2025.07.20, Vasárnap, 20:55
Kezdőlap Regisztráció
Üdvözöllek, Vendég
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
A fórum moderátora: Mio  
De nehéz az iskola táska...
szela00Dátum: Kedd, 2017.09.05, 20:30 | Üzenet # 1
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
Amikor a diák rontja meg a tanárt.                                      Amikor a tanár rontja meg az óvóbácsit.

                      
 
MioDátum: Péntek, 2020.03.20, 01:29 | Üzenet # 601
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Annak ellenére, hogy te nem nézel rám, én továbbra is csak téged nézlek. Senki nem lepődik meg, hogy marasztalsz, bár kedvem nem volt maradni, de még mindig te vagy a tanár. Befejezem a pakolást és csak unottan hallgatlak.* - Ja hogy már nem is érdekel, hogyan érzem magam? Ezek után azt is nehéz elhinnem, hogy bármit is sajnálsz.*Vágok vissza, majd a folytatás rendesen betalál. Utánad megyek és mielőtt kimennél elkapva a karod, egy lendülettel az ajtónak váglak, majd megtámaszkodom a fejed mellett.* - Bezzeg, amikor együtt voltunk és előtte se zavart, hogy a tanárom vagy nem igaz? Most meg ezzel jössz? Már én játszom az állásoddal? Talán nem emlékszel, hogy egyszer se én csábítottalak el?*Kérdezlek, de már fájdalmasan.* - Tudod Katsu veled ellentétben én téged minden elé helyeztelek volna.*Még ha erre is ki is lettél volna.* - Tudod mit igazad van, a tanárom vagy és nem viselkedhetek veled így, még ha meg is érdemled.*Ellépek tőled.* - Mondjuk azzal is tisztában vagy, hogy ez miattad van.*Pimasz szoktam lenni a tanárokkal, de sose tiszteletlen.* - Sajnálom, hogy tisztelten voltam, többé nem fog előfordulni.*Mondom komolyan.* - Azt akartad, hogy tartsam tőled a távolságot és felejtselek el, hát most megteszem. Örülhetsz, mert most már csak a tanárom vagy és én csak a diákod, így ehhez tartsd magad te is. Nem akarok veled beszélni a többet a kelleténél és mint mondtam nem akarlak egy se látni már.*Visszamegyek a táskámért.* - Most már elmehetek Sensei?*Kérdezlek, de igen csak üres hangon. Egyszerűen rám se lehetett ismerni.*

 
MioDátum: Péntek, 2020.03.20, 21:54 | Üzenet # 602
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Én se ezt mondtam, de hazudni se szokásom, sőt nagyon szépíteni se.*Természetesen ha te azt mondanád, akkor megtenném.*  - Édes vagy.*Puszillak meg.* - Felírtam a listára.*Nevetek fel.* - Nem az a fajta, sőt zaklatni szokott, hogy legyek már más felnőttekkel is, akik nem a nagyiék és nem Katsu vagy éppen más barátok, szóval magyarán a saját kis nyelvével arra gondol, hogy randizzak.*Kuncogok.* - Ezt akkor meg is beszéltük.*Nem bírva ki megcsókollak.* - Rég éreztem ennyire jól magam.*Gondolom tudod, hogy mire is értem.*

 
szela00Dátum: Péntek, 2020.03.20, 23:16 | Üzenet # 603
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Sajnálom, amit tettem, de ebben a pillanatban valóban nem érdekel. *Nagyon dühített, amit műveltél. Meglepett, ahogy elkaptál és az ajtónak vágtál. Nyekkentem is egyet, de álltam a tekinteted.* - Végig mondtam, hogy zavar... *Jegyzem meg, de végül a visszavágás bennem maradt. Igazad volt, hogy mindenről én tehetek.* - Iskolán kívül nem kell emberszámba se venned... *Mondom halkan, mégis mit tehetnék. Nem tudtam válaszolni arra, hogy minden elé helyeztél volna. Ezt már elmagyaráztam neked. Nem akartam ellopni a jövőd.* - Igen, tisztában vagyok... *Elgyengültem melletted. Ahogy folytatod csak ott álltam némán.* - Nem kell velem beszélned. *A legnehezebb az egészben nem az volt, hogy hazudok önmagamnak, hanem az, hogy téged bántalak. Sírni lett volna kedvem. Látva az arcod picit könnyes is lesz a szeme.* - Igen... *Lépek el az ajtótól.* - Fogalmad sincs erről az egészről...

