|
Főház
|
|
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2013.12.08, 20:54 | Üzenet # 1 |
 Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| Gyilkos páros.
 
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2014.07.08, 14:17 | Üzenet # 626 |
 Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor nem fogsz... legyen ez a legkevesebb problémánk.*Mosolygok.* - Majd idővel megtanulod.... mindent túl aggódsz.*Csóválom a fejem, de nem rosszból. Meglep, ahogyan az arcomra simítasz, de nagyon jól esik és az arcomat a kezedbe simítom.* - Gyönyörű vagy most is.*Suttogom.* - Persze, hogy az vagy.*Mondom.* - Bolond ez nem kérdés persze, hogy aludhatsz, de előbb.*Veszek elő gyógyszert és óvatosan felemelem fejed és a szádba adom és itattok veled vizet.* - Azért még lázas vagy ez el kell.*Mondom és adok a homlokodra egy puszit.* - Aludj szépségem én vigyázok rád.*Mosolygok rád lágyan.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2014.07.10, 22:42 | Üzenet # 627 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem értettem, hogy mi szép rajtam, de rád hagytam.* - Akkor jó... *Motyogom halkan. Beveszem a gyógyszert és lehunytam a szemeim. Lassan egyenletessé vált a légzésem és végül elaludtam. Nagyjából egy óra hosszát nyugodtan alszok, majd lassan újra elkezdett felmenni a lázam. Izzadni kezdtem, de fel nem ébredtem. Kicsit nyugtalan lettem, majd forgolódni kezdtem. Egyre magasabb lett a lázam és halkan suttogtam mindenfélét össze-vissza.* - Ne... fáj... nem... *Kezdek egyre jobban kiborulni, majd kipattantak a szemeim, de olyan volt, mintha fel se ébredtem volna.* - Elég... segíts.. Diablo segíts... *A végén szinte már kiabálok.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2014.07.11, 22:19 | Üzenet # 628 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Elmosolyodom, majd hozok egy könyvet magammal és leülve az asztalhoz felkapcsolom a kis villanyt és olvasni kezdek. Nem figyelek fel forgolódásra, de amikor suttogni kezdesz felkapom a fejem. Leteszem a könyvet és odamegyek.* - Édesem... itt vagyok..*Érnék hozzád és addigra már kipattannak a szemeid.* - Itt vagyok itt vagyok.*Ölellek szorosan magamhoz.* - Basszus tűzforró vagy.*Felkapok és kimegyek veled a fürdőbe, majd a kádba ülök veled és magunkra eresztem a jéghideg vizet.* - Minden rendben lesz... itt vagyok.... mindig itt leszek.*Ölellek szorosan és védelmezően.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szombat, 2014.07.12, 13:49 | Üzenet # 629 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy magadhoz ölelsz, először fel se fogom, csak tovább mondogatom a dolgokat. A kádban már kezdtem lenyugodni és kapaszkodtam beléd. Az ölelésed és a hideg víz lassan lecsillapított.* - Diablo... *Suttogom halkan, rekedten. Olyan voltam most, mint egy kisfiú, akin látszik, hogy sokat bántották. Még jobban odabújok és kicsit remegek is. Tényleg nagyon magas lázam volt már.* - Nem akarom... *Suttogom.* - Nem akarom... *Rejtem az arcom a mellkasodba.* - Hideg... nagyon hideg...
