Kórház
|
|
Mio | Dátum: Péntek, 2013.08.16, 13:30 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Dimitri - Akihito
|
|
| |
szela00 | Dátum: Csütörtök, 2014.02.13, 00:38 | Üzenet # 501 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy belekezdesz, hogy tényleg ostoba vagyok, ezt tudtam.* - A szüleim, szerettem őket. Hinni akartam bennük, hogy ilyenben nem hazudnak. A rohadt életbe, miért baj, hogy szerettem őket? *Kérdezem kissé kiakadva, majd ahogy folytatod kicsit elegem lett.* - Még is hogy képzelted? *Kérdezem komolyan, kissé neked esve.* - Miközben boldog, talált magának valakit, házas, én cirka öt évvel később odamegyek szétbombázott élettel, egy gyerekkel és közlöm vele, hogy jah csak hülye voltam és őrültem szeretlek!? Ez normális lett volna? Fogalmad sincs hányszor akartam megkeresni... *Jön ki belőlem és nem éppen a legmegfelelőbb stílusba. A higgadtságom mintha elfújták volna.* - Tudom, tudom, tudom! *A végén már a hangom is felemeltem.* - Tudom, a rohadt életbe is! Akkor is tudom, hogyha nem vágjátok hozzám tíz percenként! *Kissé kiborultam, mert számomra ez nagyon érzékeny dolog volt és az évek alatt rengeteg minden gyülemlett fel bennem. Lassan kapcsoltam, hogy hogyan is viselkedtem és igazából jogom sincs így beszélni.* - Sajnálom, nem tudom mi ütött belém. *Mondom halkan és lassan visszaszereztem a nyugalmam.* - Bocsánatot kérek az udvariatlanságomért és mindenért. *Túrok bele zavartan a hajamba.*
- Hát azt elmondhatjuk, hogy vigyázott rád az őrangyalod. *Sóhajtok egy nagyot.* - Pontosan és jobban aggódna miattad a szerelmem. *Mosolygok édesen, majd csak bólintok.* - Nem... most az a legfontosabb, hogy mindketten rendbe jöjjetek. Minden más csak utána. *Cirógatom meg a kezed kedvesen. Nagyon ideges voltam Akihito miatt.* - Ki fog dobni Akihito... nem fog velem beszélni. Ráadásul nem mondhatom el neki, hogy mi történt... *Gondolkozom el.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Hétfő, 2014.02.17, 19:10 | Üzenet # 502 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen az biztos.*Mosolyodom el.* - Tudom.*Bólintok és már az se zavar, hogy így szólítod.* - Igen szóval te ne dőlj ki.*Nevetek fel, majd megfogom kezed és adok rá egy csókot.* - Tényleg kedvellek.*Mondom őszintén.* - Sok mindenben nem volt igazam, szóval ezek miatt elnézést kérek.*Mondom komolyan és egy kedves mosolyt is kapsz.* - Adj neki időt. Először gyógyuljon meg és amikor visszatér együtt lesztek. Te jobban ismered, de amiket hallottam róla szerintem meg fog bocsátani. Be kell bizonyítanod, hogy szereted és fontos neked. Most hagyd viszont, mert tuti rossz vége lenne és felhúzná magát és neki főleg nem tenne jót.*Mondom el véleményem. Elengedem kezed és az arcodra simítok.* - Minden rendben lesz oké? Majd segítek neked.*Kacsintok rád.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.02.17, 19:54 | Üzenet # 503 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elnevettem magam kicsit.* - Én nem fogok. *Mosolyodom el, majd mikor megfogod a kezem és adsz rá egy csókot, hát lángvörös lesz az arcom.* - Én is téged... *Motyogom, mert nagyon zavarba hoztál. A mosolyodra még pirosabb lettem.* - Kö-köszönöm... *Mondom halkan.* - Igen, igazad van... *Értek egyet, de azért jó lett volna látni és beszélni vele, de talán még tényleg nem volt itt az ideje. Ahogy az arcomra simítasz, zavartan rád pillantok.* - Köszönöm... *Mondom halkan, közbe leesik, hogy milyen vörös lehet, úgyhogy elfordítom a tekintetem és eltakarom az arcom.* - Zavarba hozol... *Nagyon édesen festettem.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Hétfő, 2014.02.17, 21:26 | Üzenet # 504 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Az nem baj, de tudtad jól, hogy milyenek és még is elhitted a dumájukat, és elhagytad azt aki tényleg szeretett.*Üvöltök rád, de ahogyan te is nekem esel az annyira meglep, hogy csak nagyokat tudok pislogni.* - Jogos akkor hülyeséget lett volna, de most se mersz a szeme elé kerülni az igazsággal.*Jegyzem meg.* - Ez a legkevesebb, hogy hozzád vágom ás hozzád is fogom ha ahhoz van kedvem.*Közlöm veled.* - Tőlem aztán nem kell bocsánatot kérned csak egy embertől, mert az lenne a minimum.*Mondom ridegen.* - Nem fogom elmondani vagyis adok neked egy kis időt neked, hogy te magad mond el. Menni fog??*Kérdezlek.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Hétfő, 2014.02.17, 21:31 | Üzenet # 505 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Helyes.*Kacsintok rád.* - Ennek örülök.*Mosolygok és próbálom kivételesen visszatartani a nevetésem meg piszkálódást de ahogyan fokozod a dolgokat, hát nem bírom ki és felnevetek.* - Olyan édes vagy, komolyan egy rák is megirigyelhetné a színedet.*Nevetek tovább.* - Nem rosszból tényleg cuki vagy.*Nevetek.* - Basszus ez fáj.*Kapok az oldalamhoz, de tovább nevetek.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.02.17, 21:51 | Üzenet # 506 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy folytatod, csak még jobban elfordultam.* - Ne nevess ki... *Morgom, de édesen.* - Miattad jöttem zavarba. *Fordulok vissza, majd ahogy az oldaladhoz kapsz, hirtelen aggódni kezdek.* - Jól vagy? Szóljak egy nővérnek? *Tényleg aggódtam érted minden baszogatás és beszólás ellenére, de a nevetésedre csak mosolygok, majd én is elnevetem magam.* - Azért vigyázz magadra, jó?
|
|
| |
szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.02.17, 22:12 | Üzenet # 507 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Mert a szüleim! *Kiabálok vissza. Én nagyon szerettem őket. A folytatással nem tudtam vitatkozni, hiszen valóban képtelen voltam elé kerülni. Volt igazság abban, hogy ez a legkevesebb. Tudtam mennyire szánalmas vagyok.* - Nem akarom neki elmondani. *Mondom komolyan.* - Minek feszegetni egy tíz éves dolgot? Semmin nem változtatna... *Mondom halkan.* - Ez nem olyasmi, amit egy bocsánatkéréssel el lehet intézni... vagy valaha is megbocsájtana nekem. *Azért nem kicsit vágytam a bocsánatára. Hogy átöleljen és azt mondja megint, hogy szeret.* - Miért kellene elmondanom neki? Mi értelme lenne? *Kérdezek rá.* - Nem akarok több fájdalmat okozni neki... *Suttogom.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Hétfő, 2014.02.17, 22:51 | Üzenet # 508 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Lee sokkal inkább a családod volt.*Üvöltök rád én is.* - Minek??? Mert a mai napig nem tudja, hogy miért hagytad el őt azért!! Változtatná, mert tudná. Szerinted nem szokott még erre gondolni??*Kérdezlek, de fel se tűnik, hogy kifecsegem.* - Igen nem olyasmi, de tudod mit, ha igazán fontos lenne akkor elmondanád neki még ha meg se bocsátana, de végre őszinte lennél. Neked, hogy esett volna, ha ő tette volna meg veled ezt??*Kérdezlek.* - Az, hogy mindent tisztán látna, hogy felfogná nem ő a hibás, hogy ő mindent megadott neked és sokat tett érted, de te mindent eldobtál.*Mondom.* - Többet már nem tudsz... akkora fájdalmat okoztál neki, amit senki más nem.
l
Az üzenetet módosította: Mio - Kedd, 2014.02.18, 00:28 |
|
| |
Mio | Dátum: Hétfő, 2014.02.17, 23:10 | Üzenet # 509 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem direkt teszem, csak édes vagy.*Kuncogok.* - Tudom és ezt élvezem is.*Nevetek tovább.* - Igen csak nagyon megnevettél és attól fáj.*Mondom.* - Tényleg aranyos vagy.*Simogatom meg pofidat ismét.* - Vigyázok megígérem.*Mondom komolyan.* - De te is jó? És ne idegesítsd magad feleslegesen jó?*Kérdezlek kedvesen.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Kedd, 2014.02.18, 00:12 | Üzenet # 510 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Tudom... *Motyogom.* - Nah hát ebben biztos voltam. Mookyul is mindig élvezi. De egyszer visszakapjátok, de mindketten! *Esküszök bosszút, miszerint egyszer én hozlak benneteket zavarba.* - Akkor majd igyekszem nem olyan vicces lenni. *Mosolyodom el. A pofimra megint elmosolyodom kicsit.* - Akkor jó... *Nagyon aggódtam érted.* - Én mindig vigyázok. *Mosolyodom el.* - Próbálkozom, tényleg. De kicsit nehéz. *Sóhajtok egy nagyot.*
*Beharaptam a szám, hiszen igazad volt és ezzel még veszekedni se tudta.* - Én... nem tudom... *Mondom halkan és azért látszott, hogy engem is mennyire leterhel ez az egész.* - Ne kérdőjelezd meg, hogy mennyire fontos nekem. *Mondom komolyan. A kérdésre nem tudta válaszolni, így is teljesen magamba fordultam és már nem is emlékszem milyen, mikor önmagam vagyok. Ha az akkori valóm látna most, valószínű hányna tőlem.* - Soha nem volt hibás... *A tenyerembe temettem az arcom.* - Tudom... *Mondtam lehelet halkan, de ég így is érezhető volt, hogy remegett a hangom. Minden nap eszembe jutottak a könnyei.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Vasárnap, 2014.02.23, 13:48 | Üzenet # 511 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Erre csak jobban felnevetek.* - Azt meg nézzem.*Nevetek tovább.* - Tényleg édes vagy.*Vigyorgok.* - Nem jött össze.*Mosolygok.* - Igen tudom, de lassan csak minden rendbe jön meglátod és ami nem öl meg az megerősít.*Mondom biztatóan.* - Oké tudom most nem úgy nézz ki, mintha minden rendbe jönne, de így van.*Simogatom meg ismét az arcod.* - Azt hiszem kicsit tényleg pihennek, amúgy se aludtam mostanság főleg semmit.*Hunyom le a szemem.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Vasárnap, 2014.02.23, 13:57 | Üzenet # 512 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Mi van ha megkérdőjelezem???*Kérdezlek morogva. Tényleg egyáltalán nem hat meg, hogy mennyire ki vagy, nem tudlak sajnálni.* - Én hiába mondom nem hiszi el.*Mondok még ennyit.* - Inkább menjünk Akihithohoz, nem tudok neked mit mondani, de nem vicceltem, hogy ha te nem mondod el az igazat, akkor én fogom.*Jelentem ki ismét igen komolyan.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Vasárnap, 2014.02.23, 15:08 | Üzenet # 513 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem tudhatod, hogy ő nekem mennyire fontos. *Mondom halkan. Azon egy kicsit sem csodálkozom, hogy senki nem sajnál, hogy ki vagyok, igazából szükségem se volt senki együttérzésére.* - Menjünk... *A folytatásra nem tudtam, hogy mit mondjak.* - Tessék? *Akadok ki kicsit, de nem kaptam más lehetőséget. Nem is tudtam, hogy ezt hogyan tudnám elmondani, mikor elé állni alig mertem. Semmi bátorságom nem volt. Pár percig csöndbe maradtam, majd sóhajtok egy nagyot.* - El fogom mondani neki... nem ma vagy holnap, de elfogom. *Igazából fogalmam nem volt, hogy mikor mondjam el.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Vasárnap, 2014.02.23, 15:11 | Üzenet # 514 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Valamit kitalálok. *Morgom, nem tetszett, hogy kinevetsz, bár igazad volt, már maga a feltételezés is vicces volt, hogy majd én zavarba hozlak benneteket.* - Nagyon optimista hozzáállás. *Kuncogtam el magam.* - Tudom, hogy minden rendbe fog jönni... ezt Mookyulnak mondogasd. *Mosolyodtam el és kicsit lehajtom a fejem.* - Aludj nyugodtan. *Állok föl és még a takaród és megigazítottam, hogy jól be legyél takarva.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Szombat, 2014.03.08, 15:38 | Üzenet # 515 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Oké.*Kuncogok még.* - Az élet megtanított így gondolkodni. Sokszor nem könnyű, de tudod, ha mindig csak rosszat látnám, akkor most sehol nem tartanék.*Jegyzem meg.* - Folyton azt teszem, de túl lesz ezen is. Ő erős nagyon erős, maga se tudja, hogy mennyire... de nem ismerek nála erősebb személyt, még ha most padlón is van, fel fog kelni. Bár én is megijedtem, de tudom ez is csak átmeneti állapot. Nem látszódik, de ő még nálam is erősebb.... többször mondta, hogy példaképként tekint rám, de nekem ő a példaképem és általa sokkal gazdagabb lettem.*Itt nem pénzre célzok természetesen.* - Oké... köszönöm... egy tündér vagy...*Simítok a kezedre.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Hétfő, 2014.03.10, 13:56 | Üzenet # 516 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Megrántom a vállam a fontos szövegre.* - Mit lepődsz meg? Ezt már mondtam neked.*Mondom.* - Én se most gondoltam.*Teszek hozzá ennyit, majd odamegyek a nővérpulthoz, ahol megkérdezzem hol van Akihito. Persze a nővérkék olvadoztak engem látva, de te se panaszkodhatsz, de azért mégis csak másfajta pasikat képviselünk. Egy kis pillanatot kérnek és felhívják Dimet.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Szombat, 2014.03.29, 12:39 | Üzenet # 517 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ebben van igazság. *Mosolyodom el. Csöndesen hallgatlak, ahogy beszélsz Mookyulról. Eben magam is biztos voltam.* - Bárcsak ő is elhinné magáról, hogy nem szánalmas és gyenge... Ő erős és gyönyörű... *Teszem hozzá egy szerelmes mosollyal az arcomon.* - Nagyon sokra becsül téged. *Tudtam jól, hogy nem a pénzre célzol és egy kicsit értettem, hogy mit akarsz mondani, de úgy éreztem, ezeknek a szavaknak az értelmét sosem fogom teljesen érteni.* - Ezt akkor mond, ha veszekszünk. *Kuncogom el magam és megfogtam a kezed.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Szombat, 2014.03.29, 13:31 | Üzenet # 518 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Figyelj tündérkém... *Simítok finoman az arcodra.* - Mindenki eddig azt mondta, hogy nincs félnivalód és kelleni fogsz. Egyébként meg kemény fából faragtak. *Csókollak homlokon.* - Ezt is legyőzöd, biztos vagyok benne. Majd segítek, már amennyire tudok, de mindenképpen melletted leszek. *Mosolyodom el kedvesen. Teltek a napok és én rettentő boldog voltam, hogy veled lehetek. Minden annyira szép volt köztünk. Ráadásul te is szépen fejlődtél. Mikor hív a nővér, meglepődtem, nem igazán szoktak keresni. Lee-ről még nem tudtam, hogy bent van.* - Rendben, rögön ott vagyunk. *Teszem le a telefont. Pont veled volt órám, így nagyon jól jött ki.* - Tündérkém, most befejezzük, majd később folytatjuk, keresnek. *Felemeltelek és beletettelek a székbe, habár már mankóval is ügyes voltál, azért még nem mertelek azzal járatni. Odahajolva adtam egy finom csókot, reméltem boldog leszel. Szépen lementünk a recepcióra és ott álltak már a recepciónál.* - Jó napot. *Köszönök, nem tudtam, hogy mit szeretne.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Szombat, 2014.04.12, 14:09 | Üzenet # 519 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Reméltem le mondtál róla ezek után. *Mondom komolyan. Csak bólintottam, majd megyek utánad. Csak csöndesen várok, majd mikor odajönnek, látom Akihitot. Elmosolyodom, mert igaz, hogy tolókocsiban ült, a szépségéből és karizmájából semmit sem veszített szerintem.* - Jó napot. *Köszönök én is és nem tudtam, hogy mit mondjak. A gondolataim egy része, még mindig Lee-nél járt, de próbáltam minden erőmmel ide koncentrálni.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Vasárnap, 2014.05.04, 21:41 | Üzenet # 520 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Sok igazságot mondok.*Vigyorodom el picit.* - Ezeket talán sose fogja felfogni, de őt már csak így szeretjük.*Mosolyodom el.* - Igen tudom... erről nem szabad megfeledkeznem bármilyen is velem.*Mosolygok.* - Te se feledkezz meg róla, hogy kedvellek, amikor görény vagyok.*Jegyzem meg de egyre halkabban, majd elalszok, azért ez a baleset tényleg feltette az i- re a pontot.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Vasárnap, 2014.05.04, 21:52 | Üzenet # 521 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Ez igaz.*Mosolyodom el.* - Majd minden kiderül, de nem fogom feladni.*Mosolyodom el.* - Hidd el, hogy mellettem vagy, azzal már nagyon sokat segítesz.*Mondom édesen, de ez tényleg nagyon sokat jelent. Tényleg minden egyre jobb lett és mind érzelmileg és testileg is egyre inkább jobban leszek, persze még hosszú az út, de veled tudtam, hogy sikerülni fog. Amikor egyik nap mondod, hogy keresnek igen meglep. Nem tudom ki lehet az, hiszen tudtam anyja most biztos nem jött. Kicsit meg voltam izzadva, azért keményen meghajtottál és meghajtottam magam. Csókod viszonozom de nem kérdezzek semmit, hiszen pillanatokon belül meg is látom az illetőt.* - Főnök?*Döbbenek le.* - Szia... de jó látni..*Mosolyodom el. Látszik rajta, hogy azért történtek dolgok, de csak annyira, hogy egy kicsit fáradtabb és beesettebb az arca, de ez alig látszódik nekem is csak azért feltűnő, mert ismerem.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Vasárnap, 2014.05.04, 22:00 | Üzenet # 522 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Szia kölyök... téged is... *Mosolygok és odamenve megpuszilom.* - Jó a hajad. *Kuncogok és megborzolom.* - Jó napot! *Pillantok a férfira.* - Gondolom maga az orvosa. Köszönöm, hogy gondját viseli. Én vagyok Akihito főnöke. *Bemutatkozom.* - Tegezzük egymást jó? *Hozom fel.* - Sajnálom, hogy csak most jöttem de gondjaim akadtak. *Mondom és azért szégyellem magam, főleg hogy most is Lee miatt jöttem.* - Ne haragudj jó?? *Simítok Akihito arcára, Masatoval nem foglalkozom még.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Hétfő, 2014.05.05, 00:12 | Üzenet # 523 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Erre nem tudok rákontrázni, mert így van. *Kuncogom el magam.* - Így van. *Mosolygok én is.* - Igazából szerintem még nem jött rá, hogy mit mondott... túl könnyen kezelte, de bocsánatot fog kérni. *Mondom kedvesen, hátha jobb kedved lesz, majd elnevettem magam. Néztem, ahogy lassan elalszol. Nem is baj, hogy végre pihensz egy keveset. Én ott maradtam és csöndben őriztem az álmod.*
|
|
| |
Mio | Dátum: Hétfő, 2014.05.05, 12:44 | Üzenet # 524 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Na ugye.*Mosolygok.* - Nem a bocsánat kérés számít csak, hanem hogy ne gondolja úgy.*Suttogom még, bár tudom, hogy nincs így igazából, de attól még nagyon fájt. Eleinte nyugodtan alszom, majd suttogni kezdek.* - Masato.... miért....*Suttogom fájdalmasan, hiszen róla álmodok, arról ismét amikor elhagyj engem, mert emiatt sokszor voltak utána rémálmaim, de az régen volt.*
|
|
| |
szela00 | Dátum: Kedd, 2014.05.06, 22:40 | Üzenet # 525 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodom, hogy így köszön neked.* - Igen, én vagyok. Az orvosa, gyógytornásza és kiképzője. *Mosolyodom el, hiszen azért keményen megszoktalak dolgoztatni és nem csak az ágyban.* Persze. *Mondom kedvesen, közben finoman a válladat simogatom feltűnés mentesen. Nem akartam elmondani még, hogy a szeretőd is vagyok, illetve nem tudtam, hogy te elakarod-e mondani.*
Én teljesen kimaradok a dolgokból, hiszen nem ismerem sem az orvost, sem Akihitot, Azért finoman vizslatom az arcát, a vonásait, mert élőben azért mégis más, mint fotón, de nem udvariatlanul. Nem akartam úgy odapofátlankodni, hogy láthatóan, ti barátok vagytok. Azért halványan elmosolyodom, hogy milyen kedves vagy vele. Igaza volt Lee-nek, tényleg nagyszerű főnök lehetsz, de ettől függetlenül még mindig tartottam attól, hogyha nálad dolgozok, csak útban leszek.*
|
|
| |