 
MioDátum: Péntek, 2020.03.20, 23:36 | Üzenet # 604
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Téged csak az érdekel, hogy merek veled ilyen stílusban viselkedni.*Pedig még visszafogom magamat.* - Akkor mégis miért jutottunk el idáig?*Ha annyira zavart volna, akkor semmi se történt volna köztünk, bár már én se értem, hogy miért is léptük át többszörösen is, azt a bizonyos határt.* - Úgyis ezt akartad.*Tényleg nem értettelek. Már éppen mennénk ki, de a szavaid megállítanak.* - Miért azt hiszed, hogy neked van? Szerintem te még mindig nem fogtad fel, hogy mit okoztál nekem.*Ismét feléd fordulok.* - Mégis mit vársz tőlem? Tegyek úgy hogy mintha mi sem történt volna? Van róla némi fogalmad, hogy hogyan is érzem magam? Egyáltalán komolyan vetted egy percig is az érzéseim? Azt hiszed hogy nekem ez jó? Attól a pillanattól kezdve minden egyes kibaszott perc fájdalmas és rohadt nehéz úgy tenném, mintha minden oké lenne. Még csak nem is beszélhetek róla senkinek, szóval te nekem ne mond, hogy fogalmam sincs az egészről.*Borulok ki és bár a te szemeid fel se fogom, az enyéim is könnyesek lesznek.* - Egyszerűen nem bírok ezzel a fájdalommal megbirkózni, nem vagyok önmagam és ezt utálom...

 
szela00Dátum: Szombat, 2020.03.21, 00:19 | Üzenet # 605
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem... Az érdekel, hogy mint diák tiszteletlen vagy velem. Ha sulin kívül viselkedtél volna így velem, nem teszem szóvá, mert jogom sincs rajta kiakadni. De azt nem hagyom, hogy itt a tekintélyem odalegyen. *Nem könnyű kialakítani, hogy tiszteljenek, amikor nem rég, még te is itt ültél.* - Én se tudom... *Igazából csak arról volt szó, hogy nagyon tetszettél és egy részem nem akart ellenállni.* - Igen... *Tényleg jobb, ha nem beszélünk egymással. Éppen visszavágnék, de megleptek a szemeid.* - Fogalmad sincs, hogy... mennyit őrlődök és őrlődtem, mert a rohadt életbe is, komolyan veszlek. *Vágom hozzád hirtelen.* - Nem így akartam ezt! *Bukok ki én is, de érezhetted, hogy tényleg nem zavart, hogy megtörtén köztünk a dolog, hanem az, hogy most.* - Nem várok semmit tőled... *Leszámítva a tisztelet dolgod.* - Sajnálom, hogy nem beszélhetsz. *Hiszen ez így volt. Ha ez kiderül, nekem végem.* - Idővel jobb lesz... tudom, hogy nagyon szar, de idővel könnyebb. *Hiszen azért én is szakítottam Rokuroval, tudtam, hogy ez nehéz ás fáj, de nem tudtam, te mit érezhetsz.* - Te mit vársz tőlem, mit mondjak? *Kérdezem komolyan.* - Nem kell úgy tenned, mintha semmi se történt volna... de úgy sem, hogy ebből több lesz. *Legalábbis most nem és elnézve téged, nem csak most.*

 
MioDátum: Szombat, 2020.03.21, 18:47 | Üzenet # 606
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Miattad jutottunk el idáig, de figyelni fogok. Végül is csak az számít, hogy neked jó legyen.*Érdekelne, hogy fordított esetben te, hogy viselkednél.* - Ha te nem tudod, akkor mégis én honnét tudjam?*Kérdezlek, bár választ nem várok, hiszen eddig is alig kaptam.* - Miért neked van bármiről is fogalmad?*Megint csak támadsz, de a folytatással igen csak meglepsz.* - Komolyan veszel? Akkor mégis miért tartunk?*Ezzel most csak összezavartál.* - Akkor mégis hogyan? Magyarázd meg, hogy én is értsem.*Egyszerűen nem tudom, hogy hogyan is érzel valójában.* - Valóban sajnálod?*Most igen csak nehéz nekem hinned, főleg hogy mindig csak azt hajtogatod, hogy veled mi lesz.* - Hagyjuk ezeket a közhelyes dumákat.*Erre aztán főleg nem vagyok kíváncsi.* - Amit én várok, az nem fogod úgyse mondani.*Mosolyodom el fájdalmasan.* - Igen ezt már elég rendesen a tudtomra adtad, nem kell többször a fejemhez vágnod.*Törlöm meg a szemeit.* 

