2025.07.22, Kedd, 12:30
Kezdőlap Regisztráció
Üdvözöllek, Vendég
[ Új üzenetek · Tagok · Fórumszabályzat · Keresés · RSS ]
A fórum moderátora: Mio  
Főház
szela00Dátum: Vasárnap, 2013.12.08, 20:54 | Üzenet # 1
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
Gyilkos páros.

     
 
MioDátum: Kedd, 2015.09.29, 00:27 | Üzenet # 1126
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Abban biztos lehetsz.*Kuncogok.* - Ő ilyen ember. Én vagyok a vére, de neki a szervezetre tényleg családjaként tekint, főleg rátok.*Vagyis ugye rád. Seimeékre.* - Szerintem ezért is van béke a szervezetben.*Sok helyen szervezet belül elárulják egymást, de itt nem.* - Kivételes egy ember.*Sokszor nem is mutatom ki, de nagyon szeretem őt. Nagyon meglep a vallomásod. Nem az amit mondasz, hanem hogy elmondod nekem. A tartalom maga igazából nem lep meg. Megjártad a poklot és bár másképpen de tudom miről beszélsz. A tekinteted most egyáltalán nem félelmetes vagyis nekem nem, mert már ismerem egy másik oldalad, az emberi oldalad.* - Fumio..*Igen lágyan mondom a hangod és már ott voltam előtted és az arcodra simítok, persze előtte cicát letettem.* - Sok mindent nem tudok rólad, de egyet igen, hogy itt biztonságban vagy még magadtól is.*Amit te is tudtál.* - Bár másként de értem, miről beszélsz. A szörnyeteg bennem is ott van és volt, hogy majd nem elpusztított.*Itt az édesanyám haláli utáni időszakra gondolok.* - De a többiek nem engedték.*Mosolyodom el és az arcod közben cirógatom, de azért kissé esetlenül, most én akartalak megvigasztalni.* - Apám vigyázni fog rád ígérem.*Nagyon kedvesen mosolygok rád.*

 
szela00Dátum: Kedd, 2015.09.29, 01:12 | Üzenet # 1127
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Neked is a családod, nem? *Kérdezem érdeklődve.* - Igen... *Emlékszem, hogy Kazuyánál folyamatosan gyilkolták egymást.* - Valóban. *Mondom lágyan és közben kicsit magamban tanulmányozlak. Nem értettem, hogy édesapádnak egyáltalán hogy jut az eszébe, hogy kevés lenne neked, mikor láthatóan nagyon szereted. Meglepődök, ahogy előttem teremsz. Az arcomra kicsit megilletődök, szégyenlőssé tett mindig az ilyen kedves gesztus, főleg tőled.* - Jobb is... *Igazából Diablo sem tudott mindent és tartottam tőle, hogy neki se tetszene az, ami még bennem van. Bólintottam egy aprót, hogy itt biztonságban vagyok.* - Ez a hatalmas különbség. *Mosolyodom el kicsit.* - Neked nem engedték, tőlem elvárták... *Elvárták, hogy minden nap az a szörny legyek. Annyira jól esett az, ahogy vigyáztál rám.* - Nagyon kedves vagy, köszönöm... *Kissé meghatott volt a hangom és az arcom is belesimul a tenyeredbe.*

 
MioDátum: Kedd, 2015.09.29, 12:44 | Üzenet # 1128
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Igen.*Bólintok elmosolyodva.* - Igen valóban hatalmas különbség, de a szörnyet senki nem tudja kiölni belőlem, csupán csendbe tartani.*Suttogom.  Még egy tragédia történne velem, nem olyan biztos, hogy ez így maradna, de erre gondolni se akartam.* - Megérdemled.*Mosolyodom el, az arcodon meg főleg. Elveszem a kezemet, majd lehuppanok melléd.* - Tényleg kedvellek.*Jelentem ki.* - Van kedved elmehetnénk együtt lovagolni, sőt edzhetnék is. Van mit tanulnom tőled.*Elejétől elismertem, hogy te képzettebb vagy.* - Bár leginkább a higgadtságot kéne megtanulnom.*Sóhajtok fel.*

