|
Régmúlt szerelmesek
|
|
| szela00 | Dátum: Kedd, 2015.07.07, 21:44 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| A hülye döntések következménye.
 
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.08.03, 20:43 | Üzenet # 651 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodtam rajtatok, látszik, hogy mennyire jól kijöttök. Tetszett, hogy ekkora az összhang köztetek.* - Őszintén szólva, mikor jelentkeztem, nem tudtam, hogy milyen kapcsolat van Lee és Mookyul között. Ha tudom, sosem lett volna merszem... *Hiszen annál jobban féltem a veled való találkozástól. Rettegtem a tekintetedtől, a gyűlöletedtől.* - De nagyon tetszik a cég, így szeretnék ott dolgozni. *Tudtam, hogy lesznek problémák, de reméltem, hogy előbb-utóbb tudok annyit bizonyítani, hogy a munkám ne lehessen megkérdőjelezni. Örültem, hogy van és volt, aki vigyáz rád.* - Rendben. *Kuncogok kicsit. Biztos voltam benne, hogy mindent megkapok akkor egyben. Nagyon meglepett a kérdése, nem hittem, hogy ez lesz. Az arcod kezdem nézni és lágyan elmosolyodom.* - Erre nagyon nehéz válaszolni. Rengeteg mindent tudnék mondani, amit szeretek benne. Például a reggeli mosolyát vagy a morgolódást, mikor pihennie kéne, de ő dolgozni akar. *Kuncogok kicsit.* - Egyet nem is tudnék mondani. Szeretem a lelkét és a hatalmas szívét. A világnézetét, amit megmutatott nekem. *Mosolyodom el nagyon lágyan.* - Én... órákig tudnám neked sorolni, hogy mennyi mindent szeretek benne. Egyszerűen... szeretem, mert ő Lee. *Nem tudtam rendesen szavakba önteni az érzéseim mélységét.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2017.08.11, 00:35 | Üzenet # 652 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Így már értem, de úgy vélem, hogy nem baj, hogy így alakult.*Így vagyok vele egyre inkább én is. - Valóban Mookyul remekül felépítette és még ennél is többre fogja vinni.*Bólogatok egyetértően. Figyelmesen hallgatunk, nagyon jól esnek szavaid, el is mosolyodom lágyabban.* - Bár lesz pár megjegyzésem, de meg kell mondjam, hogy nagyon kellemesen csalódtam. Szimpatikus vagy és látszik, hogy tényleg mennyire szereted Leet.*Mosolyodik el.* - Egyetértek azokkal, amit mondtál, az egyik kedvencem nekem is a morgolódása.*Nevet fel.* - Amit a lányunk nagyon szépen meg is örökölt tőle.*Erre már én is felnevetek.* - De az ő morgása az édes.*Jegyzem meg.* - A tiéd is édesem, hiszen egy cukorpofa vagy*Csipkedi meg az arcom.* - Mond csak nem kell máshol rontanod már a levegőt?*Kérdezem, de közben vigyorgok.* - Látod Masato milyen aljas a volt férjem.*Adja elő magát.* - Megadom most a számom, sőt ad meg te és megcsörgetlek.*Biztosra megy.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.08.13, 19:15 | Üzenet # 653 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Én nem bánom egy kicsit se. *Mosolyodom el.* - Szívesen lennék a részese. *Mármint a cég fejlődésének. Látom, hogy kicsit te is elmosolyodtál, ami jól esett nekem is.* - Ahogy Lee mondta nekem, az érzéseimmel sosem volt baj. *A kapcsolatunk legelején lévő kis döccenőket leszámítva tényleg nem volt ezzel probléma, de az meg normálisnak mondható, hiszen nehéz volt elfogadni a tényt, hogy férfi vagy.* - Tündér lehet. *Kuncogok.* - Az bizony. *Nevetek fel, tetszett, ahogy szívja a véred.