 
szela00Dátum: Szombat, 2020.03.21, 22:35 | Üzenet # 607
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem az számít, hogy jó legyen nekem. *Nézek rád kicsit kétségbe esetten. A kérdéseddel inkább nem is foglalkoztam.* - Igen, komolyan... *Mondom halkan.* - Nem tudom, csak nem így. Nem... most. *A végét szinte suttogtam. Igazából az volt a tervem, hogy a ballagásodon elhívlak egy randira, miután buliztál egy nagyot.* - Igen... nagyon sajnálom, mert nem érdemled meg ezt az egészet. *Annyira utáltam magam, amiért ezt tettem veled. Tekintetedre csak lehajtom a sajátom. Nem akartam így látni az arcod.* - Ne sírj... *Lépek közelebb és ösztönösen kinyújtom a kezem, hogy letöröljem a könnyeid.* - Annyira sajnálom... *Nem tudtam mást mondani, csak ezt.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2020.03.22, 17:22 | Üzenet # 608
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ja persze.*Hagyom rád, ahhoz sincsen erőm, hogy vitatkozzak veled.* - Most szórakozol velem? Azt mondod, ha végzek, akkor van esélyem?*Kérdezlek újból kissé reménykedve.* - Valóban nem, de az időt nem tudjuk visszaforgatni.*Ha vissza lehetne, akkor biztos nem feküdnék le veled.* - Hidd el, hogy nem akarok.*Hagyom, hogy letöröld a könnyeimet, majd megfogom a kezedet.* - Ne sajnálkozzál, inkább azt mond meg, hogy van a esélyem.

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2020.03.22, 22:14 | Üzenet # 609
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Amint visszakérdezel, nagyon meglepődtem és nem tudtam hirtelen megszólalni.* - Nem ezt mondtam. *Mondom komolyan, de nagyon rosszul hangzott és elég nagy kamunak.* - Pedig megtenném... *Ha vissza lehetne forgatni, biztos nem adtam volna meg magam legyengültem. Örültem, hogy hagyod letörölni a könnyeid, legalább ennyit tehetek érted most, ha már mást nem. Meglepett, ahogy megfogtad a kezem és csak nem hagytad abba a kérdezősködést. Pár pillanatig csak figyeltelek, majd megszólaltam.* - Elmondtam már, hogy ez ennél egy sokkal bonyolultabb dolog... Soha nem venném el a jövődet és ki tudja, addig még mi lesz. *Igazából nagyon szépen kitértem a konkrét válasz elől.*

