|
Aki nem lép egyszerre
|
|
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2014.11.27, 20:36 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Egy kis katonásdi, doktorosdi és ami hozzá tartozik.
 
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 01:15 | Üzenet # 151 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem volt baj, hogy nem engedtél. Segítettem is visszafeküdni. Ahogy az ágyra mutatsz, csak elmosolyodom. Ledobom a köpenyem és befekszek melléd. Finoman magamhoz ölellek, ahogy bújsz hozzám.* - Lassan vedd a levegőt és jó mélyeket. *Mondom kedvesen és finoman cirógatlak. Finoman a nyakadra simítok és közben ellenőrzöm a pulzusod. Csöndesen számolom és sóhajtok egy nagyot.* - Oké, nemsokára jobban leszel. *Simogatlak tovább. Egy bő fél óra múlva levettem rólad a maszkot.* - Hogy érzed? Kell még? *Kérdezem komolyan.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 01:27 | Üzenet # 152 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Úgy teszek ahogyan mondod. Lassan már tényleg megnyugszom, de ha nem lennél itt korántsem lenne így még a maszk és a gyógyszer ellenére se. Ismét csak bólintok, hiszen nem tudok mást tenni egészen addig, amíg rákérdezel, hogy kell e még és akkor leveszem.* - Jobb már köszönöm.*Tényleg jobb volt.* - Sajnálom, ha megijesztettelek...*Suttogom és nem engedlek.* - Kicsit még maradnál?*Nem akartam egyedül lenni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 01:47 | Üzenet # 153 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Láttam én is, hogy most már normálisan veszed a levegőt. Visszateszem a helyére és utána tovább simogatlak.* - Inkább féltelek és aggódok érted. *Magyarázom.* - Nincs semmi baj, orvos vagyok, tudod. *Cirógatom az arcod.* - Vágtak már hozzám kakis pelekánt. *Kuncogok halkan, hogy tereljem a gondolataid.* - Persze. *Szorosan öleltelek magamhoz.* - Amúgy is mondtam, hogy segítek megint fürdeni, leizzadtál nagyon. *Szinte vizes volt a pólód.* - Nem szeretném, ha megfáznál. *Nagyon finoman cirógattam az arcod.* - Aztán el kell mennem picit, de sietek vissza. Kitaláltam valamit, amivel le tudod magad foglalni napközbe. *Nem akartam elmondani, hogy egy kutyát akarok hozni neked.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 02:27 | Üzenet # 154 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen, de azért én nem csak egy ismeretlen páciens vagyok.*Jegyzem meg persze nem rosszból.* - Azért remélem odáig nem jutok el.*Nevetek fel.* - Mindig megtudtál nevettetni.*Nagy szó, hogy egy ilyen sokkos állapot után is megy neked.* - Tényleg vágtak?*Ez azért nem mindennapi dolog.* - Köszönöm.*Bújok még jobban.* - Igazad van jó is lesz.*Nem volt legjobb így.* - Én se.*Volt gondom anélkül is.* - Persze menj csak a dolgodra, majd várlak vissza.*Simogatlak én is.* - Mire gondolsz?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 02:45 | Üzenet # 155 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez igaz, de ilyenkor muszáj nyugodt maradnom, különben nem tudnék ésszerű döntést hozni. *Magyarázom kedvesen.* - Hát azt én is remélem. *Elmosolyodtam nevetéseden.* - Szerencsére. *Tudtam mekkora dolog, hogy meg tudtalak nevettetni.* - Tényleg. *Bólintok.* - Volt egy nagyon morgós betegem, már idősebb volt. Nem igazán volt magánál és hozzám vágta. *Mesélem el röviden a történetet.* - Igazán nincs mit. Semmit nem kell megköszönnöd. *Mondom kedvesen.