* - A legrosszabb. *Csóválom meg a fejem mosolyogva. Persze nem gondoltam komolyan.* - Most fogjuk megváltoztatni a telefonszámom bizonyos okokból. Elmesélem később, de ne aggódj, nem akarok elbújni előled. *Hozom oda a telefonom.* - Na meg ha akarnék se tudnék szerintem. *Kuncogok kicsit.* - Bármit is kapok tőled vagy mástól, hideget-meleget, megérdemlem tudom jól. *Odaadom neki, hogy be tudja írni a számát.* - Egyébként is szeretnélek megismerni. *Nagyon kíváncsi voltam rá.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2017.08.16, 00:24 | Üzenet # 654 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Azt meghiszem.*Ilyennek mindenki szívesen lenne a részese.* - Értem.*Mosolyodik el, ahogyan én is.* - Az biztos.*Mondjuk egyszerre.* - Mégis csak engem akartatok és akartok.*Vigyorodom el szélesen.* - Ugyan kérlek, csak átmeneti zavar volt.*Szól vissza, nem kell őt félteni.* - Mindig elfelejtem.*Nevetek fel.* - Rendben van*Nevetek fel* - Ugyan kérlek előlem nem tudsz elbújni.*Vigyorog, mire csak hevesen bólogatok.* - Ez így van, ő rosszabb a sátánnál.*Vigyorgok.* - Ohh köszönöm szívem.*Nevet velem Rei is.* - Egy jó tanács, ne ostorozd magad, mert eleget tetted.*Veszi el a telefont.* - Én is ezt mondtam neki.*Talán hamarosan felhagysz vele.* - Ennek örülök.*Be is írja a számár.* - Estére ha nincs programod, akkor gyere át.*Bár tudtam, hogy ez a terve.* - Egye fene átmegyek.*Adja elő magát.* - Rég láttam már Mookyult és a párját is megismerném.*Mosolyodik el.* - Tudod mit nem mondom neki és akkor meglepetés leszel.*Elkészítek mindent.* - Remek ötlet.*Órájára nézz.* -Mennem kell, akkor még egyeztettünk. Masato várom a hívásod meg majd találkozunk az ügynökségnél is.*Úgyis be fog jönni.* - Örültem.*Ad neked puszit és most nekem is azt ad.* - Vigyázz rá addig is.*Kacsint rád.* - Akkor este.*Mosolygok, kikísérve elmegy.* - Kedvel téged. Őszintén azt hittem durvább lesz, bár kitudja mi lesz, ha ketten lesztek, amire tényleg nem muszáj menned.*Mondom komolyabban.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2017.08.17, 17:11 | Üzenet # 655 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nekem pedig bájitalt öntöttél a kávémba. *Közlöm veled nevetve. A sármod és a személyiséged csak másodlagos volt. A kávé az oka. Elnevettem magam rajtatok, azt biztos, hogy rettentő szórakoztató társaság az exnejed.* - Szóval rosszabb nálad? *Kérdezem egy pici mosollyal az arcomon. Nagyon megleptek Rei szavai.* - Rajta vagyok az ügyön. *Motyogtam halkan. Tényleg igyekeztem. Csöndben hallgatlak és ebből le is szűrtem, hogy ma nem alszol nálam.* - Holnap hívlak. *Mosolyodom el és a gesztust is viszonoztam, bár nagyon meglepett.* - Fogok. *Kuncogok kicsit. Kikísérem veled, majd csak adok egy puszit.* - Én tényleg szeretnék elmenni és nem azért, mert kell. *Simítok az arcodra.* - Ő mindig az életed része lesz, szeretném megismerni. *Ha lesz köztünk valami, fontos, hogy jól kijöjjünk.* - Mégis csak a gyermeked édesanyja. *Mosolyodom el és lágyan megcsókollak.* - Túlélem, ne aggódj. *Kuncogok.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.08.20, 21:07 | Üzenet # 656 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Lebuktam.*Nevetek fel.* - Sokkal rosszabb.*Vigyorgok.* - Mivel mindenbe jobb vagyok nálad.*Csapja le.* - Főleg a szerénységben.*Szólok vissza, mint mindig.