 
MioDátum: Kedd, 2020.03.24, 19:38 | Üzenet # 610
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Tényleg szórakozol velem.*Legalábbis nekem ez jött le.* - Hidd el én is és akkor biztos, hogy nem feküdnék le veled.*De ez nem így működik.* - Milyen ironikus, hogy tőled kaptam életem egyik legszebb élményét, amit te is tettél tönkre.*Szerintem még mindig nem fogod fel, hogy mekkora fájdalmat is okoztál nekem. Várok, hogy megszólalj, majd ismét csak fájdalmasan elmosolyodom.* - Legalább most ne keresnél kifogásokat.*Elengedem a kezedet.* - Annyit se érek neked, hogy legalább most őszinte legyél velem. Ne aggódjál győztél, leszállok rólad, hiszen úgyis ezt akartad.*Boldog lehetsz.* - Most már megyek.*Nem akarok a közeledben lenni.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2020.03.28, 22:12 | Üzenet # 611
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem szórakozok. *Mondom komolyan. Sajnos nem tudtuk visszaforgatni. Szavaidra majdnem elsírtam magam. Tényleg nem akartam ezt tenni veled. Csak ott álltam csendben a kifogásokkal kapcsolatban.* - Ez nem így van... *Hagytam, hogy arrébb menj és összeszedd magad.* - Igen... *Ezt akartam csak nem így és nem ilyen áron.* - Rendben. *Ahogy kimész az ajtón, leültem az asztalra és elkezdtem könnyezni. Tényleg nem így akartam ezt intézni. Valóban azt akartam, hogy ne kövess, de nem akartam ekkora fájdalmat okozni.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2020.03.28, 22:56 | Üzenet # 612
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ez tetszik. *Mosolyodom el.* - Értem. *Nevettem el magam.* - Karakán kis csaj, az biztos. *Látszott, hogy imádom én is őt.* - Bizony... *Suttogom ajkaidra csókod előtt. Picit el is nyújtom, annyira jól esett.* - És... az estét is ott töltöd? *Nem a szexre gondoltam, csak hogy mennyire sietsz haza.* - Csak, hogy hogyan készüljek. *Mosolyodom el és adok egy puszit.* - Én is... *Nagyon rég éreztem magam így. Izgatott voltam a randik miatt. Még egy darabig így elvoltunk és végül én még sem mentem ma hozzátok. Talán még kicsit korai, hiszen még csak két randink volt.* - Akkor holnap... *Állok meg a lakásom előtt, hiszen hazakísértél. Átölelem a nyakad és hosszan megcsókoltalak.* - Várlak majd.... *Mondom édesen.* - Szia... *Köszönök el tőled, de azért nehezen engedtelek el. Annyira más volt ez az egész. régen is randizgattam, de veled... nem csak beleugrottam valamibe. Nem egy részeg bulin kavartunk. Már elkezdtem tervezni, hogy mit is főzzek másnap, mire jössz.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2020.03.29, 01:54 | Üzenet # 613
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Az már egyszer biztos. Természetesen mindig félteni fogom, de megnyugtató, hogy ilyen talpraesett.*Ez csak erősödni fog.* - Örülök, hogy ilyen jól kijöttök.*Alapból előny, így meg főleg, hogy alakulnak köztünk a dolgok.* - Nagyon szívesen ott tölteném.*Én se szexre gondolok, sőt elsietni se akarom a dolgokat, annak is örülnék, ha a karjaimban aludnál el. Nagyon jól telik továbbra is a nap veled. Megbeszéltük, hogy még nem jössz át, ami nem is baj. Jobb lesz úgy, hogy előtte beszélek a kis drágaságommal.* - Igen holnap.*Suttogom az ajkaid közé és viszonozom a csókodat.* - Örömmel hallom.*Továbbra se engedlek el, inkább ismét megcsókollak.* - Szia.*Nehezen, de sikerül elválnunk és igen csak boldogan megyek a lányomért. Neki is feltűnik, hogy most apu másképpen vigyorog. Mondom neki, hogy otthon megbeszéljük, Haza érve lepakolok és összedobunk egy vacsit és közben mesélek, hogy veled voltam. Persze közli velem, hogy ugye úgy gondolta az ő férje leszel, de még ott van Jason és azt nem bánja, ha te velem leszel, sőt örül neki. Tudtam, hogy így fogja lereagálni, de így teljes a megnyugvás. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól el leszünk mi hárman. Egészen a lefekvésig elvagyunk, utána én még picit dolgozom. Másnap nincsen ovi és megbeszéltük, hogy megy a nagyiékhoz, így reggeli után el is viszem, majd bemegyek suliba, ahol rögtön Katsut keresem meg. Látom rajta, hogy nagyon rossz állapotban van, hiszen előttem nem tudja tagadni. Eltervezem, hogy akkor is kifogom faggatni, na meg mesélni is akarok. Ma nincsen edzésem, de összefutok Jasonnal, aki szintén rossz passzban van és az is feltűnik, hogy nem lóg rajtad. Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon mi is történt köztetek. Neked írok, hogy hányra érkezem, majd amikor a drága barátom végezz a suliban, szépen elrángatom magamhoz.* - Na mesélj mi van veled?*Kérdezem és adok neki egy sört.* - Ugye tudod, hogy addig úgysem szabadulsz. Összevesztettek Jasonnal? Csak összefutottam vele és nagyon rosszul nézett ki, na meg nem volt a kis matricád.*Biztos nagy a baj.* - Aztán majd én is mesélek.*Ugye én majd kicsattanok.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2020.03.29, 23:23 | Üzenet # 614
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Nagyon le akartalak rázni, nem akartam veled beszélni, mert te nagyjából tudtad az előzményeket is. Ahogy elkaptál, nem volt menekvés. Némán követtelek és csak ültem.* - Kösz. *Iszok bele.* - Nem akarok erről beszélni. *Közlöm veled és iszok tovább. Láttam rajtad, hogy köthetem az ebet a karóhoz, innen addig nem állok fel, amíg nem mondok el mindent. Hirtelen lehúzom azt a sört, ami nálam volt, majd rád néztem.* - Adj még kettőt... *A következőt is igen gyorsan megittam, a harmadikat már nem, de láthattad, hogy már kicsit berúgtam a gyors alkohol ivástól.* - Szóval az van... hogy múltkor ugye beteg voltam. *Kezdek bele.* - Ez az idióta minden áron maradni akartam, így hagytam neki, mert kurva szarul voltam. *Magyarázom és közben igen nagyokat kortyolok.* - Tök jól elvoltunk, nem történt igazán semmi, aztán lefeküdtünk aludni. *Kezdek bele.* - Ahogy ott feküdtünk egymás mellett az ágyban, olyan... rohadt szomorúan nézett. Én... *Sóhajtok egy nagyot és megiszom a harmadik söröm végét is.* - Én pedig mocsok magányos voltam. *Nem akartam beismerni, hogy tényleg tetszik a srác.* - A végén... lefeküdtünk egymással... *Fejezem be.*

