|
Régmúlt szerelmesek
|
|
| szela00 | Dátum: Kedd, 2015.07.07, 21:44 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A hülye döntések következménye.
 
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.01.22, 20:53 | Üzenet # 576 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igyekszem.*Tény alapból ilyen személyiség vagyok, de sokszor nekem se könnyű.* - Ugyan ez túlzás, de köszönöm.*Mosolyodom el.* - Szóval jobban nézek ki mint amikor együtt voltunk?*Kérdezem kíváncsian.* - Amikor szeretteimről van szó, akkor valóban nagy erőm van és nincs olyan, hogy lehetetlen.*Saját magamon sokkal nehezebb segítenem és gyengébb is vagyok.* - Ez kedves, de mostantól nem baj, ha jártas vagy.*Ezt csak a javadat szolgálja.* - Tudod ez most tényleg úgy hangzik, mintha nekem ez annyira egyszerű lenne. Mióta feltűntél ismét, minden felszínre tőrt azért ezt ne felejtsd el és azt se, hogy a mindennapjaim se voltak egyszerűek.*Jegyzem meg.* - Akkor segíts, hogy eltudjam képzelni.*Suttogom az ajkaid közé és a csókodat viszonozom.* - Imádom, amikor mosolyogsz.*Mosolyodom el én is ettől.* - Te is az vagy nagyon.*Ölellek magamhoz és finoman cirógatlak.* - Szeretnéd, ha énekelnék? Eddig bevált, azt mondják nyugtató hangom van vagy annyira rossz, hogy kidőlnek.*Nevetek fel.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2017.01.25, 19:05 | Üzenet # 577 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ajj, nem... illetve igen, vagyis nem... *Zavarodok bele én is és el is vörösödtem. Nem tudtam, hogy fogalmazzam meg.* - És ez csodálatos benned. *Egyébként is ez volt, legalábbis én mindig erősnek láttalak.* - Igen, tudom. *Be akartam pótolni a lemaradást.* - Eszembe se jutott, hogy könnyű lett volna vagy most az lenne. *Magyarázom aranyosan.* - Sajnálom, ha úgy hangzott. *Puszillak meg. Nem akartam, hogy úgy érezd, elbagatellizálom azt, ahogy te érzed magad.* - Egyébként jobb, hogy tudod? *Utalok a szakításunk valódi okára. Reméltem, hogy most már meg se fordul a fejedben, hogy bármi baj lett volna veled.* - Nem tudom, hogy önthetném szavakba... *Kicsit elgondolkozom, majd beszélni kezdek.* - Mikor együtt vagyunk így, úgy érzem a fellegekbe járok. Minden olyan tökéletes. *Mosolyodom el.* - Szeretve érzem magam... *Amit nagyon megbecsültem most.* - Szeretném, ha te is ezt éreznéd és azt is, hogy szükségem van rád. *Simulok még jobban. Olyan jó volt, ahogy szorítasz magadhoz.* - Neked kell sokat aludnod. *Magyarázom aranyosan, majd megcsókollak.* - Szívesen hallgatnám. *Annyira jó lett volna.* - Énekelj nekem... *Kérlek halkan. Nem terveztem, hogy alszok még, féltem, hogy ismét felriadok.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.01.30, 21:01 | Üzenet # 578 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Felnevetek.* - Édes vagy és ennyi válasz elég.*Kuncogok.* - Ez is.*Javítalak ki, a szerénység még mindig az egyik legjobb tulajdonságom.  - Oké megbeszélve és nem haragszom.*Látom, hogy őszinte vagy, így nem fogok ezen rugózni.* - Igen jobb azért, hogy tudom az okát és ugye igazam is volt, csak te tagadtad, de erről ne is beszéljünk.* - Próbáld meg.*Mondom, majd elmosolyodom.* - Egyre jobban érzem azt.*Nem akartam, ezeket tagadni, hogy éppen hogyan is viszonyulok hozzád.* - Ugyan tudod, hogy kevés alvással is bírom, meg utóbbi időben elég sokat alszok vagyis önmagamhoz képest.*Nevetek fel.* - Rendben.*Megcsókollak meg.* - Ezt még anyukám énekelte nekem és a lányom kedvence is.*Mondom, majd énekelni kezdek és közben cirógatlak.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2017.02.01, 18:53 | Üzenet # 579 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor jó... *Örültem, hogy nem haragszol rám.* - Mert ismersz... *Ennyit még hozzátettem, de én se terveztem a téma folytatását. Még jobban elmosolyodom.* - Az a cél... *Puszillak meg.* - Tudom, hogy bírod, de attól még nem egészséges. *Morgom neked kicsit, de csak aggódásból. Csókod kiélvezem rendesen, majd elmosolyodom.* - Kíváncsi vagyok. *Még sosem hallottam ezt. Csöndesen hallgatlak és hiába nem akartam, azért a cirógatásod és a hangod lassan elaltatott. Mosolyodva bújtam hozzád, akárcsak rég és megkönnyebbülten sóhajtok egyet álmomba.* - Lee... *Látszott, hogy milyen jól érzem magam a karjaid között.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.02.05, 20:36 | Üzenet # 580 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tudom, tudom.*Anno is te figyeltél rám, utána meg ugye a kölyök, majd az ex feleségem.* - Majd figyelsz rám.*Hiszen valamilyen kapcsolat úgyis lesz köztünk.* - Itt vagyok.*Mosolyodom el és kicsit még tovább éneklek, majd végül én is elalszom, végig szorosan ölelve téged és még reggel se kelek fel előbb, csak szorosan tartva, békésen alszom.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.02.05, 22:54 | Üzenet # 581 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Mindenképp. *Ha van rá lehetőségem, akkor természetes, hogy figyelek rád. Már nem ébredtem fel többször, csak szuszogtam jólesően. Azért elég későn ébredek, mivel nem kellett korán kelni, Nao csak délután ér vissza. Elmosolyodtam, ahogy tudatosult bennem, hogy mennyire ölelsz magadhoz. Picit még maradtam, majd óvatosan kibújtam mellőled. Lassan felálltam, bár azért fájt a popsim rendesen, nem is bírnék sokáig állni, de meg akartalak lepni. Kimentem a konyhába és csináltam reggelit, szépen megterítettem. Visszamentem hozzád egy csésze kávéval és leültem melléd. Leraktam a éjjeliszekrényre a bögrét, majd az arcod kezdem cirógatni.* - Ébresztő kicsi rókám... *Suttogom füledbe és adtam egy finom csókot is.* - Hoztam kávét és csináltam reggelit. *Puszilgatlak finoman. Ahogy kinyitod a szemed, szélesen elmosolyodom. Még én se szedtem össze magam, csak egy alsó és egy póló volt rajtam, na meg tiszta kóc voltam.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.02.12, 18:52 | Üzenet # 582 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Amikor kimászol mellőlem nem ébredek fel, csak az ébresztésedre.* - Jó reggelt.*Nyitom ki a szemeim.* - De jó dolgom van.*Mosolyodom el, szeretem mindig is így ébredni, igen csak kellemes.* - Látod most aludtam.*Kuncogok és lehúzva megcsókollak, majd felülök.* - Hogy vagy?*Kérdezlek és nyújtózom egyet.* - Kócoska.*Kuncogok, bár én sem vagyok különb.* - Mi finomat készítettél?*Bár ugye nem igen reggelizem, de most fogok, mint ahogyan lánykámmal is mindig fogok.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.02.12, 22:03 | Üzenet # 583 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Velem mindig. *Incselkedek kicsit veled.* - Igen, most igen. *Kiélvezem csókod rendesen. Hagylak felülni és odanyújtom a kávét is neked.* - Hááát... érzem a fenekem. *Ismerem be.* - Nem hiszem, hogy túl sokat tudnék ma állni. *Pirulok bele, mert hát ettől még mindig zavarba jöttem.* - Később kifésülheted, megengedem. *Nevetek fel édesen.* - Csak vágtam fel zöldségeket és egy kis rántottát. Tudom, hogy nem nagyon reggelizel. *Simogatom meg a pofidat.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2017.02.24, 12:26 | Üzenet # 584 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Talán így van.*Mosolygok, érted te, hogy miért így fogalmazok.* - Nincsen semmi baj, sőt sértésnek venném, ha nem így lenne.*Kuncogok.* - Megbeszélve, mint régen.*Túrok bele ismét.* - Valóban, de ha lányom velem van akkor igen, mert nem akarom, hogy eltanulja ezt a rossz tulajdonságom.*Tisztában vagyok vele, hogy ez nem jó.*- Meg az exnejem se engedné, hogy kihagyjam, mondom igazi őrmester, sőt még ők is meghátrálnának.*Nevetek fel.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2017.02.27, 00:15 | Üzenet # 585 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen, sejtettem. *Pirulgatok tovább. Elmosolyodom, hogy kifésüld a hajam, nagyon örülök neki. Kellemesen sóhajtok is egyet, ahogy beletúrsz.*- Ezt szeretem nagyon. *Mindig imádtam, mikor ezt csinálod, csak akkor nem, ha már összekészültem és rendben volt. Azt nem szerettem, ha összekócolsz.* - Én is mindig eszek Naoval. *Meg igazából veled, mert mindig rám szólsz, hogy egyek. Miután szétmentünk sokszor nem ettem.* - Nagyon kíváncsi vagyok rá. *Mégis csak megosztottad vele az életed évekig és szeretted. Jó volt látni, hogy te milyen boldogan tudsz mesélni a régi kapcsolataidról. Biztos voltam benne, hogy rólam nem ilyen vidámsággal beszéltél. Egyre jobban rádöbbentem, hogy mit dobtam el magamtól és így csak nehezebb volt, de annyira akartalak. Gyöngéden az arcodra simítok és szerelmes mosoly terül el az arcomon.* - Behozzam a reggelit?
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2017.03.03, 13:06 | Üzenet # 586 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Főleg akkor, amikor meg volt csinálva vagy várj, akkor én imádtam.*Vigyorodom el.* - Azt a hisztit, amit levágtál, nagyon vicces volt.*Nevetek fel, majd tuti megint csinálni fogom, csak azért, hogy megnézem most, hogy reagálsz.* - Helyes.*Cirógatom meg a pofidat.* - Hamarosan megismered, kedvelni fogjátok egymást.*Mondom lágyabb hangon, hiszen fontos számomra és nem csak azért, mert gyermekem édesanyja.* - Bár készülj, hogy befog neked szólni, mert tudja ki vagy. Nem biztos, hogy az elején, a legkedvesebb lesz.*Bár ezzel nem hinném, hogy újat mondok.* - Igen, hozzad.*Csókolok a tenyeredbe.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2017.03.06, 01:55 | Üzenet # 587 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen... *Sóhajtok egy nagyot megadóan.* - Nem volt vicces. *Durcizok be játékosan. Biztos voltam benne, hogy ezzel még szívni fogod a vérem.* - Ha te mondod, akkor biztos. *Mosolyodom el. Tudtam mennyire fontos számodra, na meg azzal is tisztában voltam, hogyha veled akarok még lenni, akkor vele is jóba kell lennem már csak a lányod miatt is. Szavaidra kicsit halványodott a mosolyom és lehajtottam a fejem.* - Sejtettem, de megérdemlem. *Igazából az lepett volna meg, ha fordítva lenne.* - Rendben. *Mielőtt fölállnék, rád pillantok és nézlek pár percig, végül gyöngéden homlokon csókollak.* - Hozom. *Megyek is ki. Kicsit elgondolkoztam, hogy mi lesz akkor, ha nem tud elfogadni az exnejed, a lányod vagy a családod. Jogosan gyűlölnek és vetnek meg, ez nem is kérdés. Ha te képes is leszel elfogadni engem, ami persze még egyáltalán nem volt biztos, még akkor is ott volt rengeteg ember, akik neked számítanak. Akik ha nem fogadnak el, akkor ugyanúgy esélytelen a helyzet. A legfontosabb természetesen te voltál, de tudom, hogy mennyire szereted őket és sem most, sem később nem fogok annyit érni, mint ők, na meg ezt el se várnám és nem is engedném. Sosem hagynám, hogy miattam veszekedj a családoddal. Közben mindent rápakoltam egy tálcára. Magamnak is raktam egy keveset. Biztos voltam benne, hogy amúgy beszólnál.* - Parancsolj. *Rakom az öledbe.* - Jó étvágyat. *Adok egy puszit is. Körülbelül fele annyi volt a tányéromon, mint régen.* - Ha kérsz még, szólj. *Mosolyodom el és megsimogatom az arcod. Annyira féltem, ezért minden pillanatot kihasználtam és hozzád értem.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.03.12, 20:24 | Üzenet # 588 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Köszönöm, neked is.*Teszek át neked a tányéromról.* - Egyél rendesen, mert ez olyan, mintha nem ennél.*Dorgállak meg kedvesen.* - Rendben.*Csókolok a tenyeredbe és enni kezdek.* - Nagyon finom, mint minden, amit csinálsz.*Mindig is szeretem a főztödet.* - Nao mikor ér haza?*Kérdezem kíváncsian, közben figyelek, hogy rendesen eszel e.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.03.12, 21:46 | Üzenet # 589 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Meglepődtem, ahogy átraksz a tányéromba még kaját.* - Eszek rendesen. *Mosolyodom el.* - De már nem tudok annyit enni. *Magyarázom neked.* - Azért megpróbálom. *Ígérem meg, hiszen tudtam, hogy aggódsz értem és ezt nem szerettem volna.* - Örülök, hogy ízlik. *Azért most jó volt a megerősítés.* - Olyan öt fele, szóval van még idő. Estére a kedvencét főzöm. Nagyon szereti a bolognait. *Kuncogok és közben eszek.* - Ha van kedved, ma is itt maradhatsz. *Persze nem volt erőszak, de engem nagyon boldoggá tett volna. Szépen lassan elfalatozgattam a beszélgetésünk közben, de nem tudtam megenni mindent.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.03.12, 22:47 | Üzenet # 590 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Csak hiszed.*Csóválom a fejemet.* - Oké most nem tudsz, de vissza kell szoknod.*Ez nem kérés volt, hanem kijelentés. Tudhattad, hogy úgysem fogom annyiban hagyni.* - Nagyon helyes.*Biccentek.* - Örülni fog neki biztos.*Mosolyodom el.* - Bemegyek, majd a céghez meg azért haza is, de szerintem ha nem is 5-re, de jövök.*Mondom és tovább eszek.* - Nem ettél sokat, sőt nagyon is keveset.*Azért többet ettél tegnap is például.* - Ebédnél, majd próbálj többet enni.*Mondom komolyabban.* - El tudsz, majd menni Naoért vagy menjek el érte?*Jut eszembe.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.03.12, 23:45 | Üzenet # 591 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen, tudom. *Nem tudtam veled vitatkozni.* - Igen, nagyon édes olyankor. Minden csupa paradicsom. *Nevettem el magam.* - Oké, várunk majd. *Pirulok el picit, nagyon örültem.* - Pedig még ennyit se szoktam. *Vallom be őszintén.* - Változó, hogy van-e étvágyam, de mindig eszek legalább egy keveset. *Tudtam, hogy ez az én hibám, hogy így alakult.* - Rendben. *Bólintok.* - Szerintem el, de ha mégse, felhívlak időben, oké? *Odahajolva adtam egy apró puszit az ajkaidra.* - Köszönöm. *Nagyon rég éreztem azt, hogy törődnek velem. Kicsit elhallgattam, majd felpillantottam.* - Nem zavar, hogy... más lettem? Régen se hiszem, hogy egyszerű volt velem... most meg, bárhová szépítem, egy katasztrófa vagyok.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2017.03.15, 19:03 | Üzenet # 592 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Most magadról beszélsz?*Vigyorodom el, hiszen te is szoktál kismalac lenni.* - Egyél többet, kell az erő és nem csak fiadhoz, hanem a munkához is.*Mondom komolyan. Oké, én se vagyok az evés mintaképe sokszor, de többet eszek, mint te összességében.* - Ne köszönd, hiszen megígértem és szívesen teszem.*Puszillak meg.* - Először is, nem vagy katasztrófa és jó lenne, ha ezt te is elhinnéd.*Elég fontos dolog.* - Minden ember idővel változik csak kérdés, hogy mennyit. Én sem vagyok ugyanaz.*Bár annyit, azért nem változtam.* - Különben nem zavar, ha így lenne, akkor nem lennék itt. Én különben úgy látom, hogy tény változtál, de leginkább egy álarcot raktál fel, de előttem ezt nem tudod és nem is kell fent tartani. Te nem így véled?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2017.03.15, 22:04 | Üzenet # 593 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem. *Nevettem el magam.* - Tudom. *Jogosan dorgáltál meg.* - Azért én mégis... *Mosolyodom el puszidra. Bólintottam egy aprót szavaidra, de nehéz volt elhinni.* - Pedig úgy tűnik, mintha semmit se változtál volna. *Legalábbis nem olyan módon, mint én. Hirtelen nem tudtam megszólalni és csak nagyokat pislogtam. Tudtam, hogy ismersz, dehogy ennyire, az lenyűgözött. Kicsit hallgattam, majd kiraktam a tányért az ölemből és bekucorodtam melléd.* - Pedig próbálom. *Ismerem be és kicsit odabújtam. Aztán ismét nem szólaltam meg elég sokáig.* - Nem akarom, hogy tudd, mi van most belül. *Suttogom.* - Ha veled vagyok, jól akarom magam érezni. *Adtam egy gyöngéd puszit.* - De ismersz, mint a tenyered. *Sóhajtom és azért elmosolyodom.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.03.16, 00:47 | Üzenet # 594 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Na persze.*Vigyorgok.* - Én sem vagyok az, mint 10 évvel ezelőtt, csak még jobb lettem.*Magas labda volt, nem bírtam kihagyni.* - Valamennyit azért mégis.*Én úgy vélem legalábbis. Hagylak megemészteni a dolgokat és befejezem közben a reggelit.* - Előttem tényleg felesleges.*Teszem le én is a tányért és magamhoz ölellek.* - Pedig én tudni akarom. Oké más a helyzet, de azt hittem, hogy elég volt a titkokból.*Elég nagy ára volt.* - De ugye mondod te is, hogy ismerlek, de amit még se tudok kiolvasni, az jó lenne, ha elmondanád. Magadban tartod, annak csak rossz vége lesz.*Mondom komolyan.* - Én nem akarom, mert ösztönösen jól érzem magam.*Az más, hogy nem tudom, hogy mi lesz velünk, de ha kellemetlen lenne a társaságod, akkor nem lennék itt.* - Különben köszönöm a reggelit.*Csókollak meg.* - Akkor hallgatlak.
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.03.16, 23:15 | Üzenet # 595 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igaz. *Nevettem el magam.* - Most mondtad, jobb lettél. *Cirógatom meg a pofidat. Én nem éreztem feleslegesen. Jól esett az ölelésed nagyon.* - Ez nem titok. *Suttogom.* - Nincsenek titkaim. *Tényleg nem voltak és reméltem ezt el is hiszed.* - Mindent ki tudsz olvasni. *Biztos voltam benne, hogy tudsz mindent.* - Tényleg? *Örültem meg édesen, majd ismét mély hallgatásba burkolóztam. Lassan elengedtelek és finoman az arcodra simítok.* - Mit mondjak Lee, mit akarsz hallani? *Húzom el a kezem. Semmi vidámság nem volt a szememben most.* - Nem tudnék semmi jót mutatni. Semmi boldogat. Semmi nincs már bennem. *Remegek meg halványan.* - Nem akarom, hogy emiatt mondj nemet. *Nagyon féltem.* - Mégis... ki akarna egy ilyen személlyel lenni? *Takarom el az arcom. Veszek egy nagy levegőt, majd kifújom. Elveszem a kezem és elmosolyodom, de nem volt igaz, majd visszabújok.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2017.03.17, 01:42 | Üzenet # 596 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Jogos.*Vigyorgok.* - De még se akarod elmondani és lehet valamit még se tudok kiolvasni.*Bár a nagyrészt valóban kitudom.* - Tudod, hogy amúgy nem mondanám.*Én mindig tiszta lapokkal játszok, még ha az igazság fáj is. Csendben cirógatlak és várok, hogy megszólaljál.* - Azt, ami benned van, amit nem akarsz, hogy tudjak.*Felelem. Nem jó látni a szomorú, üres arcod.* - Előttem nem kell felvenned a műmosolyt, inkább akkor ne mosolyogjál.*Kezdek bele.* - Nézd Masato, első sorban ezeket a gondolatokat magadban kell tisztáznod. 10 évvel ezelőtt se voltál a legjobb véleménnyel magadról, most meg még rosszabb.*Sóhajtok fel.* - Ha én veled akarnék, majd lenni, akkor idióta vagyok?*Mert a szövegedből úgy jött le.* - Ha semmi nem lenne benned, akkor érzéseid se lennék, pedig azok nagyon is vannak. Minden csak rosszabb lesz, ha a múlt miatt marcangolod magad. Van egy csodás fiad, akit egyedül nevelsz. A karriered is ível egyre jobban felfelé. Nos, ha nem lenne benned semmi, akkor ezek a dolgok se lennének meg.*Vagyis én így gondolom.* - Különben, ha nemet mondok, azért lesz, mert nem tudok megbízni benned.*Semmi másért nem.* - Rajtad áll, hogy végre elfogadod önmagad és meglátod a jót, csakis rajtad.*Ezt anno is elmondtam ezerszer és én hiába mondom, hogy mi a jó benned, ha te nem ezt nem látod meg.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2017.03.18, 00:52 | Üzenet # 597 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem is mosolyogtam tovább, ahogy megegyezted, de elrejtettem az arcom a nyakadnál.* - Sajnálom... *Suttogtam. Úgy éreztem, hogy csak terhet rakok rád.* - Nem, nem ezt akartam mondani. *Eszembe se jutott ilyesmi. Némán hallgattalak és figyeltem, amit mondasz nekem.* - Vannak... *Ezzel egyet kellett értenem. Tényleg voltak, még ha nem is jók.* - Muszáj. Miatta muszáj. *Dolgoznom kellett, hogy vigyázni tudjak Naolee-re. Ha egyedül lennék, nem biztos, hogy küzdenék ennyire.* - Értem. *Mondom a nem dologra. Örültem is neki, meg nem is. Csak egy dolog, de ez olyan, ami már nem rajtam múlt. Utolsó szavaidra megint megremegtem kicsit.* - Nem látok magamban már semmi jót. *Persze ebbe Nao nem tartozott bele. Lassan elengedlek, majd elkezdtem összeszedni a mosatlant. Elindultam velük ki, de az ajtóban még megállok.* - Az érzéseim... *Nem fordultam feléd.* - Gyűlölet, fájdalom, sajnálat, düh, önsajnálat, önutálat, félelem. *Hajtom le a fejem.* - Szerelem irántad és szeretet Nao iránt. Ebből egyedül az utolsó az, ami tényleg tiszta. *Hiszen az irántad érzett szerelmem komoly sebeket ejtett rajtam közvetve.* - Nem kell látnod, hogy mit takarok el. Az élarc tartja egyben a széttört darabkákat. *Megyek ki a konyhába és elkezdek mosogatni.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.03.19, 15:49 | Üzenet # 598 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ne sajnáld.*Mondom.* - Pedig úgy hangzott.*Jegyzem meg, majd csak hallgatlak és hallgatlak és csak egyre jobban kiakasztasz. Nagyon unom már ezt a folytonos önsajnálatodat. Nem is szólok közbe csak kimegyek egy cigire és úgy megyek utánad.* - Őszintén ezekre már nem tudok mit mondani és nem is akarok, mert értelme nem lenne és tudod, hogy utálom feleslegesen tépni a számat. Pár dolgot, azért megjegyeznék.*Támaszkodik neki az asztalnak.* - Először is a szerelmünket te mocskoltad be és nem én. Másodszor, ha így állsz a munkához, akkor inkább ne gyere. Mások itt az álmokat valósítják meg és nem azért, mert a fiad miatt muszáj.*Ezt nem rosszból mondom, de akkor ne vedd el a lehetőséget másoktól.* - A többire meg nem tudok mit mondani, de az biztos, hogy nem akarok egy olyan emberrel együtt lenni, aki ilyen.*Én is szenvedhetnénk és sajnáltathatnám magamat, de nem teszem. Oké tény nekem ott a családom és nem egyedül nevelem a gyerekemet, de én is lehetnek ilyen gondolkodású, mint te, de mégse vagyok.* - Különben a fiad meg nem hülye és csak egyre okosabb lesz és átfog látni még inkább rajtad. Sosem leszel boldog, ha így viselkedsz.*Mondom komolyan és még így is sokat beszéltem.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.03.19, 17:16 | Üzenet # 599 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem kell semmit mondanod. *Alapból kár is ezekről beszélni, az nem változtat semmin. Nem leszek hozzád közelebb, inkább csak távolabb. Éppen az egyik tányér mostam, mikor közlöd velem, hogy én tehetek mindenről. Erre ki is csúszott a kezemből és eltört. Tudtam, hogy tönkretettem és én az én hibám, de egyszer se éreztem azt, hogy bemocskoltam volna azt, ami köztünk volt. Nagyon fájt, hogy te így látod. Csak álltam neked háttal és képtelen voltam megszólalni a munkára is. Nekem már nem a fotózás volt álmom, persze szerettem, imádtam ezt a munkát, de az álmom már te voltál nagyon rég. Egy elérhetetlen álom. Végül legördült pár könnycsepp az arcomon. Megtámaszkodtam a mosogatón és lehajtottam a fejem.* - Te akartad tudni... ezért nem akartam mondani semmit. *Fogalmad nem volt róla, hogy mit érzek vagy éreztem. Elzárom a csapot, megtörlöm az arcom, majd feléd fordultam.* - Szerinted hogy kellene viselkednem? *Kérdezem komolyan.* - Nincs családom, nincsenek barátaim, mindenki ellenem fordult, csak mert hallgattam a szívemre és egy férfit választottam a páromnak. Képtelen vagyok megbízni bárkiben, ami nélkül nem lehet új barátságokat kiépíteni. Van egy fiam, akivel ki tudja, hogy mikor, közölnöm kell, hogy az apja egy roncs, az anyja pedig már akkor gyűlölte, mikor megfogant. Az egyetlen ember, akiben bízni tudok pedig közli, hogy így nem kellek neki. Te mit tennél? Fel tudnál kelni mindennap mosolyogva, boldogan, mintha minden rendben lenne? Mert sajnálom, nekem nem megy mindig. Ígérem, ha lesz még legközelebb, menni fog, de ma nem. Legközelebb nem leszek szomorú, nem fogok kérdezni, sem kiborulni. *Kicsit könnyes lett a szemem.* - Én csak... veled szeretnék még kicsit lenni. *Suttogtam.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2017.03.22, 23:04 | Üzenet # 600 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ugyanúgy benned lett volna és ha csak magadba tartod csak rosszabb.*Legalábbis ez az én meglátásom.* - A kezed nem vágtad meg?*Kérdezem, de nem megyek oda.* - Nem tudom.*Látom, hogy könnyes a szemed, de nem tudok vele mit kezdeni. Ahogyan ismét, csak sajnáltatod magad, nem tudok veled tényleg mit kezdeni.* - Nem kell ez a duma, hogy nem fogsz kiborulni és hasonlók. Hányszor kértem én, hogy fogd vissza magad?*Pont, hogy az ellenkezőjét szoktam, utálom amikor ezzel jössz.* - Nem én tehetek róla, hogy nincsenek barátaid, hanem te. Szerinted nekem olyan könnyű volt bízni az emberekbe, miután páran átvertek?*Direkt nem csak téged mondalak.* - Fogalmad sincs róla, hányszor vettem fel az álarcot. Azt hiszed, hogy nekem, annyira könnyű életem van? Igaz, hogy nekem van családom és mellettem van, de neked fogalmad sincs róla, hogy miken mentem keresztül.*Te ezt az üzleti világot biztos, hogy nem bírnád és azon kívül is kaptam már eleget.* - Az, hogy a fiaddal ezt fogod közölni elég szánalmas, mert ezt csak te gondolod így, de hajrá tegyél majd így.*Nagyon felhúztál.* - Minek legyek egy olyan emberrel együtt, aki alig tud örülni bárminek is? Szerinted így lenne jövőnk?*Ezt nem rosszból kérdezem, de ki akarná leélni egy olyan emberrel az életet, aki felemészt a szenvedés és az önsajnálat.* - Most is, ahogyan előadod magad, mintha én tehetnék a dolgokról. Barátokról beszélsz, akik elhagytak, mert meleg vagy. Ők nem is voltak barátaid.*Bár elég hihetetlen, hogy téged csak olyan emberek vettek körül, akik nem is szerettek.* - Ismét, annyira igazságtalan vagy.*Ezt csináltad a múltban is, csak rosszabb lett.* - Én is és ezért vagyok itt, de attól még a véleményem nem változik.
|
| |
| |