 
szela00Dátum: Szerda, 2015.09.30, 01:08 | Üzenet # 1129
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ez most úgy hangzott, mintha belőlem ki lehetne. *Mosolyodom el halványan. Nagyon nehéz volt zárva tartani azt az ajtót, ami mögött a démonaim lakoztak. Diablo segített nekem ebben.* - Köszönöm.. *Nem hittem, hogy valaha azt mondod, hogy én kedvességet érdemlek és bár én nem így gondoltam, mégis jól esett.* - Jól hangzik. *Ugye nekem is volt szép pacim, legalábbis amelyiken általában én lovagolok.* - Edzhetünk, ha szeretnél, de nem most. Azért ahhoz még gyógyulnod kell, tudod, hogy nem szoktam kesztyűs kézzel bánni senkivel. *Teszem hozzá.* - Apád nem tudom legyőzni. *Ezt nem is tudom, hogy miért mondom.* - Csak ne úgy tanuld, ahogy én. *Mondom halkan, hiszen ez nálam sem úgy ment, mint normális esetekben.*

 
MioDátum: Péntek, 2015.10.02, 11:52 | Üzenet # 1130
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Én ezt nem mondtam.*Szerintem nagyon jól tudod, hogy mire gondolok.* - Oké nem nyitok vitát.*Mosolyodom el.* - Úgyis most el vagyok foglalva, azután gondoltam amikor haza jövök az utazás után és amikor neked jó.*Nem akartam, hogy úgy érezd, hogy amikor mondom neked ugranod kell.* - Nem is akarom.*Tényleg nem akartam.* - Őt nem is fogod.*Mosolyodom el.* - Lehet, hogy te több lépést ismersz, de ő meg előre tudja, hogy másik mit fog lépni, ami egyben ijesztő is.*Nevetek fel.* - Én se tudtam sose legyőzni, na meg a végén mindig kiakadtam, hogy vesztek és dühöngtem, mint egy nagy gyerek.*Sóhajtok fel.* - Ő pedig ilyenkor tökre jól szórakozik rajtam, bár megértem miért.*Mosolyodom el picit.* - Azt hiszem nem is baj, hogy nem tudjuk legyőzni őt.

 
szela00Dátum: Péntek, 2015.10.02, 22:43 | Üzenet # 1131
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Én bármikor ráérek, kivéve mikor Diablonak szüksége van rám vagy a húgomhoz megyek. *Egyébként tényleg nem sok dolgom volt.* - Előbb-utóbb lefogom, megtalálom a módját. *Elszántam magam nagyon is. Szerettem volna, ha Diablo büszke rám.* - Eléggé... még rászedni se tudtam. *Sóhajtok egy nagyot.* - Valljuk be, elég frusztráló is. *Hiszen ő volt a mérce, aminél jobbak akartunk lenni, és idegesítő, ha nem sikerül.* - Ha dühös az ember, még nehezebb. *Mosolyodom el én is kicsit.* - Igen, ez is igaz... megnyugtató a tudat, hogy van valaki, aki le tud győzni, ha valami elpattanna bennem. *De egyben persze idegesített, hogy nem tudom legyőzni.*

 
MioDátum: Szombat, 2015.10.03, 12:36 | Üzenet # 1132
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Egyeztettünk majd.*Mondom.* - Hajrá.*Kuncogok és ezzel nem téged nézlek de, ismertem apámat.* - Ahhoz ő túl rafinált.*Vigyorgok.* - Van benne valami.*Értek azért egyet.* - Ne is mond, de ez a természetemhez hozzátartozik, de már egész sokat fejlődtem önmagamhoz képest.*Sőt még ennél is többet.* - Igen ez így van, meg azért nem rossz dolog, ha ilyen vezető áll a család élén.*Szerintem ez egyfajta biztonságot nyújt.* - Tudod nagyon sokáig jobb akartam lenni apámnál, de igazából ő is a példaképem.*Ahogyan édesanyám is.* - Remélem nagyon későn, de szeretnék legalább fele annyira jó vezető lenni, mint ő. Most már fontosabb az, hogy büszke legyen rám.*Mosolyodom el.* - Nem akarok neki több bosszúságot okozni eleget tettem.*Suttogom, sose fogom megbocsátani magamnak, hogy mennyi bosszúságot okoztam.*