 
MioDátum: Kedd, 2020.03.31, 21:35 | Üzenet # 615
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ez nem kedv kérdése.*Közlöm veled. Nagyon meglep, hogy máris lehúzod a sörödet, a folytatás meg főleg.* - Rendben.*Ki is hozom neked és magamnak még egyet. Már elég sokszor ittunk együtt, de még ilyet sose láttam tőled.* - Nem is tudtam, hogy ilyet is tudsz.*Ez úgy azért kikívánkozott. Én a megszokott módon iszom a sörömet és akkor nyitom ki a másodikat, amikor te már megiszod a harmadikat, na igen ilyen se volt még.* - Igen.*Gyújtok rá még egy cigire és csak csendben figyellek, de ahogyan mondod és mondod, hát nem nehéz kitalálni, hogy mi is történt.* - De te nem fekszel le vele ugye?*Te voltál aki annyira tiltakozott múltkor.* - Nem fogok ítélkezni, sőt én a helyedben, eddig se bírtam volna.*Ismerem magamat.* - Utána mi történt? Mit mondtál neki? Most repkednie kéne a kölyöknek az örömtől.*Ehelyett, annyira rossz passzban van, amilyenek még sose láttam.*

 
szela00Dátum: Kedd, 2020.03.31, 22:15 | Üzenet # 616
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Még ennél többet is. *Jegyzem meg úgy mellékesen. Szavaidra fájdalmas lesz a tekintetem.* - Hozok még egyet. *Állok föl érte, még azért menni tudtam. Azzal együtt jöttem vissza és miután kinyitottam, beleiszok.* - Nem akartam, hogy megtörténjen... lázas voltam, félig azt se tudtam mi folyik körülöttem. *Magyarázom és közben iszok.* - Utána csak feljebb ment a lázam és elaludtam... *Iszok tovább.* - Reggel jöttem rá, hogy mit is műveltem. *Halkan beszéltem, de érthetően. Még jó pár nagy korty lefolyik a torkomon, mire megtudod szólalni.* - Közöltem vele, hogy nem jelentett semmit és csak gyenge voltam... *Nem tudtam a te szemedbe se belenézni.* - Nem akartam ezt... *Iszok tovább.* - Ennek nem szabadott volna megtörténnie... *Túrok a hajamba.*

 
MioDátum: Kedd, 2020.03.31, 23:05 | Üzenet # 617
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Nem a mennyiség, hanem a gyorsaság lep meg.*De ezzel te is tisztában vagy. Azt jól tudom, hogy téged se kell félteni, ha ivásról van szó.* - Nekem is hozz egyet kérlek.*Ezek után már én is lehúztam a másodikat sörömet. Megköszönve meg is bontom.* - Annyira mégis magadnál voltál, hiszen biztos, hogy te kezdeményeztél és ha annyira rosszul lettél volna, akkor Jason nem csinál semmit.*Ebben biztos vagyok. Igen csak kíváncsi lennék a részletekre, de most ez nem a megfelelő alkalom rá.* - Mit közöltél?*Emelem fel a hangomat.* - Te mekkora egy idióta vagyok. Egyre kértelek, még pedig, hogy ne szórakozzál vele.*Lerakom a sört és eléd állva megragadom az arcodat.* - Neki se voltál képes a szemébe nézni ugye?*Hiszen az enyémbe se vagy képes.* - Miért kellett ezt tenned?*Nagyon mérges vagyok rád.*

 
szela00Dátum: Kedd, 2020.03.31, 23:18 | Üzenet # 618
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Arra értettem. *Bár láttál már inni nem egyszer, csak nem éppen így, mint most. Természetesen neked is hoztam.* - Lázam volt... aztán, ahogy beszélt és nézett... annyira szomorú volt. Nem bírtam elviselni, ahogy nézett, amiket mondott... *Mondom halkan. Foglalkoztatott Jason, érdekelt, nem akartam, hogy szomorú legyen. Ahogy felemeled a hangod, még jó pár nagy kortyot lehúzok.* - Nem akartam ezt... *Ahogy megragadod az arcom, nem tiltakozom, de valóban nem tudtam a szemedbe nézni.* - Nem... *Suttogom, bár ez egyértelmű volt. Nagyon finoman eltoltam a kezed és lehajtom a fejem.* - Én se tudom... gyűlölöm, hogy megtörtént... nem lett volna szabad... nem akartam bántani. *Nem tudtam neked megmagyarázni, hogy ez miért történt.*

 
MioDátum: Szerda, 2020.04.01, 12:47 | Üzenet # 619
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ugye ezt te se gondolod komolyan? Legutóbb meg azért volt, mert Jason félt igaz? Másnap reggel meg csak úgy adta magát, de te semmiről nem tehetsz. Miért nem mondod azt, hogy Jason tehet mindenről?*Kérdezlek igen csak gúnyosan.* - Annyira nem akartad volna, akkor nem történt volna meg.*Semmire se mész a magyarázkodással.* - Szánalmas vagy.*Közlöm veled, pedig előtte sose beszéltem így veled és nem hittem, hogy ez meg fog történni.* - Pedig sikerült és most miattad teljesen maga alatt van, még sose láttam ilyenek.*Most én húzom le a sörömet.* - Undorító amit tettél, nem csak belőle, de magadból is hülyét csináltál. Biztos a saját szemedben, mint tanár leszerepeltél, az én szememben minden értlemben. Visszaéltél a szerelmével, a kedvességével és hiába tagadod, ez így van. Csak azért nem ütlek meg, mert nem akarok gondod okozni neked a suliban.*Bár aztán ki tudja, még elszakadhat a cérna.* - Hogy fogod ezt jóvá tenni?*Kérdezlek és ismét rágyújtok hátha kicsit lenyugtat.* - Magadtól ezt se akartad volna elmondani, pedig azt hittem barátok vagyunk.*Legszívesebben te csak titkolóznál.*

 
szela00Dátum: Szerda, 2020.04.01, 21:32 | Üzenet # 620
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Mert nem így van... nem tehet ő mindenről. *Erre sose gondoltam. Sosem hibáztattam Jasont semmiért. Nem tudtam neked visszavágni, mert igazad volt.* - Tudom... *Suttogom halkan. Nem tudtam többet mondani. Csak hallgattam a szavaid, amit megérdemeltem, de mégis nagyon fájt.* - Nem akartam, hogy sírjon... *Továbbra se tudtam a szemedbe nézni. Tudtam, hogy dühös leszel rám, de nagyon rossz volt hallani, hogy mint ember is megbuktam a szemedbe, hiszen te voltál a legjobb barátom.* - Nem tudom jóvá tenni. Ezt nem lehet... *Tisztában voltam vele.* - Azért, mert féltem, hogy... mit mondasz. *Iszok bele a sörömbe, láthattad, hogy kicsit könnyes a szemem. Egy darabig csöndben maradtam, majd halkan megszólaltam.* - Beszélnél vele...? Ma azt mondta, hogy így csak nehezebb, hogy nem tud senkivel se beszélni. Így legalább veled tud. *Láthatóan már kellően berúgtam.*