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2014.07.16, 12:18 | Üzenet # 630 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Itt vagyok kicsim.*Suttogom.* - Még egy kicsit bírd ki szépségem.*Nyugtatgatlak.* - Igen tudom tudom..*Suttogom lágy hangon. Nekem is hideg volt de nem érdekel, na meg én másként érzem.* - Kicsit bírd ki.*Picit így vagyok veled, majd kiemellek és beviszlek a hálóba, majd megtörüllek és betakarlak.* - Figyelj... kapsz egy injekciót ez magasabb láznál segít oké?*Simogatom meg az arcod, majd gyorsan megtörülközöm miután levettem a vizes holmim és egy köntöst veszek fel. Megkeresem az injekciót tudom, hogy kell használni, Sergej megmutatta. Visszamegyek, majd a karod lefertőtlenítem és beadom.* - Hatni fog hamar.*Ha mégse akkor is Sergejt hívom nem érdekel, ha nem akarod. Bebújok melléd és szorosan magamhoz ölellek. Nagyon aggódtam érted.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2014.07.16, 12:47 | Üzenet # 631 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak bólogattam, hogy bírjam ki és csöndben tűrtem. Azért megkönnyebbültem, mikor végre kiszálltunk. Csendben hagytam, hogy megtörölgess, teljesen ki vagyok merülve, még az is nehezen menne, ha csak a karom kéne felemelni.* - Oké... *Bár utáltam, de hagytam, hogy azt tedd, ami szerinted jót fog tenni. Mikor befekszel mellém és magadhoz ölelsz, odabújtam hozzád.* - Hűvös... *Suttogom a bőrödre, de láthatóan ez most nagyon jól esik. Én még így is tűz forró voltam, de a gyógyszer lassan hatott és érezhetően kezdtem hűlni kicsit. Senki nem vigyázott rám eddig így,, mint te. Olyan furcsa volt, de mégis jó érzés.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2014.07.16, 18:40 | Üzenet # 632 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen.*Mosolyodom el. Örülök, hogy kezdesz jobban lenni vagyis màr tested annyira nem forrò.* - Bàrmi kell csak szòljàl.*Puszilom meg a buksid.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2014.07.16, 18:56 | Üzenet # 633 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Nem kell semmi... csak maradj itt. *Mondtam halkan és bújtam, de nem aludtam vissza, csak pihentem.* - Sajnálom, hogy gondot okozok. *Köhögök egy kicsit és elhallgattam ismét egy kicsit.* - Itt voltál? *Kérdezem halkan, nem hittem el, hogy tényleg itt lettél volna.* - Hívtalak és jöttél... *Mondom halkan és magamhoz öleltelek jobban.* - Sajnálom, hogy megbántottalak... *Nézek rád, iszonyat gyenge voltam és fáradt, de nem akartam aludni, nem akartam ismét azt álmodni.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2014.07.18, 14:20 | Üzenet # 634 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Itt maradok eszembe sincsen elmenni.*Mosolygok.* - Nem okozol gondot, ne viccelj velem.*Csóválom meg a fejem.* - Persze, hogy itt voltam, miért hol máshol lettem volna szépségem?*Kérdezlek kedvesen.* - Igen és mindig jönni fogok.*Suttogom. Édesem vagy, hogy jobban ölelsz és én is így teszek.* - Semmi baj... most erre ne gondolj. Mindent megbeszéljünk, amit rendbe jössz és most pihenj.*Cirógatlak tovább.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Vasárnap, 2014.07.20, 00:36 | Üzenet # 635 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csak elmosolyodtam kicsit szavaidra.* - Biztos...? *Motyogom halkan, nem akartam felesleges teher lenni.* - Nem tudom... a szobádba talán. *De azért nagyon jól esett. Soha senki nem vigyázott rám így, ha beteg voltam.* -Tényleg...? *Kérdezek vissza halkan.* - Nem akarok...pihenek, de nem akarok aludni... *Mondom elég gyerekesen.* - Nem akarok álmodni... Nem akarom azt álmodni. *Szinte éreztem, hogy ég a hátam.* - Érzem és fáj... csak nem akarok aludni... *Motyogom, de nagyon ragadtak a szemeim, keményen kűzdöttem a gyógyszer és a fáradtság ellen.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Kedd, 2014.07.22, 11:49 | Üzenet # 636 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Biztos, tudod hogy nem szokásom a levegőbe beszélni.* - Téves, mert itt.*Nevetek fel picit.* - Tényleg.*Erősítelek meg.* - Figyelj kicsim elhiszem, hogy félsz, de pihenned kell. Én itt leszek veled és ha látom, hogy rosszat álmodsz máris felébresztelek jó? Megmondtam, hogy megfoglak védeni mindentől és mindenkitől nem?*Kérdezlek lágy hangon.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2014.07.29, 23:37 | Üzenet # 637 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igaz.... *Suttogom halkan. Csöndben hallgattalak, de még így sem akartam aludni.* - Igen, megmondtad... *Ez igaz volt. Mindig vigyáztál rám és a húgomra is, bár nem értettem soha, hogy az én életem, miért kímélted meg.* - Engem miért nem öltél meg...? *Kérdezem meg halkan. Majdnem mindenki meghalt akkor és én is csak azért maradtam életbe, mert te megkegyelmeztél nekem. Továbbra is próbáltam ébren maradni, de már nagyon laposakat pislogtam.* - Soha nem volt mellettem senki, mikor beteg voltam. *Suttogtam.* - Az apám soha nem vett róla tudomást... egyszer szóltam neki, akkor égette össze a hátam... Még mindig emlékszem a hamura, a cigi füstjére, az alkohol és az égett hús szagára... *Motyogom.* - Sírtam, mert nagyon fájt, de attól csak dühös lett... leöntötte a piájával, ami még rosszabb volt... bár talán hálás lehetek érte, mert így nem fertőződött el. *Mesélem el.* - Amikor beteg vagyok, mindig ezt álmodom... *Egyre nehezebben ment, hogy ébren maradjak.* - Nem vagy olyan, mint a többiek... *alig hallhatóan mondtam és végül elaludtam.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Péntek, 2014.08.01, 12:41 | Üzenet # 638 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Na látod.*Mosolyodom el, majd a kérdésed igen csak ledöbbenek, bár sejtettem, hogy egyszer megkérdezed, de akkor is váratlanul ér.* - Mint tudod mindig utána nézzek mindenkinek, amennyire csak lehet. Amikor odamentem akkor is így tettem. Az a patkány egy igazi rohadék volt és a bandáján kívül mindenki el akarta tenni láb alól, ahogyan a csatlósait is, mert ők se voltak különbek kivéve téged. Tudtam, hogy te más vagy és ez nem csak abból nyilvánult meg amit kiderítettem, hanem elég volt csak rád nézni.*Mosolyodom el picit.* - Tudtam jól, hogy kockázatos amit teszek és nem is értettek velem egyet, ahogyan még most is egyesek nem bíznak benned, de én tudom, hogy legjobban cselekedtem és azt még én se gondoltam volna, hogy ennyire fontos leszel nekem.*Ölellek jobban magamhoz.* - Én mindig itt leszek és nem kell egyedül lenned már.*Suttogom és a folytatásra megremegek, ezt nem tudtam, de az is biztos, hogy többé nem fogok rágyújtani még ha nehéz is lesz, de nem teszem meg. Már előre tudom, hogy mondani fogod nem szükséges de egyben jól is fog neked esni és mindent meg akarok érted tenni, amit csak lehet.* - Már vége van kicsikém.*Puszilom meg a fejed.* - Bármi baj van felébresztelek.*Suttogom, majd csak elmosolyodom.* - Örülök, hogy így gondolod.*Ez sokat jelent, mert igen csak megtudsz bántani azért szavaiddal és a tetteiddel, pedig engem nem könnyű. Tudtam, hogy sok rossz történt veled, de hogy ennyire azt nem. Boldoggá akartalak tenni és megmutatni neked, hogy az élet lehet szép is.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Kedd, 2014.08.05, 21:25 | Üzenet # 639 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Csöndesen hallgattalak, ahogy elmondod, miért is maradtam életben.* - Sosem fordulnék ellened. *A hűségem feltétlen volt hozzád és ami furcsa volt ebben, a húgomnak ehhez semmi köze nem volt. Nagyon jó volt érezni az ölelésed.* - Köszönöm... *Motyogom édesen. Most először nem kérdőjeleztem meg a szavaid, csak egyszerűen elfogadtam, hogy mellettem vagy. Féltem, hogy nincs vége, de egyszerűen legyűrt az álom. Valahogy megnyugtatott, ahogy magadhoz ölelsz. Álmomban sem engedtelek egy kicsit sem. Kicsit fészkelődtem és még jobban oda bújtam. Az éjszaka felébredtem egyszer, na nem rémálomból, egyszerűen megszomjaztam. Sokkal jobban voltam, így kimentem a fürdőbe inni, majd vissza hozzád. Finoman arcodra simítottam, hogy fel ne ébresszelek és néztem kicsit, ahogy alszol. Odahajoltam és adtam egy csókot a homlokodra, majd visszabújtam. Nagyon is fontos voltál nekem és teljesen elbűvöltél, de egyszerűen annyira féltem, rettegtem ezektől az érzésektől, hogy teljesen elnyomtam őket. A közelséged viszont megtette a hatását, hozzád bújva a démonaim elkerültek és hosszú ideje teljesen nyugodtan aludtam.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2014.08.06, 13:46 | Üzenet # 640 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Igen tudom kicsim.*Feltétlenül bízom benned, az életem is rád bíznám.* - Ne köszönj semmit.*Mosolyodom el. Jó darabig fent vagyok, majd elalszom. Nem ébredtem fel, amikor kimész és hozzám érsz, de amikor visszabújsz szorosan magamhoz ölellek ismét. Egészen reggelig alszol, majd amikor felkelek elmosolyodom rajtad. Érzem a lázad lejjebb megy és remélem így is marad. Óvatosan kimászok alólad és elmegyek felöltözni, de most egy farmert és egy laza inget veszek fel. Csinálok neked reggelit egy könnyűt, mert sejtem, hogy nem leszel éhes de enned azt kell. Főzök teát is és csavarok narancslevet és pár gyógyszert és készítek elő. Tálcára teszek mindent, magamnak csak egy kávét és felmegyek hozzád. Leteszem a tálcát és gondoltam rágyújtok kint az erkélyeden de el is hessegettem és kidobom az egész dobozzal. Leülök melléd és finoman simogatlak és kávézok közben.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2014.08.06, 20:33 | Üzenet # 641 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nagyon jót szuszogtam így. Nem ébredtem fel, hogy kimásztál mellőlem. Mikor visszaértél és cirógatni kezdtél, szinte hozzábújtam a kezedhez. Rettentő mód vágytam arra, hogy valaki kedves legyen hozzám, de egyben nagyon féltem is. Lassan ébredeztem cirógatásodra.* - Szia... *Suttogtam nagyon rekedten és köhögtem kicsit. Lassan felültem és láttam, hogy kávézol.* - Nyugodtan rágyújthatsz. *Gondoltam azért nem cigizel, mert a szobámban vagy, bár tőled nem zavar. Nagyon szégyelltem magam a tegnap este miatt.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2014.08.06, 20:43 | Üzenet # 642 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Jó reggelt kicsim.*Mosolyodom el.* - Tessék igyál.*Adom oda a kezedbe a narancslevet.* - Jobban vagy?*Simítok az arcodra.* - Különben mától nem dohányzom, már rég le kellett volna szoknom, felesleges méreg.*Jelentem ki.* - Hoztam reggelit is meg gyógyszert.*Mondom és tovább cirógatlak.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2014.08.06, 22:11 | Üzenet # 643 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Köszönöm. *Elveszem és beleiszok, de nagyon marja a torkom, így nem is iszok hirtelen többet, nehezen nyeltem.* - Kicsit igen. *Pillantok rád és belesimul az arcom a kezedbe.* - Hogyhogy? *Lepődök meg, bár engem tényleg nem zavart, még ha gyűlöltem, akkor sem.* - Nem igazán vagyok éhes. *Mondom halkan. Igazából egyáltalán nem voltam éhes, pedig mindig szoktam reggelizni.* - Jól vagy? Remélem nem fertőztelek meg. *Köhögök megint, azért még látszódott, hogy beteg vagyok.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Szerda, 2014.08.06, 22:29 | Üzenet # 644 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Mondom felesleges és már le akartam szokni és tegnap este elhatároztam magam. Sajnálom, hogy dohányoztam eddig.*Ha előbb tudom, akkor biztos, hogy előbb rakom le.* - Pár falatot enned kell a gyógyszerek miatt.*Mondom aggódva.* - Dehogy emiatt ne aggódj.*Cirógatom meg az arcod.* - Pár falatot kérlek.*Nyújtok egy falatot.* - Ma egész nap pihenés.*Adok egy puszit homlokodra.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Szerda, 2014.08.06, 23:28 | Üzenet # 645 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Ahogy elkezded mondani a dolgokat, már megértettem.* - Nem szükséges leszoknod miattam, engem nem zavar. *Mondom komolyan. Értettem én, hogy kéne ennem, de tényleg nem voltam éhes.* - Akkor jó. *Mosolyodtam el picit, de még nagyon sápadt voltam. Elveszem a falatot és megeszem, de inkább csak nyammogom.* - Muszáj? *Nem bírtam sokáig ágyban maradni. A puszira kicsit zavarba jöttem.* - Azért edzettem tegnap, mert sajnáltam, amit mondtam és túl sokat gondolkoztam. *Ismerem be és lehajtottam a fejem.* - Nem akartalak megbántani téged...
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2014.08.07, 00:30 | Üzenet # 646 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Eldöntöttem szóval kár beszélni róla.*Zárom le a témát.* - Igen muszáj, mert annak nincs értelme, hogy nem gyógyulsz meg rendesen és ismét kidőlsz. Ebből nem engedek Fumio.*Mondom komolyan. Ahogyan elmondod mi történt az rád vall.* - Kis butám.*Csóválom meg a fejem.* - El van felejtve kicsim.*Adok az ajkaidra egy csókot.* - Amíg meg nem gyógyulsz veled alszom, persze utána is abba már beleszólhatsz.*Kuncogok.* - Nyugodtabban alszom és megígértem, hogy vigyázok rád.*Cirógatlak tovább.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2014.08.07, 23:18 | Üzenet # 647 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Nem értettem, hogy miért csinálod ezt. Tényleg nem vártam el, sőt eszembe se jutott.* - Értettem. *Mondom halkan. Ki nem állhattam, de igazad volt. Örültem, hogy nem haragszol rám, csókod azért meglepett, de viszonoztam. Jól esett, hogy vigyázol rám és velem alszol. Érezhetően nem tudtam neked semmit mondani. Egyszerűen nem voltam hozzászokva, hogy így bánjanak velem és nem tudtam, hogyan kellene reagálnom.* - Rendben... *Nekem is jó volt veled aludnom, de én az ilyeneket még képtelen voltam kimondani. Lassan csipegettem pár falatot, de nagyon keveset ettem ahhoz képest, amennyit szoktam. Elvettem a teát és inkább azt kortyolgattam, mert az nagyon jól esett.* - Köszönöm, hogy csináltál reggelit. *Nagyon zavarban voltam és szégyelltem magam.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2014.08.28, 21:50 | Üzenet # 648 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Akkor ez megbeszélve.*Mosolygok.* - Egészségedre, majd azért még egyél szépen lassan. Direkt könnyű kaját csináltam.*Mosolygok.* - Tényleg, ha bármi kell csak szólj és hozom csak ne szégyenlősködjél.*Puszilom meg a buksid.*
|
| |
| |
| szela00 | Dátum: Csütörtök, 2014.08.28, 22:21 | Üzenet # 649 |
|
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| *Bólintottam szavaidra, de én még mindig kicsit szégyenkeztem.* - Majd később, már nem megy le egy falat se. *Mondom halkan, szinte suttogva, hogy ne erőltessem meg a torkom nagyon.* - Én nem... nincs szükségem semmire. *Mondom, majd puszidra elpirultam kicsit. Igazából akkor se szóltam volna, ha kellett volna valami. Nem akartam még egy buta szívességgel sem tartozni senkinek. Hiába tudom, hogy te erre nem úgy gondolsz, de én igen. Egyszer csak halkan bekopogtak, az én szobámba nem szívesen jött senki, mert nem bíztak bennem. Benyitott, de nem jött be.* - Elnézést, de Igor, az a fiú, Seime és Sergej is itt van és Önre várnak, Uram. *Mondja gyorsan, majd kicsit meghajol és le is lép.* - Menj, én jól vagyok. *Mondom gyorsan.*
|
| |
| |
| Mio | Dátum: Csütörtök, 2014.08.28, 22:28 | Üzenet # 650 |
|
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
| - Szerintem meg te, de ezt sokáig húzhatnánk.*Mosolygok.* - Ahogy mondod és még az lenne a legkisebb gond.*Kuncogok. Én is elalszom és fel se kellek reggelig.* - Szia. Tudtál tőlem aludni?*Kérdezlek, mert azért nyomhattalak bár tudom, hogy nem zavar téged. Szépen elkészülünk, de előtt elmegyünk hozzám, hogy átöltözzek és öltönyt veszek fel igen csak komolyan veszem a dolgokat attól még, hogy apámhoz megyünk sőt még túlzásba is esek. Én is egyre idegesebb vagyok és azért ez látszik is rajtam.* - Igen minden.*Én is magamat nyugtatom. Csókod viszonozom, majd bemegyünk. Apámnak írtam útközbe, hogy érkezzünk. Utánunk Seimék is megérkeznek, hiszen nekik is írtam, hogy jöjjenek.* - Hello.*Morgok, mert Seimére még mindig ki vagyok.* - Szia szöszi.*Adok egy puszit Sergejnek, hiszen rá nem haragszom.*
- Legalább nem tagadom.*Kuncogok.* - Ez igaz, de akkor is édes vagy te is.*Ami igaz az igaz meg jó téged piszkálni. Nagyon jól elvagyunk a nap további részében és minden percét élvezem. Reggel amikor felkelek és te reggelire vársz oda vagyok teljesen.* - Köszönöm szépen. Minden nap indulhat így.*Mondom édesen. Nem bánom, hogy a póló nagy vagy a csókok miatt lassan haladunk.* - Oké.*Mosolygok. Úton próbállak nyugtatni és összeszedni magam és nem repkedni éppen a boldogságtól.* - Igen kicsim.*Adok egy puszit és bemegyünk.* - Szia maki.*Mosolygok és én is adok egy puszit.* - Szia édesem.*Nicket is körbepuszilom, nem haragszom rá.* - Fiúk köszönhetnénk normálisabban. Hello.*Morgok én is.* - Ez nem normális és legalább kezet is foghatnátok.*Jegyzem meg.*
|
| |
| |