* - Akkor még kicsit pihenjünk, aztán akkor fürdés. *Simogatom a buksidat.* - Rendben. *Jól esett, hogy simogattál.* - Meglepetés, de örülni fogsz neki. *Mindenkinél jobban ismertelek, szóval ezt tudtam. Mindig imádtad az állatokat. Miután jobban lettél, ismét segítettem fürdeni és minden sebed újra kitisztítottam.* - Szépen gyógyulnak. *Nézegetem, majd áthúztam a takaród és a párnád is, mert azok is szinte vizesek voltak, majd a szennyesbe dobtam.* - Így. Mindjárt jövök, nagyjából egy óra, rendben? *Lépek oda hozzád és az arcodra simítva adok egy finom puszit az arcodra, majd elmosolyodtam. Elmentem egy ismerősömhöz, aki olyan kutyákkal foglalkozott, akik betegeknek, rokkantaknak és poszttraumás stresszben szenvedők segítettek. Elmondtam kinek lenne és rögtön kaptam is egy fiatal retrievert, akit imádtam, mert már többször találkoztam vele, segítettem is a kiképzésében. Visszamentem a kórházba és az ajtóba megálltam.* - Legyél jó. *Veszem le róla a pórázt és megvakargatom a fejét. Kinyitottam az ajtót és be is trappolt. Odament hozzád és elkezdett szagolgatni, majd két első lábával megtámaszkodott a combodon és elkezdett nyalogatni, nagyon barátságos volt. Én csak elnevettem magam.* - Nos, szeretném neked bemutatni Lucky-t. *Megyek oda és leülök melléd.* - Ő egy egy éves kan kutyus. Eléggé eleven és játékos, nem fogsz vele unatkozni. *Simogatom meg, mire hálásan csóválja ám a farkát.* - Szeretném, ha gondoskodnál róla. Speciálisan ki van képezve olyan esetekre, mint a tiéd. Ha azt érzékeli, hogy rémálmod van, vagy magával ragadnak az emlékek, könyörtelenül fel fogja magára hívni a figyelmet. A testbeszédre figyel leginkább. *Mosolyodom el és közben magyarázom.* - Éjjel-nappal itt lesz veled, így nem maradsz egyedül.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 14:22 | Üzenet # 156 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez így van. Tényleg remek doki vagy, ez nem sok mindenkinek menne.*Minden elfogultság nélkül mondom.* - Akkor nem szándékos volt.*Kuncogok.*- Lehet mi is ilyenek leszünk az öregotthonba.*Nevetek fel. Nem felejtettem, hogy ilyeneket beszéltünk, hogy majd együtt öregszünk meg.* - Tudom, de akkor is szeretném megköszöni.*Tudtad jól, hogy milyen vagyok.* - Oké.*Bólintok.* - Az biztos, mindig jók a meglepetéseid.*Mosolyodom el picit. Jól jön a segítséged ismét meg hát persze jól esik a törődés.* - Az jó.*Legalább valami jó hír.* - Várlak.*Nem aludtam csak pihentem, de tényleg sokkal jobban vagyok. Az ajtó nyitásra odapillantok és nagyon meglepődök.* - Egy kutya?*Kérdezlek döbbenten.* - Szia te szépség...*Mosolyodom el. Odateszem kezem azért, hogy megszimatolja, majd simogatni kezdem. Figyelmesen hallgatlak és igen csak meghatódom.* - Erre nem gondoltam. Köszönöm szépen..*Mosolygok, de még mindig nem fogom fel. * - Gyere ide...*Mutatok az ágyra és fel is ugrik és óvatosan a buksiját rám fekteti.* - Milyen kis okos vagy.*Simogatom a buksiját.* - Nagyon jó ötlet, de mi van, ha éppen nem tudom levinni őt?*Elvégezze a dolgát.* - Vagy ha teljesen elveszítem a tudatom és bántom?*Bár nem hinném, hogy ez bekövetkezne. Kicsit féltem, de egyben nagyon örültem neki.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 15:32 | Üzenet # 157 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Egy kutya. *Mosolygok, annyira édes voltál.* - Ezért vagyok én az orvos. *Kacsintok és látom, hogy örülsz neki, ami engem nagyon boldoggá tett.