 
MioDátum: Szerda, 2020.04.01, 23:31 | Üzenet # 621
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ő semmiről nem tehet.*Arról nem lehet dönteni, hogy kibe szeretünk bele és az is normális, hogy a közeledésedre nem utasította vissza.* - Még sírt is? Szegénykém.*Olyan mintha az öcsém lenne, így nagyon megvisel az állapota.* - Valóban ezt nem lehet.*Jelenleg én se látok rá esélyt.* - Az igazságot, amit ilyenkor nehéz hallani.*Tudtam jól, hogy igazam van.* - Francba, ne sírjál már.*Morgok, de nem rosszból, csak ettől mindig elgyengülök. Én se szólalok meg, majd csak felsóhajtok. Bemegyek és hozok ki még sört, de neked pluszba vizet és zsebkendőt is. Lerakom melléd és én is leülök.* - Persze, hogy beszélek vele, megmondom neki, hogy tudok mindent. Belőle nem tudtam volna kiszedni.*Miattad tartotta volna magát.* - Rohadt nagy hülyeséget csináltál és olyan dühös vagyok rád, mint még soha.*Kezdek bele.* - Csalódtam benned, de így is a legjobb barátom vagy.*Mielőtt még elkezdenél itt kombinálni.* - Valahogy megoldjuk, jó?*Kérdezlek végül és magamhoz ölellek.* - Minden ellenére számíthatsz rám.*Azt akartam, hogy tud.* - Miért nem hallgatsz az érzéseidre? Most ne gyere a tanár szöveggel.*Hiszen mégis csak lefeküdtetek.*

 
szela00Dátum: Csütörtök, 2020.04.02, 00:24 | Üzenet # 622
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
*Magamtól is tudtam az igazságot, hallani pedig csak rosszabb volt.* - Bocs... *Törlöm meg a szemeim. Lehet én voltam a rosszfiú az egyenletben, de ettől függetlenül megviselt engem is.* - Kösz... *Veszek el egy zsepit és kifújom az orrom és megtörlöm a szemem. Vízzel nem nagyon foglalkozok, de a sör jól esik.* - Tudom... *Tudtam, hogy nem mondott volna semmit neked. Részben ezért is mondtam el végül, hogy neki könnyebb legyen.* - Én is tudom... már reggel tudtam. *Este tényleg nem kapcsoltam, hogy mekkora hülye vagyok. Csak bólintottam mindenre és ahogy megölelsz, baromi jól esik. Szorosan átölellek én is.* - Köszi... *Nem tudom mit kezdtem volna nélküled. Elengedtelek és megtörlöm megint a szemeim.* - Nagy részben pedig tényleg az van benne, még akkor is, ha ekkora hülye voltam. *Már nem vedelek, de azért kortyolgatok.* - Sok minden vár rá. *Kezdek bele.* - Nem akarok az útjában lenni. *Látszott, hogy ezt viszont nagyon is komolyan gondolom.* - Te is tudod jól, hogyha nem sérül le, akkor nagyon sokra fogja vinni. *Ezt viccen kívül mondtam.* - Én nem tudnám ebben támogatni, ő pedig felhagyna a futással. *Tudtam, hogy hagyna mindent, csak legyek vele. Kicsit ismét elhallgattam.* - Gondolkoztam rajta... *Ismerem be halkan.* - Hogy elhívom egy randira, miután elballagott.