 
szela00Dátum: Szombat, 2015.10.03, 22:04 | Üzenet # 1133
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Azt mondta, hogy egyszer menni fog. *Én se hittem el, de ez kedves volt apádtól.* - Igen... végül én fogtam padlót. *Sóhajtok egy nagyot.* - Igazából tényleg kevésbé tűnsz ingerlékenynek. *Mondom kedvesen mosolyogva.* - Ez így van. *Hiszen nem fél tőlem, se tőled.. inkább csak attól, hogy vagy magunkat, vagy egymást nyírjuk ki.* - Apád hisz benned. *Mosolyodom el kicsit. Bárcsak ezeket Diablo is hallaná.* - Nagyon büszke lesz rád, már most is az. *Ezt komolyan is gondoltam.* - Szerintem jó vezető leszel, ha kinövöd a rossz dolgokat. *Utalok itt a forrófejűségedre például, vagy mikor besértődsz és gyerekesen viselkedsz.* - De tudod, lehet nem is baj, hogy te ilyen vagy. Nem vagytok egyformák és ez nem baj... *Nagyon lágyan mondtam.* - Na meg ki tudja apád milyen volt fiatalnak. *Kuncogok halkan.* - Egyszer meg kéne kérdezni nagyapád. *Jut eszembe, biztos voltam benne, hogy itt is lennének sztorik.* - Ezt nagyon is átérzem... *Hiszen én is épp elég gondot okozok.* - Én már akkor is boldog lettem volna, ha az apámnak csak fele annyira számítunk, mint te Diablonak... sőt negyed annyira.... *Elég lett volna ha nem teszi meg azokat a dolgokat.* - Mindennél fontosabb vagy neki. A szervezetnél, az életénél... te vagy a mindene. Belepusztulna, ha történne veled valami. *Bár ezzel tisztában voltál.* - Sokszor mondja, hogy nem érted meg, mennyire szeret téged és sokszor érzi azt, hogy ő mindig kevés lesz neked, pedig melletted akar lenni és óvni téged...

 
MioDátum: Vasárnap, 2015.10.04, 01:17 | Üzenet # 1134
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Tudod a remény hal meg utoljára.*Kuncogok.* - Vicces lehetett.*Nevetek fel. Kicsit tényleg feldobod a kedvemet és eltereled a gondolataim.* - Köszi.*Mosolygok.* - Apám mindig is hitt bennem, nem is tudom, hogy csinálta.*Hiszen a múltba erre semmi okot nem adtam.* - Valamit sose fogok kinőni csak mérsékelődik maximum, de ez vagyok én.*Én ezen a véleményen vagyok.* - Szerintem se.*Bólintok.* - Ez jó ötlet egy két történetet hallottam, de én inkább a nagyapámra hasonlítok, na meg édesanyám temperatumát örököltem.*Mosolyodom el nagyon lágyan.* - Kicsit veszélyes kombináció.*Nevetek fel.* - De most már olyan helyen vagy, ahol számítasz.*Simogatom meg a buksidat. A múltat nem lehet megváltoztatni igaz, de a jelened és jövőd is teljesen más, nem olyan pokoli, mint volt.* - Igen tudom és nekem is nagyon fontos. Nem bírnám ki, ha őt is elveszíteném, akkor a szörnyeteget nem hinném, hogy bárki is megtudná fékezni, bár nem mintha más elvesztését olyan könnyen kibírnám.*Célzok itt a többiekre.* - Próbálok ezen változtatni és már jobban kifejezem magam, de ideje lesz mindent elmondani neki, amit másoknak is mondok. Én mondom akkor már elfogja hinni, már előbb meg kellett volna tennem. Nála jobb édesapát sose kívánhatnék.*Ezt persze mindig is tudtam, csak hát elég idióta vagyok.* - Nick tényleg nagyon sokat segített nekem.*Mondom hirtelen.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2015.10.04, 11:53 | Üzenet # 1135
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Valahogy úgy. *Mosolyodom el halványan.* - Ő mindig jobban ismer mindenkit, mint gondolnád. *Hiszen bennem is hitt és bennem aztán még annyi oka se volt, mint benned.* - Igen. *Bólintok.* - Nagyon szereti édesanyád. *Szólalok meg váratlanul. Biztos voltam benne, hogy rendkívüli nő lehetett.* - Igen... talán. *Nem igazán voltam biztos a helyemben ebben a házban, nem tudtam, hogy milyen szerepet töltök be.* - Ezt nagyon is megértem. *Ettől én is féltem. Ha Diabloval történik valami, nem hiszem, hogy magamnál maradnék. Kicsit elmosolyodom rajtad.* - Nagyon boldog lenne... *Mondom kedvesen.* - Nick? *Kérdezek rá.*

 
MioDátum: Hétfő, 2015.10.05, 12:54 | Üzenet # 1136
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ez így van és egyben egy kicsit ijesztő is.*Nevetek fel.* - Igen tudom.*Tudtam, hogy mindig is szeretni fogja őt.* - Nem talán, hanem biztos. Hidd el, ha én is mondom akkor így van.*Kacsintok rád. Én mondom, aki eddig nem tűrt meg és most már tényleg fordult a kocka.* - Ma mindenképpen megteszem.*Mondom.* - Igen, hiszen sokat változtatott rajtam. Miatta kezdem veled is másként viselkedni és már kissé higgadtabb is vagyok, bár még van fejleszteni valóm,  de amikor összejöttünk és balhé volt, már nem mentem neki, pedig előtte megtettem.*Nem voltam büszke.* 

 
szela00Dátum: Hétfő, 2015.10.05, 21:57 | Üzenet # 1137
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Valóban. *Mosolyodom el én is kicsit.* - Nagyon kedves vagy, köszönöm. *Mondom komolyan és halványan elpirultam.* - Nagyon fog örülni. *Azért ennyire ismertem apád, teljesen meg fog hatódni.* - Értem. *Kicsit elhallgattam és elgondolkoztam.* - Őszintén szólva nem értem őt. *Nézek rád.* - Ahogy beszélsz, úgy tűnik szeret téged. *Nem értettem, hogy miért hagy el valakit, akit szeret.* - Ráadásul úgy tűnik, viszont szereted. *Mondom ki nyíltan.* - Ez így... nem jó... *Mondom kissé szomorkásan.*

 
MioDátum: Kedd, 2015.10.06, 10:58 | Üzenet # 1138
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- A végén még tényleg elhiszem, hogy az vagyok.*Vigyorgok, mert én nem tartom magam annak igazán.* - Viszont te tényleg nagyon édes vagy.*Simítok a pofidra.*  - Nem is hittem volna, hogy ilyen kis pirulós vagy.*Vigyorgok.* - Az jó, mert tényleg megérdemli. Elhívom a kedvenc éttermembe, már rég voltunk együtt.*Meg én se mentem mostanság.* - Valóban szeret, ezért hagyott el, mert fél, hogy miatta halok meg.*Mondom komoran, viszont a folytatás igen csak meglep.* - Nem vagyok.*Vágom rá rögtön, de ez nincs így persze, de tényleg magam se tudtam, hogy ez már szerelem.* - Csak nagyon fontos és tetszik.*Suttogom, még csak múlt időben se tudtam mondani, hiszen hazugság lenne.* - Valóban nem.*Értek egyet.* - Inkább te vagy a kedves Fumio.*Mosolyodom el.*

 
szela00Dátum: Kedd, 2015.10.06, 22:09 | Üzenet # 1139
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Elhiheted. *Igazából, ha nem akarsz éppen megölni, tényleg kedves vagy.* - Ne is mond... *Igazából engem ez rettentő mód zavart, hiszen csak az utóbbi időben lettem ilyen. Ez is Diablo hatása volt.* - Jól teszed. *Mondom kicsit lágyabban azért apádra.* - Értem... *Nem teljesen, de a lényeget felfogtam, majd csak mosolyogtam rajtad egy kicsit.* - Én nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz, szóval... *Teszem hozzá azért.* - Nem hiszem... *Mondom zavartan. Nem nagyon szokták rám ezt a jelzőt használni. Sőt, igazából kedves jelzőt se szoktak rám használni.* - Csak őszinte vagyok... *Pillantok rád. Olyan voltam most, mint egy kiscica, aki nem tudja, hogy reagáljon a helyzetre.*

 
MioDátum: Szerda, 2015.10.07, 11:53 | Üzenet # 1140
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Ezen van még mit gyakorolni.*Mosolyodom el.* - Nyugi ezt nem sokan tudják.*Vigyorgok, de tudom jól, hogy mire gondolsz és meg is értelek. Az ellenség higgye azt, hogy csak egy hidegvérű gyilkosok vagyunk.* - Hidd el én se.*Nevetek fel.* - Pedig így van, gondolhatod, hogy poénból én ilyeneket nem mondok, nem vall rám. Őszinte vagyok, bár sokan bunkónak mondanak inkább.*Vigyorgok. Tudhattad jól, hogy komolyan gondolom, hiszen azt is megmondtam a szemedbe amikor utáltalak és nem akartalak itt látni.*  - Meg kedves is.*Mosolygok.* - Baszki tényleg milyen hasonlóak vagyunk.*Kuncogok és nyújtózok egy nagyot, igen csak fáradt vagyok.* 

 
szela00Dátum: Csütörtök, 2015.10.08, 00:23 | Üzenet # 1141
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Tudom, csak.... furcsa. *Mondom ki őszintén.* - Igaz, sosem voltál olyan. *Hiszen engem is simán elküldtél melegebb éghajlatra, ha nem tetszettem éppen. Nagyon zavarban voltam, de végül csak bólintottam egy aprót.* - Igen, eléggé. *Sajnos. Jobb lett volna, ha nem vagy olyan, mint én.* - Nem pihensz le egy kicsit? Értem én, hogy nem tudsz aludni, de muszáj pihenned neked is. Még nem vagy makk egészséges. *Jegyzem meg.*

 
MioDátum: Csütörtök, 2015.10.08, 12:58 | Üzenet # 1142
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Valóban.*Értek egyet rád és magamra is nézve.* - Ez jó és rossz is egyben vagyis nézőpont kérdése.*Kuncogok.* - Mondom én.*Mosolygok, majd csak felsóhajtok.* - Komolyan olyan vagy mint apám.*De ezt nem rosszból mondom.* - Mondtam én, hogy kedves vagy.*Hiszen aggódsz is törődsz velem most is.* - Kicsit ledőlök.*Átmegyek a másik kanapéra és ott fekszem el.* - Nem akarok felmenni.*Suttogom és igazából lehunyva a szemem el is alszom és nem sokra rá apám megjön.* - Szi....*Köszönne de meglátva engem elégé meglepődik.* - Mi történt? Baj van?*Kérdezz téged.*

 
szela00Dátum: Vasárnap, 2015.10.11, 00:31 | Üzenet # 1143
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Jobb lenne, ha ilyenben nem hasonlítanánk. *Milyen szép élet is lenne, ha normálisan növünk fel mindketten.* - Tőle tanultam. *Mosolyodom picit el. A kedvesre nem is mondtam már inkább semmit.* - Rendben.* - Értem. *Már pont fölajánlottam volna, hogy aludj az én szobámban, de te simán bealszol. Fölállok és éppen egy pléddel takarlak be, mikor megjön apád.* - Szia. *Köszönök, majd visszaülök és felveszem a cicám.* - Majd elmeséli részletesen, de igen, van baj. *Bólintok, de halkan beszélek.* - Menjünk a konyhába. *Mondom és kimentünk, hogy hagyjunk téged pihenni.* - Szakított vele Nick. Hozzád jött. *Magyarázom.* - Nagyon fáradt volt és elaludt. Nem akart a szobájába menni...

 
MioDátum: Vasárnap, 2015.10.11, 00:45 | Üzenet # 1144
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Jogos.*Tudtam, hogy mire mondod.* - Sejtettem.*Kuncogok még és apámra fel se ébredek.* - Mégis mi?*Kérdezem idegesen, de halkan, majd követlek.* - A rohadt életbe.*Szorul ökölbe a kezem, pedig aztán én ritkán beszélek így.* - Szegény kicsikém.*Nekem mindig is a kicsi fiam lesz.* - Értem.*Sóhajtok fel.* - De idejött ez olyan jól esik, bár ez most kegyetlenül hangzik igaz?*Kérdezlek, majd adok egy röpke csókot.* - Majd akkor beszélek vele.*Cirógatom meg a pofid, de nagyon aggódok.* - Annak viszont örülök, hogy ilyen jóban vagytok.*Mosolyodom el picit.* - Te jól vagy szépségem?*Kérdezlek és a cicát is megsimogatom.*

 
 
szela00Dátum: Vasárnap, 2015.10.11, 01:59 | Üzenet # 1145
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Igen, eléggé ki van. *Bólintok egyet.* - Nem. *Mosolyodom el halványan.* - Nem fog drogot árulni. *Ez azért fontos információ volt, valljuk be.* - Legalábbis nekem ezt mondta. *Teszem hozzá. Csókod kicsit meglep, de viszonozom.* - Persze. *Azért simul is az arcom.* - Igen, most elég jól megvagyunk. *Értek egyet veled.* - Jól vagyok... csak sajnálom nagyon Igort. *Na meg azért a beszélgetésünk felhozott néhány emléket, de nem voltam rosszul.* - Megkérdezte mit jelentesz nekem. *Mondom hirtelen, aztán inkább elmeséltem, hogy miket beszéltünk és mit mondtam.* - Kicsit furcsa... *Suttogom, nem szoktam meg ezt még.*

 
MioDátum: Vasárnap, 2015.10.11, 23:19 | Üzenet # 1146
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Akkor jó.*Neked elhittem.* - Ez megnyugtató és remélem a balhét se fogja keresni.*Tényleg nagyon féltem most meg főleg.* - Igen én is.*Sóhajtok fel.* - Valóban?*Ez igen meglep, majd figyelmesen hallgatlak.* - Tudod azért örülök, hogy Igor ilyen téren nagyon lassan kapcsol.*Kuncogok, mert azért ha felfogná és tudná pontosan mi van, nem kezelné jól, még biztos nem. Lépésről - lépesre kell haladni.* - Elhiszem, de mégis jó nem?*Kérdezlek kedvesen.* - Nagyon reméltem, hogy azért ez a szakítás nem fog bekövetkezni. Igor Nicken kívül senkibe nem lesz szerelmes.*Ismertem jól.* - Talán változni fog és ismét összejönnek.*Bár most én se hittem benne.* - Olyan jó volt ismét ennyire boldognak látni.*Nagyon elkeseredtem.*

 
 
szela00Dátum: Hétfő, 2015.10.12, 01:10 | Üzenet # 1147
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Azt mondta, hogy nem. *Teszem hozzá ezt is, hiszen fontos, hogy ezt tudd.* - Én nem mondtam neki semmi rendkívülit. *Hiszen ezt te eddig is tudtad, hogy mit jelentettél nekem.* - Igen... *Bólintok egy aprót és halványan elmosolyodom. Annyira szokatlan volt még, hogy emberként bántok velem. Persze első perctől így van, de csak mostanában engedtem meg magamnak azt, hogy valóban ezt érezzem.* - Nagyon sajnálom őket... *Tényleg nem tartottam fair dolognak.* - Én is ezt mondtam neki. *Azért megnyugtatott, hogy nem beszéltem butaságot.* - Még lesz. *Cirógatom meg finoman az arcod.*

 
MioDátum: Csütörtök, 2015.10.15, 12:30 | Üzenet # 1148
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Legyen így, de ez már nagyon jó jel.*Kicsit megnyugszom.* - Vagy csak te gondolod úgy.*Simogatom meg a pofidat.* -Én is kicsikém én is.*Nem ezt érdemelték.* - Na látod tudsz te.*Mosolygok.* - Nagyon remélem, tényleg bármit megtennék érte, hogy boldogabb legyen.*Suttogom, majd magamhoz ölellek finoman.* - Hiányoztál szépségem.*Suttogom a füledbe.*

 
 
szela00Dátum: Csütörtök, 2015.10.15, 18:42 | Üzenet # 1149
Yaoista
Csoport: Adminisztrátor
Üzenetek: 9778
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Valóban. *Mosolyodom el.* - Nem hiszem. *Persze sokkal többet jelentett, amit mondtam, csak én nem voltam vele tisztába.* - Csak szerencsém volt... *Mosolyodom el egy picit.* - Jó apa vagy. *Én is magamhoz ölellek és finoman simogatlak.* - Te is nekem... *Mondom halkan, ilyet se mondtam még neked igazán. Tudtomon kívül engedtelek egyre közelebb és közelebb magamhoz. Éreztem rajtad, hogy nagyon ki vagy.* - Minden rendben lesz... *Adok egy finom puszit az arcodra.*

 
MioDátum: Péntek, 2015.10.16, 12:12 | Üzenet # 1150
Yaoista
Csoport: Moderátor
Üzenetek: 7673
Hírnév: 0
Állapot: Offline
- Én pedig hiszem.*Ebben úgyse értünk egyet, na meg nekem van igazam.* - Nem is te lennél.*Kuncogok, csak te tudsz ilyet mondani.* - Köszi édesem.*Azért ezt jól esik hallani mindig, még ha én nem is így gondolom teljesen.* - Örülök.*Olyan boldoggá teszel ilyen kijelentésekkel, nem is hiszed, hogy milyen sokat jelent.* - Remélem.*Suttogom és én egy röpke csókot adok.* - Gyorsan összeütök valami kaját, mert gondolom te se ettél és Igor meg biztos nem.*Veszem le a zakóm, majd lerakom. A nyakkendőm is kioldom és ingem ujjait pedig felhajtom.* - Ráadásul a nyakán a nagy rendezvény, bár mondjuk az inkább eltereli a gondolatait.*Mondom és közben a hűtőből szedek elő, ami kell.*

 
Keresés: