyon jót nevettem.* - Tényleg csak mindig így nyugtat ő is. *Utalok a fejem simogatására. Elmosolyodom rajtad, látszik, hogy mennyire ki akarsz jutni.* - Óh, Asami mindenkit zavarba hoz, szerintem élvezi. *Kuncogok halkan.* - Nem igazán beszéltünk rólatok, szóval nem tudom, hogy mi a véleménye pontosan. Biztos aggódik ő is, mégha nem is mondja, de nem az a fajta, aki ok nélkül megnehezítené a helyzetet. Az nem mondom, hogy nem fog neked esni, ha megbántod Leightont. *Tudtam, hogy őt megvédené.* - Azt tudom, hogy Devan és Leighton nagyon fontos neki.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2023.01.08, 18:44 | Üzenet # 825 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - De biztos csak azért, mert fiatalabb vagy.*Kuncogok.* - És gondolom nem is érdekel.*Teszem hozzá.* - Köszi.*Jól esik a biztatásod.* - Ohh értem, aranyos vagy.*Mosolyodom el.* - Igen tudom csak olykor elfeledkezem róla, de ez már semmi ahhoz képest, amikor bekerültem. Tudod akkor szinte élni se akartam.*Bár nem mondom, hogy nem fog még ilyen érzés rámtörni.* - Ez tetszik.*Nevetek fel én is.* - Vajon neki is fog tetszeni?*Kérdezlek nevetve.* - Még így ismeretlenül is megállapítom, hogy amit a fejébe vesz addig nem nyugszik, amíg végig nem viszi. Jól sejtem?*Pillantok rád.* - Tessék?*Nézzek rád igen csak viccesen, majd végül igen csak jóízűen felnevetek.* - Basszus tényleg nem vagy semmi..*Rég nevettem ilyen jót.* - Igen, valóban az. Nagyon jóképű is.*Mondom de még mindig nevetek.* - Azért megnyugodtam és az egomnak is jól esik, ami lássuk be most rám fér.*Amire azért eddig nem volt példa.* - Így már értem.*Máris másképpen hangzik.* - Azt gondolom, én is élvezném a helyébe meg amúgy élvezni is szoktam.*Ki nem.* - A rövid verzió, hogy elmentem katonának és nem jelentkeztem 10 évig és most se önszántamból vagyok itt. Amikor bevonultam, akkor kaptam tőle egy levelet, amit csak később olvashattam el. Nem elég hogy nem tudta én mit érzek, de utána többi levelére se válaszoltam. Így azért elég gusztustalanul hangzik, nem de? Részben ezért is megértem Devant.*Mondom, majd sóhajtok egy hatalmasat.* - Szeretnéd akkor jobban kifejtem a dolgokat csak mégse akarlak itt letámadni.*Mégis csak most találkoztunk először.* - Most is megérteném, ha nekem esne. Nem mondom, hogy nem fogom megbántani, de szándékosan nem tenném.*Az csak akkor ha csúnyán összevesznénk, de azért erre kevesebb az esély.* - Ilyen egy jó barát.*Mosolyodom el.* - Ez lenne a normális, hiszen nem hiába véded te is annyira Aaeront.*Látszik mennyire fontos neked.* - Szíves megismernélek jobban, ha te is benne vagy.
|
| |
| |