* - Pontosan.*Nevet fel.* - Már várom.*Mosolyog rád.* - Rendben van.*Bólintok.* - Ez így van.*Nem csak azért mert a gyermekem anyja, hanem a barátom és nagyon fontos számomra.* - Nála jobb anyát nem találhattam volna.*Mondom a csók után.* - Én is túléltem vele.*Nevetek fel.* - A humora miatt szerettem bele.*Mondom hirtelen.* - Mindig így csipkelődünk, mint most láthattad. Mellette képes vagyok alul maradni a szócsatában.*Kuncogok.* - Örülök, hogy kijöttök egymással.*Cirógatom meg az arcod és most én csókollak meg.* - Igaz, hogy este nem leszünk együtt, de éjszaka lehet átjönnék, ha nem bánod.*Suttogom az ajkaid közé.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2017.08.22, 21:38 | Üzenet # 657 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodtam, mert látszódott rajtad, hogy tényleg jó a kapcsolatod vele.* - Ráadásul éveken át. *Kuncogok.* - Egy ebéd alatt csak nem tesz sírba. *Kuncogok.* - Értem. *Megértettem, hogy miért szerettél bele.* - Belém miért szerettél? *Kérdezem kíváncsian. Még sosem esett róla szó és nagyon érdekelt.* - Megleszünk. *Simul a pofim rendesen és csókod is elnyújtom picikét. Édesen és kicsit kacéran megharapdálom az alsó ajkad.* - Adtam neked egy kulcsot... akkor használod, amikor csak szeretnéd. *Nagyon boldoggá tett, hogy átjössz este.* - Megvárlak ébren. *Bújok kicsit.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2017.08.30, 12:44 | Üzenet # 658 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Majd kiderül.*Kuncogok.* - Micsoda kérdések.*Mosolyodom el.* - Nem tagadtam sose, hogy elsőre csak megakartalak fektetni és tetszett a kihívás.*Hiszen sosem volt nehéz dolgom, hogy ágyba csaljam az illetőt.* - Aztán elkezdtelek megismerni és hamar rájöttem ez sokkal több, mint puszta vonzalom.*Mosolyodom el.* - A kérdésedre válaszolva, ami elsőre megfogott az édes ártatlanságod és naivságod és a mosolyod, de még se tudnám csak ezeket kiemelni. Megismertelek egyre jobban és mire észbe kaptam beléd szeretem, az egész lényedbe.*Mosolyodom el lágyan.* - Remélem ezzel nem okoztam csalódást.*Kuncogok.* - És te belém?*Kérdezek vissza.* - Akkor jönni fog.*Puszillak meg.* - Nem hinném, hogy későn jövök, sőt biztos nem, de ha fáradt vagy, akkor nyugodtan aludjál.*Bár tudom, hogy úgyse fog.* - Akkor bejössz ma?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2017.09.01, 20:56 | Üzenet # 659 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen, ezt tudom. *Mosolyodom el. Ezt meg is beszéltük. Édesen elpirultam szavaidra. Jó volt hallani, hogy igazából mindent szeretsz bennem és úgy, ahogy vagyok.* - Kicsit sem. *Cirógatom meg finoman az arcod és még meg is csókollak lágyan.* - Hogy én? *Lepődtem meg, nem gondoltam, hogy visszakérdezel. Kicsit elgondolkoztam, mert nehéz volt szavakba önteni.* - Mikor először találkoztunk, bennem nem volt semmi. Persze tudtam, hogy vonzónak számítasz igencsak, de nem volt rám hatással. Aztán, ahogy elkezdtünk beszélgetni többet és elkezdtelek megismerni, rájöttem, hogy mennyire kedves és odaadó ember vagy. Amikor legelőször megcsókoltál, akkor hirtelen nagyon nagyot dobbant a szívem és megrémültem, de akkor már tudtam, hogyha úgy folytatódnak a dolgok, nem tudok neked ellenállni. *Kuncogok halkan.* - A magabiztosságod és a kedvességed teljesen magával ragadt. *Csókollak meg lágyan.* - Mire rájöttem, hogy mi is történik, már beléd szerettem. Amikor először lefeküdtem veled, már szerelmes voltam beléd. *Cirógatom a mellkasod finoman.* - Nincs olyan dolog, amit ne szeretnék benned. *Puszillak meg.* - Rendben. *Bár egyértelmű volt, ahogy nem fogok aludni.* - Nem hiszem, hogy tudnék. *Lesz láng vörös az arcomon.* - Fájok eléggé. *Igazítom a hajam a fülem mögé.* - Naoért megpróbálok elmenni, azzal nem lesz gond. *Kocsival mennék úgy is.* - Meddig tudsz még maradni? *Kérdezem kíváncsian.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.09.03, 22:19 | Üzenet # 660 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor jó.*Mosolygok és a csókodat viszonozom.* - Igen igen.*Bólintok.* - Ez azért fájt.*Adom elő magam, persze csak viccelek, hiszen ezt tudtam jól és ez volt normális reakció. Mosolygok azon, amiket mondasz rólam, jó hallani. Csókodat viszonozom, de nem szólok közbe.* - Pedig nekem is vannak hibáim.*Mindig is ezt mondtad, hogy minden mindent szeretsz bennem.* - Köszönöm.*Puszilom meg a homlokodat.* - Azt nem csodálom kis paradicsomom.*Kuncogok.* - Hamarosan már hozzám szoksz.*Kevésbé fog fájni.* - Biztos? Szívesen elmegyek érte, tudod már nem egyedül vagy és bármi is lesz velünk számíthatsz rám.*Nagyon kedveltem a kölyköt és te is fontos vagy nekem, bárhogyan is alakul a kapcsolatunk.* - Még tudok kicsit. Most már lesz Mookyul átbeszélem vele dolgokat meg még segítek neki, amiben kell, bár ismerve már nem fogja hagyni.*Mosolygok.* - Még az interjút akarom lerendezni, hogy örüljön a sajtó és akkor Akihitot is belevesszük.*Le lesz tudva.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2017.09.05, 14:24 | Üzenet # 661 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - De én a hibáidat is szeretem. *Magyarázom édesen. Homlokomra lehunyom a szemem, mindig szerettem, mikor ezt csinálod.* - Igen... *Szerencsére elég gyorsan visszaszokott a testem. Szavaidra teljesen meghatódok. Nem vagyok egyedül. Nagyon rég volt, hogy valaki mellettem volt. Gyöngéden az arcodra simítok, lehet te nem is érted, mennyit jelentenek nekem a szavaid.* - Biztos. *Adok egy finom csókot.* - Köszönöm... *Nem tudtam volna neked szavakba önteni, hogy milyen érzés ez.* - Szóval ezt megtanulta tőled. *Nevettem kicsit.* - Remélem nem lesz gond. *Tisztában voltam vele, hogy mennyire nem szereted az ilyen interjúkat.* - Mookyul most már jól van? A balesetednél nagyon ki volt borulva. Tőlem is kérdezte, hogy mit gondolok a cikkről, de megmondtam neki, hogy szerintem hülyeség, bár kétlem, hogy meghatotta volna. *Mosolyodom el kicsit.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2017.09.08, 16:54 | Üzenet # 662 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ilyen a szerelem nem de?*Hogy a másikat minden hibájával együtt elfogadod.* - Rendben.*Viszonozom a csókodat. Már nem is mondom, hogy ne köszönd meg, csak megcirógatom az arcodat.* - Alapból, ilyen a természete, de rásegítettem.*Kuncogok.* - Amíg nem történt a balesete kiváló futó volt, nagy jövő állt előtte, de abbahagyta. Tudod ő az a fajta ember, aki bármibe kezd sikeres lesz.*Élet ezt igazolta.* - Valamit kitűzz maga elé, addig küzd amíg el nem éri.*Mosolyodom el büszkén.* - Én is, de szerintem nem. Összeszedte magát és ott leszek én is.*Sajtóban sokkal nagyobb kezem van, mint neki.* - Igen jól van, mind érzelmileg és fizikailag is. Még azért pár kilót szednie kell magára, de van egy olyan érzésem, hogy a kiruccanás Rokuroékhoz minden értelemben megtette a hatását.*Kuncogok.* - Hidd el meghatotta még ha nem is látszódott. Veled szemben is lefog idővel nyugodni, majd ahogyan megismer.*Tény nehéz menet lesz.* - Én is megkedveltem Rokurot, pedig az elején szemét voltam vele és Mookyul, csak azért nem szólt be annyiszor, mert alapból nem volt önmaga.*Jobban kaptam volna.* - Idővel jóban lesztek.*Puszillak meg.* - Tartasz tőle?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2017.09.08, 22:26 | Üzenet # 663 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igaz. *Kuncogok mellé.* - Ebben biztos voltam. *Nem lep meg, hogy rásegítettél a dolgokra. Figyelmesen hallgatlak, ahogy Mookyulról mesélsz nekem.* - Szóval akkor ebben is hasonlít rád. *Mosolyodom el.* - Ha te ott vagy, akkor nem lesz gond. *Adok egy puszit az arcodra. Régen is mindig megoldottad a sajtóval a dolgokat.* - Egy család mindig jót tesz az embernek. *Mosolyodom el jobban, hiszen mikor mi mentünk hozzátok, én is nagyon jól éreztem magam. Sokat számított, hogy elfogadtak és támogattak minket.* - Azt is megértem, ha nem. Nagyon kikelt magából. Tudod... azt is neki köszönheted, hogy elmondtam, miért hagytalak el. Kiszedte belőlem a kórházba a baleseted után. *Akkor én sem voltam a toppon érzelmileg, hiszen éppen csak viszont láttalak és még meg is sérültél. Teljesen kivoltam.* - Megígértette velem, hogy elmondom neked. Én azt hittem már rég nem számít. *Nézek rád lágyan és finoman megsimogatom az arcod kissé bűnbánóan. Puszidra édesen elmosolyodom, majd elgondolkozom.* - Nem tartok tőle, inkább... inkább csak nem akarlak téged terhelni a köztünk lévő feszültség miatt. Nem akarom, hogy úgy érezd, meg kell védened vele szemben engem. Az a fiú nagyon szeret téged és nem akarom, hogy miattam veszekedjetek.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.09.10, 23:35 | Üzenet # 664 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen.*Bólintok mosolyogva.* - Köszönöm, hogy így gondolod.*Puszillak meg én is.* - Ez így van.*Nekem nagyon nagy szerencsém van a családommal.* - Tényleg?*Ez új információ.* - Magadtól, akkor nem is mondtad volna el? Mert így azért sokkal jobb, még ha az elején nem is akartam tudni.*De hát érthető volt a reakcióm, semmit se akartam rólad tudni.* - Ezt csak hagyd rám, majd én lerendezem vele. Te koncentrálj ránk inkább.*Csókolok a tenyeredbe.* - Tudom és én is nagyon szeretem, de nem lesz baj, ne aggódjál. Ismerlek, de tényleg próbáld meg ezért ne idegeskedni, oké?*Csókollak meg.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Péntek, 2017.09.15, 22:50 | Üzenet # 665 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tényleg. *Bólintok is egy aprót.* - Nem akartam elmondani. Úgy voltam vele, hogy felesleges 10 éves sebeket felszakítani. Azt hittem, hogy nem számít és nem akarlak bántai, mert látszott rajtad, hogy nem akarsz velem egy levegőt szívni. *Persze érthető volt minden a viselkedésedben. Még mindig alig hittem el, hogy itt vagy velem és engem ölelsz.* - Hidd el, koncentrálok. *Pirulok el picit. Csak úgy kalapált a kis szívem.* - Rendben, megpróbálok. *Ettől függetlenül persze aggódni fogok. Csókod közben is finoman cirógatom az arcod, imádtam, hogy végre úgy érek hozzád, ahogy csak szeretnék.* - Annyira szeretlek. *Suttogom ajkaidra, majd újabbat kértem. Kicsit elhallgattam és közben bújtam hozzád. Érezni akartalak.* - Lee... *Szólalok meg halkan.* - Ha úgy döntesz végül, hogy nem kellek neked többet... ne mond ki, jó? *Kérlek meg.* - Csak... tolj egy ölelésnél vagy csóknál... menj el úgy, hogy ne legyek fent. Meg fogom érteni rögtön, de kérlek ne mond ki. *A fejem ismét a nyakadhoz fúrom, mert megnyugtatott. Nem biztos, hogy kibírtam volna, ha hallom a szádból. Belecsókolok a nyakadba, majd az ajkaid veszem célba.* - Tudod nem igazán akarlak elengedni dolgozni. *Nevettem el magam, majd homlokon csókollak. Sokkal több ilyen gesztusom volt, mint eddig bármikor.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2017.09.21, 23:43 | Üzenet # 666 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Megértem, de mégis jó, hogy elmondtad.*Legalább így minden tiszta.* - Helyes.*Puszillak meg.* - Én is téged.*Újabb csókod ellen semmi kifogásom nincsen és hosszasan viszonozom.* - Rendben, de ha így is lesz, akkor se akarom veled megszakítani a kapcsolatot és remélem te se.*Bárhogyan lesz azt akarom, hogy az életem részese legyél.* - Tényleg nagyon édes vagy.*Mosolyodom el.* - Az lett volna a fura, ha el akarsz.*Kuncogok a csók után.* - Legszívesebben én is maradnék, de nem lehet. Sietni fogod este vissza hozzád, jó?*Cirógatom meg az arcodat.* - Mi lesz, ha ismét együtt leszünk? Naonak mit fogsz mondani?*Persze kicsi még, de az apja, mégis csak egy férfival fog együtt élni.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2017.09.24, 16:47 | Üzenet # 667 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Eszemben sincs. *Annak is örültem volna, ha csak barátként lehetek melletted. Elmosolyodom, hogy sietsz vissza hozzám. Régen is mindig így mondtad, ha te mentél dolgozni én pedig nem.* - Megbeszéltük. *Csókolok a tenyeredbe. Kérdéseden elgondolkoztam.* - Hát... a mi lesz-re nem tudok válaszolni. Az sokban függ tőled. Akarod-e egyáltalán, hogy együtt éljünk vagy sem, vagy járunk, de külön élünk. *Magyarázom aranyosan.* - Hm, Naonak... szerintem régen tudja, hogy Lee bácsi kicsit más. *Kuncogok.* - A képeinken, még ha ő nem is úgy fogja fel, látszik, hogy nem barátok vagyunk. Ha elmagyarázom neki egy gyerek szintjén, megérti és biztos, hogy örülne. *Hiszen nagyon megszeretett téged.* - Nem hinném, hogy gond lenne. Esetleg, ha még se fogadná jól, akkor is megoldom valahogy. Még egyszer nem leszek olyan bolond, hogy elengedjelek. Akkor sem, ha már nem leszel egyedül az enyém. *Annyi mindenki volt veled, hogy tudtam, többé már nem úgy lenne, mint régen. Soha többé nem fogom azt érezni, hogy csak engem szeretsz szerelemmel. Bármit kibírtam volna érted.* - És a te lánykád? *Kérdezek vissza.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2017.09.28, 11:03 | Üzenet # 668 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor jó.*Ismét nem tudom elképzelni nélküled az életem.* - Újra kezdjük alap, hogy veled vagyis veletek akarok élni. Más szóba se jöhetne, de szerintem te is így véled.*Mosolygok.* - Kicsit más mi..*Kuncogok.* - A gyerekeknek meg van a maga kis radarjuk, még ha a lényeget nem is értik, ami nem baj.*Legyen gyerekek jó sokáig.* - Azt viszont én nem akarnám, hogy a fiaddal miattam rosszban legyél, de ettől nem tartok és különben is, nagyon jó barátok lettünk.*Kuncogok, de látszik, hogy mennyire a szívemhez nőtt.* - Nem lesz gond a lánykámmal se tudja, hogy apuci nem átlagos.*Mosolygok.* - De ezzel még ráérünk.*Csókollak meg.* - Sok minden történt, de ha ismét egy pár leszünk, akkor csak a tiéd leszek és nem fogok másra gondolni.*Célzok itt arra, hogy nem leszek csak a tiéd.* - A lányom lesz a legnagyobb riválisod.*Nevetek fel.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2017.09.30, 16:35 | Üzenet # 669 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nagyon édesen elmosolyodom, hogy velünk akarsz élni, hatalmasat dobban a szívem.* - Igazából én is ezt szeretném, csak nem akarok erőltetni semmit. *Puszillak meg.* - Igen, pontosan. *Kuncogok.* - Ez így van és nem rosszból, de a fiam az egyetlen, amit sose hagynék, még érted se. *Bármit feláldoznék, de őt sosem.* - Nagyon örülök, hogy ennyire megszeretted. *Valahogy teljesen megnyugodtam ettől.* - Akkor jó és igaz. *Viszonozom is csókod elég hosszan. A folytatásra viszont teljesen ledöbbenek és zavarba jövök. Hirtelen még a szemedbe se tudtam nézni, annyira.* - Ő nem az... messze nyert felettem. *Nevettem el magam, hiszen ilyen ez és kicsit se zavart. A gyerekek az elsők.* - De az utána lévő örökös másodiknak nagyon jól hangzik. *Pirulok el. Egyre jobban bízok benne, hogy kellek neked.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.10.16, 20:46 | Üzenet # 670 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Bármit is erőltetsz, úgyis mondani fogom.*Ismerhetnél.* - Ez így van rendjén, az lenne a furcsa, ha nem így lenne.*Számomra is a lányom az első.* - Csak szeretni lehet.*Mosolyodom el lágyabban.* - Mi van édesem?*Nevetek fel.* - Miért nem nézel rám?*Simítok az arcodra.* - Igen messze nyert feletted és mindenki felett.*Értek egyet.* - Talán így is fog történni és én is meg elégednék a második hellyel, pedig ez tudod, hogy nem jellemző rám, de ebben az esetben nagyon megtisztelő a fiad mögött másodiknak lenni.*Nevetek fel, de komolyan gondolom.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Hétfő, 2017.10.23, 18:58 | Üzenet # 671 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igaz... *Mosolyodom el kicsit, de azért vigyázok, hogy ne legyek erőszakos.* - Szerintem is. *Nao egy tündér volt. Belesimul az arcom a tenyeredbe, ahogy hozzám érsz.* - Zavarba vagyok... *Motyogom édesen.* - Nem... nem hittem, hogy valaha az életben még az enyém lehetsz teljesen. Még rágondolni se mertem. *Kalapált a szívem rendesen. Kicsit elkuncogom magam veled.* - Tudod Lee... már öt éve tiéd az a második hely. Előtte neked kellett volna adnom az első helyet, de ostoba voltam. Viszont többé már nem vagyok az. Nao és a kicsi rókám. *Mosolyodom el és megfogom a kezed.* - Már csak ti számítotok igazán. *Adtam egy csókot a tenyeredbe, majd az ajkaid vettem célba. Nem tudtam, hogy meddig élvezhetem még ezt a melegséget, de most úgy éreztem, hogy a közelséged minden sebet begyógyít, legyenek akármilyen mélyek. Ugyan ajándékot azóta nem vittél el, szóval úgy értelmeztem a helyzetünk nem változott sokat, de itt voltál velem.* - Minden más csak utánatok jön.
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Hétfő, 2017.10.23, 21:56 | Üzenet # 672 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem hittem, hogy ezzel ennyire zavarba hozlak.*Kuncogok.* - Én se hittem, hogy valaha közöm lesz még hozzád és gondolni se akartam rá, de másképpen alakult, amit egyáltalán nem bánok.*Cirógatom meg a pofidat.* - Igen tudom.*Elhittem neked, de még akkor se bíztam benned.* - Masato viszont tényleg nem akarom, hogy a múlt miatt marcangold magad, mert azon nem lehet változtatni. A jelenre kell koncentrálni.*Mindig ott lesz bennünk a múltunk, akkor is ha nem beszélünk róla. A csókodat hosszasan viszonozom.* - Megértelek.*Bár azért nekem több fontos szereplője van az életemnek.* - Hol is van a doboz, amibe az ajándékaim vannak?*Kérdezlek hirtelen.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2017.10.24, 02:19 | Üzenet # 673 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Annyira boldog voltam. Hirtelen átölelem a nyakad és nem engedlek egy kicsit. Hallani, hogy nem bánod, hogy újra találkoztunk... akkora megkönnyebbülést okozott. Teljesen belesimul a tenyeredbe az arcom és bele is csókolok.* - Az jó, ha tudod. *Most ez is nagyon sokat jelentett.* - Igyekszem... de ez nem megy egyik napról a másikra. *Suttogom.* - De tényleg nagyon igyekszem. *Reméltem ezt is elhiszed nekem. Egyenlőre csak próbáltam elrejteni előled, hogy mennyire marcangolom magam, aztán idővel talán tényleg el is hagyom. Elmosolyodom, hogy megértesz. Nagyon meglepődtem és picit pislogtam.* - Ott van a polc tetején. *Mutatok oda.* - Ott Nao nem éri el. *Magyarázom meg, hiszen számomra azok kincsek voltak. Még pár ilyen dolog volt, amit sosem adtam neki oda, mert még kicsi volt és nem akartam, hogy eltörje. Ilyen volt a fényképezőgép is, amit tőled kaptam.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Vasárnap, 2017.10.29, 20:56 | Üzenet # 674 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem mondok semmit, csak mosolyogva magamhoz ölellek.* - Majd nem mindent tudok.*Vigyorgok.* - Tisztában vagyok vele és ezt nem is vártam el, de az állandó bűntudat és sajnálkozás, csak rontaná a helyzetet.*Én így vélem.* - Tudom, hogy igyekszel és mindent megteszel. Minden már csak rajtam áll, de idő kell nekem.*Nekem meg a bizalom nem megy, egyik percről a másikra, ha egyáltalán menni fog.* - Akkor lássuk.*Veszem le a dobozt.* - Nem is tudom, hogy mit válasszák, mert minden annyira tetszik.*Jól ismerted és ismered az ízlésem.* - Azt mondtam, hogy csak egyet választok, de lehet kettőt kéne.*Kuncogok.* - Mit látnál rajtam szívesen?
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2017.11.11, 23:58 | Üzenet # 675 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Valahogy úgy. *Nevettem el magam.* - Igen, tudom. *Bár a bűntudatom egy része mindig meg fog maradni és velem lesz, de amíg te nem tudsz róla, addig nem baj.* - Annyi időd van, amennyi csak kell. *Cirógatom meg az arcod nagyon lágyan. Én nem siettem sehova, más nekem nem kellett, csak is te. Kimásztam az öledből és csak követtelek a tekintetemmel. Elmosolyodom, hogy tetszenek a dolgok.* - Igazából bármelyiket. *Pirulok el édesen. Kicsit zavarba voltam, mert nagyon örültem, hogy tetszenek. Mindig izgultam, mikor megleptelek valamivel, mert pontosan tudtam, mennyire maximalista az ízlésed is.* - Sosem kerestem. mindig épp rohantam valahova, mikor megláttam valamelyiket. *Lassan a kezembe veszem a csészét és nézegetem.* - Ez volt az első. *Nagyon elegáns volt, illett a személyiségedhez.* - Béreltem egy raktárt, odatettem mindent, ami hozzád kötött, amíg azzal a nővel voltam. Odamenekültem, ha már nagyon ki voltam merülve. Nagyon csúnyán összevesztünk, ami nem volt valami ritka. Eljöttem sétálni, mert annyira felidegesített. Aztán megpillantottam a csészét. Egy idősebb hölgy árulta egy antikvitásba. Szinte a neved rajta volt. *Kuncogok.* - Gondolkodás nélkül besétáltam és megvettem. Utána kiröhögtem magam, mert abban a pillanatban, hogy a blokkra néztem, akkor jöttem rá, milyen nap is volt. A második évfordulónk napja. *Közben nézegettem a kávéscsészét.* - Teljesen véletlen volt, hogy így alakult, de minden alkalommal így történt. *Teszem vissza.* - Kicsit vicces, hogy amit tudatosan kerestem neked, az tartott a legtovább. A többi csak szembe jött velem. *Mosolyodom el.*
|
| |
| |