* - Bizony, nagyon okos és értelmes. Még csak pár hónapja lett kiképezve. *Magyarázom és megsimogatom én is a buksiját.* - Nos, az első esetben először téged fog kérni, hogy vidd le és az utolsó pillanatig várni fog, ha úgy veszi észre, hogy nem fog menni, akkor fogja magát, és kimegy magától, majd pedig visszajön. Van egy hátsó udvar is, azt is megmutatom, oda lehet vinni őket. *Ugye voltak a kórházba máshol is állatok.* - A másik pedig, ha odáig menne a dolog, akkor pedig nekünk jelez, hogy nem vagy jól. *Mondom kedvesen, de szinte felélénkültél tőle.* - Akkor.... hozhatom a tálkáit és a fekhelyét? *Cirógatom meg az arcod mosolyogva.* - De tényleg nagyon eleven, úgyhogy készülj vel, hogy egy nyugodt perced nem lesz. *Kuncogok halkan.* - Igazi kis rosszcsont. *Hol rád, hol rám meresztgeti a szemét, mint egy kis ártatlanság.* - Rólad van ám szó. *Nevettem el magam és megsimogattam én is.* - Addig lesz melletted, míg szükséged van rá. Ha örökre, akkor örökre. *Teszem hozzá, hiszen ki tudja, hogy engem akarsz-e.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 15:49 | Üzenet # 158 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Mellette nagyon jó barát.*Mosolygok.* - Hiányzott, hogy nincs körülettem állat csak ritkán.*De most ez is megváltozik.* - Akkor frissen végzett.*Kuncogok.* - Gratulálok Uram.*Nevetek fel picit, mire édesen vakkant egyet.* - Értem értem.*Ezeket jó volt tudni.* - Igen hozhatod.*Gondolkoznom se kell. Megfogom kezed és a tenyeredbe csókolok.* - Tényleg te vagy a legjobb. Minden rosszban van valami jó.*Célzok itt a rémálmomra.* - Pont erre is van szükségem és gondolom, amikor kell hagyj pihenni.*Közben folyton simogatom.* - Kis édes.*Mosolygok tényleg már most nagyon jó hatással van rám.* - Tudom mennyire imádom őket szóval remélem minél tovább, kivéve ha vissza kell adni.*Jegyzem meg.* - Persze ez nem azt jelenti, hogy te ellóghatsz.*Jegyzem meg.* - Levisszük?*Kérdezem mire ő máris lepattan és vár.* - Lucky benne van.*Mászok le az ágyról és leguggolok hozzá.* - Jó barátok leszünk.*Simizem meg és a nyakamba ugrik.* - Jól van jól van.*Kuncogok, olyan vagyok mint egy kisgyerek.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2015.01.21, 17:35 | Üzenet # 159 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodom szavaidra és látszik, hogy nekem ez mennyit jelent.* - Hát, most már akkor lesz. *Mosolygok.* - Igen, igen. Nagyon jó tanítvány volt. Én voltam a tesztalany. *Kuncogtam én is.* - Rendben. *Örültem, hogy ennyire beleélted magad.* - Igen. *Mosolyodom el kedvesen, majd elnevettem magam.* - Arra nem vennék mérget. *Kuncogtam tovább.* - De jól ki fogtok jönni. *Ebben biztos voltam.* - Nem kell, nem kölcsön kértem. *Mondom kedvesen.* - Ezek a dolgok... a rémálmaid... teljesen sosem fognak elmúlni. *Mondom halkan, de annál komolyabban.* - Le lehet csökkenteni minimálisra és meg fogod tanulni kezelni, de eltüntetni sajnos nem tudom. Bár tudnám. *Azért ez engem kicsit bántott és látszott is, hogy tényleg mindent megtennék érted.* - Nem terveztem, hogy ellógok. *Eszemben sem volt.* - Levihetjük, de nekem még vissza kell mennem a beteghez. *Magyarázom.* - Mi lenne, ha jönnél velem? *Kérdezem kedvesen.* - Gyors vizit, mindenki megszeretgeti Lucky-t, aztán pedig levisszük, na? *Az sem árt, ha más emberekkel is beszélgetsz ha csak pár szót is.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 19:55 | Üzenet # 160 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Na az még.*Mosolygok, hogy te voltál a tesztalany.* - Akkor alszok, amikor ő.*Nevetek fel.* - Igen szerintem is.*Mosolygok.* - Nos, ha minden jól megy, akkor egy hosszú barátság indul köztünk.*Simogatom meg Luckyt. A folytatásra viszont felállok és a te arcod simogatom meg.* - Ezzel tisztában vagyok én is és azt is, hogy soha semmi nem lesz a régi, de ezt már akkor tudtam, amikor elmentem katonának.*Mondom komolyan.* - Te mindent megteszel, szóval kérlek ne okold magad.*Puszilom meg az arcodat.* - Helyes.*Bólintok.* - Nem is tudom..*Gondolkodom el.* - Végül is miért.*Mondom végül.* - Biztos mások is örülni fognak neki.*El is indulunk és Lucky okosan jön mellettünk.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 20:18 | Üzenet # 161 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elnevettem magam veled.* - Valószínűleg. *Kuncogok még halkan.* - Igen. *Annyira aranyos voltál. Láttam megcsillanni a szemedben azt a régi Ethant. Belesimult az arcom a tenyeredbe, mint mindig.* - Én akkor még nem gondoltam bele. *Vallom be őszintén.* - Igazából egészen eddig nem gondoltam bele. *Mondom halkan.* - De azért vannak dolgok, amik nem változnak. *Mosolyodom el édesen.* - És ezt pont te mondod? *Kérdezek vissza sunyin. Puszid nagyon jól esett és kicsit el is pirultam miatta. Csöndesen várom a válaszod, majd elmosolyodtam.* - Mindenkit feldob egy ilyen aranyos kutyus. *Simogatom meg a buksiját. Odaadom neked a pórázt, mert az épületen kívül kötelező volt, csak a hátsó kertben nem, hogy kicsit szaladgálhassanak. Szépen végigmegyünk minden betegemen. Mindenki nagyon örül Luckynak és meg is simogatják. Téged is bemutatlak mindenkinek és nagyon örülnek neked. Látszott, hogy tényleg figyelek a betegeimre és igyekszem mindent megtenni értük. Mindenki elmondja azt is, hogy vigyázzak magamra és neked is jobbulást kívánnak.* - Ide nem jöhetsz be és Lucky se, de mindjárt jövök. *Bemegyek és bent be is öltözök. Fél óra múlva ki is jövök, de gondterhelten.* - Akkor meg is vagyunk. *Mosolyodom el kicsit, de nem volt az igazi.* - Megkedveltek téged, illetve titeket. *Javítom ki magam.* - Megmutatom hova tudod levinni, de míg kivisszük rá kell rakni a pórázt. *Mondom kedvesen.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 20:57 | Üzenet # 162 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem tudtam erre mit mondani, hogy ne gondoltál bele.* - Igen vannak nyuszikám.*Mondok egy példát.* - Nem értem miről beszélsz.*Viccelem el.* - Édes vagy.*Jegyzem meg az elpirulásra.* - Oké.*Pórázt a nyakamba akasztom. Beszélgettek én is pár szót persze Lucky nagyon élvezi a helyzetet és igazából nekem is jót tesz, hiszen mindig is társasági ember voltam, de azért látszik még nem az igazi, de jót tesz. Én is mindenkinek jobbulást kívánok és téged pedig lenyűgözve figyellek. Annyira büszke voltam rád.* - Oké itt megvárunk.*Ülünk le persze a kis édes utánad akart menni, de amint mondtam, hogy nem szépen leült velem. Bárki aki eljött arra megsimogatta persze nem csodáltam. Amint kijössz felpattanok.* - Kedves emberek vannak itt.*Mondom.* - Oké viszont baj van? Mert gondterheltnek tűnsz. Nagyon súlyos az állapota?*Kérdezem.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 21:28 | Üzenet # 163 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *A nyuszikámra csak mosolyogtam. Csak megcsóváltam a fejem, ahogy elvicceled a dolgot. Örültem, hogy beszélgettél te is és mégha nem is volt az igazi, legalább jót tett. Ahogy felpattansz elmosolyodom.*- Igen, mindenki igyekszik. *Bólintok.* - Igen. Miatta túlóráztam mostanában olyan sokat. *Mondom halkan.* - Steril környezetben van, ezért nem jöhetettek be. *Magyarázom neked. Lucky is érzi, hogy nem vagyok túl vidám, és elkezdi nyalogatni a kezem, mire elmosolyodom és megsimogatom.* - Nem vagyok benne biztos, hogy túl éli. Nem tudok semmit kitalálni, hogy csak egy kicsit stabilabb legyen. *Mondom szomorúan.* - Pedig már rengeteget gondolkoztam és olvastam, de nem találok semmit. Az is csoda, hogy még magánál van és nem esett kómába. *Sóhajtok egyet.* - Na de menjünk. Nem akarlak traktálni, van elég gondod. *Cirógatom meg a pofid.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 22:13 | Üzenet # 164 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Figyelmesen hallgatlak és a végére megkoppintom a fejedet.* - Nem traktálsz ne legyél hülye.*Morgok, de persze nem rosszból. Megfogom a kezed és adok rá egy csókot, majd kimegyünk. Persze Luckyt megfogom amíg kell majd elengedem amint lehet.* - Szóval mesélj mit lehet róla tudni, persze ami nem titkos.*Pillantok rád.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 22:38 | Üzenet # 165 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Aúúúú! *Méltatlankodok és megdörzsölöm, majd elmosolyodom kicsit. Puszidon még jobban mosolygok és megyek is veletek. Ahogy elengedted rögtön szaladgálni kezdett és játszani más kutyákkal.* - Ide bármikor lehozhatod. *Mondom kedvesen.* - Nem dobálóznék latin szavakkal, ha nem baj. *Kuncogtam halkan.* - A lényege annyi, hogy összeomlott az immunrendszere és nem tudom, hogy mitől. Nem tehetem ki több vizsgálatnak, mert félő, hogy végleg összeomlik a szervezete. *Magyarázom halkan és komolyan.* - De valamit ki kell találnom... három kisgyerek van. Nagyon várják haza. A férje és a gyerekek is. *Látszott rajtam, hogy mennyire bánt és tényleg a szívemen viselem minden betegem sorsát.* - Már konzultálok egy másik orvossal, hátha van ötlete. Már az is nagy remény lenne, ha kihozhatnám a steril szobából.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 22:50 | Üzenet # 166 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Megérdemelted, mert butaságokat beszélsz, látom ezt se nőtted ki.*Csóválom a fejem mosolyogva.* - Oké, nagyon édesek.*Leülök és téged is lehúzlak és úgy hallgatlak.* - Elég borzalmasan hangzik.*Sóhajtok fel és átkarolom a válladat.* - Az biztos, hogy mindent megteszel és remélem megtalálod vagy találjátok a megoldást. Úgy segítenék, ha tudnék.*Sóhajtok fel.* - Szerinted bemehetek hozzá?*Kérdezlek, de magam se tudom pontosan, hogy miért.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 23:20 | Üzenet # 167 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem mondtam semmit erre a nem nőttem ki dologra. Valóban így volt, de nem akartam beszélni arról az időről, mikor elmentél.* - Igen, azok. *Leülök melléd és csak bólintok.* - Igen. *Suttogom halkan. Ahogy átkaroltál, a fejem neked döntöttem.* - Én is nagyon remélem. *Nagyon bíztam a specialistába.* - Tudom, nagyon kedves vagy. *A folytatás viszont meglep, nem is kicsit.* - Biztos vagy benne? *Kérdezem komolyan.* - Megkérdezhetem, hogy bemehetsz-e, de... *Sóhajtok egy jó nagyot.* - Szóval nem szép látvány. Tudom, hogy láttál dolgokat, de nem akarlak kitenni ilyesminek. *Ismerem be. Nagyon féltettelek.* - De ha szeretnéd, elintézem. *Mondom komolyan. *Kicsit elhallgattam, majd felemeltem a fejem és adtam egy finom puszit az arcodra. Legszívesebben megcsókoltalak volna.* - Ethan... kérdezhetek valamit? *Nézek rád komolyan.* - Miért nem kerestél egyszer sem? *Persze nem lettem volna mérges, ha nem válaszolsz.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2015.01.25, 23:43 | Üzenet # 168 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nálad nem kedvesebb.*Cirógatlak.* - Azt hiszem igen. Nem baj az és az én ötletem szóval nem lesz baj, de majd szólok előtte, hogy érzem magam, meg te, hogy látsz engem.*Teszem hozzá.* - Nem tudom pontosan, hogy mit fogok neki pontosan mondani és mennyire van magánál és a helyzetünk is más, de tudom, hogy milyen kilátástalan helyzetbe lenni.*Suttogom.* - Bár nem tudom ez mennyit segít.*Mondom kissé zavartan. A puszira elmosolyodom.* - Igen.*Bólintok és igazából a kérdésed nem lep meg.* - Azért mert, ha kereslek akkor nehezebb lett volna és nem bírtam volna távol lenni így is nehéz volt, hogy nem láthattam a családomat, a barátaimat és téged..*Simítok az arcodra.* - Nem telt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna rád nyuszikám..*Suttogom és végül lágyan megcsókollak.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2015.01.26, 00:13 | Üzenet # 169 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Jól esett bókod nagyon. Csöndesen hallgatlak és megsimogatom az arcod.* - Nagyon jó ember vagy, Ethan. *Ha neki nem is segít, bár ki tudja, neked biztos segítene, ebben biztos voltam.* - Érzékeli a környezetét és beszélni is tud, csak le van gyengülve. *Magyarázom neked. Válaszod hallgatom és csak bólintok egy aprót. Az arcom belesimul a kezedbe és adok egy csókot a tenyeredbe.* - Nekem se... *Mondom halkan. Meglepődtem, hogy megcsókoltál és hirtelen nem is viszonozom, de aztán az arcodra simítva odaadóan csókollak. Mikor elvalltunk, kipirultam néztem rád és átöleltem a nyakad. Lassan elengedtelek, majd rád mosolyogtam, de úgy, mint régen.* - Bár csak hamarabb lett volna bátorságom elmondani neked. *Mondom halkan.* - Enyém lehetett volna az első csókod és minden más. *Kuncogok halkan.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2015.01.26, 00:34 | Üzenet # 170 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igyekszem.*Mosolygok.* - Értem. A családja bemehet hozzá néha?*Rossz lehet, ha ők se és teljesen el van az ember zárva. Ahogyan a csókom nem viszonozod már éppen elhúzódnék, de akkor megcsókolsz és így még inkább elmélyítem. Annyiszor elképzeltem már, de sokkal jobb a képzeletnél bár sose ilyen környezetet képzeltem el, de akkor is fantasztikus.* - Hiányzott ez a mosolyod.*Cirógatom meg az arcod.* - Erről már felesleges gondolkodni*Az érzelmeimről még nem igen tudtam beszélni, de a viselkedésem és ez a csók azért sok mindent elárult.* - Ennek most jött el az ideje.*Mondom elgondolkodva. Lucky odarohan és lefekszik a fejét pedig az ölembe fekteti.* - Édesebb az ajkaid amit gondoltam.*Kuncogok.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2015.01.26, 01:05 | Üzenet # 171 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - A férje igen, a gyerekekkel meg szoktuk oldani, de ők nem mehetnek be. A másik oldalt van egy megfigyelő onnan szoktak beszélgetni. *Magyarázom neked. Sokkal jobb így csókolni téged, mint tegnap. Érezni, hogy kölcsönös a csók és nem löksz el magadtól.* - Nekem meg te. *Szavaidra bólintok, hiszen igazad van. Kár ilyesmin tépelődni.* - Igen. *Odabújtatom a fejem és olyan boldog voltam. Hevesen dobogott a szívem. Nagyon régen éreztem ilyet. Persze mindig kedveltem, akivel épp együtt voltam, de az teljesen más érzés volt, mint veled.* - Tieid ugyan olyan finomak, mint tegnap. *Mondom halkan és mosolyogva. Elkezdem simogatni Lucky buksiját.* - Hamar megszeretett,a mi nem is csoda. Tudod az állatok érzik, ha jó ember van mellettük. *Mondom komolyan. Felemelem a fejem és kicsit pirulva nézlek.* - Szabad még egyet? *Kérdezem halkan, de nem mertelek megcsókolni, hiszen tegnap se sült el jól.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2015.01.26, 01:51 | Üzenet # 172 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Értem.*Bólintok.* - Édes vagy.*Cirógatom meg a pofid. Magamhoz ölellek fél karral és a másikkal Luckyt simogatom.* - Azt hittem finomabbak.*Hiszen most én csókoltalak meg és mégis egy rendes csók volt ez.* - Köszönöm, ez rólad is elmondható.*Mondom kedvesen. Éppen kérdezném, hogy miért vagy elpirulva, de a kérdésed után megértem.* - Túl édes vagy.*Mosolygok és nem mondok semmit csak az arcodra simítva megcsókollak, de most sokkal forróbban.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2015.01.26, 02:11 | Üzenet # 173 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elkuncogtam magam a megjegyzésedre. Nagyon jól estek a szavaid, majd aztán csak még jobban elpirultam. Ahogy újra megcsókolsz, most rögtön viszonozom és igen csak szenvedélyesen. Annyira jó érzés volt, teljesen oda voltam érted. Mikor elválunk, elmosolyodom.* - Igazad van, sokkal finomabbak. *Csak úgy mosolyogtam és lerítt rólam, hogy mennyire boldog vagyok. Nem tudtam meddig tart, de legalább egy picit élvezni akartam.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2015.01.26, 02:32 | Üzenet # 174 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nagyon élvezem a csókot, nekem ez életem legjobb csókja és még ha nem is az első mégis az.* - Na ugye.*Kuncogok.* - Csak úgy ragyogsz.*Mosolygok, ez engem is jó kedvre derít.* - Meddig érsz még rá?*Kérdezlek, de egy percre se engedlek el.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2015.01.26, 03:04 | Üzenet # 175 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Annyira jó volt.* - Miattad. *Mondom lágyan és finoman arcod cirógattam.* - Hát, mivel végig asszisztáltad a munkám, így most már ráérek. Maximum akkor kell mennem, ha valami baj van, d van nálam csipogó. *Magyarázom és most én csókoltalak meg finoman. Valahogy olyan tökéletes volt a csókunk, ott olvadoztam.* - Úgyhogy a tiéd vagyok. *Mosolyodom el kedvesen. Finoman megsimogatom Lucky buksiját, mire kapok egy puszit tőle. Hirtelen csipogóm meg is szólal, mire sóhajtok egyet.* - Ennyit erről. *De látom, hogy a recepcióról szólnak.* - Mindjárt jövök. *Állok föl. Közrefogom az arcod és homlokon csókollak.* - Nemsokára jövök vissza, ha itt leszel még. Ha nem, akkor megyek a szobádba. *Mondom kedvesen és elmosolyodom.* - Addig is szia hősöm. *Mondom és megyek is a recepciohoz.* - Aaeron? *Lepődök meg ott.* - Minden rendben? Mi járatban? *Kérdezem kedvesen.*
|
| |
| |