 
MioDátum: Péntek, 2020.04.03, 20:34 | Üzenet # 623
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Tudod miért mondtam.*Célzok a könnyeidre.* - Elhiszem.*Mondom, majd egy nagyot sóhajtok.* - Nem akartalak megbántani, csak az ideg beszélt belőlem, nem gondoltam mindent komolyan.*Mint mondtam, azért haragszom rád, de cserben hagyni se akarlak.* - Nem kell megköszönöd.*Mosolyodom el.* - Itt már rég többről van szó.*Ezzel te is tisztában vagy.* - Ebben egyetértünk, sose volt még ennyire tehetséges tanítványom.*Pedig a többiekre se lehet panasz.* - Miért is lennél?*Vonom fel a szemöldököm.* - Igen, nagyon sokra.*Látszik rajtam, hogy már most mennyire büszke vagyok rá.* - Miért ne tudnád? Komolyan, hogy tudsz ennyi hülyeséget összehordani?*Csóválom meg a fejemet.* - Mi van?*Döbbenek le.* - Nem tudlak követni és nem a sör beszél belőlem.*Még csak meg se éreztem.* - Ezt neki miért nem mondtad? Nem félsz attól, hogy most elveszted?

 
szela00Dátum: Péntek, 2020.04.03, 21:46 | Üzenet # 624
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Igen, tudom. *Tisztában voltam vele, hogy csak nem szeretsz sírni látni.* - De igazad van. *Mondom halkan.* - Kedves vagy. *Mosolyodom el halványan. Tényleg jó barát vagy.* - Többről, de ez is közrejátszik. *Nem is kicsit, még ha számodra hihetetlen is.* - Nem hülyeség. *Jegyzem meg.* - Itt nem tud kellően felkészülni. *Ezzel tisztában voltam. Nincsenek meg azok a körülmények.* - Én viszont nem akarok elköltözni. Egy olyan kapcsolatnak pedig nem sok értelme van, ahol ő ki tudja hol a világban, én pedig itt. Részben ezért szakítottunk Rokuroval is. *Teszem hozzá, hogy értsd, miért is gondolom így.* - Emellett ki tudja kivel fog találkozni a jövőben. Én meg üljek és várjak és reménykedjek, hogy nem szeret bele valakibe, aki mellette van? *Nézek rád komolyan. Látszott, hogy komolyan gondolkoztam rajta.* - Mert jobb, ha nem tud róla. *Reméltem veszed, hogy te se mond el neki.* - Ez alapból egy halálra ítélt kapcsolat lenne. *Iszok bele a sörömbe.* - Nem tudok ellene mit tenni és nem is biztos, hogy akarok. *Iszok tovább.* - Fenének kell olyan rohadt édesnek lennie... *Ismét kortyolok jó pár nagyobbat.* - Ha nem így alakult volna, előbb-utóbb lett volna köztünk valami sokkal komolyabb és csak rosszabb lenne később. *Nézek magam elé.* - Mellesleg csak gondoltam rá, hogy elhívom... úgy sem tenném meg. *Fejezem be és csak tovább fogy a söröm.*

 
MioDátum: Szombat, 2020.04.04, 16:33 | Üzenet # 625
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Szánalmas nem vagy és attól még jó ember vagy még ha most jó nagy hülyeséget is csináltál.*Ezzel is tisztában vagy.* - Ez az egyik erősségem.*Vigyorodom el, de valóban kedves vagyok. Nem mondok semmit már erre a tanáros dologra, feleslegesnek tartom.* - Szerintem az.*De nem fogunk ebben egyetérteni.* - Igen tudom, bár dolgozom azon, hogy minél többet tudjak megtenni érte. Azzal is tisztában vagyok, hogy nem lehet sokáig az edzője, pedig ha tehetném, akkor az lennék.*Nagyon a szívemhez nőtt.* - Erről neki teljesen más véleménye lenne.*Mindent megtenne, hogy megoldja a helyzetet.* - Te is tisztában vagy vele, hogy ez nem történt volna meg, de most már ez nem számít, nem igaz?*Hiszen mindennek vége.* - Igazad van, tényleg jobb, hiszen csak összezavarnád és megint hiú ábrándjai lennének.*Azt meg nem érdemli meg.* - Te vagy aki eleve halálra ítélted.*Amit szerintem nagyon rosszul tettél.* - Már mint m ellen?*Nem értelek pontosan.* - Az biztos, magával ragadó egy személyiség.*Minden értelemben.* - Örülök, hogy megismerhettem, piszkosul fog hiányozni.*Nem lesz még egy ilyen tanítványom, mint ő és ugye ennél sokkal több.* - Ne aggódj köztünk marad.*Gyújtok rá.* 

 
Keresés: