|
Régmúlt szerelmesek
|
|
| szela00 | Dátum: Kedd, 2015.07.07, 21:44 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A hülye döntések következménye.
 
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.03.26, 22:19 | Üzenet # 601 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Már megszoktam, hogy magamban tartom. *Suttogom.* - Nem, nem vágtam el. *Mosolyodom el halványan. Jól esett, hogy azért aggódsz értem.* - Nem kérted. *De ha meg nem teszem, akkor ez a vége.* - Nem, nem hiszem. *Viszont neked mindig ott volt a családod, akik kiállnának érted, bármi történjék is.* - Nem gondolom, hogy könnyű életed van. *Láttalak kimerülten, feszülten és fáradtan. Nem egyszer voltam melletted és nyugtattalak meg, mikor láttam, hogy túlhajtod magad.* - Sosem gondoltam azt. *Lehajtom a fejem és néztem magam elé kicsit.* - Nem fogok neki hazudni. *Ebből is kiderült, hogy nem akartam már titkokat.* Tényleg ezt hiszed? *Valóban nem mutattam ki úgy az örömöm, mint régen, mert féltem, hogy beleélem magam a helyzetbe és pofára esek* - Te nem tehetsz semmiről... *Rázom meg a fejem.* - Sőt, én nagyon is hálás vagyok neked. *Hiszen kiderült, hogy mennyi mű dolog volt az életemben és ennek örültem, de közben piszkosul fájt is.* - Igazságtalan? *Nem értettem, hogy miért lennék az. Odamentem hozzád és finoman megfogtam a kezed. Felemeltem és belefektettem az arcom a tenyeredbe.* - Nem kérted és tudom, hogy sosem kérnéd, hogy fogjam magam vissza, de ha nem teszem, akkor ez a vége és amikor megengeded, hogy veled legyek, nem akarok veszekedni, meg egyébként sem. *Csókolok a tenyeredbe.* - Azt a pici időt még amit kapok tőled, jó dolgokkal szeretném megtölteni. *Látszódott rajtam, hogy nagyon erősen él bennem a remény és akarom nagyon, de igazán nem hiszem el, hogy megbocsájtanál. Ha bizalomról van szó, sosem adtál senkinek második esélyt. Sem magán, sem üzleti életben.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2017.04.04, 12:07 | Üzenet # 602 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Erre nem tudok neked mit mondani, arra hogy nem vágtad meg magad csak biccentek.* - A nagyjáról nem is tudsz.*Sok mindent láttál abban az egy évben, de sokat nem tudsz a múltamról, na meg arról, hogy az elmúlt tíz évben mi is történt velem.* - Nem azt mondtam, hogy hazudjál, de változtatni is tudnál.*Én is lehetnék ilyen, mint te, de még se vagyok.* - Ezt mondod és sugallod.*Felelem, a többire ismét nem tudok mit mondani.* - Igen az, megint csak magadról beszélsz és gondolsz.*Felelem.* - Ugyanúgy benned van és látom is rajtad, szóval semmi értelme, hogy magadban tartod, mert abból csak a gond van.*Elvégre ez is közre játszott abban, hogy szétmentünk. Itt akartalak hagyni még egy perce, de amikor ilyen vagy, annyira nehéz.* - Nem tudhatod, hogy mennyi időt kapsz tőlem.*Felelem és magamhoz ölellek.* - Miért nem akarsz változtatni? Miért jó neked ez a állapot?*Ezt nem rosszból kérdezem, de tényleg nem értem.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2017.04.05, 09:45 | Üzenet # 603 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Pedig meghallgatnám. *Sosem kérdeztelek ezekről a dolgokról, mert úgy voltam vele, ha akarod és itt az ideje, elmeséled nekem.* - A tényeken nehéz. *Mondom halkan. Kicsit elhallgattam, majd csak kimondtam a gondolataim.* - Nem merem úgy kimutatni, mert félek, hogy beleélem magam a dolgokba. *Elég volt a titkokból és hazugságokból.* - Másra se gondolok, csak rád... *De úgy éreztem, hogy nem kérdezhetek rá bármire.* - Így is az van belőle. *Így még rosszabbnak éreztem, mert bántva érzed magad, még akkor is, ha nem ellened szól. Nem válaszoltam az idő dologra, csak hozzád bújtam, ahogy magadhoz húztál.* - Nem arról van szó, hogy nem akarok. *Teljesen elrejtem az arcom a nyakadnál.* - Egyszerűen csak... nem lehet... azok után, amit tettem, nem érdemlem meg. *Bűntettem magam azért, amiért elhagytalak.* - Nekem egy pillanatig nem szabadna jól éreznem magam. *Remegtem meg és könnyek szaladtak le az arcomon.* - Hazudtam, elhagytalak... hátba szúrtalak téged, akit a legjobban szeretek... *Persze Nao mellett. Még inkább sírtam. Nem tettem, amikor szakítottam veled és utána sem, egyszer sem. Ezek még azok a könnycseppek voltak, tíz évig halmozódott fel. Nem adtam magamnak időt arra, hogy rendesen túl tegyem magam mindenen, mert úgy éreztem, hogy nem is szabad.* - Jóváteszem... *Kapkodtam a levegőt, még egyszer se láthattál így kiborulva. Tényleg mindent magamban tartottam eddig.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2017.04.07, 20:39 | Üzenet # 604 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Majd egyszer mesélek.*Ennek most nincs itt az ideje.* - De nem lehetetlen.*Akkor se fogok veled egyetérteni.* - Akkor is csak rosszat teszel.*Tényleg nem tudlak megérteni, hogy ennek mi értelme van.* - Amióta felbukkantál én is folyton rád gondolok.*Előtte, amennyire tudtalak elnyomtalak magamban.* - Hiába kötekedsz, másként vélekedünk.*Sóhajtok fel. Ahogyan végre elmondod mi is a baj, annyira nem lep meg, ez vall rád. Némán végighallgatlak és szorosabban ölellek.* - A szüleiddel ellentétben én gondolok rád is. Soha nem kérném, hogy így érezd magad, ez csak a te butaságod.*Csóválom a fejemet.* - Masato a múlton már nem lehet változtatni, de nem akarom, sőt megkérlek rá, hogy ne büntesd magad, mert így sose lesz boldog és nem leszünk boldogak, ha úgy alakul.*Ezt neked is be kell látnod.* - Úgy tudod jóvá tenni, hogy a régi leszel és nem bünteted magad, ha meg egy pár leszünk, akkor nem bánsz velem ismét el.*Bár tudom, hogy nem tennéd meg, de akkor se tudok még benned megbízni.* - Jól van sírj csak.*Mondom végül és finoman cirógatlak. Nem kéne ezt tennem és még csak nem is hibáztathatnál, de egyszerűen rossz így téged látni.* - Tényleg nem akarom, hogy szenvedj, sose kívántam neked rosszat.*Suttogom.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2017.04.08, 12:37 | Üzenet # 605 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem kötekedésnek szántam, de nem mondtam már rá semmit. Még jobban bújtam szorosabb ölelésedre. Ha tehettem volna, sosem engedtelek volna el. Tudtam, hogy igazad van, de annyira mart a bűntudat, viszont azt se akartam, hogy ez közénk álljon.* - Nem tenném... soha... soha többé... *Ennyit tudtam magamból aranyosan kipréselni két levegővétel között. Addig sírtam, amíg teljesen el nem fogytak a könnyeim. Már alig bírtam megállni a lábamon is a tegnap esténk miatt, bár ezt egy kicsit sem bántam. Ettől függetlenül nem akartalak engedni. Még kicsit szipogtam és csak bújtam. Pár percig még csöndben maradtam, majd halkan megszólaltam.* - Tudom, hogy te sosem akarnál rosszat... *Még akkor sem, ha akarhatnád is.* - ... mert hatalmas és nagyon kedves szíved van. *Nálad kedvesebb embert nem ismertem.* - Igyekszem változtatni, megpróbálom... érted. *Szinte elvesztem az ölelésedben.* - Annyira szeretlek... szerelmes vagyok beléd... *Szinte úgy mondtam neked, mint mikor először vallottam neked.* - Nem tudom, hogy képes leszek-e újra olyan lenni, mint régen, de megpróbálom. *Bármit megtettem volna érted.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szombat, 2017.04.08, 13:05 | Üzenet # 606 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Szorosan tartalak végig és finoman cirógatlak.* - Helyes.*Akik szeretek, azoknak sose ártok még akkor se, ha ők megtették.* - Ez azért túlzás.*Mosolyodom el picit, de jól esik, hiszen komolyan gondolod.* - Rendben.*Már nem is mondom, hogy magadért tedd, hiszen felesleges lenne.* - Én is szeretlek.*Nem ezzel volt a gond, ezt te is tudod.* - Masato tudod jól, hogy miről van szó.*Nem azt várom, hogy olyan legyél, hanem hogy boldog és ne ostorozd magad.* - Mi lenne, ha főznénk egy finom teát? Biztos jól esne.*Felkaplak és bemegyek veled nappaliba, ahol ráraklak finoman díványra.* - Így kényelmesebb nem?*Simítok az arcodra.*- Jobban vagy?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2017.04.14, 12:34 | Üzenet # 607 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Picit elmosolyodom a túlzás dologra, hiszen mindig azt mondtam nekem. Jó volt hallani, hogy te is szeretsz, érezni pedig még jobb.* - Igen, értem. Úgy értettem én is. *Mivel meg se várod válaszom, csak felkapsz, meglepetten nyögök fel.* - Igen kényelmesebb. *Simul is a pofim, még nedves volt az arcom és a pilláim is.* - Szégyellem magam. *Eléggé zavart, hogy így kiakadtam és pont előtted.* - Most nem kérek teát, köszönöm. *Fogom meg a kezed. Finoman odahúztalak magam mellé. Mikor leültél, odakucorodtam szorosan hozzád. A lábaim keresztbe tettem rajtad, az arcom pedig elrejtettem ismét.* - Kicsit így maradhatok még? *Kérdezem meg halkan. A jelenléted és közelséged megnyugtatott.* - Lee... *Kezdek bele halkan.* - Tényleg ennyire önzőnek és igazságtalannak tartasz? *Kérdezem meg halkan.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2017.04.18, 11:51 | Üzenet # 608 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Helyes.*Bólintok.* - Nem kell.*Előttem sose kellett.* - Rendben.*Hagyom, hagyj helyezkedjél el és végül magamhoz ölellek.* - Amíg csak akarsz.*Puszillak meg.* - Annak tartalak egy bizonyos szinten, de most tényleg erről akarunk beszélni?*Kérdezlek, bár csak amolyan költői kérdésnek szántam.* - Figyelj még ha nem is szánod annak, akkor úgyis jön le, hogy neked milyen rossz és hasonlók, én vagyok az aki vigasztal, aki pont semmiről nem tehet.*Sőt igen csak sérültem.* - Amióta megismertelek mindig csak azzal jöttél, hogy neked milyen nehéz és hogy én könnyen beszélek meg hasonlók és ez most se változott. Ne értésél félre örülök, hogy elmondtad a dolgokat, de ne ad úgy elő, mintha csak te szenvedted volna meg és változott meg az egész életed. Nem tudok másként fogalmazni és azt se kell, hogy most elkezdj bocsánatot kérni.*Én kiadom magam, úgyis az vége, hogy én vigasztallak téged.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.04.20, 01:36 | Üzenet # 609 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Köszönöm. *Örültem, hogy így maradhatok. Pont mondanám, hogy nem kell válaszolnod, ha nem akarsz, de beelőzöl. Csöndben maradtam és már pont mondanám, hogy sajnálom, de belém fojtod a szót.* - Értem... *Végül csak ennyit mondtam. Pont azért volt ekkora bűntudatom, mert bántott, hogy mit tettem veled ok nélkül, a semmiért és te szenvedtél. Pár perc után elengedtelek és csak némán felálltam.* - Csak megmosom az arcom. *Megyek ki a fürdőbe. A tükörbe nézve szinte rosszul voltam magamtól. Siettem vissza, de már csak leültem melléd és megfogtam a hozzám közelebb lévő kezed. Így üldögéltem csendben, de nem bújtam vissza. Nem akartam, hogy úgy érezd, vigasztalnod kell, mikor valljuk be, nem érdemeltem meg és nekem kéne téged vigasztalnom.* - Mit tegyek, hogy ne érezd így? *Kérdezem meg halkan. Ez akkor is fontos volt, hogyha nem leszünk együtt.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.04.23, 16:47 | Üzenet # 610 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Rendben.*Bólintok és várlak vissza. Ahogyan visszajössz és cselekszel, csak felsóhajtok, annyira tudtam, hogy ez lesz.* - Mondjuk ne viselkedjél így.*Jegyzem meg és odahúzva magamhoz ölellek.* - Ennél többet nem tudok neked mondani, a többi pedig kialakul majd.*Tényleg mást nem tudok mondani és nem is akarok.* - Érd el, hogy ismét megbízzak benned és hogy te kelljél nekem.*Mondom hirtelen.* - Ne cseszd el, mert nincs több lehetőséged.*Csókollak meg, de ez nem kioktatás, hanem érezhetted, hogy egyre bizakodóbb vagyok veled kapcsolatban.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2017.04.24, 01:05 | Üzenet # 611 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Furcsán néztem rád, mert nem értettem, hogy mire gondolsz és ezt szóvá is tettem.* - Ahogy viselkedek? *Tényleg értetlen voltam. Persze rögtön bújtam, mikor odahúztál, jól esett nagyon.* - Így is sokat mondtál, amit nagyon szépen köszönök. *Hiszen nem lettél volna köteles ezeket elmondani nekem.* - Hidd el, nagyon igyekszem. *Bújok még jobban.* - Tudom. *Szorítalak meg egy kicsit csókunk közben. Nagyon jól tudtam, hogy semmi más esélyem sincs. Finoman az arcodra simítok, majd lágyan elmosolyodom.* - Nem akarom, hogy úgy érezd, hogy azt hittem, neked könnyű volt. *Nézek mélyen a szemedbe.* - Régen... régen tényleg úgy gondoltam. hogy neked könnyebb, de később rájöttem, hogy egyáltalán nem volt az. Most tudtom, hogy a szakításunk után nem volt könnyebb, sőt... *Mondom halkan a végét. Odahajolva gyöngéden megcsókoltalak, de közben megcsörrent a mobilom. Mikor elváltunk, rápillantottam, de csak lenémítottam és hagytam csörögni. Láthattad, hogy csak egy szám van kiírva, nem volt lementve se.* - Küzdeni akarok érted. Elérni, hogy újra belém szeress. *Az a mosolyom jelent meg az arcomon, amit csak neked mutattam, senki másnak.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.05.07, 16:31 | Üzenet # 612 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Hirtelen távolságtartó vagy, pedig nem kell. Ismersz, ha nem akarom, hogy hozzám érj, akkor azt a tudtodra adom.*Ismersz amit nem akarok azt nem teszem.* - Ne köszönd.*Nem várom el.*- Helyes.*Bólintok.* - Pedig úgy éreztem, de elhiszem, hogy nem így van.*Mondom, majd csak hallgatlak. A csókodat viszonozom, majd meglep, ahogyan a mobilodra reagálsz.*- Nyugodtan vedd fel vagy talán nem akarod előttem?*Kicsit furcsán reagáltad le vagyis úgy érzem.* - Most már legalább tudod, hogy nekem se volt könnyű.*Ezzel lezártnak tekintem témát.* - Szeretlek ezt mondtam is és úgy gondolom, hogy érezheted is vagy tévedek?*Kérdezlek.*-Ugye nem titkolózol előttem?*Nem hagyj nyugodni a telefon.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.05.07, 23:36 | Üzenet # 613 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Csak nem szeretném, hogy azt érezd, vigasztalnod kell. *Magyarázom kicsit szégyellve magam.* - Akkor jó... *Motyogom édesen, hogy elhiszed.* - Nem erről van szó. *Mosolyodom el.* - De, érzem... nagyon is érzem. *Bújok hozzád. Kérdésed meglepett és csak furcsán néztem rád.* - Nem, egyáltalán nem. *Közben azért rájöttem, hogy lehet a telefon miatt mondod.* - Ha a hívás miatt kérdezed, amúgy sem venném fel. Az anyám az és nem tervezem, hogy valaha beszélek még vele. *Mondom komolyan.* - Néha felhív, gondolom, hogy magyarázkodjon, de ezt nem lehet. Nem tudja kimagyarázni, hogy hazudott nekem és el akarta venni a gyerekem. *Képtelen lennék megbocsájtani nekik mindazt, amit tettek velem és amit én tettem miattuk.* - Nem akartam megváltoztatni a számom, mert neked ez volt meg... *Pillantok az arcodra kicsit szégyenlősen.* - Néha eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne, ha felhívnál. *Kuncogok.* - Persze tudtam, hogy nem így működik, de azért jó volt, hogy megvolt az esélye. *Megnyugtatott és hozzád kötött. Az ajkaidra pillantok, majd újra megcsókoltalak.* - Azt hiszem jövőhéten kérek egy új számot. *Simítok az arcodra és loptam még egy csókot.* - Most itt vagy... nincs értelme őrizgetni és legalább békén hagynak. *Nem bírva ki, ismét az ajkaidnál kötöttem ki.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2017.05.18, 11:18 | Üzenet # 614 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem érzem vagyis igen, de én már csak ilyen vagyok, hiszen ismersz.*Nehéz megállnom, hogy ne így tegyek, még ha meg se érdemled.* - Helyes.*Biccentek. Amikor elmondod, hogy anyád hívogat nem is tudom, hogy meglepjen vagy sem, de a fő, hogy elmondtad.* - Neked kellett volna hívnod, amúgy meg kitöröltem a számod.*Kicsit elhallgatok.* - Bár a mai napig tudom fejből.*Teszem hozzá.* - Mindenképpen cserélj számot.*Mondom a csók után, majd a többit is viszonozom.* - Már ma elintézhetnénk, nem akarom, hogy hívogasson.*Elég gondot okoztak.* - Címed ugye nem tudja?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2017.05.20, 16:21 | Üzenet # 615 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen. *Mosolyodom el kicsit. Csöndben maradtam arra, hogy nekem kellett volna hívjalak. Igazad volt, de nem volt elég bátorságom. Az sem lep meg, hogy kitörölted. A folytatásra viszont rettentően elpirultam és csak egy csókod adtam.* - Rendben, elintézhetjük. *Bólintok, látszott, hogy tényleg nem érdekel. Olyan mélyen megbántottak, hogy sosem lennék képes újra beszélni velük. Elárultak, mikor a legnagyobb szükségem lett volna a támogatásukra.* - Nem... Miután megszületett Naolee, rögtön elköltöztem. Azt a címem tudták a pereskedés miatt, de miután vége lett a hercehurcának, ide költöztem és nem adtam meg nekik. Nem tudnak rólam, illetve rólunk semmit. *A fejem a válladon pihent és mélyen beszívtam az illatod. Finoman az arcodra simítok, majd szerelmesen megcsókoltalak.* - Csak rád van szükségem... *Mondom édesen.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.05.28, 20:17 | Üzenet # 616 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Édes vagy.*Mosolyodom el.* - Akkor ezt megbeszéltük, hamar meg lesz.*Legalább ez is le lesz rendezve.* - Nagyon helyes, de ha mégis felbukkannának, akkor rögtön szóljál és intézkedem. Masato meg kell ígérned, hogy nem fogsz többé titkolózni, bármi is lesz köztünk.*Mondom nagyon komolyan és vélem, hogy tényleg nem vagy ennyire bolond, hogy ismét ilyet tegyél, mert akkor még csak barátok se leszünk. A csókodat viszonozom, majd csak elmosolyodom.* - Meg a fiadra nem? Szerintem még barátokat is szerezni fogsz.*Hiszen alapjáraton szeretni való vagy.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2017.06.06, 23:05 | Üzenet # 617 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen. *Bólintok is mellé.* - Rendben, szólok. *Nagyon jól esett, hogy így vigyázol rám.* - Nem fogok, megígérem. Bármi is legyen. *Soha többé nem akartam neked hazudni és titkokat sem, legalábbis ilyeneket, mert lehet meg foglak lepni, de az más. Néha egy-egy pillanatra elfelejtettem, hogy még azt is mondhatod, hogy csak barátok legyünk.* - Ó, hát ő alap. *Nevettem el magam, majd kicsit zavarba jövök. Átölelem a nyakad és adok egy finom puszit az arcodra.* - Köszönöm... *Igazából most, hogy találkoztunk és kicsit így együtt vagyunk, sokkal jobban érzem magam, ami látszik is rajtam. Olyan hatással vagy rám, amilyennel senki más, legfeljebb Nao. Picit csöndbe vagyok és csak ölellek. Olyan jó volt érezni téged.* - Annyira hiányoztál... *Suttogom halkan. Nem akartalak elengedni.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2017.06.08, 22:08 | Üzenet # 618 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Helyes.*Bólintok.* - Ezt nem kell, csak őszinte vagyok.*Cirógatom meg az arcodat.* - Te is nekem.*Minek tagadjam kár lenne.* - Arra gondoltam, hogy többet fogok fotózni.*Mondom hirtelen.* - Akihitot meghagyom neked.*Kacsintok rád.* - Amikor minden lecsendesedik a kölyök mellett, őt szeretném fotózni, legalább egy sorozat erejéig. Tudom, hogy vissza vonult, de mindig is ő lesz a kedvenc modellem. Remélem beleegyezik és egyszer talán abba is, hogy te fotózd le. Ő tényleg született tehetség.*Ezt most nem azért mondom, hogy féltékeny legyél, mindent szakmai szemmel mondom.* - Csak kívánom, hogy tapasztalt meg, amikor egy modell előtted nyitja ki a szárnyait.*Mookyul volt erre a legjobb példa.* - Különben Rokuroban is sok lehetőség van, ő nem érdekel?*Kérdezem kíváncsian.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2017.06.10, 22:30 | Üzenet # 619 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Édesen elmosolyodom, hogy én is neked.* - Igen? *Örülök meg aranyosan.* - Tanulhatok megint tőled? *Kérdezem rögtön, hiszen azért van még mit csiszolni a tudásomon.* - Köszi. *Nevettem el magam.* - Igen, az látszik rajta, hogy őstehetség. *Bólintok, mert láttam a mozdulatait. Természetesen jönnek neki a pózok.* - Szeretném egyszer. *Jó érzés lehet mindkét félnek.* - Bár nekem már megvan a kedvenc modellem, illetve modelljeim. *Az egyik természetesen te, a másik Nao.* - Ismersz. *Kuncogtam halkan.* - Vannak ötleteim. Rendkívül ritka az a haj és szemszín párosítás, nem is beszélve a szép arcáról. *Szívesen dolgoztam volna vele.* - Sőt, együtt is jól mutatnának. *Elmélkedem közben, néha azért én is tudok munkaüzemmódba kapcsolni.* - igazán szépen kiegyensúlyoznák egymást.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2017.06.15, 23:38 | Üzenet # 620 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Persze, de különben is tanítalak szívesen.*Szerettelek mindig is tanítani.* - Valóban, az ilyen nagyon ritka és még ha meggebednek is, akkor se érnének még a nyomába se.*Nem azért mondom, mert imádom.  * - Na és kik?*Tényleg nem esik le.* - Különleges szépség ő is, csak az a baj, hogy még mindig nem fogja fel. Körülbelül, annyi az önbizalma, mint neked.*Vigyorgok.* - Együtt talán tudnátok egymásnak segíteni.*Hiszen én hiába próbáltam, az se volt elég.* - Két kis szépség vagy esetleg a kölyökkel?*Mert az összes jó felállás.* - Tervben van, hogy a két kis drágaság egy képen fog szerepelni.*Én is szemeim előtt látom.* - Tetszik, hogy így ötletelsz.*Puszillak meg.* - Szívesen meghallgatom az ötleteid, ígérem nem fogom ellopni.*Nevetek fel.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.06.18, 00:52 | Üzenet # 621 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez jó hallani. *Még egy puszit is kapsz.* - Ez így van. *Látszik rajtad, mennyire büszke vagy rá. Kicsit féltékeny is voltam, de nem mutattam.* - Ezt komolyan kérdezned kell? *Kuncogtam és adtam egy gyöngéd csókot.* - Az egyik természetesen Naolee... a másik pedig te. *Közlöm veled édesen. Az önbizalomra kicsit zavarba jövök.* - Azért már fejlődtem. *Motyogom édesen, de mondjuk volt még hova.* - Majd beszélek vele, hogy szeretne-e velem dolgozni. *Lehet tényleg jót tennénk egymásnak.* - Mindenhogy. *Mosolyodom el.* - Akár hárman is. *Na az azért kép lenne a javából.* - Ezt jó tudni, majd szeretnék ott lenni. *Kíváncsi voltam nagyon.* - Ó hát így csak mesélhetek. *Nevetek veled. Elkezdem magyarázni, hogy alapból mit találtam ki Akihitohoz, majd azt is, hogy kettőjükhöz. Teljesen máshogy beszéltem a munkáról, mint régen. Lehet azt mondtam, Nao miatt csinálom, de minden szavamból áradt a szenvedély, hogy mennyire szeretem ezt a munkát. Minden megmaradt energiám belefektettem a fotózásba.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2017.06.20, 00:11 | Üzenet # 622 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen komolyan.*Bólintok és a csókodat viszonozom.* - Ohh értem, nem is értem, hogy miért nem esett le.*Csóválom a fejemet.* - Nyugodtan gyakorolhatsz rajtunk.*Ahogyan régen is sokat fotóztál.* - Igen sokat fejlődtél, de még annál is többet kell.*Ezt magadtól is tudod.* - Szerintem nem lesz kifogása, sőt örülni is fog neki, de ne beszélj neki rólunk oké? Biztos, hogy nagyon kíváncsi és biztos fog, majd kérdezősködni.*Azt meg tudod, hogy nem szeretem, ha rólam beszélnek.* - Alap, hogy szólok.*Így terveztem, ha nem kérsz meg, akkor is hívtalak volna. Figyelmesen és mosolyogva hallgatlak. Én tudtam jól, hogy ezt nem csak Nao miatt csinálod, hiszen akkor nem beszélnél így.* - Jó ötletek.*Nyugtázom.* - Nem hiába mondom, hogy sokra fogod még vinni.*Látszik, hogy már így is büszke vagyok rád.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.06.22, 11:40 | Üzenet # 623 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Én se. *Kuncogok aranyosan.* - Ki is használom, ha már megengedted. *Biztos, hogy rengeteg képet fogok még csinálni rólatok.* - Igen, tudom... *Talán most menni fog már, hiszen itt voltál te is nekem. A folytatásra meglepődtem, majd elnevettem magam.* - Féltékeny? *Kérdezlek, hiszen tudtam, hogy Mookyullal van együtt.* - Egyébként tudod, hogy nem kell aggódnod. *Amúgy sem beszéltem sosem a kapcsolatunkról.* - Ha valamit el akarsz neki mondani, majd megteszed te. *Attól sosem kellett félned, hogy pletykálok rólunk, hiszen egyébként is rettentő visszafogott voltam ezzel kapcsolatban. Legfeljebb is annyit tettem, hogy közöltem, van párom, ha megkörnyékeztek, de még azt sem közöltem, hogy ki. Picit elgondolkoztam közben.* - Ha rákérdez, hogy együtt vagyunk-e, arra mit mondjak? Hagyjam rá? *Azért ez fontos volt. Tudtam, hogy nem vagyunk együtt, igazából fogalmam sem volt, hogy állunk jelenleg.* - Köszönöm. *Örültem nagyon, hogy szólsz. Kíváncsian vártam, hogy mit szólsz az ötleteimhez és mikor megdicsérsz, csak elmosolyodom édesen.* - Nem hozhatok rád szégyent, nemde? *Pirulok el halványan, mert éreztem, hogy büszke vagy rám. Gyöngéden megcsókollak és odabújok.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.06.26, 18:40 | Üzenet # 624 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor ezt megbeszéltük.*Nyugtázom. Csak akkor utálom a fotózást, ha a paparazzók csinálják, de amúgy nem.* - Kitudja, hiszen lehet, hogy titkon engem akar.*Nevetek fel, persze én is csak viccnek szánom.* - Igaz, de azért mégis csak tisztázni akartam, hogy még véletlenül se.*Képes Roku rágni az ember fülét, hogy megtudja a dolgokat.* - Tessék?*Elég váratlanul ér a kérdésed.* - Te mit gondolsz erről? Úgy gondolod, hogy együtt vagyunk?*Nem rosszból, de most kíváncsivá tettél.* - De igen hagyd rá vagy küld hozzám.*Biztos vagyok benne, hogy az elején tuti nem fog békén hagyni.* - Ahogyan mondod.*Kuncogok, majd a csókodat viszonozom.* - Úgy gondolom, hogy a legnagyobb kritikusod saját magad legyél, de ne csak rossz értelemben.*Ahhoz nagyon értesz.* - Nézd meg, hogy mennyi mindent értél el és fejlődtél már.*Mondom a csók után.* - Különben én se tudom, hogy mi van velünk, de ha járni fogunk ígérem, hogy te fogsz tudni először.*Kacsintok rád.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2017.06.27, 15:12 | Üzenet # 625 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Téged csak ne akarjon. *Motyogom édesen, mire kapcsolok és vörös leszek. Persze tudtam, hogy viccelsz, de akkor is.* - Ne is figyelj rám. *Teszem hozzá gyorsan.* - Rendben, megígérem. *Mosolyodom el. Kicsit elgondolkoztam, ahogy visszakérdezel.* - Amíg... amíg te nem mondod ki, hogy együtt vagyunk, addig teljesen mindegy, hogy erről én hogyan vélekedek, hiszen ez most rajtad múlik. *A te döntésed lesz, hogy hogyan tovább.* - Egyébként nem, nem gondolom úgy. *Mondom halkan.* - Néha jó úgy rágondolni és vannak pillanatok, mikor olyan érzés... de belül tudom, hogy nem. *Tisztában voltam a helyzettel.* - Rendben, akkor majd hozzád küldöm, ha már nem tudok mit kezdeni vele. *Sejtettem, hogy azért szóltál, mert problémás.* - Neked köszönhetően. *Nem felejtettem el, hogy segítettél nekem, bár tudom, hogyha nem dolgoztam volna keményen, akkor semmilyen segítség nem ér semmit sem. Elnevettem magam a következő mondatodra. Kicsit helyezkedtem és szemből beleültem az öledbe.* - Bíztam benne. *Csókollak meg újra. Finoman közrefogtam az arcod és simogatni kezdelek.* - Nő a borostád. *Kuncogok és adok egy puszit.*
|
| |
| |
